Petőfi Népe, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-21 / 222. szám

1963. szeptember 21. kedd 3. oldal I. Feudalizmusból a szocializmusba Amikor néhány éve a szov­jet Távol-Kelet ékessége, a Baj- kál-tó égszínkék tükrében néze_ gettük magunkat és a körötté hatalmasodó hósapkás hegyeket, egyik szovjet barátunk — a teljesebb információ kedvéért — messze a távolba nézett és karjával jelezve mondta: „Ott a hegyek mögött egy nagy or­szág kis népe él: a mongolok.'’ S most megint Irkutszkban vagyok, Kelet-Szibéria nyüzsgő­pezsgő fővárosában, ahonnét IL—18-asunk újabb start után átível ezerméteres hegyeket, végtelen erdőségeket, meredek szakadékokat, folyókat, jegelő nyájakat és apró, fehéren izzó jurtákat. Végül egy hatalmas felhőből kibukkanva megpil­lantjuk a hegyek övezte völgy­ben fekvő várost: Ulan Bátort. A mongol metropolis szikrázó fehérsége messzire világit az errefelé ritkább levegőben, a tengeiveint felett ezerháromszáz méter magasságban. Korábban sok mindent hal­lottam Mongóliáról, de talál­kozva a valósággal, már az el­ső negyedórákban olyan érzé­sek szálltak meg — amelyek kinttartózkodásom alatt egy pillanatra sem hagytak él. Min­den több volt a vártnál, az elő­re elképzeltnél. A repülőtérről a városba vezető bitumenes út, a nyomban tapasztalt jelenté­keny gépkocsiforgalom, később a főváros széles utcái, modern és megkapó stílusban épült la­kóházakkal, középépületekkei, mind-mind kellemes prológusa volt egy ismeretlen néppel és alkotásaival való találkozásom­nak. Egy héttel érkeztem később, mint ahogyan a nadom-ünnep- ségek zajlottak. A népi forra­dalom negyvennegyedik évfor­dulóját ünnepelték olyan méltó­sággal, amely kifejezésre juttat, ta a nép tiszteletét és bizalmát történelmének legnagyobb vív­mánya iránt. Még ekkor is szer­te a fővárosban az ünneplés számos jelével találkoztunk, és azzal a még mindig nem csil­lapodott szenzációval, hogy a harminckilométeres lovasver­senyt — a felnőtteket is meg­előzve — egy hatéves kisfiú nyerte meg. Szuhe Bátortól, a forradalom vezéréről elnevezett téren a nagy forradalmár lovasszobra éli. Körülötte a klasszikus stílű prózai színház, a parlament és az Ulan Bator-szálloda. Bará­taink alkotásaiból ömlik a tör­ténelem: megkoppan-zörren eb. ben az egyre inkább távolódó múlt, de nagyobb helyet kap a jelen, a szocializmus építésére latba vetett tettrekészség. Csak röviden a régebbi idők­ről és csak olyankor, amikor az összehasonlítás szükséges és he. lyénvaló. Egyébként is, bár­mennyire érdekfeszítők a törté­nelmi emlékek, mégis a szocia. [izmust építő ország számába a legmeggyőzőbb mondanivalónak a jelen kínálkozik. Mongólia példája is bizonyít­ja, hogy a munkásosztály veze­tésével és a szocialista orszá­gok támogatásával átugorható a kapitalista fejlődés. Mégis kissé megfoghatatlan volt számomra ez a teljes korszakot áthidalni képes folyamat. Mongóliában azonban a népet hallva és al­kotásait látva az elméleti tétel teljes bizonyossággá vált a szá­momra. A szépséges és napfényes Ulan Bator! Amikor járom hatalmas áru­házát — amelyre itthon is büszkék lennénk; amikor látom, hogyőa közlekedő autók az itt­honival teljesen azonos villany- rendőrnek engedelmeskednek; vagy amikor rápillantok a ma­gyar nagykövetséggel csaknem átellenben levő tudományos akadémiára, az egyetemek, tech­nikumok épületére — döbben­ten ébredek arra, hogy alig több mint négy évtizeddel előbb elmaradottságot talált itt a for. radalom. Egy olyan országot" amelynek a legfőbb ismertetője a gazdasági és szellemi nyomo­rúság, az emberek kiszolgálta­tottsága, és a kül. és belföldi kereskedők, feudális urak és lá­mák eldorádója volt. Azokban a letűnt időkben a férfi lakosságnak csaknem fele 700 lámakolostorban élt és nagy­építés folyt a javából. Már a harmincas évek elején létre­hozták a több részlegből álló ipari kombinátot Ulan Bátor­ban, gépjavító üzemet, erőmü­vet építettek és kezdetét vette a gépkocsi- és vasúti szállítás is. Darhan városában épül az ország legnagyobb ipari köz. pontja. Egy olyan országban, ahol nemrégiben még az ipari termeléssel együtt a munkás- osztály is ismeretlen volt, ma már 55—60 ezer munkás van, amelynek létszáma a további iparosodással egyre növekszik. Az Ulan Bator-j új szálloda jából kerek egymillió embert a buddhizmus szellemi rabsága sorvasztott. De 1921-ben a népi forradalom győzelmével létre­jött az aratok — állattenyész­tők — forradalmi diktatúrája és az akkor még egyetlen szo­cialista országra, a Szovjetunió­ra támaszkodva, soha nem lá­tott történelmi folyamat kez­dődött a világ talán legelmara­dottabb táján: egy nép a feu­dalizmusból közvetlenül a szo­cializmusba vezető útra lépett. Meglehet, felesleges megemlí­teni, mindez milyen — szá­munkra elképzelhetetlen — ne_ hézségek közepette ment végbe küszködve az ellenforradalom állandóan leselkedő és alkalom- adtán támadó erőivel és a gaz­dasági elmaradottsággal. És mégis, a negyvenes években már a szocializmus építésének közvetlen feladatai kerülhettek napirendre. De a törekvéseket lassította a második világhábo­rú, hiszen Mongóliát nagyjából három évtizeden át kapitalista környezet is övezte. Ezekben az években több mint négyezer kilométeres határt kel­lett védelmezni, ami felemész­tette a költségvetés 50—60 szá. zalékát. És ráadásul ismernünk kell az ország kedvezőtlen ter­mészeti és éghajlati viszonyait, azt például, hogy a csapadék alig éri el évenként a 200—250 millimétert, hogy egész éven át mindössze 100 fagymentes nap van; a hideg és a meleg a leg­szélsőségesebb maximumokat éri el. és akkor máris kézenfekvő, hogy mindazt, amit építettek, milyen nagy becsben tartják. Az sem hallgatható el ugyan­akkor, hogy hosszú idő óta évente 200 napon át teljes nap­sütés van. Tehát az elmúlt évtizedekben Az 1961. évi statisztika már 160 olyan ipari vállalatot említ, amely 20—2000 munkást foglal­koztat. Ebben az évben harminc ipari létesítmény kezdi meg működé, sét. Ulan Bátorban lakásépítő kombinát épült. Elkészült a to- szonszengelei fafeldolgozó kom­binát és a Szalin—Goli bánya. Mindebből következik, hogy az utóbbi 10 évben az ipar termelé­se megnégyszereződött. A gaz­dag ásványkincs-lelőhelyek fel. tárása nyomán fejlesztik az olajipart, az ércbányászatot, a fém. és fafeldolgozóipart, de a bőr- és lábbeli-, nyomda-, gyógy­szer-, és élelmiszeripart is. Alig öt éve fejezték be a pa­rasztgazdaságok szövetkezetesí­tését. Az állami gazdaságok és gépállomások mellett 294 mező- gazdasági egyesülés alakult, amelyek szinte kizárólag állat­tenyésztéssel foglalkoznak. A szövetkezetek méreteire jellem, ző, hogy a mi fogalmaink sze­rinti egy járásban csak egy szö­vetkezet van, átlagosan 1000 taggal és 58 000 állattal. Az a mongol nép, amelyik csekély kivétellel nem ismerte az olvasást és a betűvetést, hu. szonhárom év óta fokozatosan több fakultásos egyetemet ho­zott létre saját orvos-, állator­vos,-, közgazdász- és tanárképzés­sel. S amire nagyon büszkék, egyetemeiken szovjet, bolgár, kínai, lengyel, koreai, magyar, csehszlovák és vietnami diákok is tanulnak. Dr. Weither Dániel Következik: Akik nálunk tanullak.., Híre Párizsig ért AZ ORSZÁGOS LQVASNAPQK SIKERE Három napon át folytak a megyeszékhelyen az Országos Lovasnapok bemutatói. Húsz­ezer ember nézte végig a három nap műsorát. Vasárnap délután tizenkétezren szorongtak a le­látókon és az állóhelyeken. A legtöbben azért jöttek ki a széktói pályára, hogy megnéz­zék a Magyar Lovas Népi Együttes bemutatóját- A most alakult együttes ezzel a szám­mal indul külföldi útjára, amelynek első állomása Inns­bruck lesz a közeljövőben. Sze­replésük elé a külföldiek nagy várakozással tekintenek. Meg­jelent Kecskeméten 140 belga és 110 nyugatnémet turista, a francia rádió és televízió, va­lamint az osztrák filmesek egv csoportja és számos külföldi újságíró. A rendkívül izgalmas Magyar Ugró Derby számainak lebo­nyolítása után eltávolították a pályáról az ugróakadálvokat. S egyszerre a pusztán vagyunk, ott áll a gémeskút. a pásztor­kunyhó. a karám, a szolgafán már rotyog a szlambuc. A sza­kácsi tisztet betöltő csikós fel­mászik a látófára és nézi. iön- nek-e már. Jönnek! Nyargal a ménes, szi­laj csikók vagy ötvenen szá­guldanak be a pályára, köröt­tük és mögöttük ostort pattog­tató csikósok- Száguld a ménes, egészen a tiszteletkor végéig. Aztán bemennek szépen a ka­rámba és eszik a zörgő szénát. A csikósok pedig ugyancsak vacsorához telepednek. Leszáll az este. Ám nem sokáig pihenhetnek lovak és emberek, mert hangos vigalom közepette bevonul a falu népe díszes fogatokon, hogy megválassza a pusztán a pünkösdi királyt. Nagy versenyeket rendeznek, amelynek mindegyikében ki­domborodik a lovasember ügyessége. Az győz. aki a leg­erősebb. legügyesebb, az ő fe­lére teszi a falu szépe a virág­koszorút- Ö lesz a pünkösdi király egy évig. ingyen szolgál­ják ki a kocsmában, ingven kap helyet a fogadóban, szabálysér­tő legénykedéseit nem torolja meg a pusztabíró. A hortobágyi, kiskunsági, me- zőhegvesi és szenttamási csikó­sok színpompás, több helyen lélegzetelállító bravúrokkal fű­szerezett játékát fergeteges taps­sal jutalmazta a közönség. A lovasnapok alkalmával számos külföldi szakember ér­kezett Kecskemétre. Beszélget­tünk néhánnval észrevételeik­ről, megfigyeléseikről. Erik Brabec, a Lengyel Lo­vasszövetség főtitkára, a szocia­lista lovasszövetségek titkára ezt mondotta: — Nálunk fejlett lótenyésztés van. nagyon komolyan vesszük a lovas sportversenyeket. Az itt. látottakról csak elragadtatással tudok nyilatkozni. A fogat- és ugratóversenyek minden tekin­tetben nívósak, egészen kiváló­ak voltak­Fritz Jansen, az NSZK egyik legkiválóbb fogatversenvzőie. nemzetközi fogatbíró így nyi­latkozott: — A versenyző fogatok ki­állítása nagyon szép. stílusosak a kocsik. A haitók? Közülük 3—4 meghaladja a nemzetközi szintet. Dr. Sáriszky Pál, a szlovákiai somorjai állami ménes főállat­orvosa ezt mondotta: — Májusban a magyarok ná­lunk versenyeztek Somorján. Mi most 5 lóval jöttünk ide. leghíresebb lovunk, a Ritmus is szerepelt. A mi gazdaságunk telivértenyésztéssel foglalkozik. 35 tenyészkancánk van. A ma­gyarokkal szorosak a kapcsola­taink és igyekszünk még erő­síteni- A versenyeket igen ní­vósaknak tartom, a szakmai rendezés kitűnő. l'altiban, a lovasnapok szakmai rendezése kifogástalan­nak bizonyult. Van azonban va­lami. amire még fel kell hívni a rendezők figyelmét. A versenyrendezőség hibájá­ból az utolsó előtti számot ké­sőn kezdték, ez a versenyszám különösen elhúzódott, úgyhogy a népi együttes számára csak a sötétedés beálltakor került sor. Ekkorra már a csoportosan ide­érkezett külföldiek csalódottan távoztak, a népünepélyről nem készíthetett felvételt a francia televízió, a filmezés ebben az időpontban már teljesen lehe­tetlen volt. A népi együttes be­mutatójáról egyetlen fénykép sem sikerült. A bemutatóra váró ha­talmas tömeg zúgott, morajlott. sokan a hideg szélben megun­ták a várakozást és csalódottan hazamentek­Az igazság az. hogy a ver­senyrendezőség a népi együttes bemutatóját amolyan jelenték­telen epizódnak tekintette és nem számolt vele. hogy a tizen- kétezres tömeg ezt is szerette volna megfelelően élvezni. Balogh József Szövetkezeti műkedvelők fesztiválja Megyénk kisipari szövetkeze- j teinek kultúrcsoportjai vasár- | nap tartották egész napos be­mutatójukat a Kecskeméti Ka­tona József Színházban. A mű- | sort a kecskeméti Kodály-kórus nyitotta meg. Ádám József és Zsiga László vezényletével négy számot mutattak be nagy siker­rel. A bajai városi szövetkezeti bizottság ifjúsági pengetés ze­nekara magyar nótákkal lépett a közönség elé. A kiskőrösi szö­vetkezeti bizottság irodalmi kö­rének tevékenysége az ottani irodalmi totó rendezvényekből közismert. A kiskunhalasi szövetkezeti bizottság tánczenekara még csak egy éve alakult. Az ön­magukat nagy szorgalommal képező zenészek már önálló műsorral is fölléphetnének. A kecellek népi táncqsoport- ja 20—26 fős létszámmal nyolc év óta táncol. Jellemző jó mun­kájukra, hogy 7—8 párral min­dig lói tudnak lépni. A feszti­válon Víncze Miklós vezetésével magyar és szlovák népi tánco­kat mutattak be. A kalocsai városi szövetkezeti bizottság népi tánccsoportja két ízben lépett fel a fesztivál kö­zönsége előtt. Több irodalmi színpadi mű­sor, szavalat és énekszám hang­zott el még a fesztivál műso­rán, amely a kisipari szövetke­zetekben szépen virágzó kultu­rális élet dicséretes megnyilvá­nulása volt. Első lett a Magyar Fúvósötös Hétfőn délelőtt a Zeneakadé­mián kihirdették a VIII. nem­zetközi zened verseny kereté­ben sorra került kvintettek ver­seny-végeredményét: A verseny 1- díját a Magyar Fúvósötös, a 2- díjat az NDK kvintettje, a Berlini Operaiház fúvósötöse SiSdSi

Next

/
Thumbnails
Contents