Petőfi Népe, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-05 / 183. szám
f8S5. fMJgnsíttis 3, csütörtök 3. cí3al Nagy előrelépések, megfontolt döntések A társadalmi bíráskodás tapasztalatai a Bajai Állami Gazdaságban A megye egyik leghatékonyabb társadalmi bírósága — immár harmadik éve — a Bajai Állami Gazdaságban tevékenykedik. Tavalyelőtt 19, az elmúlt évben 22, az idén eddig 17 ügyet tárgyalt. Ügy tűnik, mintha szaporodnának a bejelentett és tárgyalt ügyek, a számuk azonban így is elenyésző a dolgozók éves átlagban négyezer körüli létszámához képest. A bíróság elnöke, dr. Bakonyi Ádám, hosszú éveken át volt gyakorló jogász Bácsalmáson, Kiskunhalason és Baján. A szakmájához tartozó precizitással és buzgalommal vizsgálja az ügyeket, és az esetenként változó társadalmi ülnökökkel együtt igyekszik méltányos döntést hozni. Heten a tilosban Milyen ügyek szerepelnek a társadalmi bíróság előtt? Például: A gazdaság két dolgozója még a télen fát lopott. Valakit költöztettek, hazafelé menet az erdőn haladtak át, és í,hogy a szekér ne menjen üresen”, feldobtak rá néhány hasáb fát. A rendőrséghez került a dolog, de közben az ügy két „főszereplője” megtérítette a kárt — amelynek összege nem Hasznos akció Ismét egy — igazan a népfrontmozgalom ,,profiljába" vágó, hasznos, színes jövőjű javaslatról kaptunk hírt. Egy budapesti _ közelebbről lágymányosi tanáré az ötlet, melyet pártfogásra és országos akciónak ajánlva a kerületi népfrontbizottsághoz terjesztett be. Onnan — teljes egyetértéssel „felülbélyegezve” már a népfront nagybudapesti bizottságához került a kezdeményezés. Honi cseregyerek-akcióról van szó. Bánhegyi Gyula általános iskolai tanár elképzelése szerint egy erre életre hívandó központi szerv közvetítésével levelezést kezdenének egymással az ország különböző tájain, falvakban, városokban élő általános és középiskolai tanulók. Az így kialakuló ismeretség barátsággá fejlődne, s akkor már könnyen megvalósítható lenne, hogy a szünidőkben, nagy vakációban kölcsönösen vendégei lennének egymásnak. Hosszan részletezhetnénk, mit jelent majd a gyerekek számára, hogy pár hétre kiszakadhatnak a megszokott, ismert környezetből. A különböző társadalmi rétegekből származó gyerekek új családokkal, körülményekkel, szokásokkal ismerkednek. Az országlátással, utazással, új kapcsolatokkal járó izgalmas, érdekes élmények sok tankönyvnél hatásosabban tágítják szemléletüket, gyarapítják ismereteiket, Növelik, intenzívebbé teszik azt a készségüket, hogy újra, többre törekedjenek. Nem csupán falu és város találkozásának, a különböző adottságok kölcsönhatásának, a vidék és város közeledésének eszköze lehet majd a cseregye- rek-akció. A különböző foglalkozású, hivatású emberek, családok mindennapi életének, munkájának, örömének, gondjainak közvetlen megismerése céltudatossá teszi a tanulók, diákok pályaválasztását is. Ami szintén nem lebecsülendő pozitívuma lehet a hasznos akciónak. Érdemes már most is elgondolkodni a kezdeményezés lehetőségeiről, ét) érte el a 200 forintot — s így a társadalmi bíróság folytatta ellenük az eljárást. A kiszabható maximális büntetésben részesültek: megrovásban, a nyereségrészesedésből való kizárásban és a jutalom megvonásában. Az idei 17 ügy közül hét volt | olyan, amelynek oka a háztáji állatoknak a nagyüzemi gazdaság területén történő legeltetése volt. Meglehetősen elharapódzott ez a „szokás”, és a ke- rületvezetők a korábbinál erőteljesebben léptek fel ellene. A büntetések — bár kerületenként változtak — nem voltak súlyosak. A tetteseket — például a bácsborsodi kerületben — figyelmeztetésben részesítették, s a féléves jutalom, valamint a nyereségrészesedés egyötödét megvonták tőlük. Máshol az utóbbi kettőt 100—200 forint pénzbírsággal „helyettesítették”. Nem maradt el az eredmény: a gazdaság területén az utóbbi két hónapban nem fordult elő legeltetés. Kevesebb iszákos Lassanként elmaradoznak a munkafegyelem elleni olyan fokú vétségek is, amelyek a társadalmi bíróság összehívását igényelnék. Egy évvel ezelőtt még verekedés is előfordult munka közben. Ebben az ügyben is határozatot kellett hozKorábban nagy hallgatóság előtt folytak a tárgyalások. Közrejátszott ebben az is, hogy újdonság volt az igazságszolgáltatásnak ez a társadalmi formája. Ma ugyan kisebb az érdeklődők száma, de így sem csökkent a döntések visszhangja — és a minden esetben kedvező hatása. Az egyik traktoros ittasan vezette a Zetort. Karambolozott is, bár szerencséjére nem történt különösebb kár. A kivizsgálás eredményére támaszkodva a gazdaság egyeztető bizottsága döntött: a traktorost azonnali hatállyal elbocsátották. Ezt követően az iszákosság nagyban mérséklődött a traktorosok között. Az újabb lépcsőfok Ez, és még sok más eset nyomán is felvetődik a kérdés: nem volna-e már időszerű a társadalmi bíróságok hatáskörét kiszélesíteni. Hogy olyan ügyeket is tárgyalhassanak, amelyeknél a tettes azonnali elbocsátása mutatkozik a legcélszerűbb döntésnek. A hatáskört illetően ezzel a munkaügyi döntőbizottságok szintjére emelkednének a társadalmi bíróságok. Ügy véljük, e lépés megtételéhez megvannak már a feltételek: a társadalmi bíróságok. Életképességüket bebizonyították, döntéseik a közvélemény álláspontját tükrözik. Hogy ez Baján még inkább így legyen, nemrégiben figyelemre méltó kezdeményezés született. A megyei ügyészség és az SZMT szervezésében egy — jogászokból álló — öttagú csoport jött létre, amely a városban működő társadalmi bíróságok működését segíti, s jogi tanácsokkal látja el azokat. Dr. Bakonyi is tagja e csoportnak. H. D. Jelentősen nőtt az export, emelkedett a termelékenység Kalocsa iparának ez évi eredményei A Kalocsai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága e héten vitatja meg a helyi ipar első félévi eredményeit. Elsősorban aria keresnek választ a tanács vezetői, hogyan érvényesültek az üzemek munkájában a párt Központi Bizottságának december 10-i határozatai, amelyek a termelés minőségi fejlesztését, gazdaságosabbá tételét célozták. A végrehajtó bizottság elé kerülő jelentés eredményes fél évről ad számot. Kalocsa ipara hat hónap alatt majdnem 307 millió forint értékű árut termelt, tervét 2,7 százalékkal, a tavalyi, első félévi eredményét pedig 23 százalékkal szárnyalta túl. Az exportra gyártott áruk értéke meghaladta a 74 millió forintot és ez a tervhez 9 százalékos, az 1964. első félévihez viszonyítva pedig 36 százalékos növekedést jelent. Kedvezően alakult a termelékenységi mutató is. Az egy munkásra jutó termelési érték az előirányzottnál 1,6 százalékkal, a tavalyi első félévinél pedig 10 százalékkal volt több. Kevésbé volt eredményes az üzemek létszámgazdálkodása az első félévben. A tervezettnél 2,6 százalékkal több munkást foglalkoztatott az ipar. A létszámtúllépés elsősorban a város legnagyobb üzemeinek, a Fűszer- paprika- és Konzervipari Vállalatnak, valamint a Műanyagfeldolgozó Vállalatnak a rovására írható. Sajnos, a termelés gazdaságosságának vizsgálatához nem szolgáltat a városi ipar egészére vonatkozó adatot a jelentés, de azt megállapítja, hogy a nagyobb üzemek — kevés kivételtől eltekintve — jobban gazdálkodtak, több nyereséggel zárták az első félévet, mint tavaly. Hűvös, esős volt a július A Kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatórium július hónapra vonatkozó összesítéséből kitűnik, hogy a július hűvös. derült és csapadékban ugyancsak gazdag volt. A hó első és utolsó harmadának hőmérsékleti viszonyai kö„Gőzölnek“ már a pálinkafőzdék Megyénk 63 földművesszövetkezeti szeszfőzdéjében megkezdődött a termelés. A szezonra az idén is jól felkészültek, több mint egymillió forint költséggel bővítették, korszerűsítették az üzemeket: újabb 15 szeszfőzde kapott új felszerelést, modem lepárló-berendezést. Az idény a márkás barack- pálinka főzésével kezdődött. Erre a célra több mint 500 vagon kajszit dolgpznak fel. A nemrég felújított heivéciai szeszfőzdében naponta egy-másfél vagon barack kerül lepárlásra. A minőség megőrzése végett kimagolva, osztályozva dolgozzák fel a barackot. Az első főzésekből arra következtetnek, hogy illatban, zamatban gazdag lesz a barackpálinka. A földművesszövetkezeti szeszfőzdékben ebben az évben is több mint másfél millió liter pálinka készül a hulladékgyümölcsből, s egyéb termékből. vetkeztében a havi középhőmérséklet 1,2 fokkal alacsonyabb volt a 22,1 fokos átlagnál. A legmelegebb napon. 16-án 32,6 fokot mértek. A nyári napok száma 21. a 30 fokot meghaladó, úgynevezett hőségnapok száma pedig négy volt A borongós első tíz napot a hónap későbbi napfényes szakasza kárpótolta. A napsütéses órák száma így 320 volt — 16 órával több mint az átlag. A hónap során 90 milliméter csapadék hullott, főként július első és utolsó harmadában. Ezzel szemben a hó közepe — mindössze 5 milliméter csapadékkal — meglehetősen száraznak bizonyult. A legesősebb napon, 3-án. 20,2 millimétert mértek, ami csaknem egynegyede az egész havi esőmeny- nyiségnek. Jégeső kétszer, zivatar pedig 12 ízben „tarkította” július időjárását. Kétoldalú érdekeltség — Hallotta? Módosítják az újítási rendeletet? — Igen? És mi benne vajon az új? — Hm ... Várjon csak!... Ja, igen: maga szerint mi körül volt eddig a legtöbb vita? — Ezen aztán nem kell gondolkodni. Hát sok újításra rámondták, hogy munkaköri kötelesség. Ez aztán lelohasztotta az újítók, műszakiak, törekvő munkások kedvét. Volt újítás a tarsolyukban, de eltették emlékbe. Vagy olyasmin törték a fejüket, ami más munkaterületen hasznosítható, nem ott, ahol dolgoznak, s ahol így legszükségesebb volna. ráadja a fejét valamilyen újítás kidolgozására, s ahhoz odahaza könyveket búj, számol, tudását fejleszti, szabad idejét áldozza rá. nyilvánvaló, hogy mindez beosztásához, munkabéréhez, műszaki képzettségéhez és a rendelkezésre álló feltételekhez képest többletteljesítmény tőle. Senki nem mondhatja, hogy beosztásában ezt a társadalom elvárja tőle. jelentősége akkora, hogy a munkás vagy műszaki dolgozó beosztásához, képességeihez mérve — mond.iuk így — természetes velejáró.ia volt igyekezetének, azaz társadalmilag elvárható, a díjazás elmarad ugyan, de az újítókat megillető erkölcsi elismerésben részesül a dolgozó. Nem kell külön hangsúlyozni, hogy azért premizálásoknál jelentősét nyom a latba már néhány ilyen erkölcsi elismerés is. E Ságon sem kaphatott orvoslást. — Éppen erről is akartam beszélni. A vállalat műszaki vezetője dönti el. társadalmilag elvárható, vagy többletteljesítmény az újítás. Ha az újító igazságtalannak tartja a döntést, bírósághoz fordulhat. Az új rendelet bevezetésével egyidejűleg szakbíróságokat hoznak létre. 4. 2. 1. — Na, és az új rendelet hogyan segít ezen? — Először is kiiktatta az újítómozgalom szótárából az „újítás”, mint munkaköri kötelesség” fogalmát. Ehelyett a „társadalmi elvárhatóság” fogalma veszi át a szerepet. — Nem magyarázható meg érthetőbben? — Látta a „Nehéz emberek” c. filmet? Persze, hogy megnézte. Emlékszik Pál József csepeli munkás találmányára, a légpárnás köszörűre? — Hogy jön az Ide? Az találmány, nem pedig újítás. — Tudom, csak a példát akarom erőteljesebbé tenni. Tehát. ha egy ilyen ügyes vasmunkás — Tehát azon dől el: többletteljesítmény-e az újítás, vagy pedig olyan produktum, ami társadalmilag, azaz mégiscsak munkakörében elvárható tőle. „Társadalmilag elvárható” — érdekes ez a meghatározás. Van benne tapintatos nevelő hatás, az öntudatra, a közösség iránti felelősségérzetre is apellál. A régi, a „munkaköri kötelesség” rideg, kerek-perec tartalmú fogalom volt. Parancs. Holott újítani vezényszóra nem lehet. Ahhoz valóban újító kedv is kell, nem beszélve a tehetségről, amit jó szóval mindig köny- nyebb kibontakozásra bírni, mint utasításokkal. Az új kritérium. ..a társadalmi elvárhatóság” finomabban tesz különbséget. Azt tudatosítja. hogy beosztásában, funkciójában. munkakörében a társadalom mindenkitől elvárja: törekedjék többre, jobbra, változásra. Ha az újítás „súlya”. — Jó, értem. Míg beszélt, én is elkalandoztam egy kicsit. Üj és régi megfogalmazásról volt szó. Ki gondolná, hogy még a rendeleteknek is van hangneme? Van, amelyik hidegségével elriaszt, a másik meg ott fogja meg az embert, ahol legérzékenyebb: az önérzeténél. Sokan csak legyintenének. számít is ez valamit! Nagyon is sokat. A „szocialista módon élni” jelszó, amely egyike a szocialista brigádmozgalom célkitűzéseinek, az emberi viszonylatok más területein is érezteti formáló hatását. Mint példánkban a rendeletek fogalmazásában, hangnemében. De most jut eszembe. Ki dönti el. hogy az újítás többletteljesítménynek számít, tehát díjazható, vagy ellenkezőleg, csak erkölcsi elismerés jár érte? És ha ez utóbbi véleménnyel nem ért egyet az újító, mit tehet? Eddig is: ha az üzem úgy ítélt, hogy az újítás munkaköri kötelességnek számit akkor a bíró— No, és mit gondol, nem fekszenek el továbbra is fiókok mélyén az újítások? Változtat ezen az új rendelet? — Ha lehet egy rendeletről ilyet mondani, ez is új vonása: „megértő”. A vállalatokat is igyekszik jobban érdekeltté tenni az újítások bevezetésében, patronálásában. Az újításokkal elért népgazdasági eredmény tíz százalékát a válalatok kapják meg. Akik az újítás szakvéleményezésében, elbírálásában, bevezetésében — ez igen lényeges — kiemelkedően tevékenykedtek, ebből az összegből jutalmazhatók. Aztán van még egy másik oldala is a módosításoknak. Sokkal jobban díjazzák maid azokat az újításokat, találmányokat, melyek egy-egy üzem vagy iparág legfontosabb problémáit oldják meg. Látja, még készülőben van az új rendelet, de máris nagy a híre. Tartalma abban új legfőképpen, hogy mindannyiunkat igazságosan érdekeltté tesz az újítások sorsában. Tóth István
