Petőfi Népe, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-14 / 191. szám
Í933. augusztus 14, szombat S. «Mai Raktárépítés, pincebővítés Járulékos beruházások Jánoshalmán Fekete-fehér ? A jánoshalmi termelőszövetkezetek közös vállalkozásában eddig több mint 600 hold szőlőt és 575 hold gyümölcsöst telepítettek. Ebben az évben nagy ütemben folynak a csaknem 1200 holdas új ültetvényhez szükséges járulékos beruházások munkálatai. A 300 tonna műtrágya tárolására alkalmas raktár rövidesen, még ebben a hónapban elkészül. Rögtön ezután összeszerelik a csomagolószínt, amelyhez a szükséges anyag és alkatrészek már a helyszínen vannak. Ugyancsak még a nyári és az őszi hónapok során elkészítik a három — összesen 150 hektós — permeüékeverő-tor- nyot is. Az építőanyag ehhez is rendelkezésükre áll. Korábban már készítettek egy, a növény- védelemnél nélkülözhetetlen hasonló létesítményt. Ezekhez igen egyszerű módon építenek víztárolót; jókora gödröket ásnak, amelyekben felgyülemlik a talajvíz. A vállalkozás egyik legjelentősebb beruházása lesz az idén a pince 1 millió 700 ezer forintba kerülő bővítése. A meglevő, másfél ezer hektoliter bor tárolására alkalmas pince befogadó- képességét megkétszerezik. Az „igazi” nagy építkezés azonban jövőre kezdődik, amikor is hozzáfognak egy 16 ezer hektoliteres, betontárolóval berendezett, félig földbe süllyesztett pince építéséhez. Ugyancsak jövőre — mintegy 30 traktor és a szükséges munkagépek részére — gépműhelyt is építenek. Ezenkívül tervbe vették egy-egy szeszfőzde és gyümölcslé-feldolgozó segédüzem létrehozását is. Ami a hatalmas ültetvény gépesítését illeti, kedvező a helyzet. Hét talajmaróval rendelkeznek, amelyek a széles sorközű szőlő művelésére is alkalmasak. Négy függesztett tárcsát, továbbá a gyümölcsös ápolásához diszktillert is beszereztek. A 1'edőekét a helybeli Jókai Tsz gépműhelyében konstruálták, ott is készítették el. A közös vállalkozásnak egyébként 50 főből álló állandó építő brigádja van, amely a sertéshizlaló telep építésében kellő gyakorlatra tett szert. Az idén március közepétől kezdve, szakadatlanul építkeznek. Szükség is van erre. hiszen a telepítést ebben az évben is tovább folytatják: több mint Az egyik — tizennégy főből álló munkacsapat — két hét alatt húzta fel a műtrágyaraktár felvételünkön látható falait. Itt, a nagyüzemi gyümölcsös közepén, építik fel a gyümölcstárolót is. A munkacsapat ebb en az évben már készített egy 32 vagonos raktárt, segy kombinált, 40 vagonos favázas górét. Eta van téma életünkben, j -*-* amely annyira és annyiszor foglalkoztatta a közvéleményt, hogy számon tartani is sok, úgy a pálmát mind közül feltétlenül az „ifjúsági kérdés” viszi el. Vitázott róla a sajtó, a televízió, vitáztak róla idősek és maguk a fiatalok, tárgyalták szülők és gyerekek... Volt már e témáról regény és színdarab, hozzászóltak alapos ismerői: pszichológusok, nevelők, közéleti személyiségek, jogászok. Amióta a világ világ, az adott kor nemzedékét mindig érdekelte, hogy milyenné válik az utána következő, milyen lesz életfelfogása, sorsa, erkölcse. S nem kell különösebb jósképesség, hogy előre lássuk: így lesz ez még jó sokáig — az élet rendje, törvénye, hogy a felnőtt és érett, tapasztalatokban gazdagodott generáció figyelje a felnövekvő útját, az apák és anyák egyengessék fiaik-lányaik pályáját. Egén ám, de ebben a M sokoldalú törődésben oly. kor végletessé válik a szemléletmód, a viták egy sajátos jellemzője, hogy elő-előtűnik bizonyos fajta fekete-fehér látásmód. Más szóval: gyakori a nézet, amely vagy csak a jót vagy csak a rosszat hajlandó elismerni, jobbik esetben együtt ezt is, azt is. „Aki fiatal, vagy csak ide, vagy csak oda tartozhat, vagy jó, vagy rossz.” Nem tagadható: ez a két véglet is létezik. Vannak a fiatalok között egészen kiválók, pélA Petőfi-tó mentén Nevét a térképen hiába keressük. Hírét mégis szárnyra kapta a közvélemény. Bel- és külországból mind többen látogatják. A hűs hullámokban sok ezren megmártóznak ezekben a napokban és legtöbben esküsznek arra: a tó vize még a Balaton, a Tisza vizénél is kellemesebb, selymesebb. Igen, a Soltvadkert mellett elterülő Petőfi-tóról van szó, aminek a népnyelv az egykori kénes szagú felszálló páragőz miatt a Büdös-tó nevet adta. A tó mélysége 3 méternél nagyobb, a partja azonban sekély, gyerekek számára ideális „pancsoló”. Gergő bácsi, a gondnok ősz hajú, rövidnadrágos emberrel járjuk a partot. Bán Gergelynek hívják, de itt minA juh tenyésztés fellendítéséről tanácskoznak A múltban a megye állattenyésztési ágazatai közt a juhászat játszotta a legjelentősebb szerepet. Kunszentmiklós, Szabadszállás és Szalkszenbmárton szikes rétjein ma is hatalmas juhnyájakat legeltetnek. Az itteni közös gazdaságok nem kevés bevételhez jutnak a juh tartása* révén — hiszen a tenyésztése mostoha természeti viszonyok között is kifizetődik, kevés költséget igényel. A környék termelőszövetkezetei már korábban a korszerű nagyüzemi juhásza tok kialakítását tűzték ki célul —, s ennek érdekében évenként tanácskozásokat tartanak, amelyeken kicserélik a tenyésztés tapasztalatait, s megvitatják az azzal kapcsolatos időszerű tennivalókat. Az összejöveteleken kiváló szakemberek adnak tá- jéokztatást a juhtartó tsz-ek vezetőinek, juhászainak. Az elmúlt év augusztusának végén Kunszentmiklóson rendeztek hasonló tanácskozást, amelyen a juhtenyésztés fellendítésén kívül a rét- és legelő-, valamint a Uikannányguzíiálkudás megjavításáról volt szó. Az idén augusztus 19-én ugyancsak Kunszentmiklóson kerül sor ilyen tanácskozásra, amelynek fő témáját a nagyüzemi juhászatok állategészségügyi kérdései képezik. Neves szakemberek •— köztük dr. Schandl József Kos- suth-díjas akadémikus, a szintén Kossuth-díjas dr. Mészáros István, az állatorvostudomá- nyok kandidátusa, dr. Szép Iván tanszékvezető egyetemi docens és dr. Szabó István kandidátus, a Állategészségügyi Intézet helyettes igazgatója — tartanak előadást. A felkért hözázszólók között dr. Török György, a Földművelésügyi Minisztérium főelőadója, dr. Toponáry Ferenc, a dunavecsei járás főállatorvosa. Takács Béla, a megyei tanács főállattenyésztője, dr. Gerő János, a Kecskeméti Termékenyítő Főállomás igazgatója, Mar- toss Gyula állami gazdasági főállattenyésztő és Párniczky Zoltán termelőszövetkezeti fő- agronómus szerepel. M. M, denki Gergő bácsinak ismeri. Az idős férfi a víztükör felé fordítja napbarnított arcát, aztán izmos karjával körbemutat: — Pár évvel ezelőtt minden .elhanyagolt volt erre. Én hatodik éve vagyok a tó gondnoka, de higgye el, nem a gondoksággal kezdtem... — Hanem mivel? — A tereprendezéssel. Erdész vagyok. A gazt, a gyomokat, a rendetlenséget kellett először megszüntetni a 136 holdas tó mellett, ami nem volt könnyű, de segített a Soltvadkerti Községi Tanács. És most mit lát? Rendet, tisztaságot, néhány ví- kendházat. vendéglátó pavilonokat: Félszáz telket is eladtunk, s nemsokára felépülnek az új víkendházak, azután ismét portákat értékesítünk... idegenforgalom Most egyszerre negyven személynek tudnak szállást biztosítani a Petőfi-tónál. Közülük néhányan egy-két hetet is eltöltenek. Az idén pedig több mint kétszázan üdültek már itt. Aki akar, sátrat is bérelhet, vagy ha hoz, azt verheti fel a parton. Csónak, camping-felszerelés, matrac, játékok, úszóöv stb. kölcsönzés is van az fmsz jóvoltából. Vitorlást, motorcsónakokat is láttunk, ezek magán- személyeké voltak. De mit mondanak az üdülő vendégek? Dr. Sértő Istvánné orvosalezredes harmadmagával üdült. Pestről jöttek. — Ez a tó jobb, mint a Balaton, remekül lehet pihenni. Véleményét Püspöki Józsefné is osztotta, aki fiával élvezte szabadságát a tónál, ők egyébként Szigetszentmiklósra valók. Tóth Ernő, a megyei tanács beruházási irodájának munkatársa: — Kérem, én már törzsvendégnek számítok, s a családom is, és nem véletlenül! A Szegedi Postaigazgatóság két dolgozója, Somkúti Vilmos és Marton Vilmos ezt mondják: — Kellemesebb, veszélytelenebb ez a tó a Tiszánál. A családdal, gyerekeinkkel jöttünk és ideálisabb helyet el sem tudnánk képzelni. Hiánycikk: az autóbusz Fejlődik a Petőfi-tó és egyre inkább betölti idegenforgalmi hivatását is. De még mindig nem lehetünk megelégedve az eredményekkel, ha a kihasználatlan lehetőségeket nézzük. Például csak szombaton és vasárnap van buszjárat Soltvad- kertről. Más napokon, máshonnan nincs közlekedési lehetőség, így csak a járművel rendelkezők jöhetnek ide hét közben, de napi buszjárat esetén sokkal nagyobb lehetne a forgalom. A jelenlegi tízfős vendéglátó gárda a jövőben tovább gyarapodik. Hiszen már a télen új vendéglőt kívánnak létesíteni, ahol zene is lesz. Bővítik ezenfelül a szálláshelyek számát, újabb szolgáltatásokat vezetnek be. S a forgalmat növelik majd természetesen az ezután épülő víkendházak leendő lakói is. A fejlesztést igénylik a vendégek, akiknek kérésére már bevezették a telefont, megoldódott a villamosítás és a nagy teljesítményű törpe vízmű révén a vízellátás. Gergő bácsi, aki a gyerekeknek is kedvence, elmondotta: — A Soltvadkerti Községi Tanács naponta négy órán keresztül ingyenes csónakkölcsönzést tart az úttörőknek, akik százhúszan üdülnek egy turnusban és kéthetenként váltják egymást. Hogy miért ingyenes a kölcsönzés? Azért, mert mi nemcsak az üzletet nézzük, hanem a látogatók különböző anyagi lehetőségeit is, és az a célunk, hogy a felnőttek mellett a gyerekek részére is kellemes, ideális szórakozási, nyaralási lehetőségeket teremtsünk a Petőfi-tónál. & Síi _ dásak a magánéletben, magatartásban, munkában, odaadok a közéletben, s vannak rosszal:, huligánok, cinikusok, csak a mának élők. De a jellemző nem ez. Az ifjúság túlnyomó, nagy többsége nem tartozik sem ide, sem oda. Nem makulátlan hős és nem elvetemült. /tz ifjúság erkö’csét, jellemét, magatartását, mint semmiféle más nemzedékét sem — nem lehet skatulyázni, merev határokkal elválasztani. Hallottunk szakállas, farmemadrágos ifjútól kitűnő feleletet az egyetemen, s láttunk „szolid” külsejű bűnözőt a bíróság előtt. S ha csak arról lenne szó, hogy e külsőségekből ítélők nézeteit vitassuk, ez talán szót sem érdemelne, a külsődleges vonások, a felszín kizárólagos vizsgálata ebben is, mint minden másban, messzemenően nem alapvető. S a külsőből a legtöbb esetben nem lehet a lényegre, a tartalomra következtetni zt lényeg amire most utalunk, ez: mi a jellemző? Csak néhány példa, a legújabbakból. Közismert annak a több tízezer fiatalembernek — katonának és civilnek — bátor, hősies magatartása, aki az árvíz napjaiban ott állt a gátakon. Voltak közöttük egészen kiválóak, s voltak szakállasok, farmernadrágosok, még olyanok is, akik talán egy héttel előbb nem adták át a helyet a villamoson. Más hír: az önkéntes építőtáborokban egy hónap alatt több mint 12 ezer fiatal dolgozott, földeken, út- és vas- útépítkezéseken, — árvízkárok helyreállításán. Való igaz, közülük jó néhányan a pihenés óráit értékes és színvonalas politikai vitákra, elméleti kérdések tárgyalására fordították, mások pedig inkább a Beatlese- ket hallgatták, mint a külpolitikai hírmagyarázatot. De amikor a lapátot kellett megfogni, nem volt különbség — a munka elmosta az érdeklődésbeli határokat, s eggyé forrasztotta az egyénenkint más érdeklődésű, más ízlésű fiatalokból álló csoportokat. E'z a lényeges. Az, *v hogy bár létezők, s el- vetnivalók azok a jelenségek, amelyeket olykor látunk: a fiatal bűnözők, a huligánkodás, a cinizmus, ugyanakkor kétségkívül megállapíthatjuk: az ifjúság döntő többségének alapvető, jellemmeghatározó nézetei, tulajdonságai feltétlenül pozitivek. S az új nemzedék ereje éppen abban van, hogy a legtöbb szót érdemlő nem a csekély számú egészen kiváló és a még kevesebb félresíklott fiatal élete, felfogása és magatartása, hanem derékhada. Az a nagy többség, amely nem tűnik ki sem különös példájával, sem ennek ellenkezőjével, hanem „csak” készül leendő hivatására, olykor becsületesen tanul, máskor szélsőségesen táncot jár, nem bizonyos, hogy olvas Thomas Mannt, de az sem, hogy csak ponyva- regényt, s ma vidáman utazik ugyan az építőtáborba, de lehet, hogy holnap inkább randevúra megy, mint a termelési értekezletre. S bár’ lehet, hogy tegnap még csaknem kopaszra nyíratta a fejét, s rna hosszúra növeszti a haját, az is bizonyos, hogy bármilyen is koponyáján az „ékesség”, az alatt szorgalmasan gyűjtögeti korának megszerezhető tudományát, lelkében az életre készül, amikor nemzedéke lesz korának felnőtt társadalma, s mi, maiak az öregek. Gj mert a fiatalságnak ez a rétege méreteiben, arányaiban döntően a legnagyobb ezért mondhatjuk: ez a jellemző. , • 1» k. 1100 holdon gyümölcsfát — szilvát és körtét — 60 holdon pe- ' dig szőlőt ültetnek. H. D.
