Petőfi Népe, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-04 / 182. szám

1965, augusztus 4, szerda 3. oldal DIÁKLÁNYOK A MÉK-TELEPEN A MEK kiskőrösi kirendelt- - ,, CSAK JÓT hallunk róluk Előkészületek a kajszibarack gépesített szüretelésére A válogatók egyik csoportja. Megkezdődött megyénkben az első nagyszabású kísérletsorozat a kajszibarack gépesített beta­karításának előkészítésére. A következő néhány év alatt ugyanis több mint 10 ezer holdnyi nagyüzemi kaj­szibarackos fordul termőre állami és szövetkezeti gaz­daságainkban, s e hatalmas gyümölcsmennyi­ség leszedésének, szállításának, osztályozásának feladata a ha­Kétmillió mázsa zöldtakarmányt .konzerválnak" Állami és termelőszövetkezeti gazdaságainkban hozzáfogtak a s i lótakarmánynövények betaka­rításához is. Az idén. a másod­vetésekkel együtt, a tavalyinál jóval nagyobb területről, mint­egy 50 ezer holdról kell idejé­ben és ió minőségben betakarí­tani a silózandó növényeket. A csapadékos idő kedvező ha­tásától a silókukorica harsogó frissen kerül „konzerválásra”. Az állami gazdaságok fő veté­sű silókukorica-földjein már 77 betakarító gép dolgozik, és több mint 150 pótkocsis vontató szál­lítja az állattenyésztő közpon­tokba a zöldzúzalékot. Egy-egy silókazalban 100-200 vagon szi- lázst préselnek, tömörítenék, helyenként pedig ennél is töb­bet. A zöldtakarmány kazlai szinte „kinőnek” a majorokból. A termelőszövetkezeti gazda­ságokban is megkezdődött a si­lózás. A jövő héten már 355 si­lózógép aprítja, vágja megyénk­ben a kukoricát, és mintegy fél­ezer vontató szolgálja ki a be­takarító gépeket. A jó minőségű zöldtakarmányból összesen mint­egy kétmillió mázsa mennyiség­nek a silózására kerül sor. A magyar kereskedelem nagyszabású kiállítása gyományos módszerekkel, kizá­rólag kézi erővel, megoldhatat­lan lenne. A Kertészeti Kutató Intézet — a Bácsalmási Állami Gaz­daság területén — 48 barackfán, illetve ezek termésén végez sokoldalú vizsgálatokat. A gépi szedés lehetőségeinek eldöntésére pontosan felmérik, hogyan helyezkednek el a lomb­koronán a különböző nagyságú és érettségű gyümölcsök. Az osztályozás gépesítéséhez azt kell tudni, milyen összefüggés van a gyümölcs mérete és sú­lya között: ezt a 48 fáról le­szedett mintegy 40 ezer barack egyenkénti adatai alapján ál­lapítják meg. A mérésekkel párhuzamosan a kutatóintézet — ugyancsak a Bácsalmási Állami Gazdaság­ban — megkezdte a nagyüzemi kö­vetelményeknek már többé- kevésbé megfelelő szedő-, szállító-, és osztályozóesz­közök, illetve módszerek ki­próbálását. Ezeknél kétféle vizsgálatot vé- j geznek: pontosan mérik a dol­gozók és a gépek teljesítmé­nyét, s rögtön a tábla szélén ellenőrzik, hogy milyen sérü­lést szenvedett a gyümölcs, mi­vel a betakarítás gépesítésénél a gyümölcs épségének megőr­zése jelenti az egyik problémát. Az utóbbit speciális módon, az intézetben végzett „ejtési pró­bákkal” is mérik. A gazdaságosabb kajszi ba- racktermeiéshez csökkente­ni kell a szedések számát is, Országh Margit, az általános iskola nyolcadikos tanulója rá­ragasztja a címkét a barackos ládákra. Ha lehet így mondani, örül­tünk annak, hogy egy „ügyele­tes” előadónő kivételével senkit nem találtunk a kiskunfélegy­házi városi tanács vb mezőgaz­dasági osztályán. — A mi „íróasztalunk” ilyen­kor a határ — mentegetőzött kedvesen az egyetlen bent levő — és igazat adtunk neki. Ebéd után — szakmunkás­szerződtető útjáról — véletlenül benézett az osztályra Ficsor László elvtárs. Minthogy épp a mezőgazdasági ösztöndíjasok re­ferensét kerestük, tőle vettünk villáminterjút. Hány ösztöndíja­sa van Fél egyházának? Mit csi­nálnak most? Miként foglalko­zik velük az osztály? E fő kér­dések körül forgott a beszélge­tés. — 1963. őszétől számítva — 14 tsz- és tanácsi ösztöndíjasunk van. Közülük heten már végez­tek. öt még tanul. — Ez még csak tizenkettő. Kettővel mi van? — Ök — sajnos — a januári pótvizsgán sem feleltek meg. így elestek az anyagi támogatástól. — Akik végeztek, állták adott szavukat? Oda jöttek vissza, ahonnan a segítséget kapták? — Igen. Dobos László a Gyön­gyösi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban tavaly szerezte meg a végbizonyítványt. A Bem Tsz-be várják őt vissza. Négy hónapi jó munkájával szerezte meg a bizalmat. Most katona. ségének telepén — miként már közöltük — helybeli diáklányok válogatják, sorolják az exportra szánt barackot. Botlik Szabolcsné még mint Kovács Mária élvezte a városi tanács ösztöndíját. Múlt évben végezte él az Agrártudományi Egyetemet. Most telt le gyakor­noki éve a Kiskunfélegyháza és Környéke Lúdtenyésztő és Hiz­laló önálló Közös Vállalkozás­nál. Jól dolgozott, természetes, hogy „avanzséroz”. — Az idén kik jöttek haza? — Pintér András, a Kecske­méti Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumból. Már két hete gya­kornok a Móra Tsz-ben. Eddig csak jót hallottunk róla. Pontos, korán kint van a munkában. Vele végzett Szőke József, ö augusztus 1-vel áll munkába a Kiskunság Tsz-ben. Hajagos Tóth Antal és Sípos Pál az Agrártudományi Egye­temen november-decemberben fejezi be tanulmányait. A köte­lező gyakorlati időt itt töltik most a Lenin Tsz-ben. — Mikor végeznek a többiek? — Fülöp Mária 1968-ban az Agráx'tudományi Egyetemen — őt a Béke Tsz várja. Nógrádi László a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán 1966-ban. A Kiskun­ság Tsz számít rá. Vaszkó Imre a Mezőtúri Felsőfokú Mg. Tech­nikumban. A Bem Tsz lesz a „gazdája”. Bartucz Imre és Haj­dú Franciska a Kecskeméti Fel­sőfokú Mg. Technikumban 1966-ban kap végbizonyítványt A Móra Ferenc, illetve a Bem Tsz szakemberei lesznek. — Van, aki régebben végzett? — Ladányi Endre — 1963-ban a Felsőfokú Állattenyésztési Technikumban. Azóta a Vörös Október Tsz-ben dolgozott — eredményesen. Most máshol lesz szükség rá. — Milyen családokból jöttek? Ficsor László sorra vette a neveket. — Vasutas, paraszt, tsz-tag, tanácsi alkalmazott, pedagógus, munkásszülők egyaránt vannak. — Hogyan foglalkozik velük a mezőgazdasági osztály? Mi­lyen a kapcsolat? Figyelemmel kísérik-e tanulmányi előmene- i telüket? ' — Vakációban — évközben is felkeresnek bennünket. Szakdol­gozatok Írásához adatokat kér­nek, tájékozódnak tőlünk. Az osztályzatokról — éppen az ösz­töndíj feltételeként — rendszeres információkat kapunk az inté­zetektől ... Amikor a nyári gya­korlati munkára kimennek szö­vetkezetükbe, első nap velük vagyunk. Velünk egyetértésben jelölik ki a tsz-ben. ki irányítja, foglalkoztatja őket. S azután is figyelemmel kísérjük körülmé­nyeiket. munkájukat... Az a tapasztalat, hogy könnyen bele­találják magukat, nincs lámpa­láz. hasznosan töltik idejüket. Mi is ösztönöztük a szövetke­zeteket, hogy a kezdő szakem­bereket anyagiakkal, járművel, albérlet juttatással is segítsék. A Leninben például motorke­rékpárt kapott a gyakornok. A Kiskunságban, Bem Tsz-ben párszáz forint többlettel hono­rálták a gyakornok igyekezetét — a fizetésen felül. — Volt-e példa, hogy csalód­tak az ösztöndíjasban? — Egy, de már régen. Mikor az ösztöndíjrendszer kezdetén jártunk. Egyik kiskunhalasi diá­kunk az első évben felvette a pénztámogatást, aztán engedett a csábításnak, máshová váltott át. Biztosra vette, hogy felve­szik. Nem úgy történt. Elvesz­tette az ösztöndíjat is ... Abban az időben még megfigyelhető volt, hogy jelentős számban olyan diákok jöttek mezőgazda- sági felsőfokú tanintézetekbe, egyetemre, akiket máshol nem vettek fel... Akikről beszélget­tünk, már mindannyian hiva- tásszeretetből választották ezt a pályát. — Szoktak e róluk az iskolák­ban, egyetemen személyesen ér­deklődni? Látogatják-e őket a tanácstól, tsz-től, mondjuk éven­te egy-egy alkalommal? Külön programunk erre nincs. De nem is szükséges. Itt a tanácsnál, a tsz-ekben a veze­tők — valamennyien tanulunk. Egyetemen, felsőfokú techni­kumban, főiskolán. Mint diákok találkozunk ösztöndíjasainkkal. Tóth István Vágják a majoránnát Kalocsa vidékén megkezdő­dött a majoránna aratása. A bőséges csapadék hatására dús, lombos a növény, így a tavalyi év rendkívül gazdag termése után az idén is jó minőségű nyersanyagot takarítanak be a termelőszövetkezetek és a ház­táji gazdaságok. Mivel az elmúlt évi termés­ből még mindig 25 vagonra va­ló vár feldolgozásra, az idén kisebb területen, csupán 200 holdon foglalkoztak a növény termesztésével. A majoránnát a Gyógynövénygyűjtő Vállalat bajai telepére szállítják, ahon­nan pelyvának és olajnak fel­dolgozva továbbítják külföldre. Már nevelik az új gyár szakembereit Az öt kisüzem összevonásával létrehozott Szerszám- és Gép­elemgyárak Vállalat valameny- nyi gyára teljesítette tervmuta­tóit az első fél évben, s a ter­melés, a termelékenység és az önköltség egyaránt kedvezőb­ben alakult a tervezettnél. Az idén már minden beruházás nélkül ötvenmillió forint érté­kű áruval többet tudnak gyár­tani, mint az összevonás előtt. A következő ötéves tervidőszak­ban jelentős összegeket költe­nek a vállalat bővítésére. Bé­késcsabán jövőre megkezdődik az új forgácsoló szerszámgyár építése. Ugyancsak a harmadik ötéves tervidőszakban mintegy 100 millió forintos költséggel Kecskeméten is épül a vállalat számára egy üzem, itt a pneu­matikus és hidraulikus berende­zések gyártását vezetik be. Kecskeméten már megkezdte működését egy kisebb tanuló­üzem, ahol az új gyár szak­embereit nevelik. (MTI) „Vegyészet az iparban” cím­mel szeptemberben Moszkvában nagyszabású nemzetközi szak- kiállítást rendeznek. A vegyipa­ri kiállítás színhelye a Szokol- nyiki-park lesz, ahol a magyar árubemutató 1500—2500 négy­zetméter területet foglal majd el. Ez lesz idén a Magyar Ke­reskedelmi Kamara egyik leg­nagyobb kiterjedésű külföldi kiállítása. A magyar export­cikkek közül a szovjet szakér­tők és a nemzetközi szakkörök képviselői tanulmányozhatják a Lampart márkájú saválló vegy­ipari gépeket, a műanyagipari, gyógyszergyári berendezéseket és a különböző rendeltetésű komplett laboratóriumok műkö­dését is, amelyek között bioló­giai és takarmányvizsgáló la­boratóriumok is lesznek. Válla­lataink a kiállításon bemutat­nak sokféle vegyi alap- és se­gédanyagot, kész terméket, sőt még vegyipari szakkönyveket is. most ugyanis, az érés folyama­tosságának megfelelően, minden fáról legalább 3—4 részletben szedik le a gyümölcsöt. A szedések optimális számá­nak és időpontjának megállapí­tásához szintén többféle kísér­letet végeznek. Laboratóriumi vizsgálatokkal keresik a gyü­mölcs érettségének objektív is­mérveit, és tanulmányozzák, hogy az utóérés során mi tör­ténik a nem teljesen éretten leszedett barackkal. Egy kutatóintézet 10 éve Az ország legkülönbözőbb vi­dékeiről együttesen mintegy 2000 mezőgazdasági szakember utazott az elmúlt napokban Szarvasra, hogy megtekintse és tanulmányozza az öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet­ben megrendezett nagyszabású rét- és legelőgazdálkodási be­mutatót, Hasonlóképpen jól si­kerültek és nagy volt az érdek­lődés a záróakkordként megren­dezett Békés megyei Napok iránt. A magyar mezőgazdaság csaknem 300 szakembere tanul­mányozta ez alkalommal az öntözési és Rizstermesztési Ku­tató Intézet tízéves munkássá­gának eredményét összegező legjobb módszereket.

Next

/
Thumbnails
Contents