Petőfi Népe, 1965. szeptember (20. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-15 / 217. szám

1965. szeptember 15, szerda 8, oldal A KOR EMBERE SABLONOK NÉLKÜL Kiskoroson. a község pártbizottság székhazának ta­nácskozó termében értekezle­tet tartottak a .iárás községi és alapszervezeti párttitkárai. Megbeszélésük lépcsőfokot je­lent annak a nagyarányú fel­készülésének az ívelésében, mely a járás pártszervezeteiben az eszmei irányelvek minél alapo­sabb megvitatását, s azok meg­valósításához a sajátos helyi viszonyoknak legmegfelelőbb módszerek kimunkálását cé­lozza. Ennek folyamata a járási pártbizottság július 2-i ülésével kezdődött, amelyen a beszámo­lóban hangsúlyt nyert az, hogy a témával minden alapszerve­zetben ’ a sablonok mellőzésével foglalkozzanak. E követelmények egy. részt annyiban tesznek eleget járásszerte, hogy nem egy. ha­nem két taggyűlésen vitatják — részben vitatták — meg az irányelveket. Az eddigieken a pártpropagandára és a népműve­lésre vonatkozó elvek megtár­gyalására kerüllt sor — a most következő taggyűléseken pedig a szóbeli agitáció módszerei és a szocialista munkaerkölcs hely­zete, valamint problémái szere­pelnek napirenden. Az utóbbi téma megvitatása — mint taggyűlési napirendi Pont — is eltér a „sablontól”* mivel nem szerepel a felsőbb pártszervi határozatban — s az is új vonása a felkészülésnek, hogy néhány nagyobb község — mint Kiskőrös. Kecel, Solt- vadkert, Császártöltés — egy- egy alapszervezetében előrehoz­ták az e hónap végéig „esedé­kes” taggyűlés időpontját Még­pedig azért, hogy részt véve rajta, a többi alapszervezeti párttitkár, valamint a járási pártbizottság vezetői, munka­társai tapasztalatokra tegyenek szert a további taggyűlések mi­nél megfelelőbb levezetése, il­letve ennek segítése végett Ezeket a tapasztalatokat vi­tatták meg a szóban levő tit­kári értekezleten — a napirend második részében pedig a párt­oktatás előkészítésének elemzé­sére, s az annak során szerzett tapasztalatok megvitatására ke­rítettek sort. Az értekezlet végeztével elbeszélgettünk Juhász István­nal, Kiskőrös községi pártbi­zottságának titkárával, aki a járási székhely kommunistáinak a nagy horderejű feladat meg­oldására tett eddigi lépéseiről a következőket mondotta: — A község tizenhat alap­szervezetében augusztusban fog­tak hozzá az irányelvek feldol­gozásához. Megtárgyalták a népművelési terveket; s megba-. tározták a politikai oktatás kü­lönböző formáit valamint azt, hogy kik tanuljanak azokon. Tájékoztatásából kiderült, hogy ami az utóbbit illeti: ör­vendetes előrelépés várható. Amíg ugyanis az elmúlt évad­ban szervezett pártoktatásban a felnőtt lakosságnak alig vala­mivel több mint a 8. a tömeg­szervezeti oktatáson résztvevők­kel együtt a 12 százaléka része­sült — ez az arány az 1965— 1966-os évadban 10,7, illetve 21,6 százalékra javul. A község alapszervezetei közül háromban — a Vegyes Ktsz-ében, a Rákóczi Szakszö­vetkezetében és a földműves­szövetkezetében — szeptember 3-án zajlott le a fentebb emlí­tett — a tapasztalatszerzést is szolgáló — taggyűlés, s mind­háromra pártonkívüli vezető­ket, dolgozókat is meghívtak. Jellemző e módszer alkalma­zásának helyességére Boldóczki Sándornak, a Rákóczi Szak- szövetkezet elnökének másnap tett kijelentése: nem is gon­dolta, hogy taggyűlésen ilyen komoly kérdésekkel, mint pél­dául az emberekkel való törő­déssel, a munkaerkölcs kialakí­tásával stb. foglalkoznak. Na­gyon sok segítséget nyújt majd a gazdaságvezetőknek ezek gya­korlati megvalósítása. Sző esett a szakszövetke­zeti párttaggyűlésen arról is, hogy a gazdák körében a kö­zösségi viszonyt illetően hol „szorít a cipő”, s a szerződött munkások nem mindig tartják szem előtt a szövetkezeeti gaz­daság érdekeit. Előfordult pél­dául, hogy kitágították a per­metező szórófejének a nyílását, amiképpen — teljesítménybé­rért — hamarabb használták el a védőszert, csak éppen haszon­talanul. Egyszóval: a vég nélküli elvi- eskedés helyett a gyakorlati példák özönével mutattak rá. hogy a közösségi, a szocialista tudat megnyilvánulása hol, mi­ben szenved csorbát, követke­zésképpen: mi a teendő — az irányelvek szellemében. A községi pártbizottság egyébként a 16 alapszervi tit­kárral megvitatta a három tag­gyűlés tapasztalatait — a végre­hajtó bizottság pedig a szepetm- ber 14-i ülésén azt elemzi, hogy a Petőfi Szakszövetkezetben mi­ként érvényesül a szövetko-’»« demokrácia. Az ülésre meghív­ják valamennyi szakszövetkezet párttitkárát, s elnökét is. Az is szerepel a párt­végrehajtóbizottság tervében, hogy októberben a Vegyes Ktsz kommunistáival és párton­kívüli vezetőivel együtt elemi zik: milyen színvonalú a neve­lőmunka a kisiparosok szövet­kezetében. Mindent egybevetve: a kiskő­rösi járás kommunistái példá­san munkálkodnak az irányel­vek gyakorlati megvalósításán, mégpedig a sajátos helyi viszo­nyok alapos figyelembevételé­vel — s nem kétséges, hogy az eredmény sem marad el. Tarján István — Örvendetes előrelépés vár­ható a pártoktatásban — mond. ja Juhász István, a kiskőrösi községi pártbizottág titkára. A címképen: A járás párttit­kárainak egyik csoportja az ér­tekezletem Mi viszi előre a világot? Van talán valami csodaszer, valami csalhatatlan módszer, amely megteremti a fejlődés újabb és újabb lépcsőfokait? Csodaszer nincs, de erő van ilyen. A kezdeményező em­berek bátorsága, leleménye. Mert magától nem fejlődik a világ. Minden millimétemyi előrelépésért, minden pillana­tért, amelyet új tartalommal töltünk meg, keményen meg kell verekedni. S ennek a roppant küzdelemnek, ennek az igazán emberhez méltó harcnak a kezdeményezők a letéteményesei. A mi világunk fia ilyen vonatkozásban igazán szeren, esés. Nálunk van tér és lehe­tőség azok számára, akik a maguk tennivalóiban meglát­ják a jobb lehetőséget, a kö­vetkező lépést. A mi vilá­gunk jó küzdőtér azok szá­mára, a lei k állandóan éber figyelemmel kísérik az életet és bátran elindulnak új, is­meretlen utakon, hogy nyo­mukban előbbre jussunk mindannyian. Mi jellemzi leginkább a kezdeményező embert? Egész­séges türelmetlenség, szünte­len kutatási vágy. Nem reked meg a mában, hisz abban, hogy a mostaninál többet és jobbat is tehet. S éppen ezért állandóan a fejlődés útját kémleli, valósággal kitapogat­ja a jövendő igényeit; alkotó erő és szellem, serkentő elé­gedetlenség fűti a kezdemé­nyezőt. Ö a kor embere. Tévedés ne essék, nem csu. pán az kezdeményező, aki új gépeket szerkeszt, feltalál vagy megjavít valamilyen szerkezetet, vagy hathatós új munkamódszert teremt. Kez­deményezni, újítani az élet minden területén lehet. És nem csupán korszakos jelen­tőségű találmányokat, mozgal­makat. Az is jól kezdemé­nyez, aki félretol egy-egy megkövült sablont, aki a kö­zösség által megtűrt rossz szokásoknak hadat üzen. Kez­deményezhet a pártmunkás, aki az emberekkel való törő­dést teheti közvetlenebbé, me­legebbé. A brigád vezető, aki a műveltség dolgában rosszul j álló brigádtagoknak tanulási ' lehetőséget teremt, vagy meg. szervezi eddig csupán ital mellett szórakozó társainak tartalmas, színvonalas időtöl­tését. S az egyszerű munkás is kezdeményezhet. Jobb mun. kát, nagyobb fegyelmet, a ló- : gás, csellengés felszámolását, nagyobb felelősségvállalást a közös gondokból. Számtalan feladat és lehe. :■ tőség áll tehát, a kezdemé­nyezők előtt. S tegyük mind­járt azt is hozzá: nem min­denütt, s nem mindjárt nép­szerű a kezdeményező. Sok helyen él a régi sémák tisz­telete, a kényelmeskedés, az újtól való félelem. Ilyen he­lyeken gyakran vádolják a jobbat akarót feltűnési visz- ketegséggel, okoskodással, ügyeskedéssel. Van, ahol azt hiszik, anyagi érdekekért akar jobbat a megszokottnál, van ahol karrierizmussal gyanú­sítják. Csakhogy a kezdemé­nyezők rendszerint makacs, harcos emberek, ákik kitarta­nak elveik mellett. A kezdeményezés kockázat, tál is jár. Néha nem sikerül megvalósítani az újat. Sokszor az is elég a maradiak kár­öröméhez, ha nem minden megy mindjárt úgy, mint a karikacsapás. A kezdeménye, ző azonban nem hajol meg az óvatoskodók, a bevált, ki­próbált, régit védelmezők ag„ godalmai előtt. Azt vallja, hogy a siránkozás, kényelem­féltés miatt nem állhat meg a világ. Hiszen az emberiség még ma is a kőbaltánál tar­tana, ha a legjobbak nem vállalták volna a fejlődésért vívott harc kockázatát. A legszebb erény, amely a mi társadalmunkban a kezde­ményezőt jellemzi, mégiscsak a felelősségtudat. Felelősség- vállalás a bátor tettekért, a szükséges újért, amely jobbá teszi a világot. S felelősség- vállalás a társakért, akik ön. maguk erejéből nem jutná­nak élőbbre. Az épülő szocia. lizmusért, melyben a legjob­bak képzelete, vágya, teremtő akarata ölt testet. K. Gy. Belga borászok jönnek a kecskeméti szüretre Érdekes vendégeket vár az IBUSZ a következő másfél hó­napban. Szeptember 15-én a francia rádió és televízió 40 dolgozója látogat el hazánkba. Tizenöt napi ittlétük alatt bejár­ják az ország nagy részét, köz­ben szakmai megbeszéléseket is tartanak magyar kollegáikkal. Velük egyidejűleg érkezik JÓL BEVÁLT Jól bevált a harmadik éve folytatott kertészkedés a la- josmizsei Sallai Tsz-ben. A 75 hold zöldégesből — amelynek mintegy a felét öntözik — az idén egymillió 200 ezer forint bevételre számítanak. A terület egy részén alkalmazzák a vegy­szeres gyomirtást is, ám a több­ségében fiatalokból álló munka­csapatnak egész évben akad itt tennivalója. A kertészeti üzem­ágat ugyanis az idén savanyító üzemmel is bővítették. Előre­láthatóan 5—6 vagon uborkát, káposztát és zölddinnyét dol­goznak fel savanyútágnak. Ez­által a zöldségtermesztés még jövedelmezőbbé válik. Hosszú évek óta először, eb­ben az évben a szántóföldi nö­vénytermesztésben is többletho­zamra tett szert a szövetkezet. Kenyérgabonából például tíz vagonnal takarítottak be többet a tervezettnél. Az eredmények növekedése pótolja azt a ki­esést, arfiely a szőlőben mutat­kozik. Végeredményben mód lesz arra. hogy a szövetkezet gazdái elérjék a közösből származó csaknem 12 ezer forintra ter­vezett évi átlagjövedelmet. Min­den üzemágban egyébként a készpénzfizetéses módszert al­kalmazzák, s a részesedés 60 százalékát havonta megkapják a gazdák. A 40 százalék kifize­tésére év végén kerül sor. A gazdálkodás eredményeinek további javítása céljából jövőre száz férőhelyes tehénistállót és 60—70 férőhelyes itatásos bor- jűnevelőt építenek. Nagy szük­ségük van erre, hiszen az 1300 hold közös szántóterülethez je­lenleg is 400 szarvasmarhát tar­tanak. meglehetősen zsúfolt is­tállókban. Az állattenyésztés fejlesztésén kívül megkezdik a nagyüzemi telepítést is: tavasz- szal 35 kh-on létesítenek almást. meg a nyugati gazdasági élet vezető személyiségeit tömörítő nemzetközi lions Club belga tagozatának 65 főnyi csoportja. Ök elsősorban szórakozást ke­resnek hazánkban, míg a belga királyi borakadémia 18-án ér­kező 60 tagja komoly tanul­mányúton járja be majd a Mátra nevesebb borvidékeit, részt vesz a kecskeméti szü­reten és megkóstolja többek között a Gundel, a Gellert és a Mátyás-pince konyhájának termékeit. Októberben négy csoportban 102 amerikai Idegenforgalmi szakember látogat el hazánkba néhány napra, hogy megnézze a magyar turisztikai érdekessé­geket és tanulmányozza idegen- forgalmi kapcsolataink bővíté­sének lehetőségeit. Ugyancsak Amerikából két csoportban 90 állatorvost is vendégül látunk, akik főleg a magyar állatgyó­gyászat eredményei iráni érdek­lődnek. Újabb 1500 hold öntözött terület Az öntözéses gazdaságok ft.; lesztési tervét már elkészíts í a termelőszövetkezetek me­gyénkben. Eszerint a meglevő öntözéses üzemrészeket korsze­rűsítik, bővítik — s ezáltal is mintegy 1500 holddal növek­szik az öntözött terület a kö­vetkező két esztendőben.

Next

/
Thumbnails
Contents