Petőfi Népe, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-18 / 220. szám
^etö-i aépe v Száznyolcvan fokos fordulat FODRÁSZÜZLETEMBEN. a Kontyoskúti Szőrtelenítő Ktsz korszerűsített üzletében, a neves sörényfelelős és borostátla- ni tó szakembertől a hajvágási követően — fejmosást kértem. Beleegyezően bólintott, s én gyanútlanul, mitsem sejtve vártam az elkövetkezendő kéjes pillanatokra, amikor majd hanyattdőlök, nyakszirtem alá fémből készült, csillogó-villogó ! bilikomot illesztenek, és kezdetét veszi a számomra olyannyira élvezetes műtét. Közben rágyújtok egy cigarettára — határoztam cl —, sőt mivel a rá- óiéban tánczene pattog, ha úgy szottyan kedvem, esetleg egy vidám szambára is ■.. Ez volt szerény elképzelésem. A sors azonban másként határozott. A végső ollócsattogások elhangzása, valamint többrendbeli törülközőknek inggallérom és ádámcsutkám közé erőszakolása után ugyanis a Mester — a várva várt hanyattdöntés helyett — tarkón ragadott, fejemet ellentmondást nem tűrő mozdulattal az előttem elterülő porcelán kagylóba nyomta, miközben — talán büntetésül tudatlanságomért — néhányszor az orromat is az edényzét fenekébe verte. Ez az utóbbi aktus nem okozott számára nagyobb gondot, hiszen az említett testrésszel bőkezűen ajándékozott meg a szeszélyes természet! HAPOGVA tűrtem a Mester mesterkedéseit. Koponyámra felváltva hol jéghideg, hol lávaforró folyadék ömlött, majd a azappanozás következett. Pillanatok alatt elvesztettem a szememvilágát; orromon, számon habos lé csörgött. Aztán hirtelen elnémult a rádió• Ebből tudtam meg. hogy már a hallójárataimat kerülgeti, átütő sikerrel a szappanhab. Vakon, süketen, levegő után kapkodva engedtem, hogy az erélyes ujjak védtelen fejembőrét karmolász- szák. ,.. Rákvörösen, ködös tekintettel, csapzottan keveredtem ki percek múltán a leplek közül- S egy nagy tapasztalattal meggazdagodva. A jövőben tehát a bukás a bőrfotelben nem. hátrafelé történik, hanem előre, arccal a habok felé. Szé- pítészeti szalonomban is bekövetkezett hát a 189 fokos fordulat. S AZÓTA mindjobban elhatalmasodik bennem a terv. hogy a későbbi hasonló megpróbáltatásokat átvészelendő, valahol egy könnyűbúvár-tanfolyamra iratkozom be Napírenden: A tsz-demokrácia szélesebb körű érvényesítése A megyei nőtanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén az országos nőkongresszus előkészületeinek egy-egy részle. téről is tanácskoztak. A vb egyiik tagja, Fenyvesiné Góhér Anna itt jelenítette be. hogy „A nömozgalom útja” címmel éppen most munkálkodik egy bib. liográfia összeállításán. A hírt nemcsak a vb-tagok, de az ülésen részt vevő Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsá. nak elnöke is nagy örömmel fogadta. Mi adta ax ötletet elkészítéséhez, miről szól rész- j leteiben ez a bibliográfia — az ülésen elhangzott bejelentés nyomán erről beszélgettünk Fenyvesiné Góhér Annával. — A nőmozgalomnak kezdet, tői fogva munkása vagyok, s ahogy visszagondolok az elmúlt húsz évre, emlékezem rá; nem volt olyan termelési, politikai, kulturális ' akció, melyben ne vállaltak volna a nők fontos szerepet. S mivel úgy éreztem, hogy a soron következő országos nőkongresszus az elmúlt húsz év erdményeinek is méltó emléket állít — elhatároztam, hogy elkészítem legalább a Bács megyei nőmozgalom bibliográfiáját. A kutatás közben azonban sok érdekes, országos megmozdulás dokumentumával is találkoztam, amellyel feltétlenül érdemes kibővíteni az eredetileg megyeinek induló bibliográfiát. Ilyen például az az 1945. július végi nőgyűlés, amelyet háromezer résztvevővel tartottak meg Debrecenben, s amely főleg az élelmezési helyzettel. a feketézők elleni küzdelemmel foglalkozott De hasonlóképpen érdemes és tanulságos felidézni az 1945. április végi nagygyűlést, amely az ország újjáépítésére mozgósította a nőket, az 1946 áprilisában rendezett első országos nőkongresszust, amelyen megyénket hozzászólásaival két asszony is képviselte... Régi újságcikkek, dokumentumok alapján gyűlnek az adatok, ma már 130 kartotékon, tudományos pontossággal, részletességgel, és számtalan újságcikk legépelt másolata. Köztük a Kecskeméti Lapok „Mi vár az asszonyokra?” című, 1945. március 11-én megjelent első, nőknek szóló vezércikke, továbbá néhány soros híradás arról, hogy a dolgozó asszonyok munkájának megkönnyítésére Kecskemét első bölcsődéjét 1945. augusztus 19-én nyitja meg az MNDSZ a Sarkantyú utca 7. szám alatt... A készülő bibliográfia öt fejezetben ad hiteles képet, hazánk nőmozgalmának kiemelkedő eseményeiről, a megye nőmozgalmának immár kétévti- zedes szervezési, szociális, kulturális tevékenységéről, a nők termelésben, politikai életben, a békemozgalomban vállalt szerepéről, eredményeiről. Elismerésre méltó, nemes ajándéknak ígérkezik, mely tényeivel nemcsak regisztrál, de a további munkához is ösztönzésül, lelkesítésül szolgálhat. E. É. kapcsolódnak a napirendi ponthoz. Ez — a tapaszalatok szerint — nem azt jelenti, hogy a tagok nem formálnak véleményt a tsz gazdálkodásáról, gondjairól, feladatairól, a vezetés módszereiről — azonban ezt a véleményt nem a megfelelő fórumon, a közgyűlésen fejtik ki. Akad javítanivaló az egyes bizottságok munkáján is. E tekintetben különösen a fegyelmi bizottság tevékenységében kellene változást elérni, amely jogkörét jelenleg igyekszik a függetlenített vezetésre hárítani, A pártvezetőségi ülésen a helyzet elemzése alapján azokat a tennivalókat is megtanácskozták, amelyekkel az említett hibák, gondok elkerülhetők. A jövőben például még gondosabban ügyelnek arra, hogy a közgyűlés által hozott határozatok megvalósuljanak, de arra is, hogy a vezetőség minden határozata, intézkedése a közgyűlés előtt ismertessé váljon. A tagság közgyűlésen való részvételét brigádonként, munkacsapatonként előkészítik, — nemcsak a személyre szóló meghívás alapján, hanem azzal is, hogy a brigád-összejöveteleken rendszeresen ismertetik a tsz-vezetőség határozatait, intézkedéseit. A továbbiakban a vezetőség még nagyobb gonddal ügyel arra, hogy minden intézkedése közös érdekeket szolgáljon. S végül: a tsz-demokrácia helyes értelmezése érdekében több előadást tartunk a tél folyamán a tsz-tagság számára. Egyébként ezekkel a célkitűzésekkel nemcsak a pártvezetőség tagjai, de a tsz-vezetőség is a legteljesebb mértékben egyetért, magáénak tekinti. Vízin Gergely (Tudósítónktól.) A csiikériai Új Kalász Termelőszövetkezetben pártvezetőségi ülésen vitatták meg a tsz- demokráciával kapcsolatos kérdéseket. Habár régi — még 1949-ben alakult — termelőszövetkezetről van szó — a gyakorlati tapasztalatok szerint nincs minden tag tisztában e fogalom tényleges tartalmával, politikai jelentőségével, s így nyilván a demokrácia érvényre juttatásával is gondok vannak. Nemcsak a vezetőség, de a tagság hibájából is. A tsz-demokrácia például feltételezi az egész tagság akaratának érvényre jutását. Ebből a szempontból — s ezt mindenkinek tudnia kellene — a szövetkezet szíve és agya a közgyűlés, itt kellene csokorba kötni, egyeztetni a véleményeket, javaslatokat az egész közösség előbbre jutása érdekében. Gyakori hiba még nálunk, hogy a tagság egy része nem érzi át a közgyűlés fontosságát, s a távolmaradók száma miatt határozatképtelenség is előfordul. Másik gond, hogy a közgyűlésen megjelenő tagság meghallgatja a vezetőség beszámolóját, a vitában azonban már nem Kötelező „családlátogatás" méhországban A méhek társadalma mindez- ideig nélkülözte a rendszeres orvosi ellátást, a doktorok egészségügyi ellenőrző szemléit. Most kötelezővé tették, hogy évente legalább egyszer minden méhcsaládot végiglátogasson a területileg illetékes állategészségügyi felügyelő. Budapest, továbbá Pest megye, Bács-Kiskun, Csongrád és Nógrád megye méhcsaládjait az Országos Állategészségügyi Intézet méhészeti szakemberei ellenőrzik, az ország más vidéÉrc a külszínen 1962-ben kezdték meg Ruda- bányán a Vilmos bányamező külszíni művelését. Az óriás kotróknak és dömpereknek 8 millió köbméter földet kell el- hordaniok. hogy elérjék a 21—^ 23 százalék vastartalmú pátér- cet. Eddig ennek a nagy munkának mintegy a felét végezték el, de már most — a meddő eltávolítása után — hozzáláttak a pátérc kitermeléséhez. Képünkön; exkavátor dömperbe rakja a pátércet, ami a dúsítóműbe kerül. (MTI foto — Birgés Árpád felvétele) kein. a kaposvári, a miskolci, a békéscsabai és a debreceni állategészségügyi intézet osztozott. A kora tavaszi kaptámyi- tás után és az őszi betelelés előtt az intézetek laboratóriumai széles körű vizsgálatokat végeznek a legveszedelmesebb méhbetegség, a költésrothadás, más néven nozéma felderítésére, a nyugati határ mentén tízkilométeres körzetben pedig az at- kakór-fertőzés elterjedése ellen. Az utóbbi években igen nagy károkat okoztak a méhállo- mányban a növényvédőszeres permetezések. Sok esetben a kaptárok előtt vastag rétegben hevernek a mérgezett méhek. A mérgezési eseteket az egész ország területéről az Országos Állategészségügyi Intézet vizsgálja ki, s ha a gazdaságok elmulasztották a kötelező előzetes bejelentést, úgy a vizsgálatok alapján kártérítést kell_ fizetniük a méhpusztulásért. Izsáki panaszok — Izsákon a Bihari utcai lakók régi gondja az utca sarkán levő elromlott közkút. Kezdetben — ennek körülbelül két éve — úgy volt, hogy csak az elrozsdásodott szívócsövet kell kicserélni, ami nem túlságosan nagy munka és sokba, sem kerül. Reménykedhettünk hát, hogy hamarosan ismét használható lesz a kút. .. Sajnos, ez a reményünk most már teljesen szertefoszlott. Ivóvízért még mindig messzire kell járni, mivel azok a háztulajdonosok, akik korábban bevezették udvarukba a' vizet, most már végképp elzárkóztak attól, hogy az utca népe az ő kútjukat használja. Azt mondják: az elromlott közkutat javíttassa meg a tanács. Igazuk van. Kérjük tehát a kút mielőbbi helyreállítását. — Sok a panasz a kilós fehérkenyér minősége miatt is: ragacsos, egykettőre megsavanyodik, Amikor szóvá tettük .(nem is egyszer!), azzal utasítottak el bennünket, örüljünk, hogy ilyen is van. Hát mi nem örülünk — különösképpen az ilyen válasznak nem, és kérjük az illetékeseket, hassanak oda. hogy végre Izsákon is élvezhető kenyeret süssenek. — Az Arany János utca egyik oldalán a háztulajdonosok — miért, miért nem — betemették a vízlevezető árkokat. Az egyébként is elhanyagold, gödrös utcában így nagyobb esők alkalmával alig lehel közlekedni. A Béke utcában hasonló a helyzet, pedig az köves és ott iskola is van. Helyes leime, ha a körzeti tanácstagok jól szervezett társadalmi munkával segítenék az említett utcák rendbehozását még az őszi, csapadékos napok beköszöntése előtt. Szabó Emma levelező PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kls-kun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgat6 Szerkeszt őség* Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemet, Szabadság tér I/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethetői a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónaora 13 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: U-83, Index: 23 083. Bibliográfia készül a nőkongresszus tiszteletére
