Petőfi Népe, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-18 / 220. szám

1985. szeptember 18, szombat

i. ma

A politikai tevékenységnek

állandó és szerves része legyen

Az őszi erőpróba

az eszmei nevelő munka

Beszélgetés a dunavecsei járási pártbizottság művelődési és agitációs osztályvezetőjével

A kétnapos ideológiai konferencia időpontjában jártunk éppen a dunavecsei járási párt- bizottságon, amely egyúttal az évadnyitó propagandista-tanácskozást is magában foglalta. Mintegy 180 főnyi hallgatóság előtt az eszmei nevelő munka feltételeiről, a szocialista demokratizmus kérdéseiről, a polgári és kispolgári nézetek elleni harcról, a járás gazdasági és kulturális helyzetéről, a pártirányitás feladatairól hangzottak el előadások, melyeket vita követett. A pártbizottság művelődési és agitációs osztályának vezetője, Káposztás Mihály elvtárs is előadásra készült, amikor benyitottunk hozzá. Másfél-két órája volt csak számunkra, ami. úgv gondoltuk, elegendő lesz arra, hogy bepillantást nyerjünk abba a pezsgő és élénk munkafolyamatba, amely napjainkban me- gyeszerte — s bizonyára országszerte — jellemző a pártéletre. Vajon hogyan árad szét a kis hajszálerekbe — a párt legkisebb egységeibe is — ß Központi Bizottság eszmei irányelveinek sok-sok elemző gondolata, serkentő útmutatása?

Munkánk

folyamatában

— Tévedés volna azt hinni, és nem is szabad ennek a nézetnek tápot adnunk, mintha valami teljesen új, eddig általunk még soha nem végzett dologról, s éppen ezért nehezen járható útról volna szó — mondja bevezetőben Káposztás elvtárs. S bizonyításul előveszi a járási pártbizottság első félévi munkaprogramját és már sorolja is megtárgyalt témákat. Benne volt ezekben a mezőgazdaságban folyó munkaverseny és szocialista brigádmozgalom helyzetének értékelése, az esti középiskola félévi tevékenysége, a honvédelmi munkára nevelés, a társadalmi ünnepek szervezése, a pártoktatási év elemzése, a mezőgazdasági termelési agitáció, két községi pártbizottság munkája, különös tekintettel az eszmei és politikai irányításra, de tárgyaltak a járásban folyó ideológiai munka helyzetéről is még májusban, s ide tartozott a párttagság erkölcsi és fegyelmi helyzetéről szóló vita is, ugyancsak az első félévi munkatervüknek megfelelően.

— Mindezt csak azért bocsátom előre — fűzi tovább gondolatait —, mert egyes elvtársaknál tapasztaltunk bizonyos félénkséget, járatlanságot az irányelvekben vázolt kérdések iránt, mintha még soha nem foglalkoztunk volna ilyen és hasonló kérdésekkel. Ebből fakadt néhol az a helytelen nézet is, hogy ez egy újabb „kampányfeladat”, tart vagy két hónapig, aztán úgyis más következik helyette. Azt hiszem, hogy az alapos és sokrétű szervezeti előkészítés azonban már meggyőzte a legkisebb alapszervezet vezetőségét is arról, hogy egészen másról van szó.

A sajátosságoknak megfelelően

Nem sorolom fel azokat a tanácskozásokat, amelyeket a megyei párt-vb határozatának megfelelően e kérdésben folytattunk, de nyugodtan mondhatom, hogy ma már szinte széles körűnek mondható az a bázis, amely érti és magyarázni is tudja a Központi Bizottság irányelveit.

— Sokat beszélgettünk a lebonyolítás módszereiről is a pártbizottság tagjaival és a titkár elvtársakkal. Ennek köszönhető, hogy valamennyi pártbizottsági tag részt vesz valamelyik községi pártbizottság vagy pártvezetőség beszámolójának elkészítésében. Úgynevezett szakbizottságokat hoztak létre ezeken a helyeken, melyek elemezték, megvizsgálták az egyes témaköröket a helyi sajátosságoknak megfelelően, s ennek alapján terjesztették elő vitára a beszámolót. Jelenleg már az alapszervezeti taggyűlések folynak, az itt szerzett tapasztalatokról azonban még korai volna általános képet adni. Annyi bizonyos, hogy az eszmei nevelő munka nem tűri a sablonokat, s a járási pártbizottság beszámolója és vitája is az önálló elemzésre, következtetések levonására igyekezett ráirányítani a figyelmet.

Nem megy „automatikusan**

— Vegyük például az egységes paraszti osztály kialakulását, amely alapvető kérdés nálunk is, hiszen a járás 33 termelőszövetkezete szinte az egész mezőgazdasági lakosságot magában foglalja. A tsz-tagság anyagi helyzetének kiegyenlítődése folyamatban -van. A gyenge tsz-ek száma tavaly 15-ről ötre zsugorodott, s a mérleghiány 11,5 millióról 3,1 millióra csökkent. Akadnak országos hírű tsz-eink, mint a har- taiak. Az objektív körülmények tehát kedvező irányban fejlődnek. Egy közelmúltban lezajlott szociológiai vizsgálódás azonban

— amelyet a Tudományos Akadémia végzett a segítségünkkel

— arra hívta fel a figyelmünket, hogy az anyagi körülmények javulása néhol meglepő igénytelenséggel párosul a kultúrál ódás területén. Ügy is mondhatnánk, hogy az anyagi helyzetükben beállott változást nem mindig tudják okosan, céltudatosan felhasználni az emberek. Másutt pedig — ahol még a régi zsellérmúlt béklyózza a gondolkodást — ehhez bizonyos zárkózottság is párosul. E két szélsőséges példából is látható: akad még munkánk bőségesen, s az eszmei nevelés nagyon is differenciált és körültekintő tevékenységet jelent a kommunisták számára.

— De nem kisebb gondunk a munkásság körében végzett eszmei nevelő munka sem. A munkásosztály számszerű erősödését is jelzi, hogy járásunk kilenc ipari üzemében mintegy ötezer főt foglalkoztatunk, s e létszám további gyarapítására törekszünk. Ehhez járul még — s ez a dolgok nehezebbik része —, hogy közel 4500 főt is kitesz az eljáró munkások száma, akik a politikai tevékenységünkből vajmi keveset érzékelhetnek, akár üzemünkben, akár lakóhelyükön. Az agitációnak, eszmei nevelésnek olyan módszereit kell tehát kialakítanunk és megtalálnunk, melyek átfogják a lakosság minden rétegét és számolnak a mai életviszonyok bonyolultságával, összetettségével.

Sok eseer segítőtárs

A továbbiakban arról tájékoztatott bennünket a járási pártbizottság osztályvezetője, hogy az eszmei irányelvekből fakadó feladatok megoldásában, azok további elmélyítéséber nagymértékben számítanak az új oktatási évad várható eredményeire is. A pártoktatásban

141 tanfolyamon több mint háromezer fő vesz részt, köztük igen sok párton kívüli aktivista is. Az irányelvek egész éven át nevelési célként szerepelnek és központi helyet kapnak a pártoktatásban is. Intézkedési tervük pedig a tömegszervezetekre és egyéb társadalmi szervekre vonatkozóan is meghatározza a szükséges tennivalókat.

— Habár az eszmei, politikai és nevelő munka sokrétű tennivalóit nem tekintjük teljesen új feladatnak, nyilvánvaló, hogy a Központi Bizottság irányelvei nagy lendületet adnak ez irányú tevékenységünknek és sok tekintetben új megvilágításba helyezik a gazdasági építő munkával összefüggésben és azzal szoros összhangban levő, tudatformáló munkát. A most folyó taggyűlések feltárják majd a még meglevő hiányosságokat, s alkalmasak lesznek az eddig elért eredmények felmérésére. A munkának még csak a kezdetén vagyunk. Ismétlem, a Központi Bizottság irányelveit nem tekintjük valamiféle kampányfeladatnak. Azt akarjuk elérni, hogy az alapszervezetekben folyó politikai tevékenységnek és gazdasági irányító munkának tartós és szerves része legyen az eszmei nevelés és tudatformálás — fejezte be lapunk számára adott tájékoztatását Káposztás Mihály elvtárs.

F. Tóth Pál

Automata tabletta készítő gép

A Ceglédi Vasipari Ktsz-ben nemrég készült el a magyar alapanyagból gyártott gyógyszeripari tablet.tázóigép minta- példánya. A korszerű gépet a moszkvai világkiállításon mutatják be. A ktsz ebben az évben tizenöt, jövőre húsz gépet gyárt Jugoszlávia és Ghana megrendelésére. Az automata egy műszakban 7—8 ezer tablettát készít.

A képen: Bérces Pál géplakatos a befejező szerelésnél tart az automata táblettázógépen. (MTI foto — Bereth Ferenc felvétele)

| EZ AZ ESZTENDŐI az időjárás „jóvoltából” — a nyár után most ősszel is — nagy erőpróba elé állítja a mezőgazdaság dolgozóit. A szántóföldi növénytermesztés egymást követő feladatai most rendkívül szorosan sorakoznak egymás mellé. Itt-ott még búgnak a cséplőgépek, de a gabonatermés elvere- tésével egyidőbem a már frissen szántott földbe az új kenyér magját vetik.

A mezőgazdaság sokrétű teendői közül a legtöbb egyébként is az őszre esik, s ezek gondját a növényi vegetáció késése megnöveli. Ezért gyorsabb, határozottabb és körültekintőbb felkészülést kívánnak a munkák. Nem mindegy például, hogy a növénytermesztés hozama értékének a 60—70 százalékát képviselő termés betakarítását miként bonyolítják le gazdaságainkban az elkövetkező hetekben, hónapokban.

Talán még sohasem voltany- nyira fontos, mint most, hogy a nyári munkamenet lendülete ne lassuljon le, és a jelenleg még nem veszélyes — objektív okok miatti — kisebb mértékű lemaradást a mostani kedvező időjárás mellett pótoljuk.

Amíg a szárazabb évékben a korábbi elképzeléseket, előter- veket csak néhány váratlan és kisebb akadály, probléma módosíthatta, addig mindezek most hatványozottabban jelentkeznek. Gondoljunk csak arra, hogy az egyes és nagy területeken termesztett növények — például a kukorica — beérése késik. Ezért most szinte tábláról-táblára járva szükséges meghatározni a teendőket, helyesbíteni a korábbi elképzeléseket.

| MINDEZEK! elengedhetetlenül fontos feladat megoldását szolgálják. Mégpedig azt, hogy az őszi vetéseket többségükben az optimális időszak alatt mindenütt befejezzük, s ezzel párhuzamosan a betakarításra kerülő terményeket minden elkerülhető veszteségtől megóvjuk!

Az őszi fő idény — elsősorban a Homokhátság gazdaságaiban — korábban kezdődik. Még így is mindössze 25—30 munkanap áll majd rendelkezésünkre.

A sok száz mezőgazdasági üzem tennivalóinak összességéből talán néhány számadat is elegendő annak érzékeltetésére, hogy mekkora feladatot kell megoldani szántóföldjeinken. Az őszi és a tavaszi vetésű növények alá például csaknem félmillió holdon kell a talajélőkészítést, s több mint negyed- millió holdon az ősziek — közülük a legfontosabbót, a kenyérgabona — vetését elvégezni. Ezzel egyidőben több mint 300 ezer hold — legjelentősebb területein a kukorica, és a cukorrépa — termése takarítandó be. Sok tízezer vagon termény, műtrágya, vetőmag, stb. szállítása sorakozik e feladatok mellé. Egy-egy nap is igen sok tehát a tennivaló.

A mennyiség mellett ismételten szükséges arra irányítani a figyelmet, hogy mindenütt megfelelő minőséggel párosuljon a munka. Az elmúlt év tapasztalatai figyelmeztetnek arra, hogy a nagy fáradsággal megtermelt javakat már ne engedjük veszendőbe menni.

|A TAROL,As| minőségén is javítanunk kell. A földön priz- mázott, a penészedésnek kitett pusztuló kukorica és egyéb termények károsodása néhány gazdaságunkban jelentős veszteségeket okozott az elmúlt ősszel és télen. Használjuk ki a tárolás, raktározás adta valameny- nyi lehetőséget, és a várhatóan későin beérő kukorica magasabb víztartalommal tört csöveinek a szárításánál alkalmazzuk az új eljárást, a ventillátorokkal történő hideglevegős szárítást.

Az ősrí vetések csak akkor fizetnek majd jó terméssel, ha számukra az „alapot” valójában szakszerűbben biztosítjuk. Első feltétel: a jó elővetemény. A most betakarításra kerüiő „jónak vélt” eiővetemények után megfelelő veitőimagágy készüljön. A veszélyt növelheti az ősrí időjárás is.

Mindezekkel szíámolva. alapos szervezettséggel lehetséges csak a később beérő elővetemény betakarítása és az optimális vetési időig tartó rövid szakaszon a talajelőkészítés munkáinak megfelelő elvégzése. Éppen ezért még a „rosszabbnak vélt” elővetemény is biztonságosabb termést eredményezhet, ha földjén a talajeJőkészítést és a vetést szakszerűbben, optimális időben végezzük él. Ilyen esetekben azonban — ha például gabona gabona után kerül a földbe — ne feledkezzünk meg a talaj fertőtlenítéséről.

| A MINŐSÉGI | követelmények számos összetevője közül (elővetemény, betakarítás, talajelőkészítés. fertőtlenítés, csá- vázás, vetőmag stb.) érdemes nagyobb figyelmet fordítani az elegendő vetőmagmennyiség biztosítására, hogy meglegyen a kedvező növényállomány.

Ha az összes egyéb, a termelés eredményességét befolyásoló tényező megfelelő is, de kevés magot vetünk, eleve lemondtunk a remélt nagyobb termés- mennyiségről. Éppen ezért, ha szükséges, mindennap ellenőrizzük, hogy a vetőmag folyóméterenként meghatározott meny- nyisége a földbe is kerüljön.

A kései kapások beérésének elhúzódása növeli feladatainkat a tavasziak alá történő ta- Jajelőkészítést illetően is. Ezért a már most szabad, s ősszel be nem vetendő területeken teljes kapacitással végezzük el a szerves- és alapműtrágyázást, valamint az ezt követő talajmunkákat. Minthogy a szállítás nagy feladatai, a rakodás alacsonyfokú gépesítése, a kevésbé kedvező útviszonyok, stb. mind- mind nehezítik tennivalóikat a gépi erő igénybevételével min den percet, óráit, a nappal o’ mellett az éjszakákat is, ki ke' használnunk. A két műszakr ■ elsősorban a gépeknél, taü egyszer sem volt még ol v- ■ szükség, mint ezen az őszön

) A SORON LEVŐI mezőgazda sági feladatok tehát igen na • gyök. Reméljük azonban hoe\ )o szervezéssel, összefogással r nehézségek ellenére is. sikerrel megoldjuk azokat.

Fenyvesi Károly aregyej főagronómus