Petőfi Népe, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-05 / 209. szám

:«4ó-Ko»éiS*,:- ■'■vUíúl Gondoskodnak a vadak etetésé- <51. vadászházak, egyéb beren- lezések karbantartásáról. az erdőben utak építéséről. Állan­dóan irtják a dúvadat. rókát, szarkát, vaddisznót, ezzel is se­gítve a tsz-eket, állami gazda­sagokat a vadkárok elhárításá­ban. Ennek az előkészületnek is köszönhető többek között a külföldiek részéről tapasztal­ható nagy érdeklődés. A Duna- ártéri Állami Erdőgazdaságban lövő vendégvadászok már bent laknak a vadászházakban, s kora hajnaltól késő estig lesik a vadat, figyelik a hangokat. SZAR VASLESEN el. Bizonyára az idén is nem egy külföldi vadász kerít puska­végre egy-egy értékes agancsú szarvast megyénk déli erdeiben. A trófeáért természetesen meg­fizetik a magas árat. amit — a tapasztalatok szerint — szí­vesen tesznek. 21 ezer vadász A vadászokat azonban nem­csak a szavasbőgés Vonzza ha­zánkba. A Dunaártéri Állami Erdőgazdaságba például októ­ber elején újabb nyugatnémet vadászok érkeznek, hogy selejt- bikákra vadásszanak. A vadászidényben tehát nincs szünet. A későbbiekben még nagyobb lendülettel folyik majd a vadászat. Októberben az ap­róvadas területeket szálljak meg, hogy fácánokra, foglyokra vadásszanak. Novemberben kez­dődik az ugyancsak izgalmas nyúlvadászat. Az erdőgazdaság­ban erre a szezonra nyugatné­met, osztrák, majd vaddisznó vadászatra belga vendégek jön­nek. A hazai vadásztársaságok — összesen 760 ilyen társaság van az országban — 13 millió hold vadászterületet bérelnek az ál­lamtól. Vadászaink tábora már 21 ezer tagot számlál, közöttük több mint ezer a hivatásos va­dász, illetve vadőr. Hajnaltól estig A társaságok tagjai csak vizs­gázott vadászok lehetnek, akik a Magyar Vadászok Országos Szövetsége által szervezett tan­folyamot kötelesek elvegezni. A vadászatokra mindig terv szerint készülnek a társaságok. zörejeket. Úgyszólván rajtuk múlik, hogy szép eredményeket érjenek el. Tavaly például az erdőgazdaság területén négy aranyérmes, három ezüst- és egy bronzérmes bikát lőttek. Az augusztus nem kedvezett a nyaralóknak Júliushoz hasonlóan az elmúlt hónap is hűvös és derült volt. A hónap középhőmérséklete 2,3 fokkal maradt a 21,1 fokos átlag alatt. A legerősebb felme. legedést — 31,5 fokot — augusz­tus 8-án mérték. A hó utolsó napján viszont a talaj mentén 6,1 fokra süllyedt a hőmérsék­let. A 25 fok feletti hőmérsék­letű, úgynevezett nyári napok száma 14, „hőségnapnak” azon­ban már csak három volt ne­vezhető. A 293 napsütéses óra az át­lagosnál 19-cel több. Augusztusban 49 milliméter csapadék hullott, ami egy mil­liméterrel több mint az eddig mért átlag. A rendkívül száraz hóközépet igen csapadékos na­pók követték. Zivatar öt eset­ben volt az elmúlt hónapban. A Bajai Dunaártéri Állami Erdőgazdaságba már megérkez­tek az első külföldi vendégük es az erdőkben megkezdődött a szarvasbőgés. Igaz, hogy ez még „nem az igazi”, s a szakembe­rek csak előbőgésnek nevezik. Az igazi szeptember 5—7 kö­rül kezdődik, s a hónap végéig tart. A gazdaságba továbbra is folyamatosan érkeznek a szen­vedélyes külföldi, főleg nyugat­német vadászok. Az erdőgazdaság igazgatója szerint az érdeklődés évről év­re növekszik annyira, hogy nem is tudunk minden kérésnek ele­get tenni. A vadászszezon ide­jén ugyanis egyre több vadász akarja kiélni szenvedélyét a vadakban bővelkedő Duna kör­nyéki erdőkben. Nem véletlen, hogy éppen Nyugat-Németor- szágból jönnek a legtöbben, ott ugyanis kevés a vad, viszont igen sokan vannak, akik rab­jai a vadászszenvedélynek. Saj­nos, nálunk az ártéri területe­ket szerető és ott élő szarvasok­ból a nyári árvíz sokat elpusz­tított és országosan mintegy 20 százalékos kár keletkezett a vadállományban. A vadászok számítása szerint azonban ez a veszteség három év alatt rege­nerálódik. Értékes trófeák Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az idei vadászat eset­leg rossz reményekkel kecseg­tet. Ugyancsak a szakemberek véleményére hivatkozva mond­juk, hogy ez évben is — ter­mészetesen a vadászok ügyes­ségén is múlik — megvan a lehetősége annak, hogy a tava­lyihoz hasonló sikereket érjenek Eszperantó nyelvtanfolyamok kezdődnek A B ács- Kiskun megyei Esz­perantó Bizottság az idén újabb nyelvtanfolyamokat indít kez­dők számára. A nyolchónapos időtartamú tanfolyamok részt­vevői a tananyag elsajátítása után nyelvkészségi vizsgát te­hetnek, de már néhány hónapos tanulás után is képesek önálló baráti levelezés folytatására — a népek barátsága jegyében mindjobban terjedő világnyel­ven. A tanfolyamra személye­sen, levél útján vagy telefonon lehet jelentkezni a Kecskeméti Városi Művelődési Házban. zaiklapot adott el a vállalatok­hoz, intézményekhez szállított árucikkekből. Evés közben jön meg az ét­vágy. Nemcsak a szállítmányo­kat dézsmálták meg Halászék, hanem a fuvar — miután sok helyre bejáratosak voltak és is­merték az ellenőrzés lazaságát — rendeltetési helyén fellelhető anyagokat is ellopták. Két jel­lemző eset: a Bács-Kiskun me­gyei Építőipari Vállalathoz sze­net szállított H alász és Baksa János. A lerakódás közben 140 darab mozaiklapot „emeltek” el. A TÜZÉP tüzelőanyag-tele­pén egy másik alkalommal „vé­letlenül” tíz mázsa fával rak­tak fel többet, s ezt senki nem vette észre. Terjedt mint a ragály A szállíttató, az AKÖV ille­tékesei semmit sem sejtettek, ám a rakodómunkások, gépko­csivezetők között akár egy ra­gályos betegség, elterjedt a híre a könnyű pénzkeresetnek. Nem csoda hát, hogy Halászon és társain kívül mások is pró­bálkoztak a „mellékessel”. Ko­vács Zsigmond gépkocsivezető, akit már elítéltek hasonló bűn- cselekményért, beállt a „brancs”-ba, hiszen Halász volt az egyik rakodómunkása. Rö­vid idő alatt 40 mázsa szén árának egyharmadát vágta zsebre. Amikor Halászt más kocsira osztották be, Kovács önállósította magát' Zúzott kö­vet szállított az állomásról egy alkalommal a Közúti Üzemi Vállalat részére Vakulya Péter rakodómunkással. Vakulya azonnal kész volt „üzlettársul” elszegődni. Két forduló — öt köbméter zúzalék — nem az útjavításhoz, hanem az egyik kecskeméti ház udvarára került. Néhány óra alatt 150 forintot „keresett” Kovács és Vakulya. S hogy nemcsak a gépkocsi- vezető, hanem a rakodók is „ta­nultak”, arra példa Cs. Tóth László, aki szintén állt már bí­róság előtt társadalmi tulaj­dont károsító sikkasztás miatt. Cs. Tóth Csontos Istvánnal és i Szabó Gergely gépkocsivezető-! vei kisebb tételekben, de dézs-1 málgatták a szénszállítmányo- J kát. 15 mázsa különböző meny- ] nyiségű tüzelőanyagot adtak el, < amelynek árán megosztoztak- 1 Szén, deszka, cukorrépa Nem ismeretlen az igazság-1 szolgáltatás berkeiben Pulai < László rakodómunkás neve.! Több esetben volt büntetve lo-! pásért, csalásért, s legutóbbi j szabadságvesztés büntetését; 1965 márciusában kezdte meg.' Annak ellenére, hogy eljárás! folyt ellene, részt kért a nagyon! is kétes kimenetelű „akcióból”. j Ez év februárjában az Építő- J és Szerelőipari Vállalat részére < különböző építési anyagokat 1 szállítottak. Az építkezés helyén felfedezték, hogy használható deszkák hevernek őrizetlenül. A gépkocsivezetőnek, Dobosi Dénesnek, éppen ilyen deszkák­ra volt szüksége. Nosza, Pu­lai és rakodótársa feldobta a kocsira a hét darab, közel 300 forint értékű pallódeszkát, s ez csak egyik eset a sok közül­Nem sokkal e kifizetődő üz­let után Dobosit Kecelre ren­delték ki cukorrépát fuvarozni. Hajós és Kecel között hosszú az út, s alkalom kínálkozott hogy pénzt sajtoljon ki társai­val, Borbély Lajossal és Kapás Györggyel, a szállítmányokból. Egy „elfogadható” ajánlat, s három fuvar, 80 mázsa cukor­répa, ára már a zsebben volt. A megyeszékhelyre visszaérkez­ve Dobosi más rakodókat ka­pott, Halász és Péter Lajos sze­mélyében. Nyilvánvaló, hogy to­vább folytatódott az építőanya­gok, szénféleségek, általában a szállítmányok dézsmálása... A sorozatos bűncselekmén/ek leleplezése után joggal vetődik fel a kérdés: Vajon a 9-es szá­mú AKÖV vezetősége, munkás- kollektívája nem tudta volna hamarabb, kezdetben leleplezni, megakadályozni, hogy azok, akik nem tanultak eddigi bün­tetéseikből bűnre csábítsanak, lejárassák a vállalat becsületes dolgozóit? Ezt a rendőrség nem vizsgálta, s erre a kérdésre, a társadalmi tulajdon hathatósabb védelme érdekében, a 9-es szá­mú AKÖV-nek kell válaszolnia! Igaz, a szállítóvállalat kivetet­te soraiból a bűnözőket, s azok meg is kapják méltó bünteté­süket. De a cselekményekért fe­lelősek azok is — s ők nem áll­nak a bíróság elé —, akik a különböző vállalatoknál nem tö­rődtek azzal, hogy megvan-e a szállítmány súlya, mennyisége, s üresen távoztak-e a gépkocsik- Pedig az ellenőrzés a nép va­gyonának védelmét szolgálja!.. Gémes Gábor TŐeti rafz&s Lóm mentát PETŐFI NEPE Csak korszerűen! (Mészáros András rajza.) A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither DánleL Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottsági 10-3*. Vidéki lapok: U-22. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér I/a Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető) a helyi postahivataloknál éa kézbesítőknél. Előfizetési díj l hónapra U forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon« 11-0*. Indess 25 0CS, A megyei rendőrfőkapitány­ság a napokban fejezte be a nyomozást egy szerteágazó, a társadalmi tulajdont évekig fosztogató bűnszövetkezet ügyé­ben. A 9-es számú Autóközle­kedési Vállalat huszonhat volt dolgozója — néhány büntetett előéletű ember kezdeményezé­sére, a könnyebb kereset remé­nyében — kihasználva a szállí­tás adta lehetőségeket, s visz- szaélve a bizalomnál, sorozato­san követtek el sikkasztásokat, lopásdkat- A nyomozás végül is fényt derített valamennyi bűn- cselekményre. A nagy üzlet A bűncselekmények 1963 őszén — legalábbis ettől az időponttól bizonyíthatók — kez­dődtek. A 9-es számú AKÖV egyik gépkocsivezetője, Bene Miklós, Halász Mátyás és Va­kulya Péter rakodómunkással szenet szállított a kecskeméti vasútállomásról az egyik válla­lat részére. A nagy mennyisé­gű szén csábító volt, ezért Be­ne „felvetette”: szénre lenne szüksége. Az alkalom adva volt, s a büntetett előéletű Halász és Vakulya könnyen ráálltak az alkura. Az egyik fuvar alkal­mával 15 mázsa szenet raktak le Bene lakásán. A szállíttató vállalat nem emelt mennyiségi kifogást, s Halász megszimatol­ta a nagy üzletet. Ezt követően nem volt olyan fuvar, hogy Ha­lász különböző rakodómunká­sokkal vagy gépkocsivezetőkkel ne tudott volna megegyezni a szállítmány megrövidítésében- Halász, bűntársaival, 1963 őszé­től 121 mázsa szenet, 7 köbmé­ter sódert és cementet, 1800 darab téglát, 1400 darab mo­Megdéssmált szállítmányról Leleplezték a társadalmi tulajdon fosztogatóit

Next

/
Thumbnails
Contents