Petőfi Népe, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-14 / 191. szám

Í933. augusztus 14, szombat S. «Mai Raktárépítés, pincebővítés Járulékos beruházások Jánoshalmán Fekete-fehér ? A jánoshalmi termelőszövet­kezetek közös vállalkozásában eddig több mint 600 hold szőlőt és 575 hold gyümölcsöst tele­pítettek. Ebben az évben nagy ütemben folynak a csaknem 1200 holdas új ültetvényhez szükséges járulékos beruházá­sok munkálatai. A 300 tonna műtrágya táro­lására alkalmas raktár rövide­sen, még ebben a hónapban el­készül. Rögtön ezután összesze­relik a csomagolószínt, amely­hez a szükséges anyag és alkat­részek már a helyszínen van­nak. Ugyancsak még a nyári és az őszi hónapok során elkészí­tik a három — összesen 150 hektós — permeüékeverő-tor- nyot is. Az építőanyag ehhez is rendelkezésükre áll. Korábban már készítettek egy, a növény- védelemnél nélkülözhetetlen ha­sonló létesítményt. Ezekhez igen egyszerű módon építenek víztá­rolót; jókora gödröket ásnak, amelyekben felgyülemlik a ta­lajvíz. A vállalkozás egyik legjelen­tősebb beruházása lesz az idén a pince 1 millió 700 ezer forint­ba kerülő bővítése. A meglevő, másfél ezer hektoliter bor táro­lására alkalmas pince befogadó- képességét megkétszerezik. Az „igazi” nagy építkezés azonban jövőre kezdődik, ami­kor is hozzáfognak egy 16 ezer hektoliteres, betontárolóval be­rendezett, félig földbe süllyesz­tett pince építéséhez. Ugyan­csak jövőre — mintegy 30 trak­tor és a szükséges munkagépek részére — gépműhelyt is építe­nek. Ezenkívül tervbe vették egy-egy szeszfőzde és gyümölcs­lé-feldolgozó segédüzem létre­hozását is. Ami a hatalmas ültetvény gé­pesítését illeti, kedvező a hely­zet. Hét talajmaróval rendel­keznek, amelyek a széles sor­közű szőlő művelésére is alkal­masak. Négy függesztett tárcsát, továbbá a gyümölcsös ápolásá­hoz diszktillert is beszereztek. A 1'edőekét a helybeli Jókai Tsz gépműhelyében konstruálták, ott is készítették el. A közös vállalkozásnak egyéb­ként 50 főből álló állandó épí­tő brigádja van, amely a ser­téshizlaló telep építésében kel­lő gyakorlatra tett szert. Az idén március közepétől kezdve, szakadatlanul építkez­nek. Szükség is van erre. hiszen a telepítést ebben az évben is tovább folytatják: több mint Az egyik — tizennégy főből álló munkacsapat — két hét alatt húzta fel a műtrágyaraktár felvételünkön látható falait. Itt, a nagyüzemi gyümölcsös közepén, építik fel a gyümölcs­tárolót is. A munkacsapat ebb en az évben már készített egy 32 vagonos raktárt, segy kombinált, 40 vagonos favázas górét. Eta van téma életünkben, j -*-* amely annyira és annyi­szor foglalkoztatta a közvéle­ményt, hogy számon tartani is sok, úgy a pálmát mind közül feltétlenül az „ifjúsági kérdés” viszi el. Vitázott róla a sajtó, a televízió, vitáztak róla idősek és maguk a fiatalok, tárgyalták szülők és gyerekek... Volt már e témáról regény és színdarab, hozzászóltak alapos ismerői: pszichológusok, nevelők, közéle­ti személyiségek, jogászok. Amióta a világ világ, az adott kor nemzedékét mindig érde­kelte, hogy milyenné válik az utána következő, milyen lesz életfelfogása, sorsa, erkölcse. S nem kell különösebb jósképes­ség, hogy előre lássuk: így lesz ez még jó sokáig — az élet rendje, törvénye, hogy a felnőtt és érett, tapasztalatokban gaz­dagodott generáció figyelje a felnövekvő útját, az apák és anyák egyengessék fiaik-lányaik pályáját. Egén ám, de ebben a M sokoldalú törődésben oly. kor végletessé válik a szemlé­letmód, a viták egy sajátos jel­lemzője, hogy elő-előtűnik bizo­nyos fajta fekete-fehér látás­mód. Más szóval: gyakori a né­zet, amely vagy csak a jót vagy csak a rosszat hajlandó elismerni, jobbik esetben együtt ezt is, azt is. „Aki fiatal, vagy csak ide, vagy csak oda tartoz­hat, vagy jó, vagy rossz.” Nem tagadható: ez a két vég­let is létezik. Vannak a fiata­lok között egészen kiválók, pél­A Petőfi-tó mentén Nevét a térképen hiába keres­sük. Hírét mégis szárnyra kap­ta a közvélemény. Bel- és kül­országból mind többen látogat­ják. A hűs hullámokban sok ezren megmártóznak ezekben a napokban és legtöbben esküsz­nek arra: a tó vize még a Ba­laton, a Tisza vizénél is kelle­mesebb, selymesebb. Igen, a Soltvadkert mellett elterülő Petőfi-tóról van szó, aminek a népnyelv az egykori kénes szagú felszálló páragőz miatt a Büdös-tó nevet adta. A tó mélysége 3 méternél na­gyobb, a partja azonban sekély, gyerekek számára ideális „pan­csoló”. Gergő bácsi, a gondnok ősz hajú, rövidnadrágos em­berrel járjuk a partot. Bán Gergelynek hívják, de itt min­A juh tenyésztés fellendítéséről tanácskoznak A múltban a megye állatte­nyésztési ágazatai közt a juhá­szat játszotta a legjelentősebb szerepet. Kunszentmiklós, Sza­badszállás és Szalkszenbmárton szikes rétjein ma is hatalmas juhnyájakat legeltetnek. Az it­teni közös gazdaságok nem ke­vés bevételhez jutnak a juh tartása* révén — hiszen a te­nyésztése mostoha természeti viszonyok között is kifizetődik, kevés költséget igényel. A környék termelőszövetke­zetei már korábban a korsze­rű nagyüzemi juhásza tok ki­alakítását tűzték ki célul —, s ennek érdekében évenként ta­nácskozásokat tartanak, ame­lyeken kicserélik a tenyésztés tapasztalatait, s megvitatják az azzal kapcsolatos időszerű ten­nivalókat. Az összejöveteleken kiváló szakemberek adnak tá- jéokztatást a juhtartó tsz-ek ve­zetőinek, juhászainak. Az el­múlt év augusztusának végén Kunszentmiklóson rendeztek hasonló tanácskozást, amelyen a juhtenyésztés fellendítésén kívül a rét- és legelő-, vala­mint a Uikannányguzíiálkudás megjavításáról volt szó. Az idén augusztus 19-én ugyancsak Kunszentmiklóson kerül sor ilyen tanácskozásra, amelynek fő témáját a nagy­üzemi juhászatok állategész­ségügyi kérdései képezik. Neves szakemberek •— köz­tük dr. Schandl József Kos- suth-díjas akadémikus, a szin­tén Kossuth-díjas dr. Mészáros István, az állatorvostudomá- nyok kandidátusa, dr. Szép Iván tanszékvezető egyetemi docens és dr. Szabó Ist­ván kandidátus, a Állat­egészségügyi Intézet helyettes igazgatója — tartanak előadást. A felkért hözázszólók között dr. Török György, a Földmű­velésügyi Minisztérium főelő­adója, dr. Toponáry Ferenc, a dunavecsei járás főállatorvosa. Takács Béla, a megyei tanács főállattenyésztője, dr. Gerő Já­nos, a Kecskeméti Termékenyí­tő Főállomás igazgatója, Mar- toss Gyula állami gazdasági fő­állattenyésztő és Párniczky Zoltán termelőszövetkezeti fő- agronómus szerepel. M. M, denki Gergő bácsinak ismeri. Az idős férfi a víztükör felé fordítja napbarnított arcát, az­tán izmos karjával körbemutat: — Pár évvel ezelőtt minden .elhanyagolt volt erre. Én hato­dik éve vagyok a tó gondnoka, de higgye el, nem a gondokság­gal kezdtem... — Hanem mivel? — A tereprendezéssel. Erdész vagyok. A gazt, a gyomokat, a rendetlenséget kellett először megszüntetni a 136 holdas tó mellett, ami nem volt könnyű, de segített a Soltvadkerti Köz­ségi Tanács. És most mit lát? Rendet, tisztaságot, néhány ví- kendházat. vendéglátó pavilo­nokat: Félszáz telket is elad­tunk, s nemsokára felépülnek az új víkendházak, azután is­mét portákat értékesítünk... idegenforgalom Most egyszerre negyven sze­mélynek tudnak szállást bizto­sítani a Petőfi-tónál. Közülük néhányan egy-két hetet is eltöl­tenek. Az idén pedig több mint kétszázan üdültek már itt. Aki akar, sátrat is bérelhet, vagy ha hoz, azt verheti fel a parton. Csónak, camping-felszerelés, matrac, játékok, úszóöv stb. kölcsönzés is van az fmsz jó­voltából. Vitorlást, motorcsóna­kokat is láttunk, ezek magán- személyeké voltak. De mit mondanak az üdülő vendégek? Dr. Sértő Istvánné orvosalezredes harmadmagával üdült. Pestről jöttek. — Ez a tó jobb, mint a Ba­laton, remekül lehet pihenni. Véleményét Püspöki Józsefné is osztotta, aki fiával élvezte szabadságát a tónál, ők egyéb­ként Szigetszentmiklósra valók. Tóth Ernő, a megyei tanács beruházási irodájának munka­társa: — Kérem, én már törzsven­dégnek számítok, s a családom is, és nem véletlenül! A Szegedi Postaigazgatóság két dolgozója, Somkúti Vilmos és Marton Vilmos ezt mondják: — Kellemesebb, veszélytele­nebb ez a tó a Tiszánál. A csa­láddal, gyerekeinkkel jöttünk és ideálisabb helyet el sem tud­nánk képzelni. Hiánycikk: az autóbusz Fejlődik a Petőfi-tó és egyre inkább betölti idegenforgalmi hivatását is. De még mindig nem lehetünk megelégedve az eredményekkel, ha a kihaszná­latlan lehetőségeket nézzük. Például csak szombaton és va­sárnap van buszjárat Soltvad- kertről. Más napokon, máshon­nan nincs közlekedési lehetőség, így csak a járművel rendelke­zők jöhetnek ide hét közben, de napi buszjárat esetén sokkal nagyobb lehetne a forgalom. A jelenlegi tízfős vendéglátó gárda a jövőben tovább gya­rapodik. Hiszen már a télen új vendéglőt kívánnak létesí­teni, ahol zene is lesz. Bő­vítik ezenfelül a szálláshelyek számát, újabb szolgáltatásokat vezetnek be. S a forgalmat növelik majd természetesen az ezután épülő víkendházak leen­dő lakói is. A fejlesztést igénylik a ven­dégek, akiknek kérésére már bevezették a telefont, megoldó­dott a villamosítás és a nagy teljesítményű törpe vízmű révén a vízellátás. Gergő bácsi, aki a gyerekek­nek is kedvence, elmondotta: — A Soltvadkerti Községi Tanács naponta négy órán ke­resztül ingyenes csónakkölcsön­zést tart az úttörőknek, akik százhúszan üdülnek egy turnus­ban és kéthetenként váltják egymást. Hogy miért ingyenes a kölcsönzés? Azért, mert mi nemcsak az üzletet nézzük, ha­nem a látogatók különböző anyagi lehetőségeit is, és az a célunk, hogy a felnőttek mel­lett a gyerekek részére is kel­lemes, ideális szórakozási, nya­ralási lehetőségeket teremtsünk a Petőfi-tónál. & Síi _ dásak a magánéletben, maga­tartásban, munkában, odaadok a közéletben, s vannak rosszal:, huligánok, cinikusok, csak a mának élők. De a jellemző nem ez. Az ifjúság túlnyomó, nagy többsége nem tartozik sem ide, sem oda. Nem makulátlan hős és nem elvetemült. /tz ifjúság erkö’csét, jellemét, magatartását, mint semmiféle más nemzedé­két sem — nem lehet skatu­lyázni, merev határokkal elvá­lasztani. Hallottunk szakállas, farmemadrágos ifjútól kitűnő feleletet az egyetemen, s lát­tunk „szolid” külsejű bűnözőt a bíróság előtt. S ha csak arról lenne szó, hogy e külsőségek­ből ítélők nézeteit vitassuk, ez talán szót sem érdemelne, a külsődleges vonások, a felszín kizárólagos vizsgálata ebben is, mint minden másban, messze­menően nem alapvető. S a kül­sőből a legtöbb esetben nem le­het a lényegre, a tartalomra kö­vetkeztetni zt lényeg amire most utalunk, ez: mi a jel­lemző? Csak néhány példa, a leg­újabbakból. Közismert annak a több tízezer fiatalembernek — katonának és civilnek — bátor, hősies magatartása, aki az ár­víz napjaiban ott állt a gáta­kon. Voltak közöttük egészen kiválóak, s voltak szakállasok, farmernadrágosok, még olyanok is, akik talán egy héttel előbb nem adták át a helyet a villa­moson. Más hír: az önkéntes építőtáborokban egy hónap alatt több mint 12 ezer fiatal dolgozott, földeken, út- és vas- útépítkezéseken, — árvízkárok helyreállításán. Való igaz, kö­zülük jó néhányan a pihenés óráit értékes és színvonalas po­litikai vitákra, elméleti kérdé­sek tárgyalására fordították, mások pedig inkább a Beatlese- ket hallgatták, mint a külpoli­tikai hírmagyarázatot. De ami­kor a lapátot kellett megfogni, nem volt különbség — a mun­ka elmosta az érdeklődésbeli határokat, s eggyé forrasztotta az egyénenkint más érdeklődé­sű, más ízlésű fiatalokból álló csoportokat. E'z a lényeges. Az, *v hogy bár létezők, s el- vetnivalók azok a jelenségek, amelyeket olykor látunk: a fia­tal bűnözők, a huligánkodás, a cinizmus, ugyanakkor kétségkí­vül megállapíthatjuk: az ifjúság döntő többségének alapvető, jel­lemmeghatározó nézetei, tulaj­donságai feltétlenül pozitivek. S az új nemzedék ereje éppen ab­ban van, hogy a legtöbb szót érdemlő nem a csekély számú egészen kiváló és a még keve­sebb félresíklott fiatal élete, fel­fogása és magatartása, hanem derékhada. Az a nagy többség, amely nem tűnik ki sem külö­nös példájával, sem ennek el­lenkezőjével, hanem „csak” ké­szül leendő hivatására, olykor becsületesen tanul, máskor szél­sőségesen táncot jár, nem bizo­nyos, hogy olvas Thomas Mannt, de az sem, hogy csak ponyva- regényt, s ma vidáman utazik ugyan az építőtáborba, de lehet, hogy holnap inkább randevúra megy, mint a termelési értekez­letre. S bár’ lehet, hogy tegnap még csaknem kopaszra nyíratta a fejét, s rna hosszúra növeszti a haját, az is bizonyos, hogy bármilyen is koponyáján az „ékesség”, az alatt szorgalma­san gyűjtögeti korának megsze­rezhető tudományát, lelkében az életre készül, amikor nem­zedéke lesz korának felnőtt tár­sadalma, s mi, maiak az öre­gek. Gj mert a fiatalságnak ez a rétege méreteiben, ará­nyaiban döntően a legnagyobb ezért mondhatjuk: ez a jellem­ző. , • 1» k. 1100 holdon gyümölcsfát — szil­vát és körtét — 60 holdon pe- ' dig szőlőt ültetnek. H. D.

Next

/
Thumbnails
Contents