Petőfi Népe, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-27 / 201. szám

Győgyszeriparunk világszínvonalon Rák- és vírusellenes anyagok, tíj antibiotikumok a kutatási programban Dolgozni, tanulni művelődni akarunk Az iparon t>elül a gyógyszer­ipar különleges jelentősége és fejlettsége joggal nevezhető ma­gyar specialitásnak. Erre utal egyebek között az a tény, hogy vegyipari termelésünk csaknem egynegyedét a gyógyszeripar ál­lítja elő. Gyógyszeriparunk fej­biztosítása mellett az export­igényeknek megfelelően alakí­tották ki. A .harmadik ötéves terv főbb kutatási témái: rák­ellenes anyagok antituberkuloti- kumok. vírusellenes anyagok, új antibiotikumok, a vegetatív ideg- rendszerre ható, valamint a szív­ás keringési rendszer betegségeit gyógyító készítmények előállí- j tása. A harmadik ötéves terv idő- j szakában a gyógyszeripari ter- i melés exporthányada a jelenlegi i 62 százalékról — a tervek sze­rint — 75 százalékra növekszik. A magyar gyógyszerek legfőbb : piacait továbbra is a KGST- ! országok jelentik, noha már je­lenleg is összesen 70 ország vásárolja gyógy­szereinket. j Gyógyszergyártásunk fejlődése | egyebek között a kivitel össze- [ tételének módosulásában szin­tén tükröződik: a háború előtt az exportbevétel kétharmada a * gyógyszeralapanyagokból — pl. I alkaloidák — származott, míg I jelenleg a specialitások 'és a | kész gyógyszerek adják a kivi­tel értékének 61 százalékát. I G. I. KECSKEMÉTEN is megala­kult a Vakok és Csökkentlátók Szövetségének megyei csoport­ja. Szükségességét mindenek­előtt az indokolja, hogy me­gyénkben igen nagy számban élnek olyan emberek, akik tel­jesen elvesztették szemük vilá­gát. vagy látóképességük igen lecsökkent. A PEREMVÁROSBAN lődési üteme az elmúlt 15 esz­tendőben 7,5-szeresen meghaladta a teljes ipari termelés növe­kedését. Gyógyszeriparunk a termelési érték alapján világviszonylatban a 10—11. helyen áll, míg a gyógyszerkivitelben a világ gyógyszert exportáló államai között a hetedik helyre került. Hazánk a gyógyszergyártás­ban kétségkívül számottevő ha­gyományokkal, termelési tapasz- j falatokkal és kutatási eredmé- j nyekkel, szellemi kapacitással j rendelkezik. A magyar gyógy-, szeripar gyors fejlődésének má-; sík ösztönzője a KGST-országok i eredményes gyógyszeripari együttműködése. A KGST gyógyszeripari munkacsoportja több mint másfél száz gyógy­szeripari termék szakosítására dolgozott ki javaslatokat. A sza­kosított gyógyszerkészítmények­nek csaknem 50 százaléka — ki­zárólagos, vagy párhuzamos gyártás keretében — Magyaror­szág profiljába tartozik. Gyógyszeriparunknak fontos szerepe van a KGST-országok gyógyszerszükségletének: kielégí- j tésében. Az 1963—1965-ös évek­re vonatkozó kölcsönös szállítási tervek adatai szerint a Szovjet- unió, NDK, Csehszlovákia, Len-1 gyelország. Románia és Bulgária KGST-országokból származó; együttes gyógyszer-behozatalá­ban hazánk 43,7 százalékkal ré­szesedik. A tagországok gyógy­szerellátásának minőségi és mennyiségi javulásában, a tő­kés import csökkenésében nem kis része van a magyar gyógy­szeriparnak. A gyógyszeripar világszerte az ipari fejlődés egyik legdinami­kusabb ágazata. A fejlődés üte­A pár héttel ezelőtt megtar­tott alakuló ülésen közel két­százan jöttek össze, hogy részt vegyenek a csoport megalakítá­sában és természetesen annak további munkájában is. Mégha, tó látvány volt ez a sok, fehér bottal kopogó ember, amint ar­cukat a fény felé fordítva hall­gatták egymás után felszólaló társaikat. Szinte mindegyikőjük szavából az derült ki. hogy is- meriic a lehetőségeket, reálisan látják saját helyzetüket. Dol­gozni, tanulni, művelődni akar­nak. hasznos, alkotó tevékeny­séget folytató tagjai akarnak lenni a társadalomnak. A meg­alakult megyei csoportnak is el. sősorban az a feladata, hogy e célok elérése érdekében nyújt­son segítséget a tagoknak, fel­kutassa az áltáluk is elvégez­hető munkalehetőségeket, vagy ha az nincs elegendő, újakat teremtsen. NEM EGYSZERŰ feladat ez. A nehézségekkel tisztában van­nak maguk a vakok és veze­tőik is. Közel kétszáz csökkent munkaképességű emberről van szó. Ennyi dolgozni akaró em­bernek kell munkaalkalmat biz­tosítani, segítséget nyújtani a megélhetésben, vágyaik, emberi céljaik elérésében. Ez nemcsak a megyei csoport vezetőségének feladata, de mindannyiunk em­beri kötelessége is. Ezzel tisztá­ban vannak a városi és megyei szervek vezetői egyaránt és a lehetőségekhez mérten sokat se­gítenek a vakok helyzetének javításán. A Kecskeméti Városi Hűvös nyárbúcsúztató A Meteorológiai Intézet Köz­ponti Előrejelző Osztályán tájé­koztatásul közölték, hogy gyors javulásra egyelőre nem számít­hatunk. Valószínűleg tehát, hű­vös lesz a nyárbúcsúztató. A meteorológusok véleménye sze­rint az augusztus végi lehűlés remélhetőleg csütörtökön érte el mélypontját, és lassú javu­lásra már számíthatunk. Pénte­ken fokozatosan felszakadozik a felhőzet. A keleti országré­szeken azonban még több he­lyen lesznek esők. Az élénk, helyenként erős, a Dunántúlon viharos erejű északnyugati- északi szél még pénteken is ki­tart. A lassú felmelegedés pén­teken reggel 8—13 fokról indul és a maximumok előrelátható­lag 16—21 fokig emelkednek. (MTI) PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bacs-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja « Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal:-fecskémét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesitőknéL. ..«fizetési dij I hónapra 13 forint Bács-Kink un megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85. Index: 25 065. NQM KÖVETTE mél­tatlankodó felmorajlás a teremben, amikor a nőtanácsi vezetőséget újjáválasztó tanácsko­zás egyik résztvevője a nők egyenrangúságá­nak érvényesüléséről szólva a többek között megjegyezte: „Bizony, olykor még nem is olyan könnyű a joga­inkkal élni. Hiszen most is itt ül közöt­tünk három olyan asz- szonytársunk, aki szin­te szökve jött el hazul­ról, miután a férj ko­ra reggel munkába j ment. Mint említették igyekezniük kell majd 1 haza, hogy a vacsora 1 frissen párologjon az I asztalon, mire a férj­KONTRASZT úr megtér. Ezzel ve­szik elejét a családi bé­kétlenségnek. Mert nem mindenütt tanul­ta meg még a férj, hogy az asszonynak is vannak jogai.. NEM CSODÁLKO­ZOTT a példán senki. De efféle megjegyzést, hogy: „Sajnos, ismer­jük, ilyen bizony elő­fordul ...” innen is, onnan is haliam lehe­tett. Ám. hogy vannak másmilyen férjek is, hadd bizonyítsa egy, a tanácskozás szünetében ellesett beszélgetés. — Szintén tsz-ből? — kérdezte egy 35—40 év körüli társnőjétől a nőgyűlés egyik részt­vevője. — Nem, felvásárló telepről. Ha nem tudok magam helyett segítsé­get állítani, nem jöhet­tem volna el, mert ösz- szesen hárman csinál­juk a gyümölcsátvételt. De az én édespárom éppen szabadnapos. So­főr a foglalkozása. Azt mondta nekem: „Men­jél csak anyukám, dol­gozok én helyetted, sze­retem, ha bekapcso­lódsz az ilyen dolgok­ba ..Tudja, nagyon jó ember az én fér­jem! — Ez ö? — kíván­csiskodik a beszélgető partner, társnője nyak­láncán függő érmecs- kére, s a benne levő fényképre pillantva. — Igen ... Persze, akkor még nagyon fia­talok voltunk, amikor ezt kaptam tőle. Azóta hordom, mert bár ő nem mondja, de tu­dom, hogy jólesik ne­ki... — HÁT BIZONY — mondja kedves mo­sollyal a másik asz- szony —, egy igazán jó férj még ezt is megér­demli! (—J —n) í Tanács például helyiséget biz­j tosított számukra, a megyei ta­nácstól berendezést kaptak stb. I .Már az alakuló ülésen is töb­ben elmondották, hogy dolgozni szeretnének. Volt, aki pontírá­sos könyv után érdeklődött, más írógépet szereteti volna, hogy munkát vállalhasson. — Egyik felszólaló elmondta, hogy sokan — főleg a férfiak — szí­vesen kitanulnák a kefekötést. Ehhez azonban elsősorban egy helyiséget kellene biztosítani, ahol hetenként néhányszor ösz- szejönnének, amit műhelynek használhatnának. Oktató már van. Nehéz lesz megoldani a vidékiek beutazását, különösen nagy gond a szállásolás és egyéb problémák is adódtak. A SZÖVETSÉG országos köz­pontjától ígéretet kaptak arra, hogy kisebb könyvtárat külde­nek majd le, sőt tudnak adni magnetofont, szalaggal, amelyre regények, elbeszélések vannak felvéve. Nyilvánvalóan nem egyszerre, de folyamatosan megoldódnak a további gondok is. A Kecskeméti Konzervgyár egyes telepének egyik szocialis­ta brigádja például vállalta, hogy társadalmi munkában helyreállítja — tatarozza, ki­festi — a most kapott helyisé­get. Reméljük, az ígéretet ha­marosan beváltják, mert addig a vezetőség nem tudja megkez­deni a munkát, amiből pedig — a fentieket látva — bőven akad. Nyilvánvaló tehát, hogy a va­kok dolgozni akarnak. Gondjai­kat természetesen, egymaguk nem képesek megoldani, de er­re nincsenek is ráutalva, hiszen az egész társadalom erejéhez mérten segítséget nyújt nekik. Szocializmust építő országunk­ban, s ezen belül megyénkben is, nem egy szép példájával ta­lálkoztunk már a humanitás­nak. az önzetlen támogatásnak, az emberbaráti közreműködés­nek. Kétszeresen kötelességünk ez azokkal szemben, akik a munkában rokkantak meg, ott vesztették el szemük világát. Jő érzés számukra, hogy nem felesleges emberek, az ő kétke­zi, vagy szellemi tevékenysé­gükre is szüksége van népünk­nek. számítunk rájuk, s ezt a vakok igyekeznek hétköznapi munkájukban értékké formálni. DOLGOZNI, művelődni akar­nak, mert tudják, hogy a mun­ka által kapcsolódnak clszakít- hatatlanul az egészhez, a nagy közösséghez, mert tudják, hogy ezáltal teljes értékű polgárai lesznek társadalmunknak. Gál Sándor Akasztói híradás (Tudósítónktól.) Községünkben is befejeződött a cséplés. Négy géppel folyt a munka, s a cséplőcsapatok versenyben álltak egymással. A legjobb cséplőcsapatot a tszcs 600 forinttal jutalmazta. Az ér­tékelésnél a minőségi munka mellett a jó kollektív szellemet vették figyelembe. Egyébként minden cséplőcsapat kapott el­ismerő oklevelet. A verseny gondos értékelésével és a leg­jobbak jutalmazásával az a cé­lunk. hogy mindjobban éleszt­gessük a tszcs-ben a verseny- szellemet. Ezúttal akad egy megjegyzé­sünk is. Az alkotmánynapi ün­nepségre nálunk háromszázan gyűltek egybe a kultúrotthon- ban. Nagy bosszúságot okozott azonban, hogy az ünnepség szó­noka nem érkezett meg Kiskő­rösről. Több mint félórás vára­kozás után Dolezsál Ferenc, a tanácsi vb elnökünk „ugrott” be előadónak. Megmentette a hely. zetet. Ma is úgy vélekednek az emberek, hogy állami ünnepen ilyen megemlékezés még nem volt Akasztón. Ez azonban sem­mit sem szépít a kiskőrösi ün­nepi szónok mulasztásán. Ondrovics József me jórészt a gyógyszeripari ku­tatás-fejlesztés eredménye. Gyógyszeriparunk jelentős szel­lemi és anyagi forrást fordít er­re a célra. Az iparág összlétszá- mának 10 százaléka kutatással- fejlesztéssei foglalkozik. Az évente előállított és megvizsgált új vegyületek száma mintegy 1000. s ebből évente általában egy-egy eredeti gyógyszer kerül for­galomba. 1955—1964 között a magyar gyógyszeripar 11 eredeti gyógy­szert állított elő. Az eredeti gyógyszerek mellett az iparág újonnan bevezetett készítmé­nyekkel is gyarapítja választé­kát. Gyógyszeriparunk fejlődésé­nek távlatai jelentős mértékben összefüggenek a KGST-országok gyógyszeripari együttműködésé­vel. Beruházásokkal és korsze­rűsítésekkel az iparág termelési kapacitását lí>66—1970 között kétszeresére bővítik. Az új terv­időszakban létesítendő kapacitá­sokat a világviszonylatban is gazdaságos és termelékeny gyár­tás feltételei alapján tervezik. Az iparág kutatási-fejlesztési programját a hazai szükséglet A városi tanács házi építőbrigádjának munkája nyomán rövi­desen két új élelmiszerbolttal gazdagodik Kecskemét peremkerü­lete. A Matkói úton e hó végére elkészülő korszerű élelmiszerbolt mellett egy asztalos- és gépjavító műhely építkezése is gyorsan halad — ugyancsak az Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat szá­mára.

Next

/
Thumbnails
Contents