Petőfi Népe, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-06 / 184. szám

S. oidal 1965. augusztus 6, péntek Johnsonék Taylprt hallgatták Húszmillió morzsái Se kon Toueé Kairóban TAYLOR remélhetőleg utoljára kap szót a Pen­tagonban, amikor beszá­mol a vietnami hadi- helyzetről, a folyamatban levő diplomáciai és politikai kezdeményezésekről, az elnök által összehívott tanácskozáson. A távozó saigoni nagykövet véleményének és tapasztalatainak meghallgatásához Johnson összehívta főbb ta­nácsadóit, részt vesz rajta Rusk külügyminiszter, Rabom, a központi hírszerző iroda főnöke, Ca­bot Lodge, az új saigoni nagykövet és Goldberg, amerikai ENSZ-főképviselő, valamint Wheeler tábornok. A taylori módszerek, amelyeknek tart­hatatlansága okozta a nagykövetváltást, remél­hetőleg a stafétabot átadásával és ezzel a ta­nácskozással eltűnnek az amerikai politikából. Johnson már így is túl sokáig hallgatta Taylort, amelynek eredményeképpen az Egyesült Álla­mok csak tiltakozást, elítéltetést szerzett magá­nak a világ közvéleményében. A politikát ille­tően lényeges változásra az eddigiek után nem számítanak sehol. De a békeközvetítések talán józanabb fülekre találnak. Az ENSZ hat nem állandó tagja, afrikai, latin-amerikai államok és Hollandia óvatos kezdeményezéseket tesznek va­lamiféle vietnami béketerv felé. Az AP-hírügy- nökség lehetségesnek tartja, hogy közülük egyik állam a BT összehívását fogja kérni az ENSZ- től. Egy televíziós interjúban, McGeorge Bundy, külügyi államtitkár, elismerte, hogy Hanoi bé­kekezdeményezésekkel fordult az év elején Wa­shington felé, de ezt később taktikai manőver­nek nevezte, azon a címen, hogy a VDK, a DNFP álláspontját közvetítette. Johnson elnök viszont újabb X milliárd 700 ezer dollár meg­ajánlást kért a kong­resszustól az amerikaiak vietnami ütőképességének növelésére. A VÉRENGZÉSEIRŐL hírhedt dominikai Im- bert-junta most amnesztiát kínált fel a felkelők övezetében élő katonáknak és tiszteknek, ha va­sárnapig megadják magukat. Sőt, az országot is elhagyhatják, s ez esetben korábbi illetményük dupláját kapjá.k — ígérik. Természetesen, kizár­ják a „közkegyelemből” azokat, akik a kommu­nistákkal kapcsolatot tartottak. A dupla zsoldot abból a 20 millió dollárból folyósítanák, amelyet az AASZ-on keresztül az Egyesült Államok nyújtott a juntának. A forradalmi erők vezér­kari főnöke azonnal visszautasította az ajánla­tot, mert külföldi zsoldból élő kormány bére nem fogadható el. A NEMRÉGIBEN nálunk járt Sekou Touré Guinea köztársasági elnöke jugoszláv tárgyalá­sait befejezve, Kairóba utazott, és ott Nasszer elnökkel tanácskozott a földrész és a nemzet­közi helyzet legfontosabb kérdéseiről. Kairói tárgyalásait a vártnál később fejezi be, szerdán nem utazott el az EAK fővárosából, hanem még csütörtökön is tárgyalt Nasszer elnökkel, és részt vesz Nasszer lányának esküvőjén is. A hosszabb tanácskozás figyelemreméltó. Mint a kormány szóvivője bejelentette a két bizottságot alakítanak a politikai és gazdasági kérdések tanulmányozására. A guineai—EAK-tárgyalások befejeztével közös nyilatkozatot adnak ki, a két állam véleménycseréjének megpecsételésére. EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN Venezuelai partizánok a reakció ellen MegnvíU az Izraeli KP CINIKUS GAZTETT! Néhány esztendővel ezelőtt Pá­rizsban a NATO fontainebleau-i fő­hadiszállásán egy újságíró jegyez- getett. Az íróasztal másik oldalán egy dús, feketehajú tábornok ült és felelt a hírlapíró kérdéseire. — Sikeresen végrehajtottam egy parancsot, amely hozzájárult a há­ború gyors befejezéséhez. Semmifé­le személyes érzésem nem volt és ma sincs. Ha parancsot kapnék, hogy holnap dobjam le a még pusz- títobb hidrogénbombá’t, ugyanígy megtenném. A tábornok, aki ezeket a szava­kat mondotta, a szövetséges légi­erők európai parancsnoksága hábo­rús tervezési osztályának vezetője volt, név szerint Paul Warfield Tib- bets. A parancs, amelyről beszélt, a Hirosimái atomtámadásról kiadott utasítás volt. Az újságíró egy másik férfit is megkérdezett ugyanerről az ese­ményről. Tibbets — azóta tragikus hirhedtségű — repülőgépén 1945. augusztus 6-án ott állt készüléke mellett a radarkezelő Joe A. Sti- borik. Ez a férfi ma elektroműsze­rész. ö másképp beszélt: — Szörnyű érzés volt, amikor megtudtuk, mennyi embert pusztí­tottunk el. . . Egy harmadik férfit azonban nem kérdezett meg az újságíró. Nem kérdezhette meg, mert ez a férfi hol börtönben, hol elmegyógyinté­zetben ül a mai Amerikában. Ez a férfi, Claude Robert Eatherly, egy­kori amerikai őrnagy, annak a Straight Flush nevű amerikai re­pülőgépnek a parancsnoka, amely a hirosimai támadás előtt megvizs­gálta a meteorológiai körülménye­ket, tehát tulajdonképpen hozzájá­rult ahhoz a döntéshez, hogy az amerikaiak egyetlen atombombával mintegy 90 ezer hirosimai polgárt öljenek meg. Ez a férfi eszten­dők óta a legsúlyosabb íelkiismeret- furdaiástól gyötörve, írásban és szóban szüntelenül emlékezteti a világot: 1915. augusztus 6-án iszo­nyatos bűn történt az emberiség el­len és mindannyiunk kötelessége küzdeni a bűn megismétlődése el­len. Való igazság, hogy iszonyatos bűn történt húsz esztendeje Hirosima felett. Az anyag elemi részecskéi­ben rejtőző energia pusztítani segí­tett, ahelyett hogy építeni segítet­te volna az embert. Van abban va­lami hátborzongatóan cinikus, hogy az első atombombát az amerikai hadügyminisztériumban „Little Boy”-nak, azaz kisfiúnak nevezték el, mintha csak gondoltak volna akkor már arra, hogy hamarosan megkezdődik ennek az első tömeg- pusztító fegyvernek a mintájára még nagyobb és veszedelmesebb, még több ember életét fenyegető atom- és hidrogénbombák gyártása. Ezeket már senki nem nevezheti „Little Boy”-nak, ezeket már min­denkinek nevükön kell neveznie: tömegpusztítás céljaira a történe­lemben megteremtett legiszonyato­sabb eszközöknek. Politikai számítás, háborús mate­matika volt az, amely az a- eri- kaiakkai, a náci Németorszi j tel­jes veresége és a még le nem vert Japán ellen két nappal később had­ba lépő Szovjetunió katonai lépése előtt, ledobatta az atombombát. En­nek a politikai számításnak, há­borús matematikának egyik alapja az volt, hogy a Pentagonban úgy képzelték: a nukleáris fegyver csak az amerikaiak kezében van és le­het, s mint afféle ijesztőeszköz, al­kalmas lesz arra, hogy a rettegés és fenyegetés légkörében valamiféle „amerikai évszázad” születését se­gítse. A béke erői első pillanattól fogva tiltakoztak a nukleáris fegyverek felhasználása ellen,' tiltakoznak ma is, amikor már régen nem ameri­kai monopólium az atomrobontás. Azoknak, akik a hirosimai iiá *.;k fölé küldték húsz esztendeje a „Little Boy” nevű bombát, s akik ma újabb atomháborúé terveket forgatnak fejükben, s azt emlege­tik, hogy „Vietnamban is itt az ideje a nukleáris fegyverek haszná­latának”, — tehát az amerikai im­perializmus legszervezettebb hábo­rús gyújtogatóinak arra kell gon­dolniuk: ma már nem lehet büntet­lenül városok és országok fölé kül­deni a pusztulás nukleáris bomba­felhőjét. A világot pedig arra emlékezteti a hirosimai támadás huszadik év­fordulója, hogy bátran és elszántan kell küzdeni a békére és a népek életére törő imperializmus ellen. Gyilkosság, kínvallatás, erőszak Forradalmárok tragikus helyzetben Katonák és rendőrök a parasztokat támadják HAVANNA. (TASZSZ) Mint a Prensa Latina kubai hírügynökség tudósítója jelenti Caracasból, több mint három­ezer, amerikai tanácsadók által kiképzett katona és rendőr „tisztogató” hadműveleteket folytat a venezuelai parasztok ellen. Napirenden van a gyil­kosság, a kínvallatás, a nők megbecstelenítése és a terror megannyi más megnyilvánulá­sa. A fővárosban és más hely­ségekben a rendőrönkény lett úrrá, különösen amióta Leoni elnök utasította a rendőrséget és a hadsereget, hogy tartóz­tassák le a „kommunistákat”. racaibo városban is több mint húsz embert vettek őrizetbe. A reakció támadására vála­szul megélénkült a partizánok tevékenysége. A Simon Bolivar Front egyik osztaga Lara ál­lamban tüzet nyitott egy kato­nai őrjáratra; a tűzharcban egy katona elesett, többen megsebe­sültek. Egy másik osztag Te- quez közelében megrohamozott egy rendőrlak tanyát. Barcelona közelében a rendőrség néhány bombát fedezett fel az ameri­kai olajtársaságok olajvezetékei alatt. A Szakszervezeti Világszövet­ség titkársága szerdán nyilatko­zatot tett közzé. Ebben tiltako­zott a venezuelai terror ellen, amelynek következtében a bör­tönben meghalt Luis Emiro Arrieta szenátor, Emirónak nem adták meg a szükséges orvosi segítséget. Ugyanez a tragikus sors fenyegeti Jesus Fariát és Eloy Torrest, akikhez szintén nem engednek orvost — hang­zik a nyilatkozat. Betörők, mint Mars-lakók LIMA. (MTI) A perui fővárosban múlt éj­szaka titokzatos, rendkívül ala­csony termetű „Mars-lakók” tűn­tek fel. A lakosság természete­sen mindenütt kíváncsian fo­gadta a „távoli bolygóról” ér­kező jövevényeket. Hamarosan feltűnt azonban, hogy a „Mars­lakók” megjelenésével egy idő­ben több rablótámadásról érke­zett bejelentés a perui rendőr­séghez. A nyomozás hamarosan feltárta, hogy a betörők nem mások, mint a „Mars-lakók”. Ki­derült, hogy egy háromtagú gengszterbanda, kihasználva az emberek érdeklődését a többi bolygó lakói iránt, egy „Törpe” nevű bandafőnök vezetésével különleges űröltözékben foszto­gatta a hiszékeny lakosságot. A rendőrség a „Mars-lakókat” le­tartóztatta. Caracasban több tucat köz­életi személyiséget és politikust tartóztattak le, de a kisebb Ma­ALPHA Még 24 órája sem létezik. A görög ábc első betűjének, s általában a kezdet szimbó­lumának elnevezése mögött új amerikai harci kötelék rejlik, amelyet Westmoreland tábor­nok, az Egyesült Államok Dél- Vietnamban harcoló katonai egységeinek főparancsnoka alakított meg a szárazföldi hadviselés fokozásának jegyé­ben. Saigontól délre tevékeny­kedő tengerészgyalogos erők­ből áll. A4 Alpha együtt jött létre bizonyos hadseregátszer­vezésekkel, s azzal a McNa- mara-bejelentéssel egy időben, hogy az amerikai fegyveres erők létszámát 340 ezer fővel kívánják növelni. Ilyen lét­szám szükséges ahhoz, hegy a szabadságharcosok ellen na­gyobb szabású támadásokat hajtsanak végre, és az elfog­lalt területeket meg is tart­hassák az intervenciósok. A vietnami háború újabb szakaszát tehát ilyen „Alpha” vezeti be. Ennek ellenére az amerikai hadviselés nem lesz képes diktálni a harc óme­gáját. Cb. k-) 15. kongresszusa Tel Avivben megnyílt az Iz­raeli Kommunista Párt 15. [ kongresszusa. A kétszázötven j küldött mindenekelőtt jóvá- i hagyta a napirendet. Ezután j I Litvak, a Tel Aviv-i területi i I pártbizottság titkára mondott; ! üdvözlő beszédet, majd Mikunisz, a párt főtitkái’a tartott beszá-! mólót. Ülésezik a leszerelési értekezlet Csütörtökön magyar idő sze­rint 10,30 órakor megkezdődött j a leszerelési értekezlet 221. ülése. Az ülésen Foster, az Egyesült Államok küldötte. Lukanov bol­gár küldött és Burns kanadai küldött szólalt fel. I C. M. Egyperces néma gyász Hirosima az évforduló előtt HIROSIMA. (AFP) Amint az AFP jelenti, harmincezer ember érkezett Hirosimá­ba szerdán és csütörtökön, hogy pénteken részt vegyen az ame­rikai atombomba felrobbantásának 20. évfordulója alkalmából rendezendő megemlékezésen. A japán kormány, amelynek politikáját kellemetlenül érinti az Amerika-ellenes és békebarát megnyilvánulás, a háború befe­jezése óta egyszer sem képviseltette magát miniszterelnökkel a hirosimai ünnepségeken — írja az AFP tudósitója. — A megem­lékezésen ezúttal sem a meghívott Szato miniszterelnök, hanem Hasimoto kabinetfőnök képviseli majd a kormányt. Az ünnepségekre érkező külföldi vendégek között ott van Fjo­dor Zaharov, a szovjet Vöröskereszt alelnöke és Liu Ning-ji, a Kínai Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságának alelnöke. Pénteken reggel nyolc órakor, a bomba robbanásának pilla­natában — húsz évvel később — a bel- és külföldi vendégsereg egyperces néma gyásszal emlékezik meg a tragédiáról. Mindent kiszámítottak Megsemmisítették Da Nang két, 4 millió literes üzemanyagtartályát Partizántámadás a Mekong deltá;ánál Tegnap hajnalban, saigoni idő szerint két óra 30 perckor, a dél-vietnami hazafiak csaknem j teljes egészében megsemmisí­tették az Esso-társaság üzem- anyag-lerakatát. amely a Da Nang-i amerikai légitámaszpon­tot látja el. Nyugati hírügynökségek sür­gős jelzéssel továbbították a jelentést, hogy a repülőtértől 15 kilométernyire északnyugat­ra. a Da Nang-1 öbölben levő benzin- és ólai rak tár a leve­gőbe repült, s kilométerekre látható hatalmas lánggal ég. Az óriástartályok több millió liter benzint és dieselola.iat tároltak, amelynek java része a robbanás következtében megsemmisült. Egy amerikai tankhajó éppen olajat eresztett le a kútakba, amikor a partizánok megindí­tották az akciót. A tartálvhajó legénysége az utolsó pillanat­ban tudta csak elvágni az olaj­csöveket. és nyílt tengerre me­nekítette a hajót. A Reuter-iroda tudósítója szerint a partizánok óraműpon­tossággal készítették elő a rob­bantást. A 150 főnyi dél-viet­nami katonaság által vé­delmezett raktártelepre először pusztító akna- és gyalogsági tü­zet zúdítottak, aztán robbantó különítmény hatolt be a belső védelmi övezetekbe. Szétzúzva az ellenállást, a partizánok fel­robbantottak egy generátort és ezzel sötétségbe burkolták az egész környéket, maid hatásta­lanították a tűzoltó-berendezé­seket. végül pedig tartályról tartályra járva levegőbe röpí­tették az üzemanyag-készletet. Mielőtt megindították volna az akciót, aláaknázták az öböl felé vezető utakat és így hiúsították meg azt, hogy Da Nangból erő­sítéseket küldjenek a helyszín­re. Az egyik ilyen aknán leve­gőbe repült egy dél-vietnami katonai teherautó. Később az amerikai egységek tüzérségi támogatással megpró­báltak visszavágni, s dél-viet­nami repülőgépek is bombázó bevetésre indultak az öböl fölé. az ellenakcióról azonban az amerikai féi nem adott ki köz­leményt., A robbantást csak egy század dél-vietnami partizán hajtotta végre. Az amerikai ha­tóságok a kárt négymillió liter üzemanyagra becsülik. Csütörtökön a hainali órák­ban a dél-vietnami partizánok a Mekong folyó deltáiéban. Chuong Thien tartományban három támadást háitottak vég­re. Aknával lőtték Vi Thann. Cu Long, valamint Long My helységet. Ezek körülbelül 170 kilométernyire fekszenek Sai­gontól délnyugatra, illetve dél­keletre. A fővárostól 50 kilomé­ternyire nyugatra. Táv Minh tartomány Suoi Cao helységét a partizánok egy százada tá­madta meg. Saigontól 270 kilo­méternyire délnyugatra, még a szerdai napon kezdődött meg a partizántámadás Ham Minh sziget ellen. Döntésre — ameri­kai közlés szerint — az egyik fronton sem került sue.

Next

/
Thumbnails
Contents