Petőfi Népe, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-19 / 221. szám

Összekoccanások és bckiilések a családban c lliöíjifuti a(fijerniek átíii Minden családban megtörté­nik, hogy a szülők összezör­dülnek. Sajnos, ez gyakran a gyermek előtt játszódik le. Egyik vagy másik szülő ilyen­kor arra törekszik, hogy a gyermeket a maga pártjára édesgesse. Ez pedig a legrosz- szabb, amit a szülő ilyen eset­ben tehet. Lássunk egy példát! iVem múlik el büntetlenül ~ — „Hagyj már végre ma­gamra!” — kiált a feleség a férjére. A férj otthagyja a reg­gelit, becsapja maga mögött az ajtót. A feleség erre sírva fa­liad A gyerek anyjához si­mul, hogy vigasztalja. Az egy pillanatig tűri, de aztán ide­gesen felugrik és az ajtó felé löki a gyereket: — „Hagyjatok már egyszer békében! Eridj isten hírével te is. hallod?!” Az apa a veszekedés után rossz hangulatban, de mégis­csak elvégzi munkáját a’mun­kahelyén. Az anya is rendbe teszi a lakást. A vacsoránál aztán vala­mennyien érzik, hogy a reg­geli jelenettel kapcsolatban mondani kellene valamit, de egyik sem akarja érinteni a kényes témát. A családi békének ilyen meg­bontása azonban mégsem mú­lik el büntetlenül. A civakodá- soknak, összezördüléseknek mindig marad valami nyoma. A legközelebbi összekoccanás már sokkal könnyebben kirob­ban. Az anya ismét zokog, a gyerek megint, ott áll előtte, zavartan, nem tudva, mitévő legyen. A harmadik összezör­düléskor az anyából kitör a düh, s mivel a férj már tá­vozott, a gyermek előtt. Az anya utat enged haragjainak, kiabál, szitkozódik. A gyermek megkönnyebbül, végre a szü­lők közül az egyik „felvilágo­sította”. Most már érti, mi megy végbe. S a legközelebbi veszeke­déskor megpróbál közbeszólni. „Ugyan már apa, minek ve­szekszel ilyen semmiségért!” Az apja erre odacserdít. Ettől a perctől fogva a gyermek az anyja pártjára áll. Akkor aztán az apa igyek­szik magának megnyerni, ti­tokban cukrot, pénzt' ad. A gyermek hamarosan átlát a szitán, de minthogy nem sze­retne lemondani a szerzett előnyről, a külön zsebpénzről és cukorkáról, mind nagyobb kétségek közé kerül. Téves és veszélyes tehát a gyermeket pártoskodásra késztetni. Sem kellő ismerete — sem ítélő­képessége nincs ahhoz, hogy a szülők közti nézeteltérésekben igazságot tegyen. Leggyakrab­ban nem is érti, miért vesze­kednek. Mit tegyenek tehát a szülők ? Ha a reális helyzetből indu­lunk ki, megállapítható: a csa­ládi perpatvart sokszor nem lehet elkerülni. Mégsem he­lyes a gyermek előtt lebonyo­lítani. Annak sincs persze ér­telme, hogy a szülők a vesze­Hímzett szettek Az egész asz­talt befedő té­rítők helyett divatosak a kis térítők, szettek. Mindegyik más színből készül­het — így még modernebb —, ráadásul: ma­radék anyago­kat is felhasz­nálhatunk hoz­zájuk. 1. Népi mo­tívuméi kereszt- öltéSes mintá­val a szett két végét díszítsük. Két színnel hí­mezve a leg­szebb. ?. A kereszt- öltést csíkok­ban egymás mellé hímez­zük a második szetten. Itt is két színnel dol­gozunk, az egyik csík rö- videbb, a má­sik hosszabb. A két csík vál­takozik a terí­tő két végén. 3. Kockás al- periből vagy zefírből érde­kes szett ké­szülhet. Egy­szerű huroköl­téssel virágokat hímezünk há­rom kockasoron át a térítőre. Fekete-fehér, sárga-fehér, szür­ke-fehér, barna-fehér kockás maradékokat használjunk fel, s valamennyit narancsvörös hímzett virágokkal díszítsük. A kis rajzokon a hímzések munkameneté látható: a) így végezzük a keresztöl­tést, b) a huroköltéshez a fonalat a tű hegye alá vezetjük, majd a képződő hurkot kis öltéssel átszúrjuk, a tűt pedig a kelme visszáján visszaöltjük középre, és elkezdjük a második hurok- szirmot kivarrni, ej a kész hurokvirág. M. M. kedést leplezve, merev ellen­ségeskedéssel kerülgessék egy­mást. Az ilyen csendes hábo­rúzás még nyomasztóbban hat a gyermekre, mint egy spon­tánul kitörő zivatar. Ha a gyer­meknek már végig kell élnie egy-egy családi összecsapást, szívleljenek meg a szülők né­hány tanácsot: Ügyeljenek arra, hogy az összekoccanás olyan szinten maradjon, amely nem sérti egyik szülő önérzetét sem. Le­gyenek tárgyilagosak, és ne térjenek el a tárgytól. A meg­alázott anya elveszti tekinté­lyét gyermeke előtt, és a ne­vetségessé tett apa sem lehet többé példakép előtte. A gyermeket sohasem szabad pártoskodásra bírni, vagy a veszekedés után a másik felet a gyermek előtt lealacsonyíta­ni. Inkább miután lecsende­sedtünk, olyan tárgyilagos ma­gyarázatot adjunk a gyermek­nek, amelyet megért, mint pél­dául: „A felnőttek is civakod­nak néha. nemcsak a gyere­kek ...” Vagy: „Apa ma sokat dolgozott; ezért fáradt és ide­ges!” Megengedhető túlzás Némelyik gyermek egy ilyen csetepaté után maga is kiáll- hatatlanná válik, összeverek­szik pajtásaival, vagy vak rom­bolási dühével pusztítja játé­kait. Ez a viselkedés a szülők példáján történő reagálás. Azok a szülők, akik nem ké­pesek magukat fegyelmezni, nehezen követelhetnek önfe­gyelmet gyermeküktől. A legfoíntosabb azonban a gyermek szempontjából is a kibékülés. Ilyenkor túlozni is lehet egy kicsit. „A mi anyánk mégiscsak a legjobb édes­anya!” És mindenekelőtt: „A haragnak nem szabad tartós­nak lennie. Huszonnégy óránál ne tartson tovább.” Ezért bé- j küljenek ki a szülők lehetőleg még este, de legkésőbb a kö-! zös reggelinél. A szabadban elhelyezett tárgyak gyorsan tönkremennek, ha azokat nem védjük az időjárás viszontag­ságaitól. Sokszorosan megnövelhet­jük például a kerti bútorok, cső­vázak, fémszerkezetek, fa- és drót­kerítések, lugasok fa- vagy fém­vázai élettartamát, ha azokat felü­leti védőréteggel (olaj festékkel) vonjuk be. Ha még új, f esteden fafelületet kívánunk bemázolni, akkor előbb olajfesték-hígítóval „telít­jük” a fát, azaz megszüntetjük a szívóképességét. Amennyiben a már tönkrement ré­gi festést akarjuk felújítani, ak­kor előbb a régi, repedezett, hiá­nyos festékréteget kell eltávolíta- nunk. Ezt kétféle módon végez­hetjük: lánggal (pl. benzinlámpá­val) feimelegítjük a régi festékré­teget és kaparókéssel leszedjük; vagy: bekenjük a háztartási bol­tokban kapható Kromofággal és ha meglazult az öreg festék, köny- nyen lekaparhatjuk. A következő munkafázis az elő­készítés. A felületen található re­pedéseket. s más egyenetlensége­ket kitöltjük faátvonó tapasszal vagy Wallkyd-gittel. Száradás után a felületet kovapapírral simára csiszoljuk és ecsettel leporoljuk. Az alapozáshoz 10 százalék lakk­benzinnel hígított olaj festéket használunk. Ezután következik a tulajdon­képpeni mázolás. A tetszés szerinti színű olaj feste­Egy kis kalapismeret A kalap formája, alakja, szí­ne a divat szerint változik. A kalap eredeti hivatása, hogy óvjon az időjárás viszontagsá­gai, a nap és a szél ellen. A női fejet viszont díszíti is, s ezért lehetőleg legyen szép Nos, ennek a követelménynek jelenleg tökéletesen megfelel. A divatkreátorok megteremtet­ték századunk legszebb kalap­divatját. A forma általában a hagyo­mányokat követi: arcból kihaj­ló keskenyebb, vagy szélesebb karima alacsonyabb, vagy kis­sé magasabb fejrésszel. Túlzá­soktól mentes, mindenki szá­mára előnyös. Ám ami mosta­nában a kalapot különösen széppé avatja, az a rendkívül finom anyaga. Készül fehér se_ lyemből, madeira-anyagból, ruhacsipkéből —, de a leg­szebb és legújabb a viszkóza, vagy nylonszalmából horgolt kalap. A legdivatosabb a fehér, ösz- szel a fehér felett is győzel­met arat majd a fekete. Színes kalapot csak módjával visel­jünk, nagy önismeretet és fi­nom ízlést követel, mert köny- nyen' nevetségessé válhatunk, ha nem illeszkedik harmóniku* san az öltözékünkhöz. Milyen kalapot válasszunk? A kalap vásárlásnál fontos szempont: a magas termetűnek jobban illik a széles karimájú, lapos tetejű kalap. Aki ala­csony, kistermetű, az inkább keskeny karimájú magasabb tetejű kalapot válasszon. Arra ugyancsak gondolnunk kell, hogy más hatása van a kalap­nak, ha hosszú, a hajunk, és más, ha rövid frizurát vise­lünk. őszi előzetesként egy gyö­nyörű moher-kalap. Színe tür­kizkék, fekete szövetruhához, türkiz-fehér gyöngysorral vi­selte a maneken. K. M. TÖBB érdeklődő levél alap­ján vált nyilvánvalóvá, hogy a visszerek problémája milyen széles körben tart fenn érdek­lődést, A visszér, azaz a vivőerek lágulata bizonyos fokig hajlam kérdése. Azonban az is bizo­nyos, hogy kisebb hajlam ese­tén is létrejöhet nagyobb meg­terhelés és előnytelenebb kö­rülmények között. Lényege: a visszerek rugalmas rostjainak és izomelemeinek sorvadása. Elősegíti létrejöttét a sok ál­lás. Ennek következménye le­het az alsó végtag ízületeinek, Mázolási munkák két (belsőzománc vagy szintetikus zománcfestéket) kevés olajfesték- hígítóval hígítjuk, egyenletes sű­rűségűre keverjük és tiszta, szá­raz ecsettel egyirányba, majd arra merőlegesen felkenjük. 48 órás száradás után újból megcsiszoljuk, majd leporoljuk a felületet és úgy kenjük fel a következő réteget. A második réteg megszáradása után lakkozással fejezzük be a műve­letet. A íémfelületeket mázolás előtt rozsdátlanítani kell. A rozsd-a el­távolítására alkalmas a drótkefe, a csiszolópapír és a kaparókés. A rozsda lekaparása után lakkben­zines vagy terpentines ecsettel be­kenjük a fémtárgyat, ezzel zsír­talanítjuk. Itt az alapozáshoz a rozsdásodást akadályozó míniumos olajfestéket használunk. Két ré­teget kenünk fel belőle. Ha a fém­felület egyenetlen, Fillingup-gittel töltjük ki a mélyedéseket. Szára­dás, csiszolás után 1—2 rétegben szintétikus zománcfestékkel má­zoljuk be, majd szükség szerint lakkréteggel is bevonjuk. Ajánlatos néhány szempontra fi­gyelemmel lennünk. A festéket a munka megkez­dése előtt és közben is keverjük. Csak teljesen száraz felületre ma- ! zoljunk. Ha megsűrűsödött a fes­ték, hígítsuk fel, mert a sűrű fes- j ték — száradás után — könnyen I megrepedezhet. A mázolást sem i nedves időben, sem pedig tűző j napon ne végezzük. A mázolás j tűzveszélyes, munka közben ne dohányozzunk. D. F. főleg a talp ízületeinek fella­zulása. a belső boka süllyedé­se, s az inak és erek húzódá­sa vagy gyűrődése. Az erek rugalmasságukat tekintve hát­rányosabb helyzetbe kerülnek, s ez talpbetéttel, ortopédcipő­vel, tornáztatással ellensúlyoz, ható. A RUGALMASSÁGUKAT vesztett visszerek kék színben húzódnak meg a bőr felszíné­hez közel, s olyan benyomást tesznek, mintha tehetetlenül lógnának. Ilyen feltételek mel­lett természetesen, az érdekelt területen rosszabb a keringés, a szövetek vizenyőssé válnak. A bőr rossz tápláltsága kö­vetkeztében bőrelváltozások, így fekélyek is létrejöhetnek, melyek olykor nehezen befo­lyásolhatók. Ezek a felületes evek köny- nyebben is sérülnek, s köny- nyebben jön létre gyulladás a területükön. A rossz keringé- sű, gyulladásos erekben a vér könnyen megalvad. Az alvadó­tok megtapadnak, de erőtelje­sebb mozgáskor alvadt vérda­rabkák le is szakadhatnak, s a keringésbe kerülhetnek. Tá­volabb pedig nagyobb bajt is okozhatnak az erek eltömítése által. A gyulladásos, fertőzött visszerek teljes nyugalmat és hatékony orvosi kezelést igé­nyelnek. Gyógyszeresen a gyul­ladáscsökkentő és fertőzéselle­nes (antibiotikum) anyagok adása van előtérben. SZÉLES körben érdeklődés­re tart számot az a módszer, . mely egyes anyagok azon ké­pességére épül, hogy a visszér- be fecskendezve az eret képe­sek elzárni. Megfelelő helyre adva ezek az anyagok a vissz­ér összeesését eredményezik. Kétségtelen, hogy ez igen hasznos beavatkozást jelenthet, azonban minden esetben orvo­si megfontolás tárgyát kell, hogy képezze. I)r. Hont! Géza A vísszerekről

Next

/
Thumbnails
Contents