Petőfi Népe, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-14 / 191. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek A MAGYAR, „S-ZOC 1ALISTA M-UKKASPABLT BACS - KISKUN MEGYEI L.APÜA XX. ÉVFOLYAM, 191. SZÁM Ara 60 fillér 1965. At)G. 14, SZOMBAT Aláírták a homokhasznosításról tárgyaló nemzetközi konfereneia jegyzőkönyvét Miként már hírül adtuk, e hét keddjén vette kezdetét a Magyar Tudományos Akadé­mián az a nemzetközi tanács­kozás, amelyen hét ország me­ző- és erdőgazdasági szakembe­rei a homoktalajok termékeny­ségének növelésére irányuló módszereket vitatták meg. Pénteken dr. Egerszegi Sán­dor Kossuth-díjas professzor­nak, a Magyar Tudományos Akadémi talajtani és agroké­miai kutató intézete homokja­vítási osztályvezetőjének társa­ságában a tanácskozás résztve­vői megyénkbe látogattak. Első útjuk a Duna—Tisza-kö- zi Mezőgazdasági Kísérleti In­tézetbe vezetett. Fogadásukon részt vett dr. Glied Károly, az MSZMP megyei bizottságának titkára és Madarász László, a megyei tanács vb elnökhelyet­tese. Dr. Mészöly Gyula, az intézet igazgatója üdvözölte, majd dr. Bauer Ferenc, a ho­moki osztály vezetője tájékoz­tatta a vendégeket az intézet­ben folyó homoki vetésforgó kísérletekről, amelyek eredmé­nyével ezután az intézet bor- bási telepén nyílt alkalmuk g gyakorlatban is megismerkedni. A délutáni órákban került sor a Bács-Kiskun megyei Ta­nács V. B. székházában az el­ső ízben és mindjárt hazánk­ban megrendezett tudományos tanácskozás befejező aktusára, a határozati erőre emelt javas­latokat tartalmazó jegyzőkönyv ünnepélyes aláírására. Ezen a párt és tanács már említett megyei vezető személyiségein kívül dr. Maár András, a me­gyei tanács vb mezőgazdasági osztályának helyettes vezetője is megjelent. A határozatok között szerepel a többi közt a homoktalajok termőképességének növelése és ehhez a legmegfelelőbb agro­technikai módszerek kidolgozá­sa; együttműködés az elvi, gya­korlati, valamint a gépesítési problémák megoldására; a fon­M. Birecki akadémikus — a kép jobb szélén — aláírja a konferencia jegyzőkönyvét. Mellette balról jobbra: Madarász László és dr. Glied Károly, valamint dr. Szabolcs István, az MTA Talajtani Kutató Intézetének igazgatója. ! tos szerepet játszó — főként permetező — öntözés tanulmá­nyozására és alkalmazására, végül a tanácskozások eddigi tárgykörének a javított homok­talajokon történő szőlő- és gyümölcstelepítés kérdéseivel való kibővítése. A jegyzőkönyvet aláíró álla­mok képviselői közül dr. M. Birecki akadémikus, a Varsói Mezőgazdasági Főiskola pro­fesszora, a téma nemzetközi koordinátora mondott beszédet. Köszönetét fejezte ki a konfe­rencia megrendezésében részt vevő valamennyi szervnek, to­vábbá a megye vezetőinek. Az aláírást követően a ta­nácskozás résztvevői az Izsáki Állami Gazdaságba látogattak [ talajon telepített szőlő- és gyü- el. Itt Borsodi Miklós, a gazda- í mölcsültetvényeket, s tanulmá- ság igazgatója és dr. Fekete j nyozták az esőztető és fagyvédő István kandidátus, az állami j öntözés üzemi eredményeit. A gazdaságok megyei igazgatósága ; vendégek az esti órákban visz- öntözési főmérnöke kalauzold- j szatértek a fővárosba, sával megtekintették a homok- i J. T. Haladás — A lig akartam hinni a szememnek — mesélte lelkesül­ten a napokban egy népművelő — amikor beléptem a tsz-iro- dára. Ott várt rám a tsz elnöke, a főkönyvelő, az üzemgazdász, a párttitkár, a KISZ-titkár és a | kult úrfelelős... Emlékszem, hogy néhány évvel ezelőtt még hogy kerültek bennünket, ha a tervkészítéssel, vagy bármiféle más kulturális üggyel kerestük őket. Valósággal szökdöstek elő­lünk, s ha mégse sikerült, akkor kerek-perec kijelentették: Most nem érünk rá elvtársam, itt van az aratás, a töméntelen nyári munka, akad fontosabb dolgunk is, mint a kultúra. S lelkesülten magyarázta to­vább a népművelő, hogy milyen szívesen fogadták a tsz-ben tele tervekkel, jó elgondolásokkal, s a segítés szemmel látható szán­dékával. * N em is érdemelne talán I említést az eset, ha a változás, ; a termelőszövetkezetek gazdasá­gi vezetőinek szemléletében be- I következett fejlődés nem lett ; volna ilyen gyors. Ezért ma is még szinte a meglepetés erejé* i vei hat. Nem állítjuk, hogy min­denütt így van még, de éppen ezért biztató az ilyen példák sokasodása. Az ok pedig első­sorban az, hogy a művelődési tervek készítésében — és végre­hajtásában is — nagy szerepet vállalnak ma már a pártszer­vezetek. * T avaly még sok helyen akadozott ugyan a munka, az idén azonban aránylag kevés kivételtől eltekintve a párt he- ! lyi vezető testületéi igen fon- ! tos feladatuknak tartják nem- | csak a tájékozódást a művelő- ; dés helyzetéről, hanem az ellen- j őrzést és a támogatást is. A I pártoktatás, az iskolák ügye, az j ismerettei'jesztés és a könyvtá- j rak munkája a termeléssel I egyenrangú kérdések a párt he­lyi vezetői szemében. * M ind több példa bizonyít­ja, hogy ez a helyes út. Mert amint az emberek műveltebbek, tanuitabbak, szakmailag és po­litikailag képzettebbek lesznek, úgy dolgoznak jobban, termel­nek többet, aktívabban vesznek részt, a közéletben, közelítik meg azt az eszményt, amit a párt VIII. kongresszusának, ha­tározata így fogalmazott meg: Szocialista módon gondolkozni, élni és dolgozni. Szovjet üzenet a tokiói értekezlethez A tanácskozás céget ért Pénteken a japán fővárosban befejezte munkáját az atom- fegyer-ellenes világértekezlet, amely a hirosimai és a naga- szaki atomtámadás 20. évfordu­lója alkalmából ülésezett. A konferencián elfogadott nyilatkozat rámutat, hogy a vi­lág népeinek legfontosabb fel­adata küzdeni az atom- és hid­rogénfegyverek eltiltásáért. A résztvevők nyilatkozatukban ar­ra figyelmeztetnek, hogy az amerikai imperializmus a viet­nami háború kiszélesítését célzó stratégiájával könnyen nukleá­ris világháborúba sodorhatja az emberiséget. A nyilatkozat el­ítéli a vietnami nép ellen ag- ressziós háborút viselő amerikai imperializmust, felhívja a népe­ket, hatékonyan sürgessék a vietnami háború beszüntetését és a nukleáris fegyverek eltil­tását. A jelenlevők meleg tapssal fogadták a szovjet békebizott­ság üdvözletét, amelyet a kon­ferencia pénteki ülésén olvas­tak fel. A szovjet békebizottság véle­ménye szerint a jelenlegi fe­szült helyzetben rendkívül fon­tos az atom- és a hidrogénfegy­verek eltiltásáért folytatott harc — hangoztatja üzenetében a bizottság. — A szovjet emberek szolidárisak a tokiói értekezlet­tel A mai viszonyok között dön­tő az egység elérése a közös cél: a nukleáris háború veszé­lyének elhárítása, valamint a nukleáris kísérletek és az atom­fegyverek teljes betiltása érde­kében. Befejeződött az árvízkárok felmérése Rövidesen megkezdik a segélyek fizetését Az árvíz elleni sikeres küz­delem befejezése után a veszé­lyeztetett területeken ' megkez­dődött a helyreállítás. Sok erő­feszítést, energiát követel ez a •munka is, amiben a községi, városi, járási árvízkárosultak segélyezésére alakult akcióbi­zottságok járnak az élen. E bi­zottságok tevékenységének mél­tatásával kezdte a beszélgetést Szabó László, a Vöröskereszt megyei szervezetének titkára, akit ezúttal, mint az árvízkáro­sultak megsegítésére alakult megyei akcióbizottság titkárát kerestük fed. — Milyen mértékű károkat állapítottak meg ez idáig? — kérdeztük Szabó elvtársat. — Az eddigi felmérések sze­rint az egyéni ingatlanban esett árvízkár összege 3 701 928 forint, az ingóságoknál pedig 7 664 739 forintot állapítottak meg. Ingat­lanakban keletkezett kár miatt 228-an nyújtottak be segélyké­relmet, s valamennyi kérelem­nek helyt adtunk. Ingóságban esett kár miatt 2264-en kértek segélyt, s hat személy kivételé­vel valamennyien részesülnek támogatásban. Hatan a minimá­lis kárösszeg miatt nem kapnak segélyt. — Az ár- és belvíz miatt tehát, összesen 2486 család részesül a megyében ingó- és ingatlankár-segélyben, amelynek összege 8 284 734 forint. Egy-egy család átlagosan közel 3500 forint támogatást kap. — Az ár-, illetve belvízkárok mintegy 67 százaléka Baja vá­ros-járásban keletkezett — foly­tatta Szabó László. — A leg­nagyobb munkát a bajai járás árvízkárök helyreállítási bizott- sága végezte az elmúlt hetek­ben. amikor is több mint 1000 segélykérelmet bíráltak felül; a legtöbbet Sükösdön, Érsekcsa- nádon és Nemesnádudvaron. — Hogyan, és mikor történik a segélyek kifizetése? — A járási-városi helyreállí­tási-segélyezési bizottságok ren­delkezései alapján, az OTP-n keresztül, postai úton kapják kézhez a pénzt a károsultak. A kifizetéshez szükséges a hely­reállítási-segélyezési bizottságok Vöröskeresztet és tanácsot kép­viselő tagjainak aláírása is. Először az ingó-, ezt követően az ingatlankár-segélyeket fizetik, a közeli hetekben. Végezetül, az árvízkárosultak megsegítése érdekében indított bélyegeladási akció eredményei­ről beszélt Szabó László; — A károk felmérésével, a segélyek megállapításával pár­huzamosan — mondotta — me- gyeszerte folyik a bélyegek áru­sítása. A Vöröskereszt, a Haza­fias Népfront, a KISZ, a .Nőta­nács által kibocsátott 1 150 000 forint értékű bélyegből augusztus 10-ig 790 430 fo­rint értékű bélyeget vásá­roltak meg a mégyében. Ez a nagyszerű eredmény arra enged következtetni, hogy va­lamennyi eladásra szánt bélyeg rövidesen gazdára talál. Az üze­mekben. hivatalokban, intézmé­nyeknél, vállalatoknál a szak- szervezeti bizottságoknál még folyik a bélyegek eladása. — Ezúton is megragadom az alkalmat, s köszönetét mondok mindazoknak, akik eddig is se­gítettek, és ezután kívánnak tá­mogatást nyújtani az árvízká­rosultaknak, a károk helyreállí­tásában. Végezetül szeretném azt is közölni: Mindazok, akik a 10 200-as csekkszámlára fizet­ték be a segélyösszegeket, te­hát nem kaptak bélyeget, utó­lag ezt is megkaphatják, amint befejeződik a a pénzsegély-be­fizetési akció — fejezte be nyi­latkozatát Szabó László. B, Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents