Petőfi Népe, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-18 / 220. szám

1985. szeptember 18, szombat i. ma A politikai tevékenységnek állandó és szerves része legyen Az őszi erőpróba az eszmei nevelő munka Beszélgetés a dunavecsei járási pártbizottság művelődési és agitációs osztályvezetőjével A kétnapos ideológiai kon­ferencia időpontjában jártunk éppen a dunavecsei járási párt- bizottságon, amely egyúttal az évadnyitó propagandista-ta­nácskozást is magában foglalta. Mintegy 180 főnyi hallgatóság előtt az eszmei nevelő munka feltételeiről, a szocialista de­mokratizmus kérdéseiről, a polgári és kispolgári nézetek elleni harcról, a járás gazda­sági és kulturális helyzetéről, a pártirányitás feladatairól hang­zottak el előadások, melyeket vita követett. A pártbizottság művelődési és agitációs osztá­lyának vezetője, Káposztás Mi­hály elvtárs is előadásra ké­szült, amikor benyitottunk hoz­zá. Másfél-két órája volt csak számunkra, ami. úgv gondol­tuk, elegendő lesz arra, hogy bepillantást nyerjünk abba a pezsgő és élénk munkafolya­matba, amely napjainkban me- gyeszerte — s bizonyára ország­szerte — jellemző a pártéletre. Vajon hogyan árad szét a kis hajszálerekbe — a párt legki­sebb egységeibe is — ß Köz­ponti Bizottság eszmei irányel­veinek sok-sok elemző gondola­ta, serkentő útmutatása? Munkánk folyamatában — Tévedés volna azt hinni, és nem is szabad ennek a né­zetnek tápot adnunk, mintha valami teljesen új, eddig álta­lunk még soha nem végzett dologról, s éppen ezért nehe­zen járható útról volna szó — mondja bevezetőben Káposztás elvtárs. S bizonyításul előve­szi a járási pártbizottság első félévi munkaprogramját és már sorolja is megtárgyalt témá­kat. Benne volt ezekben a me­zőgazdaságban folyó munkaver­seny és szocialista brigádmoz­galom helyzetének értékelése, az esti középiskola félévi tevé­kenysége, a honvédelmi mun­kára nevelés, a társadalmi ün­nepek szervezése, a pártoktatási év elemzése, a mezőgazdasági termelési agitáció, két községi pártbizottság munkája, különös tekintettel az eszmei és politi­kai irányításra, de tárgyaltak a járásban folyó ideológiai mun­ka helyzetéről is még májusban, s ide tartozott a párttagság er­kölcsi és fegyelmi helyzetéről szóló vita is, ugyancsak az első félévi munkatervüknek megfe­lelően. — Mindezt csak azért bocsá­tom előre — fűzi tovább gon­dolatait —, mert egyes elvtár­saknál tapasztaltunk bizonyos félénkséget, járatlanságot az irányelvekben vázolt kérdések iránt, mintha még soha nem foglalkoztunk volna ilyen és hasonló kérdésekkel. Ebből fa­kadt néhol az a helytelen né­zet is, hogy ez egy újabb „kam­pányfeladat”, tart vagy két hó­napig, aztán úgyis más követ­kezik helyette. Azt hiszem, hogy az alapos és sokrétű szer­vezeti előkészítés azonban már meggyőzte a legkisebb alapszer­vezet vezetőségét is arról, hogy egészen másról van szó. A sajátosságoknak megfelelően Nem sorolom fel azokat a ta­nácskozásokat, amelyeket a me­gyei párt-vb határozatának megfelelően e kérdésben foly­tattunk, de nyugodtan mondha­tom, hogy ma már szinte szé­les körűnek mondható az a bázis, amely érti és magyaráz­ni is tudja a Központi Bizott­ság irányelveit. — Sokat beszélgettünk a le­bonyolítás módszereiről is a pártbizottság tagjaival és a tit­kár elvtársakkal. Ennek kö­szönhető, hogy valamennyi pártbizottsági tag részt vesz valamelyik községi pártbizott­ság vagy pártvezetőség beszá­molójának elkészítésében. Úgy­nevezett szakbizottságokat hoz­tak létre ezeken a helyeken, melyek elemezték, megvizsgálták az egyes témaköröket a helyi sajátosságoknak megfelelően, s ennek alapján terjesztették elő vitára a beszámolót. Jelenleg már az alapszervezeti taggyű­lések folynak, az itt szerzett ta­pasztalatokról azonban még ko­rai volna általános képet adni. Annyi bizonyos, hogy az eszmei nevelő munka nem tűri a sab­lonokat, s a járási pártbizott­ság beszámolója és vitája is az önálló elemzésre, következteté­sek levonására igyekezett rá­irányítani a figyelmet. Nem megy „automatikusan** — Vegyük például az egysé­ges paraszti osztály kialakulá­sát, amely alapvető kérdés ná­lunk is, hiszen a járás 33 ter­melőszövetkezete szinte az egész mezőgazdasági lakosságot ma­gában foglalja. A tsz-tagság anyagi helyzetének kiegyenlítő­dése folyamatban -van. A gyen­ge tsz-ek száma tavaly 15-ről ötre zsugorodott, s a mérleg­hiány 11,5 millióról 3,1 millió­ra csökkent. Akadnak orszá­gos hírű tsz-eink, mint a har- taiak. Az objektív körülmények tehát kedvező irányban fejlőd­nek. Egy közelmúltban lezajlott szociológiai vizsgálódás azonban — amelyet a Tudományos Aka­démia végzett a segítségünkkel — arra hívta fel a figyelmün­ket, hogy az anyagi körülmé­nyek javulása néhol meglepő igénytelenséggel párosul a kul­túrál ódás területén. Ügy is mondhatnánk, hogy az anyagi helyzetükben beállott változást nem mindig tudják okosan, céltudatosan felhasználni az emberek. Másutt pedig — ahol még a régi zsellérmúlt béklyóz­za a gondolkodást — ehhez bi­zonyos zárkózottság is párosul. E két szélsőséges példából is látható: akad még munkánk bőségesen, s az eszmei nevelés nagyon is differenciált és körül­tekintő tevékenységet jelent a kommunisták számára. — De nem kisebb gondunk a munkásság körében végzett esz­mei nevelő munka sem. A mun­kásosztály számszerű erősödését is jelzi, hogy járásunk kilenc ipari üzemében mintegy ötezer főt foglalkoztatunk, s e lét­szám további gyarapítására tö­rekszünk. Ehhez járul még — s ez a dolgok nehezebbik része —, hogy közel 4500 főt is kitesz az eljáró munkások száma, akik a politikai tevékenységünkből vajmi keveset érzékelhetnek, akár üzemünkben, akár lakó­helyükön. Az agitációnak, esz­mei nevelésnek olyan módsze­reit kell tehát kialakítanunk és megtalálnunk, melyek átfogják a lakosság minden rétegét és számolnak a mai életviszonyok bonyolultságával, összetettségé­vel. Sok eseer segítőtárs A továbbiakban arról tájé­koztatott bennünket a járási pártbizottság osztályvezetője, hogy az eszmei irányelvekből fakadó feladatok megoldásában, azok további elmélyítéséber nagymértékben számítanak az új oktatási évad várható ered­ményeire is. A pártoktatásban 141 tanfolyamon több mint há­romezer fő vesz részt, köztük igen sok párton kívüli aktivista is. Az irányelvek egész éven át nevelési célként szerepelnek és központi helyet kapnak a pártoktatásban is. Intézkedési tervük pedig a tömegszerveze­tekre és egyéb társadalmi szer­vekre vonatkozóan is meghatá­rozza a szükséges tennivalókat. — Habár az eszmei, politikai és nevelő munka sokrétű tenni­valóit nem tekintjük teljesen új feladatnak, nyilvánvaló, hogy a Központi Bizottság irányelvei nagy lendületet ad­nak ez irányú tevékenységünk­nek és sok tekintetben új meg­világításba helyezik a gazda­sági építő munkával összefüg­gésben és azzal szoros összhang­ban levő, tudatformáló munkát. A most folyó taggyűlések fel­tárják majd a még meglevő hiányosságokat, s alkalmasak lesznek az eddig elért eredmé­nyek felmérésére. A munkának még csak a kezdetén vagyunk. Ismétlem, a Központi Bizottság irányelveit nem tekintjük vala­miféle kampányfeladatnak. Azt akarjuk elérni, hogy az alap­szervezetekben folyó politikai tevékenységnek és gazdasági irányító munkának tartós és szerves része legyen az eszmei nevelés és tudatformálás — fe­jezte be lapunk számára adott tájékoztatását Káposztás Mihály elvtárs. F. Tóth Pál Automata tabletta készítő gép A Ceglédi Vasipari Ktsz-ben nemrég készült el a magyar alapanyagból gyártott gyógy­szeripari tablet.tázóigép minta- példánya. A korszerű gépet a moszkvai világkiállításon mu­tatják be. A ktsz ebben az év­ben tizenöt, jövőre húsz gépet gyárt Jugoszlávia és Ghana megrendelésére. Az automata egy műszakban 7—8 ezer tab­lettát készít. A képen: Bérces Pál gépla­katos a befejező szerelésnél tart az automata táblettázógépen. (MTI foto — Bereth Ferenc felvétele) | EZ AZ ESZTENDŐI az idő­járás „jóvoltából” — a nyár után most ősszel is — nagy erő­próba elé állítja a mezőgazda­ság dolgozóit. A szántóföldi nö­vénytermesztés egymást követő feladatai most rendkívül szoro­san sorakoznak egymás mellé. Itt-ott még búgnak a cséplőgé­pek, de a gabonatermés elvere- tésével egyidőbem a már fris­sen szántott földbe az új kenyér magját vetik. A mezőgazdaság sokrétű teen­dői közül a legtöbb egyébként is az őszre esik, s ezek gondját a növényi vegetáció késése meg­növeli. Ezért gyorsabb, határo­zottabb és körültekintőbb felké­szülést kívánnak a munkák. Nem mindegy például, hogy a növénytermesztés hozama érté­kének a 60—70 százalékát kép­viselő termés betakarítását mi­ként bonyolítják le gazdasága­inkban az elkövetkező hetek­ben, hónapokban. Talán még sohasem voltany- nyira fontos, mint most, hogy a nyári munkamenet lendülete ne lassuljon le, és a jelenleg még nem veszélyes — objektív okok miatti — kisebb mértékű lema­radást a mostani kedvező idő­járás mellett pótoljuk. Amíg a szárazabb évékben a korábbi elképzeléseket, előter- veket csak néhány váratlan és kisebb akadály, probléma mó­dosíthatta, addig mindezek most hatványozottabban jelentkeznek. Gondoljunk csak arra, hogy az egyes és nagy területeken ter­mesztett növények — például a kukorica — beérése késik. Ezért most szinte tábláról-táblára jár­va szükséges meghatározni a teendőket, helyesbíteni a koráb­bi elképzeléseket. | MINDEZEK! elengedhetet­lenül fontos feladat megoldását szolgálják. Mégpedig azt, hogy az őszi vetéseket többségükben az optimális időszak alatt min­denütt befejezzük, s ezzel pár­huzamosan a betakarításra ke­rülő terményeket minden elke­rülhető veszteségtől megóvjuk! Az őszi fő idény — elsősor­ban a Homokhátság gazdaságai­ban — korábban kezdődik. Még így is mindössze 25—30 mun­kanap áll majd rendelkezésünk­re. A sok száz mezőgazdasági üzem tennivalóinak összességé­ből talán néhány számadat is elegendő annak érzékeltetésére, hogy mekkora feladatot kell megoldani szántóföldjeinken. Az őszi és a tavaszi vetésű növé­nyek alá például csaknem fél­millió holdon kell a talajélő­készítést, s több mint negyed- millió holdon az ősziek — kö­zülük a legfontosabbót, a ke­nyérgabona — vetését elvégez­ni. Ezzel egyidőben több mint 300 ezer hold — legjelentősebb területein a kukorica, és a cu­korrépa — termése takarítandó be. Sok tízezer vagon termény, műtrágya, vetőmag, stb. szál­lítása sorakozik e feladatok mel­lé. Egy-egy nap is igen sok te­hát a tennivaló. A mennyiség mellett ismétel­ten szükséges arra irányítani a figyelmet, hogy mindenütt meg­felelő minőséggel párosuljon a munka. Az elmúlt év tapasz­talatai figyelmeztetnek arra, hogy a nagy fáradsággal meg­termelt javakat már ne enged­jük veszendőbe menni. |A TAROL,As| minőségén is javítanunk kell. A földön priz- mázott, a penészedésnek kitett pusztuló kukorica és egyéb ter­mények károsodása néhány gaz­daságunkban jelentős vesztesé­geket okozott az elmúlt ősszel és télen. Használjuk ki a táro­lás, raktározás adta valameny- nyi lehetőséget, és a várhatóan későin beérő kukorica magasabb víztartalommal tört csöveinek a szárításánál alkalmazzuk az új eljárást, a ventillátorokkal tör­ténő hideglevegős szárítást. Az ősrí vetések csak akkor fizetnek majd jó terméssel, ha számukra az „alapot” valójá­ban szakszerűbben biztosítjuk. Első feltétel: a jó elővetemény. A most betakarításra kerüiő „jónak vélt” eiővetemények után megfelelő veitőimagágy ké­szüljön. A veszélyt növelheti az ősrí időjárás is. Mindezekkel szíámolva. alapos szervezettséggel lehetséges csak a később beérő elővetemény be­takarítása és az optimális veté­si időig tartó rövid szakaszon a talajelőkészítés munkáinak meg­felelő elvégzése. Éppen ezért még a „rosszabbnak vélt” elő­vetemény is biztonságosabb termést eredményezhet, ha földjén a talajeJőkészítést és a vetést szakszerűbben, optimális időben végezzük él. Ilyen ese­tekben azonban — ha például gabona gabona után kerül a földbe — ne feledkezzünk meg a talaj fertőtlenítéséről. | A MINŐSÉGI | követelmé­nyek számos összetevője közül (elővetemény, betakarítás, ta­lajelőkészítés. fertőtlenítés, csá- vázás, vetőmag stb.) érdemes nagyobb figyelmet fordítani az elegendő vetőmagmennyiség biz­tosítására, hogy meglegyen a kedvező növényállomány. Ha az összes egyéb, a terme­lés eredményességét befolyáso­ló tényező megfelelő is, de ke­vés magot vetünk, eleve lemond­tunk a remélt nagyobb termés- mennyiségről. Éppen ezért, ha szükséges, mindennap ellenőriz­zük, hogy a vetőmag folyóméte­renként meghatározott meny- nyisége a földbe is kerüljön. A kései kapások beérésének elhúzódása növeli feladatain­kat a tavasziak alá történő ta- Jajelőkészítést illetően is. Ezért a már most szabad, s ősszel be nem vetendő területeken teljes kapacitással végezzük el a szer­ves- és alapműtrágyázást, vala­mint az ezt követő talajmunká­kat. Minthogy a szállítás nagy feladatai, a rakodás alacsony­fokú gépesítése, a kevésbé ked­vező útviszonyok, stb. mind- mind nehezítik tennivalóikat a gépi erő igénybevételével min den percet, óráit, a nappal o’ mellett az éjszakákat is, ki ke' használnunk. A két műszakr ■ elsősorban a gépeknél, taü egyszer sem volt még ol v- ■ szükség, mint ezen az őszön ) A SORON LEVŐI mezőgazda sági feladatok tehát igen na • gyök. Reméljük azonban hoe\ )o szervezéssel, összefogással r nehézségek ellenére is. siker­rel megoldjuk azokat. Fenyvesi Károly aregyej főagronómus

Next

/
Thumbnails
Contents