Petőfi Népe, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-24 / 225. szám

Pincében van-e már a »sent Mielőbb szerezzük be a szükséges tüzelőanyagot A növekvő fogyasztásról és a téli ellátásról nyilatkozik a TÜZÉP főigazgatója Kit terhei a kocsiálláspénz ? a lóistálló bérlete Fellebbez a főagronómus Döntött a Legfelsőbb Bíróság — A tüzelőelíátás soha nem volt még ilyen kielégítő, mint az idén — mondja Somogyi Sándor, a Belkereskedelmi Mi­nisztérium TÜZÉP főigazgatósá­gának vezetője. — Az 1961— 62—63-as kemény telek felké­születlenül értek bennünket. Ebből okulva a szénbányászat •tavaly már bővített tervvel dol­gozott. s lényegesebb ellátási probléma nem is volt- Hozzá­járult ehhez az enyhe tél. de kétségtelen, hogy a jobb szer­vezés is éreztette hatását. Míg 1960-ban 626 ezer vagon tüze­lő volt a kereskedelem forgal­ * 1 ma országosan, az idén már 900 ezer vagon tüzelő kerül a telepekre. — Hogy folyik az eladás? — Sajnos, elég vontatottan- A TÜZÉP-telepeken az év első felében kevesebb tüzelőt adtak el. mint tavaly hasonló idő­szakban. Ennek oka egyrészt, hogy 1964 első nejedében na­gyon hideg volt. másrészt pe­dig különböző gátjai voltak ed­dig a vásárlásnak- A falusi la­kosság például az elhúzódó me­zőgazdasági munkák miatt nem ért rá, de remélhetőleg szep­tember végétől már megkezdik a vásárlást. Minél előbb, annál jobb, mert a tüzelő nagy tömegű árucikk és a szállítása tolódást okozhat. Vidéken, főleg tanyá­kon az esős idő beálltával ne­hezedik a szállítás, ezért is jobb. ha még most. a száraz időben hazaviszik a tüzelőt. Báes-Kiskun megyében is hasonló a helyzet. A lakosság készpénzzel történő vásárlása nem kielégítő ütemben megy. pedig van elegendő mennyisé­gű és választékú szén a telepe­ken- A megyei igazgatóság tá­jékoztatása szerint jelenleg 4500 vagon különböző minő­ségű szén és fa van a megye TÜZÉP-telepein, ehhez já­rul még a földművesszövet­kezetek által eladásra kínált 2500 vagon készlet. Nyugodtak lehetünk tehát abból a szempontból, hogy az ellátásssal nem lesz baj. Igaz ugyan, hogy Kecskeméten az iszap elfogyott, de a város újabb 250 vagonnal kao Csehszlová­kiából. Az sajnos bizonytalan. hogy mikor érkezik meg a szál­lítmány. A megye más terüle­tein azonban nincs ilyen gond. mert iszapot — csehszlovák és dunaújvárosi eredetűt — min­denhol lehet kapni. Még inkább megnyugtató a helyzet, ha tudjuk, hogy a fen­ti számokban nincs benne a ne­gyedik negyedévi készlet, amit ezután kapnak meg a telepek, és szintén a téli ellátást bizto­sítja majd az 1966- év első ne­gyedére várható tüzelőanyag­mennyiség is. Vidám gyermekzsivaj verte fel a délelőtt csendjét a kecs­keméti Zenei Általános Iskola környékén. Az öröm és egyben IZ elégedettség oka a gazdag „zsákmány”. Az 1515-ös „Tinó- i it” úttörőcsapat az „Úttörők a j 'lazáért” mozgalom keretében szocialista szerződést kötött a MÉK Vállalattal, hogy vasból 37, papírból 12, rongyból 12 mázsa hulladékot gyűjtenek az skolai év végéig- Az első gyűj­tési napon 20 mázsát terveztek összeszedni, de 30 lett belőle. Am adjuk át a szót a pajtások- uik, akik dolgozatot is írtak a lap élményeiről. — - ..Még a legjobb étvágyú gyermek is sietve kapta be az innivalót és ment a megbeszélt ielyre, ahonnan, megindult a ,hulladékgyűjtő hadjárat”. A ni őrsünk szerencsés volt, mert Jóska szerzett egy kiskocsit és trra raktuk a sok vasat, ron- jyot és papírt. Éva néni meg­kérdezte: — Miért vagyunk olyan nagy zajjal? — Ez a reklám, hogy észre- •segyenek bennünket a felnőttek is odaadják a hulladékot. Éva néni is mosolyog a csí­nyen..- (Kocher Irén Via. dolgozatából.) _ ... Gyömöszöltük a papírt 1 z sákokba, majd megragadtuk i rozsdás kereket és csöveket is a mérleghez cipeltük. Köz­ben arra gondoltunk, hogy mun­kánkkal az árvízkárosultakat is segítjük. (Baranyai Ildikó dol­gozatából-) — Minden lakásban örömmel adták át a papír-, rongy- és vashulladékot. A tele zsákok alatt görnyedve, de jó kedvvel jöttünk vissza az iskolába Eredményhirdetéskor nagv örömmel tudtuk meg, hogy osz­tályunk, a IVja. lett az első o gyűjtésben. (Borszéki Ilona dol­gozatából.) — Késő délután lett vege a gyűjtésnek- Otthon alig ismer• tek rám. olyan maszatos vol­tam. Mégis egy szép nap emlé­kével tértem nyugovóra. (K. Szabó Márta IV a.) Rajz Judit Viliió- osztályos dolgozatában a következő kép- pen számol be a nap eredmé­nyéről. — Elkezdődött a mérlegelés. Minden osztály a maga gyűjtöt­te hulladékot akarta íeméret- ni elsőnek. A kisdobosoknál a IV/a, a felsősöknél az V/a. osz­tály lett az első• Nagyon örül­tem, mert az én őrsöm tagjai, a IV/a-sok eredményesen dolgoz­tak. XJttörőcsapatunk a begyűj­tött rongyért, papírért, vasért 1600 forintot kapott a MÉH-töl, amelynek egy részét az árvízká­rosultaknak ajánlottuk fel. Nagy Ottó A közületek, különösen az egészségügyi és oktatási in­tézmények teljes mértékben el vannak látva, pincéjük­ben van a téli tüzelő. Inkább a lakosság vásárlása vontatott. A tájékoztatás szerint a lakosságnak csak mintegy fe­le vette még meg a szenet, fát. Ehhez köze van annak, hogy látják: van elegendő, s bármi­kor beszerezhetik. Mégis, saját érdekében mindenkinek jobb, ha előbb viszi haza tüzelőiét- — A figyelmeztetés nem azért hangzott el — folytatja Somo­gyi elvtárs —. mintha attól tar­tanánk. hogy a tüzelő a tele­peken marad. Erről szó sincs, hiszen a kereslet évről évre nö­vekszik. s így van az idén is. Tavaly például egy lakásra or­szágosan 20 mázsa volt az át­lag. Az előző években még csak 15 mázsa. Bács-Kiskun megyé- bep például a tavalyi 17,5 má­zsás átlaggal szemben az idei télen * 20 mázsán is felül emelke­dik egy-egy lakás szénfo­gyasztása. Ennek természetesen több oka van. ami nemcsak megyei, de országos jelenség- Az országban évente 55—56 ezer lakás épül. Másrészt a lakáskultúra vidé­ken is terjed, szépen berende­zett ma már a falusi lakások nagy része, s bizony ezekben másképpen fütenek. A kemen­céket bontják, s helyükre kor­szerű tűzhelyek, kályhák kerül­nek. A kereskedelem évente és országosan 197 ezer kályhát és 200 ezer tűzhelyet ad el. Bármilyen is lesz tehát az idei tél. a szénbányászat, a ke­reskedelem még a növekvő igé­nyeket is ki tudja elégíteni- És ha a lakosság megfogadja a ta­nácsot és a tél beállta előtt ha­zaszállítja a tüzelőt, saját ér­dekein túl segítséget nyújt a TÜZÉP szállítási és raktározási gondjainak megoldásához is — fejezte be a TÜZÉP főigazgató­ságának vezetője. G. S. A tsz-ekkel kapcsolatban az utóbbi időben több jelentős íté_ let, illetve törvényességi hatá­rozat hangzott el a Legfelsőbb Bíróságon. Ha késik a távirat Egy tsz-t a MÁV táviratban értesített, hogy részére a közeli állomásra két vasúti kocsiban áru érkezett és felhívta: a va­gonokat aznap éjszakáig ürítse ki. A táviratot délután fél öt­kor adták fel, s tekintve, hogy a községi postahivatal már négy órakor bezárt, nem . volt, aki felvegye. Így a tsz csak másnap kapta meg az értesítést, és az­után intézkedhetett a kirakás­ról. A késedelem miatt a MÁV kocsiálláspénzt számított fel, amelynek megfizetéséért pert indított. Az alsófokú bíróságok ellentétes ítéletei után törvé­nyességi óvásra az ügy a Leg­felsőbb Bíróság elé került, amely a keresetet elutasította. A határozat indokolása sze­rint az értesítésnek elsősorban telefonon kell történnie, mert ez a legbiztosabb és leggyor­sabb módja annak, hogy a cím­zett a küldemény megérkezésé­ről nyomban tudomást szerez­hessen. Ha nincs telefon, kül­dönccel, vagy táviratban köte­les a vasút az áru tulajdonosát értesíteni. Nyilvánvaló, hogy a MÁV a közlésnek csak azt a módját választhatja, amellyel az értesítés kellő időben tény­legesen meg is történhet. Eb­ben az esetben a vasútnak tud_ nia kellett, hogy a falusi posta- hivatalokban négy óra után nincs szolgálat, táviratot nem fogadnak el, és nem kézbesíte­nek. Ezért teljesen feleslegesen adta fel a sürgönyt olyankor, amikor kizárt volt, hogy azt a címzett kellő időben átveheti. Az értesítésadási kötelezettség­nek olyan módját választották, amelyről eleve biztosak lehet­tek, hogy eredménytelen lesz. Ilyen körülmények között a ki­rakásra köteles tsz nem visel­heti a késedelemmel járó hát­rányos következményeket. Ki as illetékes ? Egy tsz-tag a háza mellett levő tízférőhelyes lóistállót a szövetkezetnek bérbe adta. Ké­sőbb a szerződést azon a címen támadta meg, hogy a szövetke­zet megtévesztette, mert hason­ló lóistállókért másutt sokkal nagyobb bérösszeget fizetnek. Kérte a bíróságot, hogy a szö­vetkezetét magasabb bérleti díj fizetésére kötelezze. A kereset- tel szemben a tsz arra hivatko. zott, hogy tagjának bérleti díj tulajdonképpen egyáltalán nem járna, mert amikor belépett, köteles lett volna az istállót is bevinni a szövetkezetbe. A járásbíróság és a megyei bíróság az ügyet érdemben nem tárgyalta, hanem a keresetet határozathozatal végett áttette a szövetkezet közgyűléséhez. Törvényességi óvásra a Legfel­sőbb Bíróság mindkét alsófokú bíróság végzését megsemmisí. tette és *az ügyet tárgyalás és határozathozatal céljából a já­rásbírósághoz utalta. — A termelőszövetkezetnek és tagjának kapcsolatát a tag­sági viszony határozza meg — hangzik a döntés. A tag és a tsz azonban számos olyan jog­ügyletet is köthet, amely a tag. sági viszonytól független. Ezek­nek feltételeit a termel őszöve t- kezeti jog nem szabályozza, rá­juk a polgári jog általános in­tézkedésed irányadók. A bérleti jogviszony tehát, nem kapcso­lódik a tagsági viszonyhoz. Ezért nem helytálló az alsófokú bíróságok megállapítása, hogy az ügy a tsz közgyűlésének ha­táskörébe tartozik. Jogtalan felmondás Egy tsz közgyűlése az oda ki­helyezett főagronómus munka- viszonyát megszüntette. E hatá­rozat hatályon kívül helyezése és munkaviszonyának helyreál­lítása Írást a főagronómus pert indított. A járásbíróság a kere. setnek helyt adott, és a sérel­mezett közgyűlési határozatot hatályon kívül helyezte. Az ítélet megállapította, hogy az agronómus kellő szakképzett­séggel és szakmai tudással ren­delkezett, munkáját — az adott lehetőségeknek megfelelően — legjobb tudása szerint igyeke­zett ellátni. A tsz-ben felmerült hiányosságok nem az ő hibá­jára vezethetők vissza. A tag­ság nagy része meg volt vele elégedve. A tsz csak ekkor lett volna jogosult a munkaviszonyt megszüntetni, ha az agronómus a munkáját nem megfelelően végezte volna, vagy ellátására nem bizonyult volna alkalmas­nak. A felmondás tehát, meg­alapozatlan volt. A megyei bí­róság az ítéletet helybenhagyta. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, ahol a járási főagronómus és a szövetkezet volt elnöke egybe­hangzóan vallották, hogy a fel­mondott ember megfelelő szak­mai képzettséggel rendelkezik, az agronómusi munkakör ellá­tására alkalmas és kellő támo­gatás mellett a szövetkezet szakmai irányítását jól elláthat­ná. Ugyanígy vallottak a tanúk is, akik a szövetkezetnél volt hibák és hiányosságok okát nem az agronómus magatartásában és munkájában jelölték meg, hanem abban, hogy a vezető­ségtől nem kapta meg a szük­séges támogatást. Ezek után a Legfelsőbb Bíró­ság az alsófokú bíróságok ítéle. tét helybenhagyta. H. E­PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő:, dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István Igazgat Szerkesztőség; Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 23-16. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. 1 Kecskemét — Telefon: U-8S. Index: 25 06!. ■f ÜTTÖRÖZSÄKMÄNY

Next

/
Thumbnails
Contents