Petőfi Népe, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-22 / 223. szám

' «oeptember SS, szerda S. oftfol átérne* II. Akik nálunk tanultak ... Katonák könyvtárosa ’ i. ' Ili Unyi Istvánná fél­műszakos könyvtá­rosa a bajai hon- vódalakulatnak. 1600 kötet könyvet gon­doz, 200 beiratko­zott olvasója van. Büszkén említi meg: — Augusztusban 686 kötet könyvet adtam ki ‘olvasásra­Eszerint minden olvasó több mint három könyvet ol­vasott el egy hónap alatt. Szép ered­mény. A fiatal könyvtá­rossal a bajai járá­si könyvtárban ta­lálkoztunk- Nem rit­ka vendég itt. — Azért járok be gyakran, hogy a könyvújdon Ságokat megismerhessem. Aztán beszerzem kis könyvtáram szá­mára­Elmondja, hogy a járási könyvtár a honvédségi oktató munkához nagy se­gítséget ad. A szük­séges politikái köny­veket innen viszik ki. Ha a katonák valahová iskolai fel­vételire jelentkez­nek, az előkészítő­höz szükséges szak- irodalmat is innen kapják- Egyszóval nagyon jó a kap­csolat a kis honvéd­ségi könyvtár és a járási könyvtár kö­zött. — Milyen köny­veket szeretnek a katonák? — Berkes! And­rást. Szilvása Lajost* Moldova Györgyöt, Papp Lajost viszik leginkább. Aztán meg mindenféle is­meretterjesztő mü­vet­Kis könyvtáráról elmondja, hogy na­gyon alkalmas he­lyiséget kaptak a parancsnokságtól, csipkével terített asztalok mellett ol­vashatnak a honvé­dek. ízléses képek, reprodukciók, tab­lók díszítik a könyv­tárhelyiséget. — A parancsnok­ság mindent meg­tesz a katonák mű­velődése és szórako­zása érdekében —, mondja­B. J. Dandár főmérnök. A korszerű oktatásért kás képesítése és a munkások nagy termelési tapasztalatokkal rendelkeznek. A munka két 'mű­szakban zajlik. Egyórás ebéd­idővel reggel 8-tól 5-ig és 5-től éjfél után 2-ig. A modern bőripar még az elején tartó tudomány Mongó­liában. Éppen ezért Batocsir Dandár leghőbb vágya minél teljesebben elsajátítani ezt a tu­dományágat. Máris sok bőr­technológiai szakkönyvet vásá­rolt, hogy posztján jól megállja helyét. Ezért egyben bizonyítja is, hogy nem ördöngős mester­ség az, amit előbb külföldről meghívott mérnökök végeztek. Ámde nemcsak mérnökök ta­nultak és tanulnak hazánkban, hanem szakmunkások is. Igen kedves találkozásom volt velük az egyik Ulan Bator-i szövetke­zeti ruhaszalonban. Ez rende­lésre és mérték utón dolgozik. Az iparban foglalkoztatottak egyharmadát szövetkezeti üze­mekben alkalmazzák. Egy nagy munkateremben a szabászaszta­lok és a varrógépek mellett két brigádban húsz nő szorgos­kodik. Nagyon meglepődtek ér- keztünkön és a magyarul tu­dók nyomban körénk sereglet­tek. Kiderült, hogy egy éven át Budapesten, a Május 1. Ruha­gyárban tanultak és hazatérve a szövetkezetben elégítik ki a mongol női divatigényeket. Nem is akárhogyan. A nálunk tanult harminc nő közül persze csak néhánnyal találkozhattam, hiszen a divat szakmunkásaira más szalonoknak is szükségük van. Néhányuk nevét is megje­gyeztem. Tala brigádvezető kö­ré gyülekező Kisitohtoh, Esz- maja, Kisigdilger, Pomaja — mind-mind — kislányos arccal vettek részt a csevegésben. Gondolni sem mertem volna rá, hogy valamennyien asszonyok és némelyiküknek máx két gyer­meke van. Pedig ez hamarosan kiderült, A munkában azonban hosszan nem zavarhattam őket és búcsúzóul megkérdeztem, mi­re emlékeznek még a magyar nyelven tanultakból. Erre vala­mennyien — különösen formál­va a magyar szavakat — éne­kelni kezdték: „Az a szép, az a szép, akinek a szeme kék...” Weither Dániel Következik: Vizet „fakasztó” magyarok Ismerjük meg szomszédaink irodalmát Csuka Zeitén nagy sikerű előadása Kalácsán Az elmúlt csütörtökön Ka­locsán a Városi Könyvtárban, az Értelmiségi Klub felkérésére, nagy sikerű és igen értékes elő­adást tartott Csuka Zoltán Jó­zsef Attila-díjas költő és mű­fordító a jugoszláv irodalom múltjáról és fejlődéséről. A Ju­goszláviában és nálunk egy­aránt neves műfoi'dító — külö­nösen az elmúlt húsz esztendő alatt — a jugoszláv költők és írók műveinek magyarra for­dításával tett szinte felbecsül­hetetlen szolgálatot a két szom­szédos nép barátságának. Fárad­hatatlan munkásságát a ju­goszláv irodalommal szemben mintegy régi adósságtörlesztés­nek is lehet nevezni, hiszen műfordítóink közül csak keve­sen vettek részt a múltban a jugoszláv irodalomnak a ma­gyar olvasóközönséggel való megismertetésében, megkedvel­tet és ében. A magyar irodalom­nak viszont szinte minden nagy Íróját megismertették olvasókö­zönségükkel a jugoszláv írók. A Kalocsai Értelmiségi Klub vezetősége Csuka Zoltánt, mint a jugoszláv irodalom egyik legjobb ismerőjét nemcsak azért kérte fel a magas színvonalú elő­adás megtartására, hogy a klub tagjainak egy felejthetetlen iro­dalmi estet ajándékozhasson, hanem főként azért, hogy az egyre őszintébb, testvéribb ba­Bővítik a szemléltető eszközük feibasziálását az általános iskolákban A KORSZERŰBB, a megér­tésit jobban elősegítő audió-vi- zuális eszközök a televízió, a magnetofon, a hanglemezjátszó, a diafilmek ma már az ország általános iskoláinak mintegy 50 százalékában tanítják szórakoz­tatva a gyermekeket. A Műve­lődésügyi Minisztérium ötéves programja előírja ezeknek a to­vábbi fejlesztését. Az idei Iskolaév méltó előké­szítője az ötéves programnak- Folytatják a 21 darabból álló történelmi térképsorozat kiadá­sát, ezzel már 15 történelmi tér­kép lesz az idén az általános is­kolákban. Kémiához összerakha­tó molekulakészlet, a fizika ta- nulógyakorlatokhoz iskolánként 20 darabból álló hőmérő- és di- namóméter-sorozat készül el, és növelik az egyenáramú és vál­takozó áramú volt-ampermérők, iskolai karosmérlegek számát. Folytatódik a megkezdett dia­képsorozat, és befejeződik az 5-, 6„ 7. osztályok számára ké­szült, osztályonként 100 darab­ból álló földrajzi diafilmsorozat kiadása. A diavetítők számát az igényekhez mérten növelik. Az ének-zene oktatáshoz újabb hanglemezek készülnek és az adásokat rendszeresen hallgató iskolák magnetofonszalagokat kapnak az Iskolarádió elhang­zott adásairól­GYÄKILAG _________ előállított szemléltető eszközökön túl az ország iskoláiban már évek óta pedagógusok százai dolgoznak — nemegyszer a tanulóifjúság be­vonásával — űj kísérleti eszkö­zök szerkesztésén, az iskolai szertárak gyarapításán. A szemléltető eszközök vá­lasztékát már az idei iskolaév­ben bővíti a csehszlovák, ju­goszláv és lengyel tanszeri mport. Megismerkednek iskoláinkban a többi között a csehszlovák di­namóméterrel. a mikroszkóppal, kézi mikrotónnal. oszcilloszkóp­pal, a Geiger—Müller íéle szám­láló készülékkel, és a jugoszláv episzkóppal, epidiaszkóppal, rotá­ciós sztereomteriával, tellurium- mal, a mechanikai készlettel, vagy a precíz kivitelben készí­tett lengyel gépjármű fődarab modellel­MINDEZEKHEZ hozzátehet­jük, nemcsak behozatalunk, ha­nem jelentős exportunk is van | iskolai felszerelésekből: Cseh-! Szlovákiába. Jugoszláviába. I Olaszországba, Nyugat-Német- j országba, Venezuelába, Izraelbe.: Angliába, Hollandiába, Finnor­szágba,. Ausztriába, Svájcba évente mintegy -hatmillió forint! értékben szállít szemléltető esz közöket az Iskolai Tanszközójt Gyára. Készülnek itt exportra eredeti állati csontvázak, kitö­mött állatok, biológiai, technoi 1- giai készítmények, különbé ! preparátumok, műanyag kész - mények. V. A­rátkozásnak ezzel < is mélyebb tartalmat, megerősödést adhas­son. Csuka Zoltán előadása termé­szetesen nem ölelhette fel a több évszázados múltú jugosz­láv irodalmat a maga teljessé­gében. Az írók közül főleg a stílusművész Ivó Arídricsra és a magyar népet kitűnően ismerő, de értékelni, s egyben bírálni is tudó Miroszláv Krlezsára ter­jedt ki ismertetése. Krlezsa, aki egyébként ma­gyar tisztiiskolát végzett — mondotta többek között Csuka Zoltán — az első világháború kezdetétől fogva nagyon jól is­merte a magyar társadalmi és politikai helyzetet, s nem kevés­bé magát a magyar népet. Ki­tűnően beszéli nyelvünket és saját bevallása szerint Petőfi költészetének megismerése adta kezébe a tollat... Külön is hangsúlyozta Krlezsa központi helyzetét a mai jugoszláv irodalomban. Méltatta nagy tudását, költői, drámai és egyéb, sokoldalú munkásságát, s elmondta, hogy mondanivalóinak magával raga­dó sodrásával milyen lenyűgö­zően tud hatni az olvasóra. S mint Krlezsa személyes ismerő­se, a nagy író megírás alatt ál­ló müveiről is beszélhetett. Csuka Zoltán műfordításaiból Csefkó Ferenc a „Virágok közi sincs igazság” című költeményt adta elő, majd Czirák Imre ol­vasott fel Krlezsa: ,,A fekete sas árnyékában” című regényé­ből részetet. Bozsó Ferenc mérnök, az Ér­telmiségi Klub elnöke mondott ezután köszönetét a neves mű­fordítónak előadásáért. Ezt kö­vetően Csuka Zoltán azon őszin­te örömének adott kifejezést, hogy a szomszédos népek minél elmélyültebb barátságának ki­építését célzó mozgalom meg­indulása máris érezteti jóté­kony hatását. S mint mondotta: meggyőződése, hogy a körülöt­tünk élő nemzetek irodalmának teljes megismerése az egyik legbiztosabb út, amely az egy­más kölcsönös megbecsüléséhez vezet. Cz. I. Alföldiek a drótkötél-pályák Az IBUSZ kecskeméti fiókja helyből indít október 15-én hat- apos cseh—lengyel körútra -.tóbuszt. A résztvevők meg- kintik a Magas-Tótra leg- cbb kirándulóhelyeit, drólkö- ■1-pályán mennek fel a 2000 unteres kaszporovi csúcsra, és az északi történelmi nevezetes­ségű városokat is felkeresik. gépek zaja nélkül is átéreztem azt a felelősséget, amit ez a huszonhat éves fiatalember vál­lalt. Egyébként a szakemberkép’ zésben odáig jutottak, hogy mérnökként már nemcsak egy­maga dolgozik, hanem „inzsi- nőr” képesítésű a laboratórium vezetője és a vezetők sorába Ulan Bátorban mindenre számítottam, csak arra nem, bogy a kolóniánk tagjain kívül mások is beszélnek magyarul. Ezért lepett meg, amikor az ipari kombinát sevróüzemének főmérnöke, Batocsir Dandár, magyar szóval fogadott. Fekete szeme mosolygott ámulatom láttán, s beszél- ­lAAJJV v ­tudása eredeté­nek a tisztázá­sával kezdő­dött. Dandár má­sodmagával a •budapesti mű­egyetemen ta­nult és 1964- ben végzett. Kollégája —. Gyamszramzsál Megmarzsav — ugyanabban a kombinátban a bőr-gyárrészleg főmérnöke. Ha nem is úgy mint Dandár, jól beszéli, de még jobban érti nyelvün­ket. Az újdonsült mérnökök ha­zatértük után nyomban mun­kába álltak, igaz, nem mindjárt a fő­mérnöki posz­ton, mert a fo­kozatosságot az üzem, a terme­lés folyamatá­nak alapos megismerése meekövetelte. Dandár először üzemmester, üzemvezető, majd később la­boratóriumvezető lett. A főmér­nöki megbízatására ez év jú­nius 1-ével került sor. Szívesen emlékezik a Ma­gyarországon eltöltött hat eszr tendejére. Élményei frissek, hi­szen alig egy esztendő telt el hazatérte óta. Szívesen levelez volt • tanárnőjével, aki a Bőr­ipari Kutató Intézetben dolgo­zik és ahogy ő mondja, a „fiúk­kal”, volt diáktársaival. Meg­kért, hazatérve juttassam el hozzájuk szívélyes üdvözletét. A „vallatás” közben kiderült: jól ismeri az ország számos vá­rosát, Szolnokot, Debrecent, Nyíregyházát. Szegedre utaztá- ban Kecskeméten is járt. A Balaton-környék szépségét so­hasem fogja elfelejteni. Batocsir Dandár huszonhat éves, egy nyolcgyermekes csa­lád legidősebbje. Egyik öccse építész, idősebb húga orvostan­hallgató. Ez utóbbit tanulmá­nyaiban egyáltalán nem zavarja három gyermeke, mert műszaki rajzoló férje és a nagymama foglalkoznak a kicsinyekkel. A családfő, Batocsir Damdzan, a hatvan félé közeledik, és a népköztársaság érdemes művé­sze. Felesége — sok gyermek nevelésének gondjával — még fiatal, mindössze 45 éves. Második találkozásunk alkal­mával — amit én kezdeményez­tem, mert anyanyelvemen tájé­kozódhattam a főváros életéről — nagykövetségünk erkélyéről büszkén mutatott az előttünk húzódó nagyszerű Béke útra, ahol tíz évvel előbb még jurták végtelen sora állt. Most ugyan­ott a modern, széles főút két oldalán, több emeletes házak pompáznak. Közülük az egyik­ben a Dandár-család lakik össz­komfortos lakásban. Dandár el­mondja, hogy a fiatalok ki­vágynak a jurtából, s ezért eb­ben az évben százezer négyzet- méter lakást építenek. A sevróüzem, ahol Dandár főmérnök, látogatásunk napján nem dolgozott. A szükséges karbantartást végezték. De a tartozik még egy főtechnológus is. Az üzem 1930-ban épült. Az­óta több változás és berende­zéscsere történt. A termelés azonban kinőtte a régi „ruhát”. Éppen ezért egy teljesen új, több emeletes épülettel bővítik az üzemet. Dandár szakvezeté­sével 234 munkás hétszázezer kecskebőrt dolgoz fel évente, 9 millió tugrik értékben. A ci­pőgyár évente 1 millió 300 ezer pár cipőt termel. És most mind több felsőrészt igényel, a bőví­tés azért történik, hogy a fel­dolgozott bőrök mennyiségét 1 millió 200 ezerre növeljék. Az üzemrész dolgozói 80 szá­zalékának megvan a szakmun-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents