Petőfi Népe, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-05 / 183. szám

Csak fehér köpenyben? Befejeződtek a középisko­lai és az egyetemi felvételek, ki-ki megkapta az értesítést, felvették-e, vagy sem. Az előb­biek érthetően boldogok, úgy érzik, övéik a világ. Az eluta­sítottak táborában pedig nagy a keserűség: Mi lesz? Van-e így értelme az életünknek? Társadalmunk elsősorban arra született, hogy a dolgozó ember rangját megteremtse. Hogy az élet terheit vállán ci­pelő kétkezi munkást is az alkotó ember magas polcára helyezze. Jórészt a kezdeti idők tévedései, felelőtlen ígé­retei okozták, hogy mégis min­den fiatal ma is fehér kö­penybe álmodja magát, vágyai netovábbja a szellemi mun­kakör. S itt maradt a múltból as a torz szemlélet, hogy a szellem régióba csak az emel­kedhet, aki hátat fordít a két­kezi munkának. S zocialista társadalmunk­ban mindenki tanulhat és mű­velődhet. A tanulás mindany- nyiunk eleven joga. Sokan — felelős vezetők is — ezt a jo­got úgy értelmezték, hogy le­gyen minden értelmes ember orvos, mérnök, pedagógus, mű­vész. Hogy ki teremti meg a mindennapi javakat? Ezt a feladatot — úgy látszik, azok­nak szánták, akik valamilyen okból mégsem tanulhattak. Sajnos, a közvélemény is így formálódott: tanulni, egyete­met, főiskolát végezni, fehér köpenybe bújni, búcsút mon­dani a gépeknek, a kalapács­nak, a munkapadnak. Ez az igaza karrier a szocializmus­ban. .. Hát nem ez, illetve nem csupán, ez. Nem lehet minden­ki tervező, irányító, gyógyító, nevelő. A terveket, ötleteket meg is kell valósítani. Eszter­gályosok, kőművesek, rakodó- munkások, búzatermelők és állatgondozók is kellenek. A javak bőségét, világunk alap­ját ők teremtik meg. A szocialista társadalom éppen azt jelenti, hogy az épí­tők, a javak termelői is ré­szesei legyenek a tudásnak, a művelődésnek. A szocialista társadalom éppen azt kell je­lentse, hogy a művelt ember nemcsak fehér köpenyben képzelhető él, s azt is, hogy a kiművelt emberfők sokaságá­ból kell toboroznunk a javak jövendő termelőit. T ársadalmunk megbecsüli az orvost, a mérnököt, a pe­dagógust, a művészt, s munká­jukhoz sok segítséget is ad. Az eszménykép, a legmegbe­csültebb ember mégis a java­kat termelő, a gépeken dol­gozó, művelt munkás volt és marad. Az, aki a javak bősé­gét megteremti. Az a fiatal­ember korunk eszményképe, aki iskolái elvégzése után a gépek mellé áll, alkotni, te­remteni, hogy képességeivel, tudásával művelje a termelés célszerűségét, rendjét. Borunk eszményképe az a fiatalember, aki alkotásnak tekinti, s az alkotás színvona­lára emeli a kétkezi munkát. Kedvvel és hittel dolgozik, mert pontosan látja megtiszte­lő helyét a társadalomban. Látja, hogy a napi munka csak egyharmada az életnek, a másik kétharmada arra va­ló, hogy élvezze az anyagi, az erkölcsi és a kulturális ja­vakat. Azokat, amelyeket ő is segített előállítani, s ame­lyek, ha jól dolgozott, öt il­letik meg leginkább. K. Gy. XX. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM Ára 60 fillér VTTóg preíetőfjei, egyMuTjsTeíí jr 1965. AUG. 5, CSÜTÖRTÖK A nagyüzemi zöldségtermesztés pl 1a* '1 tanácskoztak 1 elada tair 01 Kecském été n Az MSZMP Bács-Kiskun me­gyei Bizottsága és a megyei ta­nács vb mezőgazdasági osztá­lya, valamint a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Kertészeti Munkaközösségének rendezésé­ben szerdán Kecskeméten a nagyüzemi zöldségtermesztés módszereiről tartottak tanács­kozást, amelyen megjelentek a megye több zöldségtermesztő közös gazdaságának vezető szakemberei, valamint a ter­meltető és a felvásárló vállala­tok képviselői. Részt vett a megbeszélésen dr. Molnár Fri­gyes, az MSZMP megyei bizott­ságának első titkára, dr. Glied Károly, a megyei pártbizottság titkára és Paksi Sándor, a Föld­művelésügyi Minisztérium Ker­tészeti Főosztályának főelőadó­ja is. Bank Gyula, a megyei ta­nács vb mezőgazdasági osz­tályvezetőjének megnyitó sza­vai után dr. Mészöly Gyula, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasá­gi Kísérleti Intézet igazgatója részletesen vázolta megyénk zöldségtermesztésének jelenlegi helyzetét, majd rámutatott a fejlesztés további lehetőségei­re. Megemlítette, hogy a megye nagy zöldségter­mesztő körzeteiben 32 ezer holdon folyik a termesztés. Az ország paradicsomtermésé­Meleg hangú, hasznos tanács­kozás színhelye volt tegnap a kiskunfélegyházi szakmaközi bizottság székháza. A járás köz­ségeiből érkezett nyolcvan asz- szony és leány részvételével került sor a járási nőtanács vezetőségválasztó küldöttgyűlé­sére. A járás asszonyainak több éves munkáját, a helyi nőmoz­galom eredményeit összegező és elemző tanácskozáson részt vett és felszólalt Túri József, a já­rási pártbizottság első titkára, Ispánovics Márton, a járási ta­nács vb elnöke és Szűcs Béláné, a megyei nőtanács munkatársa is. A járási nőtanács beszámoló­ját Tóth Józsefné titkár ter­jesztette a tanácskozás elé. Szá­mot adva a községi nőtanácsok és termelőszövetkezeti nőbizott­ságok újjáválasztásáról elmon­dotta, hogy összesen 192 veze­tőségi tagot választottak úiiá. A választási gyűlések eredmé­nyessége azonban nemcsak ab­ban tükröződik, hogy sok új erővel gyarapodott a nőmozga­lom. hanem abban is. hogy a tanácskozásokon született meg például az az ötlet, hogy minden háztájiból 5 kiló bab és 2 kiló mák szerződésre való termelésével javítsanak az áru­ellátáson. Eddig mintegy 70 mázsa babra és 8 mázsa mákra ! nek például a 18 százaléka szár­mazik megyénkből. A kísérleti intézet tudomá­nyos munkatársai rendszeresen | felmérik és elemzik a megye I zöldségtermesztési eredményeit, s a fejlesztés lehetőségeit. Vizs­gálatuk nyomán tanulmány ké­szült, amely a termőhely alkal­massága, az éghajlati viszo­nyok, az öntözési lehetőségek, a munkaerő-ellátottság, s még számos más tényező figyelembe vételével öt zöldségtermesztő tájegység kialakítására tesz ja­vaslatot. Ezek a tájkörzetek, mint azt a felmérés megálla­pítja, a megye távlati igényeit is fedezni tudják. Dr. Somos András akadémi­kus, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola rektora „A nagyüze­mi zöldségtermesztés keretei és jövedelmezősége” címmel tar­tott előadást. Hangsúlyozta, hogy a termesztés szervezési kérdéseit az eddiginél még jobban szem előtt kell tartani. Gyakori hibaként említette meg a többi közt az öntözőberende- j zések, valamint az üzemi épü­letek — palántanevelő telep, szaporítóházak, stb. — nem megfelelő kihasználását. Ami a termesztés jövedelme­zőségét illeti, az ezt befolyáso­ló tényezők közül első helyen j áll az önköltség csökkentése. kötöttek szerződést a járás ház­táji gazdaságaiból. A baromfi­tenyésztési akcióba háromezer család kapcsolódott be. A szö­vetkezeti asszonyokkal folyta­tott beszélgetések, tanácskozá­sok eredményeként fellendült a verseny nemcsak az állatte­nyésztésben. de a növényter­mesztésben is. Az alpári Búza­kalász Termelőszövetkezet hu­szonöttagú növénytermesztő női munkacsapata 70 hold kuko­rica és répa példaszerű műve­lésével küzd a szocialista cí­mért folyó versenyben. A pe- tőfiszállási Szabadság Termelő- szövetkezetben a nők művelik a kukoricatermő terület na­gyobb részét, s a tervezett ter­mésátlag 30 százalékos túltel­jesítését vállalták. A nők helytállása természe­tesen nemcsak a termelési ered­ményekben mérhető le. Gondol­kodásmódjuk változásait ielzi. hogy évente százötvenen-két- százan végzik el az általános iskola levelező tagozatát és csak­nem ugyanennyien gyarapítják tudásukat a közép- és felsőfokú iskolákban. Ezenkívül jelentős számban vesznek részt a párt­oktatásban. a nőtanács külön­böző előadássorozatain. A tanácskozáson természete­sen a soron következő feladatok összegezésére is sor került» Ahhoz, hogy kiegyenlített, nagy termésátlagokat érhessünk el, a legfőbb tennivalók egyi­ke a megfelelő, jó vetés­forgó kialakítása. Ennél nem kevésbé fontos az öntözővíz és a talajjavító anya­gok együttes alkalmazása. A jövedelmezőség növelésének és az önköltség csökkentésének to­vábbi módjai: a kézi munka csökkentése, illetve a gépesítés fokozása. — A meglevő lehetőségekkel ésszerűen élni elsőrendű köte­lességünk, egyszersmind előfel­tétele a valóban tudományosan megalapozott termesztésnek — fejezte be előadását az akadé­mikus. Kresch József, az Állami Gazdaságok Főigazgatósága zöldségtermesztési osztályának vezetője a zöldségtermesztés üzemesítésének az állami gaz­daságokban szerzett tapasztala­tait ismertette. Beszámolóját több hozzászólás követte. A ta­nácskozást dr. Molnár Frigyes elvtárs hozzászólása zárta be. — Megyénkben a szőlő- és gyümölcsöstelepítéa nagy erő­feszítések árán létrejött prog­ramja után az eddiginél lénye­gesen nagyobb gondot kívánunk a zöldségtermesztés fejlesztésé­re fordítani — mondotta. Erőforrásainkat főként a nagyüzemi gazdaságokra szándékszunk összpontosí­tani. A nagyüzem mellett azonban továbbra is figyelmet szente­lünk és minden lehetséges tá­mogatást megadunk a hagyo­mányos módszerekkel termesz­tő gazdaságoknak is. Meggyő­ződésem, hogy megyénk — ahol az összes felvásárlási ér­téknek több mint a fele a ker­tészeti üzemágból származik — a jövőben a zöldségtermesztés nagyüzemivé tételében is je­lentős előrehaladást mutathat majd fel. ATHÉN. (MTI) A görög parlament kedd es­ti „marathoni” ülése helyi idő szerint éjjel két órakor ért vé­get. Nyugati hírügynökségek jelentése szerint a bizalmi sza­vazás a következő ülésen vár­ható. A keddi ülésen ismét nem volt jelen Papandreu, aki a parlament egyik irodahelyisé­gében ülve, hangszórón hall­gatta a vitát. Maga a vita rend­kívül egyoldalú volt, Papand­reu támogatói ugyanis nem szólaltak fel, csak közbekiáltá­saikkal juttatták kifejezésre a Novasz-kormányt elítélő véle­ményüket. A felszólalók között volt Pipinelisz egykori minisz­terelnök, Markezinisz, a jobb­| Sekou Touré Beigradbói Kairóba utazott Meg beszélések I\a«szer elnökkel Sekou Touré guineai köztársa­sági elnök befejezte kétnapos jugoszláviai baráti látogatását, és szerdán kora hajnalban kü- j lönrepülőgépen Pulából eluta- j zott Kairóba. Az EAK fővárosában szerdán délelőtt megkezdődtek Sekou Touré guineai köztársasági el­nök és Nasszer elnök megbe­szélései. Délben a EAK elnö­ke bankettet adott az Bl-Tahira palotában vendége tiszteletére. A megbeszélések a követke­ző kérdéseket ölelték fel: Az algériai helyzet és a két ország kapcsolatai az algé­riai nemzeti forradalmi tanács­csal. (Mint ismeretes, Guinea Ben Bella volt elnököt támo­gatja, az EAK pedig baráti kapcsolatokra törekszik az új algériai kormánnyal.) Az afro­ázsiai és az accrai konferencia, valamint; a vietnami probléma megoldását elősegítő újabb kez­deményezés. Sekou Touré tájé­koztatta Nasszer elnököt Tito elnökkel Brioniban folytatott tárgyalásairól és az el nem köte­lezett országok újabb jószolgála­ti missziójával kapcsolatos véle­ményéről. Az említett kérdésekben ki­alakult álláspontokról a közös közlemény számol majd be. Ezt egyidejűleg hozzák nyilvános­ságra csütörtökön Kairóban és Conakryban. Sekou Touré ma utazik haza. Az afgán király szovjet vezetőkkel tárgyalt Muhammed Zahir sah, afgán király szerdán délelőtt a Kreml­ben megbeszélést folytatott Alekszej Koszigin szovjet mi­niszterelnökkel, Anasztasz Miko- jannal, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöké­vel és Dimitrij Poljanszkijjal, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökhelyettesével. oldali úgynevezett haladó párt vezére, Micotakisz gazdasági csúcsminiszter és több más po­litikus. Valamennyien a koráb­bi Papandreu-kormányt vádol­ták a deficites gazdaságpoliti­ka, a „zavaros” külpolitikai vo­nalvezetés, „a nemzet megosz­tására” irányuló belpolitika miatt. A padsorokból gyakran harsant fel a kiáltás: „Hazug!” „Áruló!”, „Az udvar lakája!”. A rendőrség elvezetett egy nőt, aki a karzatról öklét rázva ki­áltotta Novasz felé: „A nép meg fogja büntetni önt!” A következő ülés szónoklis­tájára huszonötén iratkoztak fel. Bizalmi szavazásra csak a felszólalások elhangzása után kerülhet sor­Nil munkacsapat . , a szocialista címert Háromezer család Mw házán a baromfitenyésztési akcióban Egyoldalú vita az udvar lakájai között Ismét elnapolták a bizalmi szavazást

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents