Petőfi Népe, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-06 / 184. szám

1965. augusztus 6, péntek 5, oldal Portugália Maguknak dolgosnak as elsőévesek VI. Estoril A portugál tengerparton északról délre 100 kilométer hosszúságban sorakoznak egy­más mellett a fürdők. A leg­ismertebb a napsütötte Esto­ril. Szinte egész évben bővé­ben van a pihenési, üdülési, szórakozási lehetőségeknek. A tavaszi, nyári és őszi napsütés után itt ismeretlen a közép­európai tél. A januári időjá­rás az összes nyugat-európai tengeri üdülők között itt a legkellemesebb. Biarritzban 6,8, Nizzában 7,8, Nápolyban 0.8, San Remóban 10,5, Esto­Ritkábban mint Lisszabon­ban, de az estorili utcák képé­hez is hozzátartoznak a koldu­sok. A portugál koldusok nem egyedül kéregetnek. Kettesével, hármasával járják az utcákat, az egyik rendszerint vak. a má­sik nyomorék, a harmadik leg­alábbis látszatra, egészséges. Idősek és fiatalok alakítják a kolduló brigádot. Az alamizs­nát két-három lakattal lezárt perselyben gyűjtik. Csak együt­tesen nyithatják ki és oszthat­ják el a ..kasszát”. Itt minden úgy fest, mintha még most is tartana a tanév. Huszonöt fiatalember ül a pa­dokban, a tanár a katedráról beszél. De hallgassuk csak, mit mond: — Ügy hiszem: megértettük egy­mást, fiúk. Azt várjuk tőletek, hogy szorgalmasan dolgoztok ez alatt a két hét alatt. A saját érdeketekben. Mert amit csinál­tok, magatoknak teszitek. Ko­moly muníkát kérünk tőletek. De pihenésre és szórakozásra is jut idő. Most pedig mindenki ve­gye fel a munkaruhát és az ud­varon megkapjátok a feladatot. Kovács Endre kollégiumi igaz­gató mondotta ezeket a Kecske­méti Felsőfokú Gépipari Tech­nikum elsőéves hallgatói előtt abból az alkalomból, hogy a „gólyák” elkezdték a kéthetes építőtáborban a munkát. Gyula bácsi intelmei A huszonötből tizanűdlenc át­öltözve gyülekezik az épülő gép­csarnoknál. Itt már szakember veszi át őket: Erős Gyula, a KGM Építő Vállalatának műve­zetője, aki a tizenkilenc diák főnöke lesz két hétig. Itt is beszéddel — beszélgetés­sel inkább — kezdődik. A bal­eset elleni védekezésről van szó. Fiatalok még, pajkoskődók, han- curozmik, esetleg össze is ugra­nak m-unka közben. Könnyen megvan a baleset. Gyula bácsi komoly szóval in­ti a fiúkat. Augusztus második felében jön még egy turnus, ugyancsak huszonöt diák. Ök folytatják. Munka van bőven... 1 Az ország minden részéből Megkérdezem Kovács Endre kollégiumi igazgatót: — Milyen a diákok elszállá­solása, napirendje? — Az építőtábor idejére ren­des kollégiumi ellátást kapnak. Hatkor van ébresztő, nyolc órát dolgoznak, bőséges reggelit, ebé­det és vacsorát adunk. Szórako­zás és pihenés? Televízió, sakk, könyvtár, uszoda. Mehetnek vá­rosnézésre, moziba. Tízig van kimenő. A most bevonult 25 diák kö­zül csak három kecskeméti, a többi az ország minden tájáról jött. Radics László például Sop­ronból, Nagy Zoltán Csongrádi­ról. Úgyszólván minden megye képviselve. Ezt az iskolát, amely az idén lép második évfolyamába, még nem ismerik kellőképpen az or­szágban. Ez a magyarázata an­nak, hogy az idei elsőévesek több mint ötven százalékát csak az augusztusi pótfelvételen írják majd be. Pedig nagy jövője van ennek az intézetnek, ezért is fordít rá különleges gondot a Kohó- és Gépipari Minisztérium. Négy esztendő múlva innen ke­rül ki a gépipar gyártásvezetői­nek 70 százaléka. Jobban meg kell becsülni A nagy építkezések jövőre in­dulnak meg 1970-re négyeme­letes tanulmányi épület maga­sodik itt, 1200 személyre főző konyha, menza és hatalmas mű­helyek. A jelenlegi tanulmányi épület átalakul majd kollégium­má, mert a mostani bizony már­is szűk. A mostani kollégium pazar be­rendezése sok vitára adott okot. Nógyszemélyes szobákban ké­nyelmes, rekamién pihenhetnek a diákok. Beépített szekrények a szobákban. Első osztályú szállo­dai kényelem. — Hogyan becsülik meg a diákok ezt a pazar berendezést? — kérdezem az igazgatótól. — Megmondom őszintén, — válaszol —, egy esztendő alatt nyolcvan rekamiét kellett az asztalos kezébe adni. Nem gyár­tási hiba miatt. .. Balogh József A kiskőrösi fotoszakkör fél éve A fürdőváros két szállodája rilban 11,5 fok az átlagos téli hőmérséklet. A kedvező, nap­sütéses időjárás a portugál tengerparton évente két ta­vaszt is csinál. Az egyik az ősz vége, a másik a tél kezr- dete. Estoril elsősorban fürdőhely. A tenger vize csalogatja az embereket. A meredek szikla­part itt megszelídül, és lágy homokszőnyeg terül a tenger vize elé. A nyugati szél két- három méteres, néha pedig még nagyobb hullámokkal te­szi változatossá a fürdőzést. A fürdés minden változata megtalálható. A tengertől nem messze esik a híres Estoril gyógyfürdő és a sportolásra is alkalmas hidegvizű úszoda. És aki a fürdést megunja, talál­hat egyéb vízi szórakozást. Motorcsónakkal, vagy vitor­lással szánthatja az Atlanti­óceánt. Aki pedig a horgász­botot választja, azt kaphat, s vele együtt olyan kísérőt is. aki a halat majdnem a horogra is akasztja. „Minden igényt kielégíteni!” Ezt a jelszót Estorilban tiszte­letben tartják. Az estorili golf­pálya Európa-hírű nevezetessé­gek közé tartozik. A teniszpá­lyák közül több is alkalmas nemzetközi versenyre. Az üdülő vendégei rövidesen bikaviadalt is nézhetnek. Épül az aréna, és a kör alakú beton lelátó. Az Európa és Afrika közötti tengeri vitorlásbajnokságot évente a fürdővárosban rende­zik. Nagy érdeklődés kíséri az autósversenyeket is. Az indu­lókra fogadásokat lehet kötni. A kiállítási csarnokban vi­lághírű festők, szobrászok al­kotásaiból tárlatokat rendeznek. Fotó- és iparművészeti kiállítás is látható. A kiállítási prog­ramból az ebek sem marad­nak ki. A híres Central park legszebb gyepszőnyegén minden év augusztusában felvonulnak a világ legkülönbözőbb tájairól való legdrágább kutyák. Az éjszakáról is gondoskod­nak. Ebben az első hely az Es­toril casinójáé. Nagy luxusét­termen és a két lokálon kívül játékterem fogadja a vendége­ket. Lehet rulettezni és bakka­rát játszani. A játékkaszinóban különös epizódok játszódnak le. Nem tartozik a ritkaság közé az olyan, hogy valaki gazdagon érkezik és kölcsönkért pénzzel távozik. a Palacio és aCibra. A Casino de Estoril mellett, tucatnyi kisebb lokál és bár hívja a vendégeket. Némelyik azt reklámozza, hogy a világ legolcsóbb szórakozóhelye. Hadd idézzek az árakból. A hétdecis portói bor — az olcsó estorili bárokban — 80 escudo. Egy po­hárka konyak ára 15 escudo. Három dollárért egy ebédet is lehet enni. Amerre a szem tekint, a par­kok, az utak, az üzletek, a szál­lodák, minden nagyon ízléses, szép. A Paris, a Cibra. a Mon­te, az Atlantic, a Miranor. a Grand Hotel és sok más szállo­da — 15—25 dolláros luxuslak­osztályokkal — teszi teljessé a híres fürdőhelyet. Akiknek nemcsak vágya, hanem pénze is van, az Estorilban szívesen látott vendég. Nem jártam be egész Portu­gáliát. Csak néhány részét lát­tam. A hegyes-völgyes táj, a végtelen tenger, és a hetekig felhőtlen, esőtlen városok, fal­vak, mintha azt akarnák iga­zolni, hogy Portugáliában min­den, a természet is ellentétes. A természet mit sem tehet róla, hogy a lisszaboni hipermodern amerikai üzletházak és a kül­város viskói között olyan nagy a különbség. Portugáliában dús­gazdag milliomosok és 400—500 escudo bérből tengődő dolgozók élnek. Az üdülőkben 1000 dol­lárért szórakoznak a gazdag amerikaiak és a hazai arisztok­raták. A tengeren a halászok pedig nem tudják, mit hoz a jövő. Portugália az ellentétek or­szága. — Nézzenek csali körül. Szű- kek a helyiségek. Itt vannak a drága gépek, van, amelyik fél­milliót ér. Ezeket minél hama­rabb helyükre kell állítani, hogy Önök kényelmesebben tanulhas­sanak. Amit építenek, maguk­nak építik... Valóban. A nyári diákmunká­nak dicséretre méltó 'formáját vezették itt be. Az új tanévre felvett elsőévesek társadalmi munkában léét hetet dolgoznak az iskola építkezésein. Van munka bőven Hatalmas csarnok épül a 18 holdas telek délkeleti felén. A falak már felhúzva, feszülnek a födémgerendák is. — 3500 kőszivacstábla kell a födémhez, ezt ők tizenkilencen készítik el — igazít útba a mű­vezető. Közben már magyarázza is a fiúknak, hogyan rakják sorba a szivacstéglát, hogyan fűzzék be­le a betonvasat, majd hogyan öntsék be a közeit betonhabarcs- csal. Komoly munka ez, felelős­sé gtel jes. Amikor pedig a lakatos- és gépműhely tetőzetével végeztek, átmennek majd a kerítésépítés­hez. A délkeleti fronton ugyan­is kapott az iskola 8 holdas te­rületet, a régi kerítést lebont­ják, arrébb viszik, hogy ebben legyen most már mind a 18 hold. Aztán fájuk vár még a röplabda- és kosárlabdapólya építése. A másik csoport — hat fő — a nagyterem színpadát hozza rendbe. Azután segít a kollégiu­mi szobák átrendezésében, végül pedig az MHS-től visszakapott három helyiség tanteremmé át­alakításában. Ha futja még az idő, ott van az udvar és a park rendbehozása. Vége. Lányai Sándor 93 A Turandot szerda esti elő­adásával tulajdonképpen félide­jéhez érkezett a Szegedi Sza­badtéri Játékok idei program­ja. Eddig három bemutatót, ösz- szesen hét előadást tartottak meg. Az érdeklődésre jellemző, hogy egy-egy előadást átlago­san több mint ötezer néző te­kintett meg. Az ünnepi hetek kezdete óta több mint nyolcvanezer vendég érkezett Szegedre. A röszkei ju­goszláv határállomáson át a megkönnyíteti utazási lehető­séggel élve hétezren érkeztek hazánkba, s összesen tízezerre becsülhető a külföldi vendégek száma. A július 24-i ünnepi megnyitó óta hetvenhét belföl­di, ötvenkét külföldi autóbusz, négy különvonat futott be Sze­gedre, és számos megerősített szerelvény hozta az utasok tíz­ezreit. Meglehetősen sokáig húzódott Kiskőrösön a művelődési ház fotoszakkörének megalakulása. Bár többen is sürgették, de hiá­nyoztak a tárgyi feltételek, nem volt felszerelés, s még ennél is nagyobb gondot jelentett, hogy hol kapjanak helyiséget a fotó­sok. Végül is a múlt év decem­berében megalakult a szakkör Tömör János vezetésével. Felszerelést a társadalmi és tömegszervezetektől kaptak a művelődési ház fotósai. Nagy nehezen a laboratóriumnak is jutott hely. így aztán gyors fej­lődésnek indult a szakkör, hi­szen jelentkezőkben éppen nem volt hiány. Ezt látva a KISZ- szervezet, a tagok legnagyobb örömére meglepte a szakkört egy új nagyítógéppel is. Már a kezdet kezdetén nagy feladat várt a kiskőrösi fotó­sokra. Azt a megbízást kapták, hogy készítsék el a fényképdo­kumentációt az április 4-i já­rási és községi kiállításhoz. A fiatal szakkör a feladatnak be­csülettel eleget is tett és jó mi­nőségű képekkel bizonyította, hogy nem volt hiábavaló áldo­zat a felszerelésre fordított pénz. A tagság azóta is rendszere­sen összejön hetenként kétszer. A foglalkozásokon elméleti és gyakorlati képzést kapnak, azon­kívül mindig megvitatják egy- egy tag újabb képeit. A foglal­kozások tehát igen érdekeseké s érthető, hogy a szakkör mun­kájában a nyári időszakban sincs szünet. A szakkör néhány tagja kes­kenyfilmezéssel is foglalkozik. Eddig három kisfilmet készí­tettek. A filmek egy-egy részlete színes. A kiskőrösi fotósok egyik legfontosabb feladatuknak tart­ják községük életének ábrázo­lását, a fontosabb események megörökítését, s így helytörté­neti szempontból is értékes munkát végeznek. Krisch Béla Esztergályos Fényképezte: Tömör János Ötezer néző esténként — tízezer külföldi vendég „FÉLIDŐ” SZEGEDÉN

Next

/
Thumbnails
Contents