Petőfi Népe, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-05 / 209. szám
íltravaló Túl a tanév első napjain kicsit már feloldódott a feszült izgalom, várakozás. Üj, szervezettebb életrend honosodik meg a családi közösségekben — hiszen az elkövetkező hetekben, hónapokban sok öröm, munka vár diákra, szülőkre egyaránt. Talán nem késő még, hogy ezek megkönnyítésére, eredményessé tételére néhány főtanáccsal szolgálunk — útravalóként. Ezért szenteltük mai rovatunk túlnyomó részét azoknak a témáknak, melyek a gyerekek iskolába járásával, tanulásával kapcsolatban felmerültek vagy felmerülhetnek. Furcsán hangzik így különválasztva: a lakás és a gyerek. „Mintha nem uralná az egész lakást’' — mondhatnák azok, akik tapasztalatból tudják, hogy a nagyok körül lá- batlankodó, unalmában bosz- szantó csínyeket kieszelő gyerek mennyire zavarja az ottszabadon játszhat, zavartalanul mozoghat, ahol jól érzi magát és mindig kéznél találja kedves könyveit, játékait. Ez a legkényelmesebb és legész- szerűbb megoldás nemcsak a gyerek, hanem a felnőttek számára is. Játszó-, vagy tanulószoba kialakításáról természetesen csak ott lehet szó. ahol akad erre a célra megfelelő helyiség. Sajnos, a korszerű, de egyszobás, kisméretű lakásokban lehetetlenség erre a célra helyet szorítani. Viszont felmérések bizonyítják, hogy a két-, sőt több szobás bér- vagy családi házban lakó szülők mennyire nem tulajdonítanak fontosságot az ilyen — számukra semmiséget vagy felesleges „nagyzolást” jelentő kérdéseknek. kispolgári szokások másfajta maradványainak hódolnak .akkor, amikor az egyik szobát csak „mutogatásra” jelölik ki, a másikat az egész családnak zsúfolt hálóhelyül. Az ilyen módon berendezett lakások nem elégítik ki ma már sem a felnőttek, sem a gyerekek kulturált életfeltételeit, A lakás valójában akkor szolgál rá az otthon elnevezésre, ha nem a vendégek kényelmére és „kápráztatására” hivatott, kizárólag a mindennapi használatra, a család életkörülményeinek megfelelően. Korszerű bútorokkal, célszerűen és helyesen berendezett lakásokban jut külön hely a gyerek számára is. És ez nem kispolgári csökevény, még csak azt sem jelenti, hogy a gyerek eltávolodik a családtól, Ekkora tanulóasztal, a hozzávaló székkel bármilyen kis lakásba „beszorítható” még az iskolás gyermek számára. honi munkát, a pihenést, a baráti beszélgetés meghitt perceit. Igen, de mit csináljon az a gyerek, aki ugyan mindenütt jelen van, de nincs egy saját személyes használatával „megszentelt” bizalmas zuga, ami kizárólag az övé és féltve őrizgetett tárgyaié? Marad a szülők és a vendégek nyakán, „záróráig” a tv előtt, va<?v akár hajnalig a szórakozó felnőttek között. Másnap aztán álmos, fáradt, nem figyel az órákon és hosszan sorolhatnánk a számára hátrányos életrend szomorú következményeit, amire már most, a tanév elején feltétlenül gondolni kell. Mit lehet itt tenni? Jelöljünk ki a gyereknek egy külön helyiséget, akár polccal, vagy állvánnyal elrekesz- I tett sarkot a szobában, ahol Tüdőasztma vagy szsvasztma? NEM RITKA az orvosi gyakorlatban, hogy a beteg nem a panaszait, hanem a diagnózist, mondja be. Ezt a diagnózist igen sokszor nem orvos, hanem baráti eszmecsere vagy a szomszédok észrevételei alapján alakítják ki. ETT 4fiLO.^T»Z7 v;§lennér ^3 A modern, polcos rakodós szekrényt — nagyobb szoba esetén — úgy is el lehet helyezni, hogy kettév álassza a helyiséget, s ebből az egyikben kialakítható a gyerekek nyugalmas, kényelmes tanuló „birodalma”. „A gyerekszoba — hangoztatják sokan — kiment a divatból, kispolgári csökevény.” Csak azt nem veszik észre, hogy épp»n az általuk elítélt nem élvezheti a közös együtt- létek örömét. A szülők életmódjától, magatartásától, nevelési módszerétől függ, hogy a gyerek „száműzetésnek”, vagy olyan helynek tekinti a külön szobát, ahol háborítatlanul barkácsolhat, tanulhat, játszhat, vagy bújhatja a könyveket. A lakás berendezése, a kellemes otthon kialakítása nem könnyű feladat, de ha csak egy mód is van rá, ne feledkezzünk meg benne a gyerekekről. így kívánja meg az ifjú egészséges fejlődésének érdeke és a család otthon tartózkodásának harmóniája, kényelme is. V. Zs. KV-f© Különböző fogalmak alakultak ki a betegek körében az asztma mibenlétéről is. Érdekes statisztikát lehetne ösz- szeállítani arról, hogy hányféle elképzelést táplálnak ez- irányban. Az egyik beteg például azért beszélt szívasztmáról, mert a légzése sípolt és a szív táján érzett szúrást. Az illetőnek két héttel korábban volt tüdőgyulladása s jelentkezésekor kiadós hörghurutja. Egy hónap múlva teljesen panaszmentessé vált. Felesleges kijelentenem, hogy sem szív-, sem tüdőasztmája nem volt. A másik beteg fulladást és szívtáji szúrást említett. Orrpolipot találtak nála, melynek eltávolítása után panaszai is elmúltak. Az, hogy ki mit tart az asztmáról, tulajdonképpen nem jelentene különösebb következe ! ményt. Csakhogy a téves elkép- ! zelést a gyakorlatban a panaszok megszüntetésére is igyekeznek felhasználni. A TÜDŐASZTMA sípoló nehéz légzés, melynél a beiégzés nehezített. Oka: a hörgők görcsös összehúzódása, melynek alapját a szervezet érzékenysége képezi. A szervezet érzé- j kény valamely anyaggal szemben, mely vagy fehérjetermé- ! szetű vagy fehérjéhez kapcsolódva alakítja ki az érzékeny- ■■ séget. Ezen anyag újabb jelentkezelésekor a szervezetben jelentkező ellenanyagok és a szóban forgó anyag találkoznak. Ez i a találkozás bizonyos, a szerve- ' zetben jelenlévő anyagok "Tel- 1 szabadulását eredményezi, s ! hatására a hörgők görcsös ösz- szehúzódása és a jellemző sípoló, n«héz légzés jön létre. A szívasztma lényege viszont keringési elégtelenség. A szív- asztmás beteg szívizomzata nappal kifárad s a véráramból a savó kilép — több helyen — a szövetekbe. A keringő vérmennyiség csökken. Ekkor még nem érez különösebb bajt az ilyen beteg. Éjjel azonban lefekvés után a szív munka- feltételei javulnak, s a szövetekben meghúzódó (rejtett) vizenyő visszakerül a keringésbe, mely a fáradt balkamrát megterheli, s a mögöttes keringési szakaszon áll be pangás. Ez pedig a kisvárkor. A kisvérkörpangásnak tüdővizenyő lehet a következménye, mely halállal végződhet. EZZEL az igen rövid áttekintéssel csak az volt a célom, hogy a tüdő- és a szívasztma különbözőségére világítsak rá. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy az egyik asztmaféleségnél alkalmazott gyógyszer orvosi javaslat nélkül nem használható a másik asztmaféleség jelentkezésekor. Dr. Honti Géza Kislányok az iskolában Most azoknak a mamáknak segítünk, akik szívesen szabnak, varrnak otthon. A mellékelt szabásminta szerint, maradék anyagokból szétfejtett felnőttruhákból összeállíthatjuk a kislányok “gesz évi ruhatárát. Az alapszabásmintának megfelelően készíthetünk iskolaköpenyt, kötényszoknyát, ujjatlan könnyű ruhát. Aki járatos ebben a munkában, a mintát átrajzolja csomagolópapírra, s máris kezdheti a szabást, varrást. röl. Az esetleges fogyatékosságokra (balkezes, nagyot hall), súlyosabb gyermekbetegségekre, a gyermek -nem mindennapi jó, illetve rossz tulajdonságaira, szokásaira is felhíva a figyelmet. Nagy segítséget jelent a pedagógusnak — s ez aztán a gyermek számára kamatozik — ha elmondjuk, például: — Az én fiam nagyon rendes, szófogadó gyerek, segít otthon, talán még jobban is mint nővére, de ha kisüt a nap, nem lehet vele bírni, otthagy csapot-papot, s csak akkor látom, ha éhes! A z osztályfőnök ily módon már jó előre tudja: tavasszal a gyermeket keményebben. kell fogni, hogy mérsékelni lehessen. Igyekezzünk tehát közvetlen, jó kapcsolatot terem- tenio az osztályfőnökkel, aki ha szükségét látja, majd segítségünkre lesz abban, hogy az egyes szaktanárokkal is jó kapcsolat: alakuljon ki. „Kis gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond!” — erre tanítottak bennünket az öregek. De mennyire igazuk volt! A felső tagozatba lépő gyermekkel lényegesen többet kell a szülőnek törődnie, és szorosabbra kell fűznie az iskola és a szülői ház közötti kapcsolatot. Ez vonatkozik az általános iskolából a középiskolába, illetve iparitanuló-intézetbe lépő gyermekekre is. A szülő törődése nem szűnhet meg a gyermek 14. születésnapján! A nagyobbacska gyermekembemek nemcsak több cipő, ruha, hanem lényegesen több gondosság, szeretet is kell. (fogadalmak, elhatározások ideje az új tan- *■ év. És ez rendjén való. De ne felejtsük el: minden fogadalom és elhatározás annyit ér, amennyit megvalósítanák belőle... K. Gy, M inden új Iskolaév a gondok és remények * váltakozásával kezdődik. A legtöbb gond és várakozás azonban az első iskolaévet előzi meg — a szülőnél és a gyermeknél egyaránt. Noha — az iskolareform jóvoltából — szinte észrevétlenül válik a gyermek óvodásból iskolássá. A második, harmadik, negyedik osztályba majd a felső tagozatba lépők valójában csak egy-egy lépcsővel jutnak közelebb a tudás ormaihoz A „felsőbe” lépés, az általános iskolából a középiskolába, vagy az iparitanuló-iskolá- ba kerülés — már izgalmasabb. Nagyobb feladatok elé állítja a fiúkat, a leányokat, de a szülőket is. Amikor negyedik általánosból ötödikbe lép a gyermek, a szakosított oktatás következtében a legtöbb helyen minden tárgyhoz egy-egy új nevelői egyéniség kapcsolódik! A vidám, vagy szigorú tanító néni helyett, most minden órára más és más tanár érkezik. Az egyik szigorú, szúrós- tekintetű. A másik harsány és vidám. A harmadik a kettő keveréke. A negyedik? Ismét más. És ezt a sokféle embert kell megszokni. A szakosított oktatás azért fontos, hogy a gyermekek az egyes tantárgyak (magyar nyelv és irodalom, történelem, földrajz, számtan stb.) „specialistáitól”, szaktanáraitól tanulhassanak. Az új arcokat hamar megszokja a gyermek. Pár hét múlva már élvezi Is, hogy minden órán más és más tanár jön az osztályba. Ezután a szülőnek jelent gondot, hogy a sok tanárral megismerkedjék, tapasztalja követelményeiket, módszereiket, hogy ezáltal eredményesebben segíthessen gyermekének. Nagyon hasznos, ha a szülők már az év elején megkeresik az osztályfőnököt. s elmondják véleményüket gyermekükAz első napok után D" (A. K A. f i A. K A vS I $ A. iN A tízóraitól — a lefekvésig A címszó néhány olyan apró tanácsot, receptet foglal össze, amelyre minden családban szükség lehel. Egyik naponta visszatérő gond a tízórai készítése. Vajas, sajtos ! zsemlye, kifli, egy szelet kenyér j felvágottal — válthatja egymást. S I a választékbővítésre íme még egy recept: Két nyers és két főtt, áttört tojás sárgájából cseppenként 1 finom étolajat adva hozzá, hogy 1 fényes, kemény és sűrű legyen, sűrű majonézt készítünk. Vaj helyett ezzel kenjük meg a kenyérszelete- j két, s felváltva paradicsom, ubor- í ka, paprika szeleteket, egy-két karika keménytojást, sárgarépa reszelékei tehetünk rá. Szükség lehet néhány „speciális" folttisztitási tanácsra is. A gyű- I mölcsfoltot úgy tisztíthatjuk ki a ruhából. ha lefölözött tejben vagy savóban többször áztatjuk és langyos vízzel mossuk_ öblítjük, amíg fehér nem lesz. Á fehér holm.it utána Hypós vízben áztassuk. Az olajfoltot terpentines ruhával lehet kidörzsölni. A tintafoltot 20 százalékos citromsav oldattal vagy 30 százalékos oxálsav oldattal vehe- i tünk ki. Ct perc múlva leitatjuk. Az eljárást addig kell ismételni, : amíg a foltnak nem marad nyoma. ©yerekeink a szünidőben meg- j szokták, hogy a reggeli pihenés re- j menyében tovább ülnek a tv előtt. í Most mindenképpen szükséges visz- j szaállítani a régi életrendet és szigorúan ragaszkodni ahhoz, hogy időben ágyba kerüljenek — s a 10 órányi alvási időt feltétlenül bizto- | sítsuk számukra! i
