Petőfi Népe, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-07 / 185. szám

1965. augusztus 7, szombat S. oldal Huszonhárom tsz „főkönyvelője az Optimatic 9022 Ül SZEMPONTOK Számkukac! Ha nem is minden esetben alap nélkül, de jókora rosszmájúsággal illették e kifejezéssel a könyvelőket, s illetik még manapság is. Pedig lassanként így is, úgy is időszerűtlenné válik a kife­jezés. Erről legutóbb Baján győződ­hettünk meg, amikor megtekin­tettük a járási tanács vb me­zőgazdasági osztályán a gépi könyvelést. Két NDK gyártmá­nyú, Optimatic 9022-es típusú, író- és félelektronikus számoló­berendezéssel ellátott könyvelő­gépet pár hete állítottak mun­kába. Egyelőre még kísérleti számvitelt végeznek vele. Ám e kísérletek nemcsak biz­tató ígéretet, hanem tökéletes eredményt nyújtanak. Nézzük: mit tudnak a gépek! — Huszonhárom szövetkezeti gazdaságot kapcsoltunk rájuk — tájékoztat Csányi Imre, a mezőgazdasági osztály főköny­velője. — Ezek részére, napi két műszakban, gépi főkönyve­kísérnie. Mindez óriási fárad­sággal jár, holott ezt a mecha­nikus tevékenységet a gép kife- jezhetetlenül rövid idő alatt elvégzi. Tulajdonképpen csak a „betáplálás” vesz időt igénybe. Ebből következik a másik nagy előny: a pontosság. A gép ugyanis tévedhetetlen, legalább­is, ami a könyvelés számtani vonatkozását illeti. Erre szol­gál a gépen az úgynevezett „0- kontroll”, amely azonnal jelzi, ha a kezelő a számsort tévesen adagolja. Melyik könyvelő nem ismeri azt a mérhetetlen bosz- szúságot, amikor kétfilléres kü­lönbség miatt a tételek százait kell újraszámolni? Ilyesmi a gépi könyvelésnél nem fordul­hat elő. Egyegy gép óránként száz tétel elkönyvelését végzi el. Csányi Imre leállítja az egyik gépet, s kivesz belőle egy lyu­kakkal, műanyag-dudorokkal ellátott lemezt. — Ez a gép lelke — mutatja. — Ezen van beprogramozva a gépi főkönyvelés, a másik faj­tán pedig a főkönyvi kivonat készítése. Kis szünet után hozzáteszi: — Még hat ilyen gépre van szükség a járás tsz-könyvelésé- nek teljes gépesítésére. Két év múlya valamennyit beszerezzük. Az a tervünk, hogy a gazda­ságok főkönyvelőit is kioktat­juk a gép kezelésére. Jöjjenek be, s végezzék el ők a könyve­lést! Nyolc főkönyvelő pedig már Csehszlovákiában járt ta­nulmányúton, ahol a gépesített számvitelt tanulmányozták. — De hát így a könyvelők százai válnak feleslegessé a já­rásban ! — Korántsem — hangzik a válasz. — Csak éppen a lélek­telen számolgatás helyett elem­ző munkát, a mostaninál sok­kal mélyrehatóbb vizsgálatot végezhetnek. Egyszóval lesz idejük közgazdasági tevékenységet folytatni, s ezzel olyan befo­lyást gyakorolhatnak a gazdál­kodásra, amely a jövedelme­zőségben feltétlenül tükröződik. A számtani műveleteket pe­dig bízzuk a gépekre. Ne csak Baján — másutt is. Hatvani Dániel ’ lést végeznek és főkönyvi kivo­natot készítenek. Egy-egy, na­ponta tehát négy női alkalma­zott szolgálja ki őket. A Pénz­ügyminisztériumban részesül­tek megfelelő kiképzésben, ott is vizsgáztak. A bizonylatokról a számadatokat közvetlenül a gépbe „táplálják”. Ez a gépi fő­könyvelés. A gép a számsorokat függőlegesen és vízszintesen is „göngyölíti”, vagyis folyamato­san összeadja. A megfelelő ro­vatokban természetesen nyo­mon követhetők — éppen úgy, mint a kézi könyvelés alkalmá­val — a banki, a pénztári és a vegyes jellegű gazdasági ese­mények. A gyorsaság szempontjából felmérhetetlen előnyt jelent a számvitel gépesítése. Köztudott dolog a szakemberek számára, hogy például 300 tétel elköny­veléséhez az emberi agynak és szemnek 12 ezer műveletet kell elvégeznie, iiletve figyelemmel Védőfülke — 50 ezer traktorra SOKAT emlegetett, régi prob­léma a traktorvédő fülkék hiá­nya. Foglalkozott a megoldás lehetőségeivel még a Miniszter- tanács is. És ismeretes, hogy olyan határozat született, amely szerint az év harmadik negye­détől csak védőfülkével ellátott traktorokat vesznek át a gyá­raktól. A már használatban levő fül­ke nélküli traktorok azonban továbbra is gondot jelentenek. Az országban vagy 50 ezer erő­gépen dolgoznak az időjárás vi­szontagságainak, esőnek, szél­nek kitéve a traktorosok. Bács- Kiskun megye állami gazdasá­gaiban és tsz-eiben is még sok fülke nélküli traktor található. A GOND ENYHÍTÉSÉRE, egy mérnök és egy kisiparos össze­fogott. Migrai Miklósnak, a Jár­műfejlesztési Intézet konstruk­tőrének tervei alapján az DE— 28-as típusú traktorra védőfül­két készített Ispán János buda­foki lakatos. — A fülke két, egy felső és egy alsó, úgynevezett „szoknya” részből áll — magyarázza Mig­rai Miklós. — A szoknya a ke­rékkivágás nagysága szerint előre-, illetve hátratolással vál­toztatható. Így a védőfülke nem­csak az UE—28-as, hanem va­lamennyi olyan típusú traktor­ra — mint például a D—i—K- ra, a Szuper-Zetorra — is fel­szerelhető, amelynek hátul van a feljárója. A fülkét felül farostlemezzel szigetelték, olda­lát kinyitható üveglap védi. Há­tul redőny a zárófal. — December óta öt fülkét csináltam — mondja Ispán Jó­zsef. — Bizony, sok gonddal, munkával járt, amíg meglett az eredmény. MIGRAI Miklós egyébként már évek óta foglalkozik a vé­dőfülke elkészítésének tervével. Több kivitelezővel, ktsz-szel és kisiparossal tárgyalt, de a terv megvalósítását sehol nem vál­lalták. Most végre sok munká­val, fáradozással és kitartással készen van a traktorost és traktort egyaránt védő fülke. — Mennyibe kerül? — Nyolcezerkilencven forint­ba. A NAPOKBAN Ispán János műhelyében bemutatták a vé­dőfülkét a szakembereknek. Ott voltak a Földművelésügyi Mi­nisztérium, az Állami Gazda­ságok Főigazgatósága, az Agro- tröszt, a Gépkísérleti Intézet, s a Vörös Csillag Traktorgyár képviselői. A fülkét alaposan „levizsgáztatták”. Azt mondták: ügyes, használható konstruk­ció. Csak most már tömegesen gyártsák is! Kádár Márta Az alábbi cikket a Bratisla- vában megjelenő Üj Szó című napilapból vettük át. Ez a cikk tömör összefoglalója a csehszlovák gazdasági életben bevezetésre kerülő új irányítá­si rendszer célkitűzéseinek. AZ ŰJ irányítási rendszer célkitűzése az, hogy az anyagi érdekeltség elvének gyakorlati megvalósításával a dolgozókat hatékonyabb termelésre ser­kentse. Az új rendszerre való áttérés jelentékeny időszaka az ökonómiai kísérletezés, amikor is az új irányítás elveit egyes vállalatoknál — gyakorlatilag igyekszünk megvalósítani. E kí­sérletek fő célja az, hogy az új irányítási rendszert ne csu­pán mint globális egységet is­merhessük meg, hanem egyes szakaszait is, és ezáltal lehető­ség nyíljon további megoldá­sokra. A tapasztalatok alapján 1966 január elsejétől kezdve az új irányítási rendszert bevezet­hetjük az iparban, az építkezés­ben és a kereskedelemben. JELENLEG az ország terüle­tén 111 ipari, építkezési, közle­kedési vállalatban és több mint 80 közszolgáltatási üzemben, va­lamint kisipari termelőszövet­kezetben és kereskedelmi léte­sítményben folytatunk kísérle­teket. A kísérlet nagyságát bi­zonyítja, hogy a kísérletező üzemekben 536 ezer személy dolgozik és az országos ipari termelés 19 százalékát produ­kálják. Szlovákiában az új irá­nyítási rendszerrel 25 iparvál­lalatnál, 2 építkezési vállalat­nál, 11 közszolgáltatási üzemnél és 8 kisipari szövetkezetben kí­sérletezünk. A szlovákiai ipari termelés 13 százalékát ezek az üzemek szolgáltatják. A válla­latok nagyobb része a bruttó jövedelemben való érdekeltsé­get tartja fő szempontnak, csu­pán a trencini megmunkáló gé­peket gyártó vállalatnál kísér­leteznek a haszonérdekeltség módszerével. MEGÁLLAPÍTHATJUK, hogy a kísérletek eddig sokat ígérő­nek mutatkoznak. Azonban el­hibázott lenne ilyen rövid idő után az elért eredményeket csupán az új irányítási rend­szernek tulajdonítani, hiszen kedvezően fejlődnek azok a vállalatok is, amelyeknél ilyen irányú kísérleteket nem foly­Kétszeres töménységű gyomirtószerek A Veszprémi Nehézvegyi pari Kutató Intézet munkatársai dr. Ráskai Béla tudományos osz­tályvezető irányításával új technológiát dolgoztak ki a jól bevált Hungazin típusú növény­védőszerek gyártására. A mód­szer lehetővé teszi, hogy a vegyszert porlasztással vagy re­pülőgépes szórással alkalmaz­hassák. A laboratóriumban si­keresen kipróbált eljárás lénye­ge, hogy gyártás közben a ned­ves Hungazint kis mennyiségű, erre alkalmas anyaggal habbá alakítják, maid szárítják és porítják. Az eljárás végén igen finom szemcséket kapnak, ame­lyek jobban megfelelnek a cél­nak és könnyen nedvesíthetők. Az új módszerrel az eddigihez képest kétszeres töménységű gyomirtószerek állíthatók elő. BUKFENC Harsogott a domb. Gyerekek visítoztak, kacagtak, szaladgáltak, bukfenceztek. Kovács Pétert hatalmába ke­rítette a vágy. Meg kellene próbálni! ■— gondolta magában, mi­közben unott, lassú léptekkel ment a zöl­dellő fűben, amely bo­káig ért helyenként. Lehajolt, felvett egy fűszálat, szájába tette és rágni kezdte. Meg­állt, és miközben a fü­vet rágta, a gyereke­ket figyelte, akik ép­pen kicsi rakás nagyot kívánt játszottak. Az alsók ordítottak, a fel­sők vihogtak. Mintha a pince mélyéről jött volna a hang: — Megfulladok, szánjatok le. Jaj, meg­fulladok! Csengett a nevetés fent és halkult a ki­áltás lent. Egyszer csak szétbomlott a gyerek­rakás. A két alsó gyű­rötten. fáradtan feltá- pászkodott, de a követ­kező pillanatban már elkiáltották magukat: Kicsi a rakás, nagyot kíván! — és rávetették magukat a mellettük állókra. Lehuppantak a földre, a többiek meg rájuk. Volt, aki nekiszaladt, hogy fel­jusson a gyerekdomb tetejére. Apró szél kerekedett. A gyerekek megunták ezt a játékot és újat kezdtek: Adj király katonát. Felálltak, ösz- szekapcsolták a kezü­ket, a másik rész pe­dig kiabálni kezdett: Adj király katonát! Hullámzott a kiáltás, mert nem egyszerre mondták, de hullám­zott a felelet is; Nem adok. Ha nem adsz, szakítok! Szakíts, ha bírsz! >— és megfeszül­tek a zsenge izmok. A rohamozok nekilódul­tak. Egy áttört, kettő fennakadt. Ott himbá­lóztak egy ideig a töb­biek karján. aztán minden kezdődött elöl­ről. Kovács az órájára nézett. Még öt percet adott ennek a játék­nak. Gyerekkorából tudja: tíz, tizenöt perc egy-egy játék életide­je, utána meghal és újjászületik új formá­ban. Nem tévedett. A gyerekek megunták ezt a játékot is. Először csak egy vált ki közü­lük — bukfencezett. Később egy másik csatlakozott melléje. Az is bukfencezett. Az első szeplős volt. puly- katojásarca mosoly­gott, amikor odaszólt a melléje csatlakozó­nak: — Gyere, versenyez­zünk! És versenyeztek. A szeplős gyorsan moz­gott, a másik lomhán, mint a kövér gyere­kek. Hallani lehetett az erőlködését, amint felemeli a lábát és megpróbálja átdobni a testét a fején. — Győztem! Győz­tem! A gyerekek felfigyel­tek a győzelmi kiáltás­ra és mintha parancs­ra tennék, bukfencez­ni kezdtek. Meg kellene próbál­ni! — gondolta magá­ban Kovács. Már majd­nem lehajolt, amikor odaszólt neki egy gye­rek. Pufók képe volt, a haját csikóra vágták és hiányzott az első két foga. — Jöjjön maga is, bácsi! Kovács mindjobban érezte a vágyat; meg kellene próbálni, de ezt nem mondta a gye­rekeknek, erről nem szólt egy szót sem, ehelyett inkább el­ment, távol a gyere­kektől. Rágyújtott. Meg kellene próbál­ni! — piszkálta ismét a gondolat, most már egyre erősebben. Nem olyan öreg ő, hogy ne tudna már bukfencez­ni! Lassan négykéz- lábra állt. Közelről érezte a zöld fű fa­nyar illatát. A fene­két felemelte, a feje előrebillent, majd láb­ujjhegyre állt, a nya­kát behajtotta és meg­lódította magát. Az első kísérlet nem si­került. Ismét meg­emelte a fenekét, is­mét meglódította ma­gát. Egy ideig mint a görbe gyertya, úgy állt a levegőben, majd hir­telen átcsuklott. — Megy ez még! — állapította meg és ki­mondhatatlanul bol­dog volt. — Na, gye­rünk, versenyezhe­tünk, ha akarjátok! — mondta magának, mi­közben fel akart állni. Ekkor rettenetes fáj­dalom nyilallott a de­rekába. Feltápászkodott és sántítva elindult haza­felé. Egyre csak azon járt az esze: mit mond majd holnap az orvos­nak. Sz. i. tatnak. Viszont bizonyos, hogy az új irányítási rendszer teher- próbáját végző vállalatoknál kedvező elsődleges jelenségeket láthatunk. Tagadhatatlan, hogy eddig igen sok vállalat nyugodtan tűr­te, hogy csupán raktárra ter­mel, gyarapodnak elfekvő kész­letei, nem teljesíti sem a ter­méklista, sem a minőség muta­tóit, tehát termelése nem kor­szerű és nem hatékony. Ma már ezek a vállalatok láthatóan igyekeznek felszámolni a múlt hibáit, s ebbe a folyamatba be­kapcsolják az egyes dolgozókat is. VÉGLEG szakítottak azzal a gyakorlattal, amely szerint „a keletkezett kárt valaki majd csak megfizeti”. Dolgozóink megértették, hogy a hanyag, fegyelmezetlen munkára mind­nyájan ráfizetnek. De megértik azt a különbséget is, ami a múlttal szemben társadalmi többletet jelent: ugyanis míg a múltban, ha valaki megkárosí­totta a népgazdaságot, nem kel­lett félnie a következmények­től, mert a kárt az állam va­gyonából fedezték, ma, az új irányítási rendszer értelmében az okozott kárért felelősségre vonják a vállalatot, annak ke­retében pedig a kárt okozó cso­portot, vagy személyt. Teljesen érthető ez, ugyanis miért ve­szítse el például egy egész mű­hely a prémiumát, ha János, vagy Ferenc, a mester, vagy valaki más hibát csinál. ÉS ÉPPEN az új irányítási rendszernek köszönhető, hogy például a ruzembereki V. I. Le­nin Gyapjúfeldolgozó Üzemben az első félévben a késedelmi és egyéb büntetések összege a terv­hez viszonyítva több minit fél­millió koronával csökkent. Amíg az elmúlt esztendőben a minőségreklamációk értéke 3 millió koronát — addig ebben az évben csak 1 349 000 koronát tett ki. Bizonyos, hogy az új irányí­tási rendszerrel kísérletező vál­lalatok még kedvezőbb ered­ményeket érhetnének el, ha fej­lődésüket nem gátolnák a kü­lönböző, régebbi időkből szár­mazó irányelvek és rendeletek. A MARADI nézetek káros hatása érezhető a szállító- és átvevő vállalatok kapcsolatában is, különösen abban az esetben, amikor egy kísérletező vállalat áll szemben egy nem kísérlete­ző vállalattal. Így történik pél­dául, hogy a Liptovsky-Miku- lás-i Dumbier kisipari termelő szövetkezet nem tehet eleget szállítási kötelezettségeinek, mi­után az általa gyártott bőráru­hoz olyan apróságok hiányoz­nak, mint például a diplomata- táskákhoz szükséges villámzár, vagy az aktatáskához szükséges fémalkatrész. Egészen bizonyos-, hogy az ilyen cikkek előállítása, a mi iparunk számára nem je­lenthet problémát. DOLGOZÓINK az új irányí­tási rendszerrel kísérletező vál­lalatoknál valóban új szem­pontból közelednek a munká­hoz, a termeléssel kapcsolatos problémákhoz. Bebizonyítható, hogy ez az anyagi érdekeltség gyakorlati következménye, mely serkentőleg hat a termelés szín­vonalára. Ha ezt az elvet si­kerül összekarcolni a dolgozók kezdeményező szándékával, ak­kor a gazdasági élet fejlődési iránya felfelé vezet. A kísérle­tezés egy nagyon hosszú útsza­kasz kezdete. Igyekezzünk te­hát úgy beosztani emei-giánkat, hogy ez az út a győzelem útja legym!

Next

/
Thumbnails
Contents