Petőfi Népe, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-01 / 180. szám

Népes mezőnyök a járási spartakiáddöntőkön A SPART AK1ÁD versenyek járási döntőit az elmúlt héten két járásban rendezték meg. Ba­ján az atlétikai versenyeken a nagy meleg ellenére is sokan álltak rajthoz. A több mint 150 induló — akik között szép szám­mal akadtak figyelemreméltó tehetségek — komoly feladat elé állította a versenybíróságot, A járási döntő részletes eredmé­nyei: Férfiak: 100 m: 1. Nagy (Gara) 12, 2. Fejes (Szeremle) 12,2, 3. Tenyér (Bácsalmás) 12,3. 400 m: 1. Bédity (Bácsalmás) 57,6, 2. Orián (Szeremle) 59,6. 800 m: 1. Matus (Vaskút) 2:13,8, 2. Keresz­tes (Bátmonostor) 2:15, 3. Kal­már (Tataháza) 2:16,2. 1500 m: 1. Kalmár (Tataháza) 4:40,4, 2. Ke­resztes (Bátmonostor) 4:40,4, 3. Dunai (Csávoly) 4:41,8. Magas­ugrás: 1. Tenyér (Bácsalmás) 165, 2. Sümegi (Nagybaracska) 165, 3. Szemes (Nagybaracska) 165. Tá­volugrás: 1. Nagy (Gara) 605, 2. Erdei (Bácsalmás) 589, 3. Sü­megi (Nagybaracska) 550. Súly­lökés: 1. Bállá (Bácsalmás) 11,35, 2, Odor (Szeremle) 10,19. Gránát: 1. Ihos (Szeremle) 62, 2. Darabos (Bácsbokod) 58,50, 3. Kolltmann (Vaskút) 57. Nők: 100 m: 1. Horváth (Bács­bokod) 14,7, 2. Kalmár (Tatahá­za) 15, 3. Isaszegi (Csávoly) 15,3. 400 m: 1. Kalmár (Tataháza) 73,6, 2. Szabó (Vaskút) 75. Ma­gasugrás: 1. Likár (Madaras) 125, 2 Hackenberger (Nemesnádud­var) 125, 3. Piukovics (Bácsal­más) 125. Távolugrás: 1. Sánta (Csátalja) 411, 2. Vigand (Ne­mesnádudvar) 405, 3. Ottman (Nagybaracska) 398. Súlylökés: 1. Hajdók (Nagybaracska) 851, 2. Séntha (Csátalja) 753. Gránát: 1. Zórity (Gara) 41,25, 2. Hajdók (Nagybaracska) 38, 8. Rácz (Dá- vod) 38. Férfi spartakiádváltó: 1. Vas­kút 3:58,1, 2. Bácsalmás 3:59,6. Női spartakiádváltó: 1. Gara 3:11,6, 2. Madaras 3:14,4. Férfi hárompróba: 1. Tenyér (Bács­almás), 2. Kasziba (Tataháza). Női hárompróba: 1. Suhajda (Madaras), 2. Braun (Gara). Megrendezték a spartakiád röplabda versenyét is: A ver­seny végeredménye: Nők: 1. Bácsbokod, 2. Szeremle, 3. Gara. Férfiak: 1. Bácsbokod, 2. Gara, | 3. Szeremle. KISKUNFÉLEGYHÁZÁN áz atlétika, kézilabda és röplabda versenyekkel befejeződött a nyá­ri spartakiád-versenysorozat. A pontversenyben a minden szám­ban jól felkészült Szánk község biztosan lett első és ezzel vissza­Kerékpárosaink sikerei a Béke Kupa-versenyen Békés- és Csongrád megyék az idén közösen rendezték meg a Délterületi Béke Kupa 8. ke­rékpáros bajnokságot, amelyet Békéscsaba—Szeged—Békés­csaba között két napon át fu­tották le a versenyzők. Ezen a KTE kerékpárosai is részt vet­tek aránylag jó eredménnyel. Az első napon a rossz idő el­lenére is 36 km-es átlagot fu­tottak a versenykerekesek a 90 km-es távon. Itt Hegedűs a 3., Majzik a 4. lett. — A vaskere­kesek 70 km-es távján Sidlovsz- ki első, Domián 4., Kasza 7. lett. Gebei géptörés miatt fel­adta. A második napon a ver­senykerekesek között ismét He­gedűs lett a 3., Majzik a 4. és Juhász az 5. lett. A vaskereke­sek futamában Sidlovszki újból megszerezte az első helyet. Do­mián felverekedte magát a má­sodik helyre. — A kétnapi ösz- szetett versenyben Sidlovszki a két első hely mellé megszerez­te a bajnoki címet is. Domián 2., Hegedűs 3., és Majzik a 4. lett. hódította a vándorserleget Pél- monostorától. A döntő részletes eredményei: Nők: 100 m: 1. Németh (Jász- szentlászló) 14,2. 2. Dávid (Pálmo- nostora)) 15,7, 3. Piszmán (Pál- monostora) 15,8. 400 m: 1. Dávid (Pálmonostora) 75,4, 2. Baranyi (Szánk) 76,9, 3. Tarjányi (Kun­szállás) 77. Magasugrás: 1. Takács (Pálmonostora) 130, 2. Tóth (Szánk) 125, 3. Baranyi (Szánk) 125. Távolugrás: 1. Németh (Jászszentlászló) 4,43, 2. Dékány (Pálmonostora) 4,36, 3. Tóth (Szánk) 3,30. Súlylökés: 1. Hat­vani M. (Jászszentlászló) 8,47, 2. Tiricz (Pálmonostora) 8,39, 3. Magonyné (Pálmonostora) 8,23. Gránátdobás: 1. Tiricz (Pálmo­nostora) 44,60, 2. Rabi (Pálmo­nostora) 30, 3. Tarnaszentmik- lósi (Jászszentlászló) 29,80. Spar­takiádváltó: 1. Pálmonostora. 2. Szánk, 3. Kiskunmajsa. Férfiak: 100 m: 1. Bella (Jász­szentlászló 11,6, 2. Kamasz (Al- pár) 11,8, 3. Csányi (Szánk) 12,2. 400 m: 1. Kamasz (Alpár) 57,9, 2. Pozsár (Pálmonostora) 60,1 3. ecskeméten. a megyei MHS rádiós klub helyi­ségében délelőtt dolgoznak, dél­után tanulnak és gyakorolnak a fiatalok. Most is sípol, recseg néhány készülék. Az egyik mellett Far­kas Imre ,a klub oktatója ösz- szehúzott szemmel illesztgeti a forrasztópákát. Farkas Imre az egyik legki­válóbb magyar rádióamatőr. Tagja a válogatott keretnek, az idén nyáron Moszkvában már részt vett egy nemzetközi ver­senyen. augusztus közepén pe­dig edzőtáborba vonul felké­szülni az ősszel Lengyelország­ban esedékes „rókavadász” Európa-bajnokságra. A rádiózásnak ez az érdekes ága népi túlságosan régi kele­tű — nyolc évvel ezelőtt ren­dezték az első Európa-bajnok- ságot — de még ma is alig ismeri a nagyközönség. Pedig a mieink már számos nemzetközi sikert arattak ben­ne. Az öttusával van a legkö­zelebbi rokonságban. A „ró­kák”, amelyekre a rádiósok va­dásznak. kis teljesítményű rö­vidhullámú, vagy URH-adóké- szülékek Négyet helyeznek el egymástól 3—4 kilométernyire, jól elrejtve, általában igen ne­héz terepen. Az adók időnként jeleket sugároznak. Az győz, aki előbb megtalálja mind a négyet. |-T z bizony kemény sport. Nemcsak ügyes rádiós­nak kell lenni, hanem jó futó­nak is. Általában 40—50 perc Zelei (Szánk) 60,2, 800 m: 1. Tóth (Szánk) 2:15, 2. Máté (Kis­kunmajsa) 2:15,6, 3. Gyovai (Dó­zsa tsz) 2:21. 1500 m: 1. Tóth (Szánk) 4:55, 2. Bozóki (Kiskun­majsa) 4:56, 3. Kalmár (Alpár) 4:57. Magasugrás: 1. Lénárt (Ti- szaújfalu) 160, 2. Máté (Kiskun­majsa) 155, 3. Papp (Szánk) 155. Távolugrás: 1. Kamasz (Alpár) 5,67, 2. Varga (Alpár) 5,49, 3. Csányi (Szánk) 5,46. Súlylökés: 1. Gavallér (Alpár) 10,61, 2. Ze­lei (Szánk) 9,93, 3. Lénárt (Tisza- újfalu) 9,73. Gránátdobás: 1. Papp Sz. Béla (Szánk) 67,23. 2. Seres (Alpár) 62,90, 3. Baksai (Pálmonostora) 56,50. Spartakiád­váltó: 1. Szánk 3:56,7, 2. Alpár 3:57,9, 3. Pálmonostora 4:07. A pontverseny végeredménye a téli és nyári spartakiádver- seny alapján: 1. Szánk 396 pont, 2. Pálmonostora 319, 3. Jász­szentlászló 124, 4. Kiskunmajsa 103, 5. Alpár 65, 6. Kunszállás 54, 7. Tiszaújfalu 46, 8. Félegy­házi Dózsa tsz 21. Három község részt vett a döntőkön, de nem szerzett pontot. alatt teszik meg a mintegy 15 kilométernyi távot a legjobbak. — Az idei edzőtábort a Ba­konyban tartjuk — mondja Farkas Imre. — Ott a legválto­zatosabb és legnehezebb tere­pen gyakorolhatunk. Az edzőnk Kapuvári Zoltán lesz. az öttusa szövetség egyik ismert vezetője. A magyar színeket a rövid- hullámú adók kategóriájában az idén Farkas Imre képviseli az Európa-bajnokságon egy má­sik megyénkbeli rádióssal, a bajai Patocskai Istvánnal. Mit várnak a bajnokságtól? Farkas Imre óvatos: — Nehéz volna előre megjó­solni. Eddig ugyanis az adók. beszédhangot sugároztak. A nemzetközi szövetség azonban úgy döntött, hogy ezután mor- se-jelekkel dolgozzanak. Ehhez át kell alakítanunk a vevőket és be kell gyakorolni a jelzés­rendszert. M egkérdezem: Mióta rádió- j zik? Tizenkét éve kezdte a honvédségnél, de már apró legényke korában is épített de­tektoros készüléket Évekig dol­gozott a rádiótechnikai gyár­ban. Nemzetközi versenyen hat évvel ezelőtt vett részt először, Jugoszláviában. Uzött-e másféle sportágat is? — Nem. A futásra a rádiózás miatt adtam a fejem. Sajnos.-j lassan mór ki is öregszem. I Harminc éves elmúltam, át- j adnám, szívesen a helyemet, a. | fiataloknak. De ilyen megeről ! tető sportra nem sok a vállal- j kozó. M. L. Kocsis Pali az úttörőolimpia eredményhirdető dobogóján. A győz­tes a debreceni Görög Zoltán és balról a második helyezett, az izsáki fiú. Készülődés az EB-re Hétfőn érkezik a japán válogatott A távolkeleti vendégek foga­dására már minden készen áll Kecskeméten. Izgalmasnak és érdekesnek ígérkezik ez a ta­lálkozó. A japánokat eddig nemigen „jegyezték'’ a futball­világban. Az olimpia előtt azon­ban több európai országban jártak — többek között Ma­gyarországon is — és sokat ta­nultak. Azóta pedig — leg­alább is ahogy japán sportba- rátainkat ismerjük — még job­ban felhasználták az itt és az olimpia alatt szerzett tapasz­talatokat. A válogatott csapat ellenfele a Kecskeméti Dózsára alapuló városválogatott lesz, melyben a Dózsa játékosain kívül Laczi II., B. Szabó (KTE) és Pintér (Szállítók) kap helyet. Szó van még Diószegi szerepléséről is. Amint azt a szervező bizott­ságtól megtudtuk, a japánok már augusztus 2-án. hétfőn este megérkeznek Kecskemét­re. A terv szerint 3-án edzést tartanak a Széktoi Stadion­ban és augusztus 4-én kerül sor a mérkőzésre. Őszintén örülünk annak, hogy japán sportbarátainkat vendé­gül láthatjuk, hiszen az olim­pia alatt ők is rendkívül előzé­kenyek voltak a magyar sport­küldöttséghez. Már csak ezért is igyekeznünk kell, hogy jól érezzék magukat városunkban. A várható nagy érdeklődésre való tekintettel a jegyárusítást a megyei TS helyiségében már hétfőn reggel megkezdik és szerdán délig vásárolható itt belépőjegy. Második félidő a labdarúgó-bajnokságba MÁSFÉL HÓNAPOS szünet után folytatódik a labdarúgó­bajnokság. A legtöbb osztály­ban augusztus elsején lépnek újra pályára a csapatok a baj­noki pontokért. Kis zavart oko­zott, hogy a Magyar Labdarú­gók Szövetsége elkésett a Nem­zeti Bajnokság sorsolásának nyilvánosságra hozatalával. Mi­vel az alsóbb osztályok sorso­lása függvénye az NB-s sorso­lásnak, néhány megyében már nem tudták előkészíteni az augusztus elsejei rajtot. Figyelmeztetés ez a jövőre. A bajnokság és a Népköztársa­sági Kupa jelenti a hazai lab­darúgó-program vázát. Ezek programját az esztendő elején, egész évre el kell készíteni, nyilvánosságra hozni, hogy a csapatok felkészülését minde­nütt feladatokhoz igazíthassák. A hathetes nyári bajnoki szü­net sok tanulsággal szolgált. Mindenekelőtt azzal, hogy a há­rom évvel ezelőtti heves vita a „nyári futball” és a „téli fut­ball” kérdésében végleg eldőlt a nyári futball javára. Itt az ideje, hogy az elkövetkező évek­re ennek minden tanulságát le­vonjuk. MA MÁR nemcsak a szakem­berek, hanem a széles közvéle­mény előtt is nyilvánvaló, hogy a tavasztól őszig való labdarú­gás és a hosszabb téli szünet mind a tömegeknek, mind pe­dig az élcsapatoknak előnyös. Az alacsonyabb osztályokban játszó csapatok ezreinek — még ilyen szeszélyes időjárásban is — kellemesebb nyáron játszani, mint télen. Legyünk tehát, kö­vetkezetesebbek. Áz alsóbb osz­tályokban csökkentsük minimá­lisra a tavaszi és a nyári for­duló közötti szünetet. Ezzel el­érhetjük, hogy mindenütt ko­molyabban veszik a felkészü­lést, de biztosítjuk azt is, hogy egyetlen csapat sem marad program nélkül. Ebből a szem­pontból a Magyar Népköztár­sasági Kupa fordulói nem je­lentenek akadályt, hiszen for­dulóról fordulóra kiesik a részt­vevők fele, s különben is, a kupamérkőzéseket az idén már szerdai napokon felidézték.' Elő­nyös tehát, ha közben tárt- a bajnokság is, s egyetlen csapat sem marad hetekig tétlenül, s nem kell külön erőfeszítésekkel ellenfeleket szerveznie.. Az, al­sóbb osztályokban ugyanis a bajnoki küzdelmek sorozata az, ami leginkább együtt tártja a szakosztályokat, s hétről hétre lendületet ad a munkához. MÁS A HELYZET az élvo­nalban. A nyári labdarúgás ott is bevált, hiszen a hosszú téli szünet akalmat ad a portyázás­ra,. majd az alapos felkészülés­re. A két tatai alapozás ered­ményei szemmel láthatólag hoz­zájárultak az NB I-es mérkő­zések színvonalának emelkedé­séhez. élvonalbeli csapataink megerősödéséhez. Most már ar­ra van szükség, hogy amit el­kezdtünk, azt bátran folytassuk és az alapozás befejeztével, a bajnoki idény közben is törőd­jünk az élvonalbeli játékosok tudásának állandó elmélyítésé­vel. AMINT a példák mutatják hathetes nyári szünetre az NB I-ben sem volt szükség. Nyáron a csapatok többsége nem tud túrára menni, hiszen a télen futballozó nyugati országokban ekkor tartják a szünetet, s a felkészülésben sem tudtak az együttesek lényegesen előbbre lépni. A legtöbb csapat eseté­ben inkább szabadságolásoknak, vezetőség- és edzőcseréknek le­hettünk tanúi. Kérdés, mind­ez mennyire használ az érintett csapatoknak? Különben is a régifajta por­tyák korszaka lejárt. Ma már legfeljebb nagy távolságok ese­tén lehet szó hosszabb portyá­ról. Példa rá a Ferencváros amerikai útja, vagy az élvonal­beli brazil csapatok európai portyázása. Egyébként a nem­zetközi mérkőzések egy, legfel­jebb két találkozóra korláto­zódnak, s ezeket a bajnoki idény közben is le lehet bonyolítani. AZ ÜJ HELYZET felvet má­sik problémát is. Mivel csapa­taink fejlődése következtében számítani lehet helytállásukra a nemzetközi kupákban, a kö­vetkező évtől kezdve módosí­tani kellene az NB I-es bajnoki műsort: nincs ugyanis többé szükség a program sűrítésére, tehát a gyakori szerdai fordu­lókra. Olyan bajnoki programot kell tervezni, ami lehetőséget ad az egyesületeknek, hogy hét közben eleget tehessenek nem­zetközi kötelezettségeiknek is. Ha ezt megteszik, akkor sokkal több jogalapja lesz az MLSZ- nek, hogy szigorúan ragaszkod­jon a bajnoki műsor betartásá­hoz. A labdarúgó-bajnokság őszi idényétől mindenki sokat vár. Szurkolók és szakemberek egy­aránt remélik a színvonal to­vábbi emelkedését, a csapatok fejlődését, a bajnoki küzdelem kiegyensúlyozottságát, izgaímas- ságát és természetesen, a válo­gatott játékosok, a válogatott csapat helytállását. TUDNI KELL azonban, hogy a siker nem hull az ölünkbe. Bőven van már rá példa, hogy eredményesen csak azok a já­tékosok és csapatok szerepel­nek, amelyek az edzéseken sem sajnálják a fáradságot. Ezért az őszi idény kezdetekor a leg­hasznosabb jókívánság minden csapatnak: vezetőknek és játé­kosoknak legyen erejük az ed­zések színvonalának emelésé­hez, a küzdőkészség fokozásá­hoz, a céltudatos, következetes munkáihoz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents