Petőfi Népe, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-26 / 227. szám
' í&pfMUfWMomö&&. üSE2> f', Shakespeare Sxuhe Bator nyelvén A mongol nép művelődését sok tényező bizonyítja. Megható látvány például a járdára terített szőnyeg mellett guggoló könyvárus és a szintén guggolva lapozgató, könyveket válogató emberek sora. Az is a szembetűnő könyvtiszteletre vall, hogy a jurta vonalait .modem formákba átvivő körkörös •pü letet emeltek a könyvárusítás szentélyéül. Valamikor Mongóliára lényegében az iskolázatlanság volt jellemző, ma 447 általános iskola működik. Ezek. ben több mint 150 ezer gyermek tanul. A felnőttek művelődését országszerte 23 kultúr- 'náz, 400 klub és 300 könyvtár szolgálja. A mezőgazdasági egyesülések brigádjainál 270 olvasókör működik. Az . állandó filmszínházak száma 13, a vándorvetítőké 43. Minden megyének önálló múzeuma van. Az ulan-batori filmgyárban évente négy játékfilm készül és számos dokumentum-, és híradó- film. Most készülődnek a televízió megszervezésére. A fejlődés mérföldes léptékeit kiáltóan bizonyltja: alig négy évtizede egyetlen orvos sem élt Mongóliában. A gyógyítás a lámák és a sámánok ,,tudománya” volt. Ezért azelőtt ezer főre 25—30 haláleset jutott, a gyermekeknek mintegy féle halt meg különböző betegségekben. Az orvosak száma ma meghaladja az 1500-at Ezeket az adatokat hosszabb tudakozódás után ismertem meg. A közvetlenebb benyomásokhoz segített a bepillantás a színházkultúrába. Ebből gyorsabb és nem kevésbé megbízható következtetésekre jutottam. Szívesen találkoztam és beszélgettem az ulan-batori drámai színház tagjaival, és a Mongol Népköztársaság érdemes művészeivel, köztük Batocsir Dam- dzannal A hatvan esztendőtől már csupán egyetlen választja el. De arca fiatalos, a szeme mosolyog, jobbjával gesztikulál, mintegy vezényli mondanivalóját. Hamarosan kikerekedik rövid életrajza. Messze vidéken élt gyermekkorában és gazdag pásztorok sanyargatták ifjú életerejét. A forradalom győzelme idején még 15 éves legényke volt és kisvártatva egy ulan-batori kézműves szövetkezetben vállalt munkát, ahol ak_ koriban egy önkéntes művész- együttes alakult, s örömmel vállalta a ráosztott szerepeket. Évek múltán a kormány tervbe vette a drámai színház megala. ■ pítását. Ennek előkészítéseként j 1930-ban színészed tanfolyamot hoztak létre. Batocsir Damdzan a hallgatók sorába került. Kö- j zülük a fele, húsz ifjú művész lett a mongol drámai színház megalapítója. Ez 1931-ben volt és ő immáron 34 éve ugyanabban a színházban játszik. Az alapítók közül már csak hatan élnek. A „curriculum vitae” után a játszott darabokra, legkedveltebb szeretjeire- és a közönség érdeklődésére terelődik a szó. —• Legelső fellépésem — mondja — az linen című drámában volt. Ezt a darabot mu-. tatta be elsőnek színházunk. Azóta sok víz folyt le a Tulán, Ulan-Bator folyóján. Sok darab eltűnt a süllyesztőben. De vannak időtállóak is, amelyek egyben a közönség kedvencei. Ezek részben klasszikusok, rész. ben mongol szerzőktől származnak. Minden évben meg-meg- újuló sikert aratnak Shakespeare drámái, közülük is elsősorban az Othelló és a Lear király. Ebben is játszattam. Brecht szintén szerepel a szín- h ázunk műeorán. A hazai szerzők közül tíz éven át lankadatlan sikerrel játszottuk Vongan mongol szerző „Árváj szűzföld” című darabját. Bemutattunk szovjet, kínai, cseh, sőt még kubai darabot is. Bár, magyar darab „importjáról” is szó szottak mongol darabokat, A színészek kivétel nélkül kiválóan iskolázottak. Ez a szín- művészeti főiskolának köszönhető, amelyet 1956-ban alapítottak. Színiiskola 1940 óta van, de ez nem biztosíthatta a felső. Szava Holovanyivszkij s FEHÉR TEREM Fehér terem fényárban úszik. Ünnep. Egy ősz vasöntő lép be most ide, keményen, mintha számadásra jönne. Hatvanadik évét ma tölti be. Helyet foglal, mellette felesége. Mindeki látja: ősz-fehér feje. S én visszagondolok sok régi évre, idézgetem, milyen volt élete. Hogy indult el Lenin hívó szavára — sapkáján égő csillag ragyogott — a munkáskormányért s ukrán hazája szabadságáért fegyvert ragadott, s később megint hosszú és virradatlan éjben hogyan vonult felégetett falvak közt, ismét partizáncsapatban, s földjét a hóhértól, hogy védte meg. Én is szeretnék sok-sok évig élni, dolgozni a közös, nagy célokon, s szintén a fényes szép terembe lépni hatvanadik születésnapomon. Szeretném azt is, hogy utam mezsgyéit az unokám vagy más ifjú legény lélekben vélem majd úgy élje végig, mint mostan az öreg munkással én. Ukránból fordította: Radó György eseit, — sajnálkozik — de a terv mind ez ideig csak terv maradt. A legutóbb játszott darabok közül a legnagyobb sikert egy fiatal színész Easdava szerezte mű, a „Szauszt-Hordó katona” aratta. Dasdava első darabja és írói működésének sikere nagy reményeket keltett Mongóliában. A darab történelmi dráma és a mongol—szovjet barátságot választotta témájául. Ulan Bátorban négy színház van: a drámai, az opera,agyér, mek- és a bábszínház. Ezek közül csak a drámai színház méreteit sikerült megtudni: ez nyolcszáz nézőt fogad be és 60 színművészt foglalkoztat. Az ország más részein a 18 közül 7 megyei székhelyen van állandó színház. Más megyeszékhelyeken is van állandó társulat, azok azonban nem színházban, hanem kultúrotthonban kapnak helyét és ezek a társulatok klasszikus szerzők darabjait nem játsszák. Éppen ezért a drámai színház művészei sokszor utaznak vidékre, hogy a klasszikus műveket megismertessék a vidéken élő emberekkel. Ámde a határon túlra is utaztak már. A színház 1933- ban részit vett Moszkvában az első színházi olimpián és azóta többször szerepelt a Szovjetunióban, ahol elsősorban a burját-mongol nemzetiségnek , játFurcsa humanizmus A VARÁZSLÓ csodát tett. Elragadott bennünket napfényes ligeteinkből, pusztán a szavak erejével, és egy percre, ha csak egyetlen percre is belökött a pokolba. Miért? Büntetésül, mert bekéredzkedtünk a lakomára ... . •. Szó szerint értendő a bibliai hangulatot idéző kép. Dé- ry Tibor az Élet és Irodalom szeptember 11-i számában ráébreszt bennünket, hogy semmiben sem. vagy alig különbözünk a hóhértól. Csupán azért, mert eszünk, mert gyomrunk mindennap megköveteli a magáét. Egy angol írónő könyvéről ír, amely bemutat egy modern Bodor Miklós: Hajó a Tiszán. Életmentés pattant. A doboz fölé hajolt és beleszippantott a dohány illatába. — Ez az! — mondta ismét. Aztán belenyúlt a dobozba, kivette a cigarettapapírt, lerázta róla a dohányt, a bal kéz két újjába fogta, a jobb kéz két ujjával felcsípett pontosan annyi dohányt, ameny- nyi egy cigarettához kellett, ráhintette a papírra, aztán a papírt sodorni kezdte a két kéz négy újjával, még mindig a nyitott dózni fölött. jyem kérdeztem meg tőle soha, miért így. De én azt hiszem, tudom: mint ahogy az élet minden szépségével olyan különösen jól tudott gazdálkodni, azt sem akarta, hogy a dohányból akár egyetlen szál lehulljon a földre haszontalanul ... A művelet azonban korántsem ért még véget. Amikor a cigaretta már egyenletes vastagságú kis rudacska lett, a dózni tetejét lehajtotta, zsebre tette, aztán a cigaretta papírját vékonyan, csak a legeslegszélét, — azt, amelyik bezárta végül is a burkolatot — megnyálazta, leleragasztotta — kész lett a cigaretta. És most már csak a gyújtó kattanása, a láng lobbanása, egy mélységesen mély szippantás volt hátra.. 1\[ em eregetett 1 * füstkarikákat, nem játszott sem a cigaretta szívásával, sem a füst fújásával. Nem; ünnepi szertartás volt az egész művelet, amely alatt szólni se nagyon szabad — csak mosolyogni. Mert Lajcsi mindig mosolygott. Pedig nehéz, keserves munka, volt az, melynek ko- miszsága teltörte a tenyerét, lelkét, életét. .. De Iái esi mindent igy csinált: ilyen mélységesen mély alaposság..csirkegyárat” a keltetéstől a fogyasztásra szánt hús előállításáig. Ausehwitzhoz. Dachau- hoz hasonlítja- Nem akarom részletezni. Aki olvasta, irtózást és marcangoló lelkifurdalást érzett. Déry Tibor ugyancsak a csirkeirtásban részes munkásokat, mérnököket nevezi hóhéroknak, de menthetetlenül feltárnád a bűntudat bennem is. az olvasóban, a fogyasztóban, aki miatt mindez a szörnyűség történik. Hiszen nemcsak tudomásul veszem, megengedem az állatirtást — hanem nekem ölik le a csirkéket futószalagon. DÉRY okfejtése természetesen képtelen. Kitűnik, amint az ember felébred írása lidércnyo- másos kábulatából- Először is: hogyan lehet egyenlőségjelet tenni az ember értelmetlen pusztítása és az állatnak az ember céljaira való felhasználása közé? S értelmetlen ez a mo- ralizálás. mert közvetlenül nem is az állat leölése ellen tiltakozik. Hiszen azt írja: ..a háziasszony is levágta a csirkét.. . de az ujja hegyében talán mégis megérezte a távoli rokonságot áldozatával. •Most ékelődhetnénk rajta: nem inkább kannibalizrpus-e felfalni a „rokont”, mint kivenni otthon a szatyorból a kiló krumplit, sót. paprikát, nájlonzacskóba csomagolt húst? Helyénvalóbb lesz azonban arra ügyelnünk, hogy meg ne kerüljük a kérdés lényegét. Anatole France egy helyen ezt írja: A Földön esznek, a Föld az éhség bolygója. Minden élőnek táplálkoznia kell. különben elpusztul. Ez törvény- Nem lehet nem betartani. De ez a törvény az emberiség félmilliós története során egészen századokig úgy érvényesült, hogy az emberek vagy egymást ették, vagy ea^más elöl falták fel az élelmet. Mi törekszünk először tudatosan és határozottan arra. hogy minden embernek legyen elegendő tápláléka. S minden egyebe, amire szüksége van- Ez humánus, ez erkölcsös célA többi — bármily szépen hangozhat — szócséplés. üres moralizálás. S még ártalmas is, ha zavart kelt, vagy ha a fő kérdésről tereli el a figyelmet. Ejthetünk-e könnyet akár a világ valamennyi csirkéiéért is. amíg egyetlen éhező ember akad a Földön? Megrettenthet-e az állat halála, amikor napalm peresei elevenen gyermekeket és belet szaggat a rohamkés? A SZÓ: hatóerő. A szónak a ió író tollán varázsereje van- Kár bűvészmutatványokra elfecsérelni ezt az erőt, amikor nemes érzelmeket lehet vele kelteni és jó tetteket csiholni. Mester László CjenJci sem tudott ^ olyan akkuráto- san cigarettát sodorni és olyan jóízűen rágyújtani, mint Lajcsi. Amikor úgy érezte, hogy eljött az ideje, leállította maga mellett a szerszámot, a gödör falának támasztotta, és lényegében ezzel vette kezdetét a a szertartás. Nem érdekelte sem a kész cigaretta, sem az ezüst, vagy nikkele- zett cigarettatárcák hivalkodó csillogása. A dohányt — mert csak a saját maga sodorta cigarettát szívta — bádogdobozban tartotta, a tetején hártyafínom cigarettapapírral. — Ez az igazi! — mondotta a sodort cigaretta dicséretére. Hátsó zsebéből előhúzta a dobozt, aztán, mielőtt felnyitotta volna, két kezébe fogta, jobb- ról-balról megkopogtatta, talán, hogy a dohánypor a doboz aljára kotródjon, aztán egy könnyed mozdulat és a dobozka fedele felKÖnyvesboll Ulan-Batorban. fokú képzést. A főiskolának jelenleg átlagosan 00—70 hallgatója van. Batocsir Damdzan neve nem. csak a színlapokról, hanem a tilmszerepeiről is ismert. Eddig 7—8 filmben játszott — a fia közbeszólása szerint — sikerrel. Az új évadot Namdag Űj ház című darabjával kezdik, amelynek próbái már meg is kezdődtek. Azt hiszem, nem tévedtem, amikor a színpadi művészet be. mutatásával próbáltam érzékeltetni egy nép felfelé ívelő kultúráját. Shakespeare-t mongol nyelven... ezt valaha kevesen hitték volna! (Vége) Weither Dániel s ággal, teljes szívvel, teljes odaadással élt: így dolgozott, és így szerette a családját, embertársait, és az életet ... ft's, hogy most mi- ért is meséltem el mindezt; azt, hogy milyen szertartással sodorta meg a cigarettáját és hogyan tudott rágyújtani —, vagy pontosabban: hogyan gyújtott rá egy cigarettára Lajcsi . . . Talán csak azért, mert úgy mellékesen megjegyezhetem: megmentette az életemet... Ha ő akkor nincs mellettem és nem rúg el attól a sínvastól, amelyet éppen emelni akartam, s amelyben villamos áram keringett, amelynek bénító mámorát már a testemben is éreztem — ha ő akkor nincs mellettem, akkor ma nem írhattam volna le, hogy hogyan gyújtott rá Lajcsi a maga-sodorta cigarettára .., Antalfy István
