Petőfi Népe, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-17 / 219. szám

1985. szeptember 17. pénteS I. oldal Bixtató eredmények Versenymozgalom a dunavecsei járás tsz-eiben Immár több esztendős múltra tekinthet vissza a dunavecsei járás termelőszövetkezeteiben a szocialista munkaverseny-moz. galom. A korábbi időszak túl­nyomó részében azonban meg­lehetősen magukra hagyatva, szervezetlenül, elszigetelten ve­télkedtek a közös gazdaságok brigádjai. Nem csoda, hogy így — a rendszeres értékelés és az ösztönző elismerés híján — mindinkább alább hagyott a versenyzési kedv. A járási pártbizottság ez év tavaszán a szocialista munka­verseny fellendítése céljából! foglalkozott annak helyzetével: felmérte a lehetőségeket és ha­tározatot hozott a szükséges in­tézkedéseket illetően. Jutalom a legjobbaknak Ezzel párosult maguknak a szövetkezeti gazdaságoknak a versenymozgalom felélesztésére, céltudatos megszervezésére irá­nyuló törekvése is. Már a ter­melési tervek megerősítésének az időszakában a járás vala­mennyi tsz-ének vezetősége a gazdaságok anyagi erejéhez mért — zömmel 10—15 ezer forint — összeget biztosított a versenyben élenjáró gazdák ju. talmazására. Még a nem éppen kimagasló termelési eredménye­ket elérő kunadacsi Kossuth Tsz terveiben is négyezer fo­rint szerepel erre a célra, ami az jelenti, hogy miként járás- szerte, itt is tisztában vannak a munkaverseny jelentőségével, felismerték annak kedvező gaz­dasági kihatásait. Rendszeres értékelés Ilyen biztató előzmények után a járási párt-vb tizenegy­tagú versenybizottságot hozott létre. Ennek tagjai közt helyet kaptak a tanács és a tömeg­szervezetek vezetői, a szövetke­zetek vezető szakemberei és gaz­dái is. Első ténykedésük még a ta­vasszal versenyfelhívás kibo­csátása volt. Az ebben foglal­takat a járás mindegyik terme, lőszövetkezetében megvitat­ták, magukévá tették; a tsz-ve­zetők külön-külön taglalták a felhívás pontjait, s a termelés szerkezetéhez idomítva, a bri­gádtagokkal való megtárgyalás után készítették el az összesí­tett vállalásokat. A versenybizottság rendszere­sen értékeli, hogy a brigádok mennyiben tettek eleget vállalt kötelezettségeiknek, és verseny, híradóban közli is a résztvevők­kel eredményeiket, helyezésü­ket. A rendelkezésre álló össze, get a gazdasági év végén esedé­kes felmérés után osztják majd fel a legjobbak közt, három termelőszövetkezet, illetve bri­gád pedig oklevelet is kap. A vetélkedés gazdája A munkaverseny eredményei máris megmutatkoznak, nem csupán a régi jó versenyhagyo­mányokkal rendelkező Hartán, hanem Dunavecsén, Szabadszál láson, Űjsolton, Apostagon és a járás számos más községében ÍS; Az azelőtti mélypont után te­hát újra fellendülőben van a járás szövetkezeti gazdaságai, ban a szocialista munkaverseny. A már említett versenybizott­ság, a vetélkedés „gazdája”, jól kézben tartja, ellenőrzi és ér­tékeli a termelést ösztönző moz­galmat, amelyet évről évre fej­leszteni is igyekszik. Dér László Újfajta kapcsolatok A jánoshalmi Petőfi Tsz- ben korábban általában szemet hunytak a közös tulajdon ki­sebb megkárosítása felett. Nem tekintették vétségnek, ha vala­ki tíz-húsz forintot érő tér. ményt, vagy más értéket eltu­lajdonított. Ügy voltak vele, hogy a közös kisebbfajta meg- dézsmálását bárki elkövetheti, ha alkalma adódik rá. Minek ezért szólni? Ez a magatartás másfél-két év óta gyökeresen megváltozott. Egy példa ezzel kapcsolatban. A zöldpaprikaszedésekor, reggeli, vagy más étkezés alkalmával bárki fogyaszthat a termésből, aki ott dolgozik. De próbáljon valaki csak kettőt is a szatyor­ba tenni! Egész biztos, hogy a többiek nyilvánosan figyelmez­tetik. Vajon milyen folyamat idézte elő, viszonylag rövid idő alatt, a változást? Látszólag csupán a munkafe­gyelem területére tartozó eset­ről van szó. A dolog gyökerei valój ában sokkal mélyebbre nyú’.óak. A szövetkezet gazdái mostanában már sokkal inkább magukénak érzik a közöst, mint annak előtte. Tehát jobban is védik azt. És pedig azért, mert ezt látják a vezetőktől is, akik ugyancsak másfél-két éve ke­rültek a szövetkezet élére. Ám, ha a vezetők csupán a gazdaság anyagi értékeinek vé­delmét tűzték volna ki célul, nem dicsekedhetnének a mosta­ni eredménnyel. Ök azonban a „legfőbb értékkel”, az emberek­kel való törődésre helyezték a fő hangsúlyt. Nemcsak a nagy számok, a maguk helyén nél­külözhetetlen adatok, tervek, szervezési elképzelések elemzé­sére, véghez vitelére futotta és futja idejükből, de a gazdákat közvetlenül érintő, naponta fel­merülő gondokat, nehézségeket — kis, emberi ügyeket — is szem előtt tartják. Azt a gaz­dát például, aki megbetegszik, felkeresik a lakásán, vagy a kórházban. A rászorultakat és az időseket rendszeresen segí­tik. Az alapvető feladatok mellett kirándulásokat, fővárosi színházlátogatásokat szerveznek. Lehetővé tették a brigádban dolgozó asszonyok számára, h-o-gy a közös munkában eltöl­tött öt nap után a hatodik munkanapon a ház körüli ten­nivalókkal törődhessenek. Ez az intézkedés egyébként a gazdák kérésére és közmegelégedésére történt. A jó példa ragadós. Manap­ság a Petőfi Tsz-ben általáno­san elterjedt szokás, hogy aki megbetegszik, annak a munká­ját nemcsak a brigádban, a kö­zös területen végzik el, de — ha szükséges — a háztartásá­ban is segítenek neki. Űjfajta és nagyon biztató je­lenség ez falun. Érlelődőben vannak az emberek közötti, új, szocialista kapcsolatok. És eb­ből már egyenesen következik az is, hogy nem nézik el egy­másnak a közös elleni vétsége­ket bármilyen csekély mérték­ben jelentkezzenek is. Tanulságos a jánoshalmi példa. Abból a szempontból is, hogy a munkafegyelem koránt­sem teremthető meg adminiszt. ratív eszközökkel. A gazdák szemléletében, a tudatában kell változást elérni. S a példamu­tatás e tekintetben is rangos eszköznek számít. H. D. Lékelés nélkül is veszik... Megérkezett az újabb diny- nyeszállítmány a fülöpszállási Vörös Csillag Tsz központjába. A közös gazdaság 15 hóldas kertészetének egyik „reprezen­tatív” terméke a kobakos, ame­lyet a M ÉK kimondottan ex­portálás végett vesz át a gazda, ságtól. Földvári Imre bácsi, a ker­tész, valamint két fia, Sándor és István — mindnyájan a szö­vetkezet alapító tagjai — nagy hozzáértéssel gondozzák a ker­tészetet. Az általuk termesztett dinnye lékelés nélkül is gyor­san gazdára talál. (Latos János felvétele.) PARTCSOPORTOM az alapszervezeti vezetőségek. Az a tapasztalat ugyanis, hogy a pártbizottságok időnként na­pirendre tűzik a pártcsoportok helyzetét, tanulmányozzák te_ vékenységük tapasztalatait, de az alapszervezetek vezetőségei­nek irányító munkája sok kí­vánnivalót hagy maga után. A legtöbb alapszervezetben nem tartják számon, hogy a pártcso­portok mikor üléseznek, mikor tartanak fontos megbeszélése, két, amelyen helyes lenne, ha a vezetőség egy-egy tagja is részt venne. A pártcsoport-ve- zetok beszámoltatása vezetőségi ülésen vagy taggyűlésen sok helyütt nem rendszeres. BEV ALT mótlszer lenne a pártmegbízatások nyilvántartá­sa. Arról van szó, hogy min­den pártcsopoí’t-vezető nyilván, tartja, kinek, milyen pártmeg­bízatást adott. Sajnos, az ellen, őrzés hiánya, a párttagok be­számoltatásának elmulasztása következtében a legtöbb párt­csoport esetében ez a helyes kezdeményezés csak írott ma- laszt maradt. Ez a módszer csak akkor válik eredményessé, ha a pártcsoportvezető alaposan megérteti és megmagyarázza a párttagnak megbízatása értel­mét, lényegét és a végrehajtás ellenőrzésére időközönként visz- sza is tér. Mindezeken túl a legfonto­sabb azonban, hogy a pártcso­portvezetők, raj tu k keresztül a csoport tagjai megkapják a rendszeres politikai tájékozta, tást, a politikai agitációhoz szükséges „muníciót”. Ha ez megvan, akkor kellően felvér­tezve tudják hirdetni a párt ál­láspontját és tudják meggyőzni a dolgozókat az általános és a mindennapos feladatokról. A PARTCSOPORTOK olya­nok, mint a hadseregben a ra­jok és a szakaszok: az első vo­nalban küzdenek. Senki száma, ra nem lehet közömbös, hogy ezek miként dolgoznak és küz­denek, miként teljesítik felada­tukat. A párt munkájának to­vábbi javítása szempontjából éppen ezért elengedhetetlen, hogy a pártcsoportok tevékeny­ségéire, munkájuk segítésére a jövőben még nagyobb figyelmet fordítsunk. H. F. Alapos felkészülés—jó munkaszervezés Ax ősxi mexőgaxdasági feladatokról tunáeshoxtak A megyei mezőgazdasági ope­ratív bizottság csütörtökön ülést tartott, és megvitatta az idősze­rű tennivalókat, s a mezőgazda- sági üzemek azokkal kapcsola­tos felkészülését. A bizottság felhívja a figyel­met, hogy a termésbetakarítás mellett igen fontos feladat a 262 ezer hold kalászos terület — ezen belül 192 ezer hold kenyérgabona — magágyá­nak az elkészítése, illetve a vetés. Az előbbi feladat — a kapás- növények és a szőlő termésé­nek a betakarítása — annál is inkább alapos felkészülést, jó munkaszervezést igényel, mivel az egész évi termelési értéknek mintegy a kétharmadrészét kép­viseli az ezután lekerülő ter­méshozam. Közös gazdaságaink­ban tehát mindent el kell kö­vetni, hogy főként az apromagvak, a napraforgó termése meg szeptember folyamán mag­tárba kerüljön. Az idénymunkákat könnyítő gépekből — így például gyűrűs- hengerből, vetőgépből, ekéből, silókombájnból — még jelentős mennyiséget az AGROKER rak­tárában tárolnak. Valamennyi gazdaságunknak érdeke, hogy ezek átvételére és munkába ál­lítására haladéktalanul sor ke­rüljön. Végezetül a borfelvásárlás várható alakulásáról tárgyalt a bizottság. Megállapította, hogy mivel ennek eredményétől nem kis mértékben függ a felvásár­lási tervek összességének sike­res teljesítése, ezért gondos, tervszerű szüretre van szükség, valamint arra, hogy a szerző­désben vállalt kötelezettségeik­nek a termelők lehetőleg mara­déktalanul eleget tegyenek. Be fejesés eSőtt a táblásítíís A nagytáblák kialakításának a befejezése előtt vannak a fü- löpházi Zrínyi Tszcs 4000 hol­das területén. A közös művelés­ben levő 340 hold szántóföld négy — egyenként 80—90 hol­das — táblából áll, az egyéni művelésben levő területeket pe_ dig ennél valamivel kisebb táb­lákban hasznosítják. Az utób­biak szántóföldjein összesen 16 táblát alakítanak ki. Nem kis részben a táblásítás. nak köszönhet», hogy a közös földeken az őszi kalászosok alá már teljes mértékben előkészí­tették a talajt, s javában vetik a rozsot is. Másrészt ehhez hoz­zájárul az is, hogy — a közös gyarapodás eredményeként — jelenleg már négy traktorral rendelkeznek. Százhúsz hold nagyüzemi sző. lője is van a tszcs-nek, s abból 20 hold egy év múlva már ter­mést hoz. Még az idén permet- lékeverő tornyot és gyümölcs­tárolót is építenek. Az utóbbira azért van szükség, mivel a min­den évben nagyobb mennyiség­ben jelentkező termés nem cse­kély hányadát étkezési szőlő­ként értékesítik. Ezenkívül Ra- pidtox-permetezőket is vásárol­nak, s így a harminc tagú sző­lészbrigád létszámát jövőre egy- harmadával csökkenthetik. Azt is tervbe vették, hogy két év múlva saját borpincét építenek. TALAi\ NINCS egyetlen párt. bizottság és pártvezetőség, ahol ne látnák világosan a pártcso­portok helyét, szerepét és je­lentőségét, ahol ne ismernék az ezekben rejlő szervezeti mozgé. konyságot. a kommunisták moz­gósításának és formálásának e fontos kereteit. A pártcsoportok — bár ezek a legkisebb kom­munista kollektívák — hallatla. nul fontos szerepet töltenek be a párt politikájának népszerű­sítésében, célkitűzéseinek meg­valósításában, a dolgozók neve. lésében. Mint testben a sejtek, úgy a pártban is a pártcsopor- tok szüntelen fejlődése, mozgá­sa az egészséges élettevékenység feltétele. Az utóbbi években a párt­szervek fokozottabb figyelmet szentelnek a pártcsoportok mun­kájának, tevékenységük fellen­dítésének. Mindezek ellenére nem mondható, hogy a pártcso. portok tevékenysége minden vonatkozásban rendben van, és hogy az eredményekkel megelé­gedhetnénk. Sőt, a pártmunká. nak talán a legfontosabb terü­letén, a politikai agitációban a pártcsoportok nem töltik be azt a szerepüket, amelyre hivatot­tak. Ez a pártcsoportok mun­kájában erősen háttérbe szorul, pedig a kommunisták, agitációs munkájára — különösen bonyo. lult politikai események idején — elengedhetetlenül szükség van. A sajtó, a folyóiratok, az írásos kiadványok tájékoztatják ugyan a lakosságot, dolgozókat és magyarázatot, adnak az ese­ményekre, de az élőszóval tör­ténő meggyőzést mégsem he­lyettesíthetik. A PART ESZMEINEK, poli­tikájának propagálásában elen­gedhetetlen feltétel, hogy azt a személyes meggyőződés heve fűtse át. Ezért a pártcsoportok a politikai agitációnak erről a legfontosabb formájáról nem mondhatnak le. Ez a tevékeny­ség más szempontból is nagyon fontos. A sajtó és a folyóiratok nem adhatnak választ minden kérdésre, főleg a mindennapos helyi problémákra. Pedig ilyen nagy számban akad. Ha nincs, aki ezeket megvilágítsa, akkor ezek megválaszolatlanok ma­radnak, sok helytelen nézet és vélemény kútforrásává válhat­nak. Ez az a terület tehát, ahol alapvető változást kellene elér­ni. Ha a pártcsoportok e téren előrelépnek, munkájuk tártál, milag teljes lesz, a párt politi­kai befolyása, tömegkapcsolata tovább erősödik. Ennek azonban elengedhetet­len feltétele, hogy a pártcso­portokkal, Illetve azok vezetői­vel rendszeresen foglalkozzanak

Next

/
Thumbnails
Contents