Petőfi Népe, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-07 / 185. szám
1965. augusztus 7, szombat S. oldal Huszonhárom tsz „főkönyvelője az Optimatic 9022 Ül SZEMPONTOK Számkukac! Ha nem is minden esetben alap nélkül, de jókora rosszmájúsággal illették e kifejezéssel a könyvelőket, s illetik még manapság is. Pedig lassanként így is, úgy is időszerűtlenné válik a kifejezés. Erről legutóbb Baján győződhettünk meg, amikor megtekintettük a járási tanács vb mezőgazdasági osztályán a gépi könyvelést. Két NDK gyártmányú, Optimatic 9022-es típusú, író- és félelektronikus számolóberendezéssel ellátott könyvelőgépet pár hete állítottak munkába. Egyelőre még kísérleti számvitelt végeznek vele. Ám e kísérletek nemcsak biztató ígéretet, hanem tökéletes eredményt nyújtanak. Nézzük: mit tudnak a gépek! — Huszonhárom szövetkezeti gazdaságot kapcsoltunk rájuk — tájékoztat Csányi Imre, a mezőgazdasági osztály főkönyvelője. — Ezek részére, napi két műszakban, gépi főkönyvekísérnie. Mindez óriási fáradsággal jár, holott ezt a mechanikus tevékenységet a gép kife- jezhetetlenül rövid idő alatt elvégzi. Tulajdonképpen csak a „betáplálás” vesz időt igénybe. Ebből következik a másik nagy előny: a pontosság. A gép ugyanis tévedhetetlen, legalábbis, ami a könyvelés számtani vonatkozását illeti. Erre szolgál a gépen az úgynevezett „0- kontroll”, amely azonnal jelzi, ha a kezelő a számsort tévesen adagolja. Melyik könyvelő nem ismeri azt a mérhetetlen bosz- szúságot, amikor kétfilléres különbség miatt a tételek százait kell újraszámolni? Ilyesmi a gépi könyvelésnél nem fordulhat elő. Egyegy gép óránként száz tétel elkönyvelését végzi el. Csányi Imre leállítja az egyik gépet, s kivesz belőle egy lyukakkal, műanyag-dudorokkal ellátott lemezt. — Ez a gép lelke — mutatja. — Ezen van beprogramozva a gépi főkönyvelés, a másik fajtán pedig a főkönyvi kivonat készítése. Kis szünet után hozzáteszi: — Még hat ilyen gépre van szükség a járás tsz-könyvelésé- nek teljes gépesítésére. Két év múlya valamennyit beszerezzük. Az a tervünk, hogy a gazdaságok főkönyvelőit is kioktatjuk a gép kezelésére. Jöjjenek be, s végezzék el ők a könyvelést! Nyolc főkönyvelő pedig már Csehszlovákiában járt tanulmányúton, ahol a gépesített számvitelt tanulmányozták. — De hát így a könyvelők százai válnak feleslegessé a járásban ! — Korántsem — hangzik a válasz. — Csak éppen a lélektelen számolgatás helyett elemző munkát, a mostaninál sokkal mélyrehatóbb vizsgálatot végezhetnek. Egyszóval lesz idejük közgazdasági tevékenységet folytatni, s ezzel olyan befolyást gyakorolhatnak a gazdálkodásra, amely a jövedelmezőségben feltétlenül tükröződik. A számtani műveleteket pedig bízzuk a gépekre. Ne csak Baján — másutt is. Hatvani Dániel ’ lést végeznek és főkönyvi kivonatot készítenek. Egy-egy, naponta tehát négy női alkalmazott szolgálja ki őket. A Pénzügyminisztériumban részesültek megfelelő kiképzésben, ott is vizsgáztak. A bizonylatokról a számadatokat közvetlenül a gépbe „táplálják”. Ez a gépi főkönyvelés. A gép a számsorokat függőlegesen és vízszintesen is „göngyölíti”, vagyis folyamatosan összeadja. A megfelelő rovatokban természetesen nyomon követhetők — éppen úgy, mint a kézi könyvelés alkalmával — a banki, a pénztári és a vegyes jellegű gazdasági események. A gyorsaság szempontjából felmérhetetlen előnyt jelent a számvitel gépesítése. Köztudott dolog a szakemberek számára, hogy például 300 tétel elkönyveléséhez az emberi agynak és szemnek 12 ezer műveletet kell elvégeznie, iiletve figyelemmel Védőfülke — 50 ezer traktorra SOKAT emlegetett, régi probléma a traktorvédő fülkék hiánya. Foglalkozott a megoldás lehetőségeivel még a Miniszter- tanács is. És ismeretes, hogy olyan határozat született, amely szerint az év harmadik negyedétől csak védőfülkével ellátott traktorokat vesznek át a gyáraktól. A már használatban levő fülke nélküli traktorok azonban továbbra is gondot jelentenek. Az országban vagy 50 ezer erőgépen dolgoznak az időjárás viszontagságainak, esőnek, szélnek kitéve a traktorosok. Bács- Kiskun megye állami gazdaságaiban és tsz-eiben is még sok fülke nélküli traktor található. A GOND ENYHÍTÉSÉRE, egy mérnök és egy kisiparos összefogott. Migrai Miklósnak, a Járműfejlesztési Intézet konstruktőrének tervei alapján az DE— 28-as típusú traktorra védőfülkét készített Ispán János budafoki lakatos. — A fülke két, egy felső és egy alsó, úgynevezett „szoknya” részből áll — magyarázza Migrai Miklós. — A szoknya a kerékkivágás nagysága szerint előre-, illetve hátratolással változtatható. Így a védőfülke nemcsak az UE—28-as, hanem valamennyi olyan típusú traktorra — mint például a D—i—K- ra, a Szuper-Zetorra — is felszerelhető, amelynek hátul van a feljárója. A fülkét felül farostlemezzel szigetelték, oldalát kinyitható üveglap védi. Hátul redőny a zárófal. — December óta öt fülkét csináltam — mondja Ispán József. — Bizony, sok gonddal, munkával járt, amíg meglett az eredmény. MIGRAI Miklós egyébként már évek óta foglalkozik a védőfülke elkészítésének tervével. Több kivitelezővel, ktsz-szel és kisiparossal tárgyalt, de a terv megvalósítását sehol nem vállalták. Most végre sok munkával, fáradozással és kitartással készen van a traktorost és traktort egyaránt védő fülke. — Mennyibe kerül? — Nyolcezerkilencven forintba. A NAPOKBAN Ispán János műhelyében bemutatták a védőfülkét a szakembereknek. Ott voltak a Földművelésügyi Minisztérium, az Állami Gazdaságok Főigazgatósága, az Agro- tröszt, a Gépkísérleti Intézet, s a Vörös Csillag Traktorgyár képviselői. A fülkét alaposan „levizsgáztatták”. Azt mondták: ügyes, használható konstrukció. Csak most már tömegesen gyártsák is! Kádár Márta Az alábbi cikket a Bratisla- vában megjelenő Üj Szó című napilapból vettük át. Ez a cikk tömör összefoglalója a csehszlovák gazdasági életben bevezetésre kerülő új irányítási rendszer célkitűzéseinek. AZ ŰJ irányítási rendszer célkitűzése az, hogy az anyagi érdekeltség elvének gyakorlati megvalósításával a dolgozókat hatékonyabb termelésre serkentse. Az új rendszerre való áttérés jelentékeny időszaka az ökonómiai kísérletezés, amikor is az új irányítás elveit egyes vállalatoknál — gyakorlatilag igyekszünk megvalósítani. E kísérletek fő célja az, hogy az új irányítási rendszert ne csupán mint globális egységet ismerhessük meg, hanem egyes szakaszait is, és ezáltal lehetőség nyíljon további megoldásokra. A tapasztalatok alapján 1966 január elsejétől kezdve az új irányítási rendszert bevezethetjük az iparban, az építkezésben és a kereskedelemben. JELENLEG az ország területén 111 ipari, építkezési, közlekedési vállalatban és több mint 80 közszolgáltatási üzemben, valamint kisipari termelőszövetkezetben és kereskedelmi létesítményben folytatunk kísérleteket. A kísérlet nagyságát bizonyítja, hogy a kísérletező üzemekben 536 ezer személy dolgozik és az országos ipari termelés 19 százalékát produkálják. Szlovákiában az új irányítási rendszerrel 25 iparvállalatnál, 2 építkezési vállalatnál, 11 közszolgáltatási üzemnél és 8 kisipari szövetkezetben kísérletezünk. A szlovákiai ipari termelés 13 százalékát ezek az üzemek szolgáltatják. A vállalatok nagyobb része a bruttó jövedelemben való érdekeltséget tartja fő szempontnak, csupán a trencini megmunkáló gépeket gyártó vállalatnál kísérleteznek a haszonérdekeltség módszerével. MEGÁLLAPÍTHATJUK, hogy a kísérletek eddig sokat ígérőnek mutatkoznak. Azonban elhibázott lenne ilyen rövid idő után az elért eredményeket csupán az új irányítási rendszernek tulajdonítani, hiszen kedvezően fejlődnek azok a vállalatok is, amelyeknél ilyen irányú kísérleteket nem folyKétszeres töménységű gyomirtószerek A Veszprémi Nehézvegyi pari Kutató Intézet munkatársai dr. Ráskai Béla tudományos osztályvezető irányításával új technológiát dolgoztak ki a jól bevált Hungazin típusú növényvédőszerek gyártására. A módszer lehetővé teszi, hogy a vegyszert porlasztással vagy repülőgépes szórással alkalmazhassák. A laboratóriumban sikeresen kipróbált eljárás lényege, hogy gyártás közben a nedves Hungazint kis mennyiségű, erre alkalmas anyaggal habbá alakítják, maid szárítják és porítják. Az eljárás végén igen finom szemcséket kapnak, amelyek jobban megfelelnek a célnak és könnyen nedvesíthetők. Az új módszerrel az eddigihez képest kétszeres töménységű gyomirtószerek állíthatók elő. BUKFENC Harsogott a domb. Gyerekek visítoztak, kacagtak, szaladgáltak, bukfenceztek. Kovács Pétert hatalmába kerítette a vágy. Meg kellene próbálni! ■— gondolta magában, miközben unott, lassú léptekkel ment a zöldellő fűben, amely bokáig ért helyenként. Lehajolt, felvett egy fűszálat, szájába tette és rágni kezdte. Megállt, és miközben a füvet rágta, a gyerekeket figyelte, akik éppen kicsi rakás nagyot kívánt játszottak. Az alsók ordítottak, a felsők vihogtak. Mintha a pince mélyéről jött volna a hang: — Megfulladok, szánjatok le. Jaj, megfulladok! Csengett a nevetés fent és halkult a kiáltás lent. Egyszer csak szétbomlott a gyerekrakás. A két alsó gyűrötten. fáradtan feltá- pászkodott, de a következő pillanatban már elkiáltották magukat: Kicsi a rakás, nagyot kíván! — és rávetették magukat a mellettük állókra. Lehuppantak a földre, a többiek meg rájuk. Volt, aki nekiszaladt, hogy feljusson a gyerekdomb tetejére. Apró szél kerekedett. A gyerekek megunták ezt a játékot és újat kezdtek: Adj király katonát. Felálltak, ösz- szekapcsolták a kezüket, a másik rész pedig kiabálni kezdett: Adj király katonát! Hullámzott a kiáltás, mert nem egyszerre mondták, de hullámzott a felelet is; Nem adok. Ha nem adsz, szakítok! Szakíts, ha bírsz! >— és megfeszültek a zsenge izmok. A rohamozok nekilódultak. Egy áttört, kettő fennakadt. Ott himbálóztak egy ideig a többiek karján. aztán minden kezdődött elölről. Kovács az órájára nézett. Még öt percet adott ennek a játéknak. Gyerekkorából tudja: tíz, tizenöt perc egy-egy játék életideje, utána meghal és újjászületik új formában. Nem tévedett. A gyerekek megunták ezt a játékot is. Először csak egy vált ki közülük — bukfencezett. Később egy másik csatlakozott melléje. Az is bukfencezett. Az első szeplős volt. puly- katojásarca mosolygott, amikor odaszólt a melléje csatlakozónak: — Gyere, versenyezzünk! És versenyeztek. A szeplős gyorsan mozgott, a másik lomhán, mint a kövér gyerekek. Hallani lehetett az erőlködését, amint felemeli a lábát és megpróbálja átdobni a testét a fején. — Győztem! Győztem! A gyerekek felfigyeltek a győzelmi kiáltásra és mintha parancsra tennék, bukfencezni kezdtek. Meg kellene próbálni! — gondolta magában Kovács. Már majdnem lehajolt, amikor odaszólt neki egy gyerek. Pufók képe volt, a haját csikóra vágták és hiányzott az első két foga. — Jöjjön maga is, bácsi! Kovács mindjobban érezte a vágyat; meg kellene próbálni, de ezt nem mondta a gyerekeknek, erről nem szólt egy szót sem, ehelyett inkább elment, távol a gyerekektől. Rágyújtott. Meg kellene próbálni! — piszkálta ismét a gondolat, most már egyre erősebben. Nem olyan öreg ő, hogy ne tudna már bukfencezni! Lassan négykéz- lábra állt. Közelről érezte a zöld fű fanyar illatát. A fenekét felemelte, a feje előrebillent, majd lábujjhegyre állt, a nyakát behajtotta és meglódította magát. Az első kísérlet nem sikerült. Ismét megemelte a fenekét, ismét meglódította magát. Egy ideig mint a görbe gyertya, úgy állt a levegőben, majd hirtelen átcsuklott. — Megy ez még! — állapította meg és kimondhatatlanul boldog volt. — Na, gyerünk, versenyezhetünk, ha akarjátok! — mondta magának, miközben fel akart állni. Ekkor rettenetes fájdalom nyilallott a derekába. Feltápászkodott és sántítva elindult hazafelé. Egyre csak azon járt az esze: mit mond majd holnap az orvosnak. Sz. i. tatnak. Viszont bizonyos, hogy az új irányítási rendszer teher- próbáját végző vállalatoknál kedvező elsődleges jelenségeket láthatunk. Tagadhatatlan, hogy eddig igen sok vállalat nyugodtan tűrte, hogy csupán raktárra termel, gyarapodnak elfekvő készletei, nem teljesíti sem a terméklista, sem a minőség mutatóit, tehát termelése nem korszerű és nem hatékony. Ma már ezek a vállalatok láthatóan igyekeznek felszámolni a múlt hibáit, s ebbe a folyamatba bekapcsolják az egyes dolgozókat is. VÉGLEG szakítottak azzal a gyakorlattal, amely szerint „a keletkezett kárt valaki majd csak megfizeti”. Dolgozóink megértették, hogy a hanyag, fegyelmezetlen munkára mindnyájan ráfizetnek. De megértik azt a különbséget is, ami a múlttal szemben társadalmi többletet jelent: ugyanis míg a múltban, ha valaki megkárosította a népgazdaságot, nem kellett félnie a következményektől, mert a kárt az állam vagyonából fedezték, ma, az új irányítási rendszer értelmében az okozott kárért felelősségre vonják a vállalatot, annak keretében pedig a kárt okozó csoportot, vagy személyt. Teljesen érthető ez, ugyanis miért veszítse el például egy egész műhely a prémiumát, ha János, vagy Ferenc, a mester, vagy valaki más hibát csinál. ÉS ÉPPEN az új irányítási rendszernek köszönhető, hogy például a ruzembereki V. I. Lenin Gyapjúfeldolgozó Üzemben az első félévben a késedelmi és egyéb büntetések összege a tervhez viszonyítva több minit félmillió koronával csökkent. Amíg az elmúlt esztendőben a minőségreklamációk értéke 3 millió koronát — addig ebben az évben csak 1 349 000 koronát tett ki. Bizonyos, hogy az új irányítási rendszerrel kísérletező vállalatok még kedvezőbb eredményeket érhetnének el, ha fejlődésüket nem gátolnák a különböző, régebbi időkből származó irányelvek és rendeletek. A MARADI nézetek káros hatása érezhető a szállító- és átvevő vállalatok kapcsolatában is, különösen abban az esetben, amikor egy kísérletező vállalat áll szemben egy nem kísérletező vállalattal. Így történik például, hogy a Liptovsky-Miku- lás-i Dumbier kisipari termelő szövetkezet nem tehet eleget szállítási kötelezettségeinek, miután az általa gyártott bőráruhoz olyan apróságok hiányoznak, mint például a diplomata- táskákhoz szükséges villámzár, vagy az aktatáskához szükséges fémalkatrész. Egészen bizonyos-, hogy az ilyen cikkek előállítása, a mi iparunk számára nem jelenthet problémát. DOLGOZÓINK az új irányítási rendszerrel kísérletező vállalatoknál valóban új szempontból közelednek a munkához, a termeléssel kapcsolatos problémákhoz. Bebizonyítható, hogy ez az anyagi érdekeltség gyakorlati következménye, mely serkentőleg hat a termelés színvonalára. Ha ezt az elvet sikerül összekarcolni a dolgozók kezdeményező szándékával, akkor a gazdasági élet fejlődési iránya felfelé vezet. A kísérletezés egy nagyon hosszú útszakasz kezdete. Igyekezzünk tehát úgy beosztani emei-giánkat, hogy ez az út a győzelem útja legym!
