Petőfi Népe, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-30 / 230. szám

1965. szeptember 30, csütörtök S. oldal Bővítették a fagybiztosítást A biztonságosabb növény- termesztéshez fontos hozzájá­rulás a fagybiztosítás, amit egyre több közös gazdaság vesz igénybe. A tapasztalat ugyanis azt bizonyítja, hogy a közös gaz­daságok nagy része nem kerüli el az áttelelő szántóföldi növé­nyek fagykárosodását. Figye­lemmel a termelőszövetkeze­tek kívánságára az Állami Biztosító az idén a fagykár­biztosítást tovább bővítette, s kiterjesztette a tavaszi kalá­szos növényekkel, vagy a bor­sóvédő növényekkel telepített pillangós növények téli és ta­vaszi fagykárára is. Fagy­kárnak minősül a fagy bármely megjelenési formája, ha annak következtében a növényállo­mányban 60 százalékot megha­ladó ritkulás következik be, vagy ha a növény kiszántása vá­lik szükségessé. A fagybiztosítást a közös gaz­daságok — a termelőszövetkeze­ti vagyonbiztosításon belül — november 15-ig köthetik meg. A fagybiztosítás díja katasztrális holdanként 40 forint, amit a termelőszövetkezet összes meg­művelt szántóterületének 60 százaléka után kell fizetni. A kártérítés összege katasztrális holdanként 250 forinttól 1150 forintig terjed. (MTI) Több kezdeményezést Nem tartanak igényt a segítségünkre — legyint pa­naszkodó hangsúllyal a csen- i gödi Aranyhomok Szakszővet- ' kezet KISZ-szervezetének titká­ra, Ladányi Katalin, aki mel­lesleg a közös gazdaság irodá­jában dolgozik, mint gyors- és és gépíró. — Tudtuk, hogy kel­lett volna egy kis társadalmi munka a művelődési otthon épí­tésénél is. De hogy hol, mikor, azt senki nem mondta meg. — Felajánlották a segítsé­get? — Nem tudtuk, hogy kinek szóljunk — feleli, s válaszában tétova bizonytalanságot érezni. KISZ-vezetői megbízatását több mint három év óta látta el. Azóta az Hiúsági moz­galom Csengődön nem sokat jutott előre. De valljon erről a községi vb titkára. Moravcsik Árpád: Eleinte volt több kez­deményezés. Például a KISZ érettségizett tagiai vállalták, hogy részt vesznek az analfabé­tizmus felszámolásában. A moz­galom elkezdődött, s aztán ab­bamaradt. — Az igazság az — teszi hoz­zá Csépi János, a községi párt­titkár —, hogy igenis volna al­kalom társadalmi munkát is vé­gezni. s erről a fiatalok tudnak. Hiszen elvállalták a mozi mel­letti elhanyagolt térség parko­sítását is. Végül a községi ta­nács hozatta rendbe. Nemcsak ennyi a gond. Saj­nos. kiderült az is, hogy La­dányi Katalint hiába hívják meg a vb üléseire, vagy a párt­szervezet taggyűléseire — ilyen vagy olyan okokra hivatkozva, nem megy el. Sainos. más ba­jok is vannak. Több mint há­rom hónapja, hogy még csak taggyűlést sem tartottak a KISZ-isták. iS mikor Ladányi Katalintól afelől érdeklődöm: a fiatalok­nak milyen közös megmozdulá­suk volt az idén, csak az ifjú­sági napot említi, amikor is ki­rándultak a soltvadkerti Petőfi- tóhoz. Többre nem futotta a pénzük. Azt már újból a vb- titkártól tudom meg, hogy a kapott anyagi támogatást a múlt évben sem használták fel. Nem tagadjuk, hogy vannak nehézségek, akadályok is. Az alapszervezet félszáz tagjának csak kis hányada dolgozik a szakszövetkezet közös brigádjá­ban. (A többiek másutt, na­gyobbrészt Kiskőrösön keresik meg a kenyerüket») Nehéz ösz- szefogni a szervezetet, de mind­ez korántsem indok a tétlen­ségre. S hogy nincs hol össze­jönniük? A taggyűlés megtar­tása céljára lett volna, s je­lenleg is van megfelelő helyi­ség. Néhány hét múlva még könnyebb lesz a helyzet, ami­kor átadásra kerül az új mű­velődési otthon, amelyben a KISZ-szervezet helyet kap. Jó lenne, ha a fiatalok már most elgondolkoznának azon. hogy a megnövekedett le­hetőségeket miként használják ki már az elkövetkező hónapok­ban. Próbáljanak vonzó, sokol­dalú programot összeállítani, s ne késlekedjenek jó tapasztala­tokat szerezni. A környező köz­ségekben — Tabdin. Kaskan- tyún — vannak jól működő ter­melőszövetkezeti KlSZ-szerve- zetek. A tanulás nem szégyen. Csak a tétlenség és a tehetet­lenség. Hatvani Dániel Fények az éjszakában Sötétkék függönyként, szin­te egyik pillanatról a má­sikra zuhan le a szeptemberi este. A szántóföldek közt szá­guldó gépkocsiból egyszerre csak fel-felvillanó fényekre le­szünk figyelmesek. Nekivágunk a dűlőútnak, majd a táblákon át bukdácsol­va igyekszünk a hirtelen ki­hunyt fényforrás felé. Cipőnk harmatos növények közt gázol. Aztán — jó fél kilométernyi­re — újból felpislákol, majd akadozva közeledik a jánosbo- g'érnyi fény ... Le-föl imbolyog, s nemsokára előttünk „hor- gonyzott le” az UE 28-as erő­gép. A robajló motor zajától dübörög alattunk a lápos talaj. — Éj jeli szántás, búza alá — foglalja össze tömören felada­tát Tóth József, a harkakötönyi Egyetértés Tsz traktorosa. Nyújtott műszakban jelenleg ketten végzik ezt a sürgetően fontos tennivalót. Társa erőgé­pének a zümmögése messziről festi alá beszélgetésünket. — Bizony, kisebb-nagyobb pihenőkkel már három hónapja csinálom ezt a ..sötét” műsza­kot — mondja, és csak a hang­ján érezni, hogy közben moso­lyog. — A szántás mélysége 26- 32 centiméter. Műszaknormán­ként 35 forint a járandóság, s ezen felül 1.8 munkaegységet is a javunkra írnak. Hűvös levegő ömlik szét a feltépett rögök közt. A tr-' - toros a gép lámpájának fé­nyében igazít valamit a mrö- ron. Két perc sem telik bele - elnyeli a gépet és gazdáját az. éjszaka. J. T. ÜJ QYAR LA JOSMIZSÉN Egy hónappal ezelőtt avatták fei Latiosmizsén a Vízgépészeti Vállalat 3-as számú gyár részlegét. A'korszerű, új üzem a párt és a kormány vidéki iparosítási politikájánakeredményeként jött létre. A gyárrészleg 7,5 millió forintos termelési tervet kapott az év hátralevő idejére. Megkezdték a víztisztító berendezések, át­emelő szivattyúkiaggregátorai, a vízügyi szolgálat gépi berendezd seinek gyártását..Képeinkaz új üzenrwéfetét ábrázolják. Fotóriporterünk először a sze­relőcsarnokban járt, ahol Kocsis József és Muhari István laka­tosbrigádját kapta lencsevégre, amint a ghanad exportra készü­lő telepíthető víztisztító beren­dezésen dolgoztak- Még az idén hat ilyen — folyók, tavak mellé telepíthető — berendezést indí­tanak útnak Afrikába, s remél­jük, jó hímevet szereznek ^a la- josmizsei üzemnek. * ' Több mint 120 községbeli szakmunkás talált munkaalkal­mat az új gyárban, sokan közü­lük Budapestre, vagy még mész- szebbre jártak eddig dolgozni. A középső felvételünkön látható Bányász József lakatos brigád­vezető is a fővárosban tanulta a szakmát 13 évvel ezelőtt. La- josmizsén lakott azonban, mint sokan mások, s itt alapított csa­ládot is- Most örül, hogy nem kell családjától távol dolgoznia, az üzem felszerelésének meg­kezdése, vagyis május óta itt dolgozik. A képen Bányász Jó­zsef, a pécsi szennyvíztisztító telep berendezéseit szereli. * Amikor elérkezik a dél a tá­gas, világos műhelyekből, sze­relőcsarnokokból az ízlésesen berendezett ebédlőbe mennek az üzem munkásai, ahol öt forin­tért kiadós, jó ebédet kapnak. A konyha ablakán át tálcára rakva kapják az ételt a dolgo­zók s maguk viszik asztalukhoz, ahol elfogyasztják. Szöveg: Nagy Ottó. Fényképezte: Pásztor Zoltán. Amiről beszélnek Csak a párttitkár dolga? i. — jelszóval Pedia milyen gaz­daságvezető az. aki az emberek­kel való foglalkozást, meggyő­zésüket — feleslegesnek tartja? Az ember nem gép vagy alkat­rész, amely gombnyomásra mű­ködik. |j§| De ismét példát említek. Van egy 56 holdas. 4 esz­tendős új telepítésű szőlőnk. Négy éve irányít ott egyik bri­gádvezetőnk. meg egy agronó- mus. Jó múltkoriban olyan han­gulat kapott lábra a munkások között, hogy több fizetést érde­melnének. Ahelyett hogy közvetlen ve­zetőik leültek volna velük szót érteni, elintézték ennyivel a problémájukat: „Menjenek be Szűcs elvtársnőhöz, majd ö megmagyarázza.” Kint — beszélgettem is az emberekkel. Pontról-pontra vet­tünk mindent, velük együtt szá­moltunk. Az órabért 12 órára kapják. Ebből 1 óra ebédidő. 1 óra az út ki a földre és haza. Fél órával hamarabb fejezik be azonban a munkát. így tehát végeredményben 9 és fél óra- hosszás produktív munka van a bér mögött H9 „Igaza van, elvtársnő” — ez volt a vélemény. De miért kell még ilyen kér­désben is a párttitkárra háríta­ni a választ? Nem kötelessége elsősorban a gazdasági vezető­nek a felvilágosítás? A brigád- vezető, az agronómus is szép fizetést kap. azért az emberek­kel is foglalkozniuk kell. Ami­kor a normarendezés volt so­ron, a szerződéses munkások előtt sok minden tisztázatlan volt, magyarázat helyett ezt kapták „tanácsul”: ..Én mindent elkövettem, hogy ...” Mikor a szövetkezet vezetői­vel együtt, szintén a földeken, 18 munkással kísérletileg bizo­nyítottuk, hogy a normára nem fizetnek rá, sőt — megint meg­nyugodtak a kedélyek. ... Bizony, van mit tenni “■ a demokratizmus érvénye­süléséért a Petőfi Szakszövetke­zetben. Nemcsak a jogok, ha­nem a kötelességek felől is. Tóth István Ip A beszélgetés mindjárt a fő témával kezdődött. — Hogyan érvényesül a szö­vetkezeti demokrácia? A kérdésre eléggé „speciális” terület politikai gazdáia. akis- körösi Petőfi Szakszövetkezet párttitkára. Szűcs Lászlóné vá­laszolt. — 1244 tagja van a szövetke­zetnek. de közülük még csak jó egyharmadát érdeklik közelebb­ről a közös problémák. Sajnos, a gazdasági vezetők sem értik még világosan, hogy tevékeny­ségüktől nem választható, nem hagyható el a szövetkezetpoliti­kai munka. A tagság jó részét is csupán egy oldalról érdekli a szövet­kezet: Mennyi forint, mennyi hektoliter, mennyi mázsa? Hogy egy érdekes, hasznos előadásra eljöjjenek, nagyon sokat kell beszélni, érvelni. HH — Pedig a fejlődés, szak- képzés itt is éppúgy a kor követelménye, mint máshol. — Igen, de mikor nálunk ed­dig a téli oktatásra toboroztunk embereket, többen így tették fel a kérdést: Kamink erről olyan igazolványt, amelyre a földeken i forinttal több órabért számol a brigádvezető? Akkor me­gyünk. .. Ebben az évben már javult a helyzet, több sikerrel indulunk a télnek. j§pf — Mennyi tagja van az alapszervezetnek? — Tizennégy. Ebből azonban csak páran vagyunk itt a szak- szövetkezetben — többen külön­böző szerveknél. vállalatnál dolgoznak. Ha beszélni akarok velük, biciklire ülök, úgy já­rom sorra őket. Egy-egy elvtár­sat pártrendezvényeinken is ritkán látunk, olyan a megkö­töttségük. — Nem lehet könnyű a po­litikai nevelő munka. — Mint említettem, a vezeti beosztású tagoknál kell fordu­latot elérnünk, akkor az alap szervezetnek is könnyebb lesz A gazdasági vezetők nemegy­szer elhárítják magukról a po litikai munkát, a nevelési fel adatokat: „Enyém a szakterüle — a politika a pártszervezeté!'

Next

/
Thumbnails
Contents