Petőfi Népe, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-25 / 199. szám
1D8S. sagosztus 25, szerda 3. oldal fi nemzetközi homokhasznosítási konferencia tapasztalatai Dr. Egerszegi Sándor Kossuth-díjas hutató nyilatkozata Miként hírül adtuk, hazánkban — és részben megyénkben — tartották meg koordinációs munkaértekezletüket a szocialista országok talajtani kutatói. A homoktalajok termékenysége növelésének lehetőségeit vitatták meg a Földművelésügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia által rendezett nyilvános előadásokon, bemutatókon. Ez alkalomból felkértük, dr. Egerszegi Sándor Kossuth- díjas professzort, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete homoki osztályának vezetőjét, hogy nyilatkozzék lapunknak a homok hasznosításának időszerű kérdéseiről. — Hogyan foglalná ösz- sze a mostani tanácskozás jelentőségét? — Tíz év alatt negyedszer tartottak megbeszélést a Szovjetunió, az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia, Románia és Magyarország homoktalajainak kutatói. A mostanira Jugoszlávia is küldött megfigyelőt A téma igen széles körű volt, kiterjedt a talajművelés és javítás, az agrotechnika, a tápanyagellátás, valamint az öntözés problémáira. Hasonló konferencia nem volt még Magyar- országon. Nem lényegtelen ezt megjegyezni, hiszen a homok hasznosításának jelentősége világszerte előtérbe nyomul. A homoknak, mint talajféleségnek ugyanis számos előnye van: könnyen művelhető s így viszonylag hamar kamatoztatja a beruházást; szerkezetét az időjárás változásai lényegesen nem befolyásolják; továbbá a csapadék könnyebben jut a gyökérzethez mint a kötött talajokban. Másrészt azonban a homoktalaj is ennyiféle ahány helyen előfordul. Ezért szükséges a különböző országok kutatóinak kicserélniük tapasztalataikat gondolataikat. Ami azonban sikeressé teheti az effajta megbeszéléseket, mint ahogy tette is a mostanit, az a közös elméleti alap, amely a homokkutatás középpontjába a növényélettan szempontjait helyezi. I — Bács-Kiskun megye homoktalajainak gépesítésére, tápanyagpótlására és öntözésére milyenek a lehetőségek? — A találkozó során, a Pest megyei Örszentmiklóson intézetünk bemutatott három különböző típusú, NDK, lengyel és magyar gyártmányú ekét. Magyar részről egyébként bemutatásra került még az újfajta talajmaró és szalmázó henger is. De visszatérve az ekékhez, — ezek közül az NDK-beli bizonyult a legmegfelelőbbnek a magyarországi homoktalajokon. A féligfüggesztett eke mélyítő forgatásnál is jól elvontatható a D—4K traktorral. Mellesleg, mintha kimondottan ehhez az erőgéptípushoz készítették volna. Ez azért érdemel említést, mert a hazai ipar máig is adós a D—4K munkagépeivel. Ezt az ekét utóhántolóval is el lehet látni, amely a talajjavító anyagot a gyökérzónához képes juttatni. E módszer alkalmazásának köszönhetően Örszentmiklóson jól „beállott” lucernást láttunk, amelyet több méter vastag homokra telepítettek. De. tovább menve, itt, Bács Kiskunban, a Izsáki Állami Gazdaság balázspusztai üzemrészében is, példamutatóak a homoki takarmánytermesztés kísérletei. A lucernára minden kaszálás után pétisót juttatnak, s ez jelentős többlethozamot eredményez. Általában a műtrágyát a homokon sokkal szélesebb körben lehet felhasználni, mint ahogy azt a köztudat tartja. Jól alkalmazható a mélyművelésnél is, s ez a termőképesség növelésén kívül azzal a haszonnal is jár, hogy a szervesanyagot más területre, produktív növények — szőlő, gyümölcs, zöldségfélék — alá lehet összpontosítani. A balázspusztai öntözési kísérleteknek fontos tapasztalata, hogy a vizet folyamatosan, időben „széthúzva”, | tehát nem egyszerre zúdítva juttatják a növényre, s ezáltal érik el a legjobb eredményt. — Az elmondottakon kívül a homokhaszno- | sítással kapcsolatban milyen kedvező, esetleg j kedvezőtlen tapasztala- [ tai vannak megyénk nagyüzemi gazdaságaiban? — Igen figyelemre méltóak dr. Bauer Ferenc kollégám kísérletei a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet borbási telepén. Nagy lehetőségek rejlenek abban a módszerben, hogy a zöldtrágyának vetett növényt mint szénát takarítják be, s műtrágya hozzáadásával csak a gyökeret és a tarlómaradványokat szántják alá. A szár és a lombozat szerves bomlásához ugyanis nincsenek meg a biológiai feltételek a laza homoktalajban. S a Duna—Tisza közi homokterületnek legalább az egynegyede ilyen szerkezetű. Ami pedig a talajjavítás gyakorlati megvalósítását illeti, eredményesen hasznosítható a tőzeg és a lignit is, de csak a szervestrágyával együtt. Erről bizony több gazdaságban megfeledkeztek, s csak műtrágyát kevertek az említett anyagokhoz, vagy még azt sem. De van pozitív példa is; a lakiteleki Szikra Tsz-ben igen eredményes homokjavítást végeztek a tőzeggel a zöldségfélék és a takarmánynövények alá. Vagy / a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban a szőlőtelepítésnél. Itt több mint 90 százalékos eredési értek el, s a gyökeres vessző három év után fordul teflViőre. Megjegyzem még, hogy a szántóföldi homokjavítás hasznosságáról már konkrét adataink vannak; a gabonaféléknél 20—40. a takarmánynövényeknél 40—60, a burgonyánál pedig 8C—90 százalékos hozamnövekedést érhetünk el általa — fejezte be nyilatkozatát dr. Egerszegi Sándor. H. D. Megkezdték a paradicsommag feldolgozását Gépjavítás Garán, a község központjában, a Vörös Csillag Tsz székháza előtti füves térségen buz- gólkodik Mrekva István traktoros és segítőtársa, Csuvás János szövetkezeti gazda. A kendervágó gépet javítják: szorosabbra húzzák a hordozó szíjakat. (Pásztor Zoltán felvétele) A Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézethez tartozó, s az ország egyetlen automatizált paradicsommag-myerő telepén megkezdték a munkát. Az idén előreláthatóan mintegy 50 vagon paradicsomot magoznak a legkorszerűbb eljárással. Az üzemben gépsorok választják külön a termés „húsától” a magot, amelyet üvegcsöveken keresztül folyamatosan továbbítanak a mosó- és szárítóberendezésekbe. Egyébként ebben az évben — mivel a konzervipari paradicsomfajták magjából elegendő mennyiségű tartalékkal rendelkeznek — az újonnan nemesített, korán érő fajták magját szaporították a nagyüzemi gazdaságok részére. Ezek között van a zöld talpasmentes,, a bogyóját egyszerre érlelő hibrid, amely az idén került ki a nagyüzemi termesztésbe. Kecskemét környékén már több száz holdon termesztik, s jövőre az ország minden vidékére eljuttatják. Az üzemben naponta két-há- rom vagon nyersanyag került feldolgozásra; amelynek levét átadják a helyi konzervgyárnak, a magját pedig nyomban fémzárolják. A korán érő fajták magjából 15 mázsát nyernek. Szovjet autókiállítás Budapesten 20 típusból Mint a Novosztyi-hírügynök- ség (APN) jelenti, ősszel nagyszabású szovjet gépkocsi-kiállítást rendeznek Bulgáriában, Csehszlovákiában,» Lengyelországban, Magyarországon, a Német Demokratikus Köztársaságban, Romániában és Jugoszláviában. Az Avtoexport szovjet tröszt ily módon kívánja megismertetni az érdekeltekkel a legújabb szovjet gépkocsitípusokat. A kiállításon részt vevő mintegy húsz különféle gépkocsi tengelyen, országúton jut majd el a kiállítás színhelyére. A kiállítás, amelyen Moszkvics 408-asok, a Volga különféle változatai, valamint a moszkvai, a minszki, a gorkiji és az ulja- novszki autógyár különböző termékei lesznek láthatók, Budapesten szeptember 17-től 23- ig lesz nyitva. (MTI) foglalkozott az utánpótlás képzésével, nevelesevel. — Igen, már 1950-ben, közvetlenül az államosítás után elkezdtem a segédszemélyzet oktatását. Szükség volt erre, hiszen kevés volt a szakkáder... — Abban az időben ez merőben új dolog volt... — Teljesen. De csinálni kellett, hiszen a betegek jobb kiszolgálása, ellátása függött ettől. ., Akárcsak a mostani, országos viszonylatban is egyik legkorszerűbb gyógyszertárunktól. — Nehéz volt létrehozni'! — Nem túlságosan. Segített a vállalatunk megyei központja, s a helyi tanács. Aztán ismét az emberekről, kollégáiról beszél. — Szinte mindegyik gyógyszerész részt vesz a szakmai továbbképzésben, és az asszisztensek oktatásába is bekapcsolódtak. Így aztán a minisztérium a megyében Kecskeméten kívül Baján is engedélyezte az asszisztensképző tanfolyam megszervezését, ami igen nagy segítséget jelentett a megye déli részén lakó kartársaimnak. , Órájára néz: — Elnézést, de sietnem kell, még dolgom van a gyógyszertárban. — De hiszen már letelt a munkaideje. — Még sok benn a tennivaló. Így búcsúzik: — El ne felejtse az „idős” jelzőt kitenni a nevemnél. Mert a fiam is gyógyszerész Vaskú- ton. A feleségem szintén ezt a szakmát űzi, csak Tibor fiam vált „hűtlenné”. — Hogy-hogy? — Ö gyermekgyógyász szakorvos, a városi kórházban. De legalább családon belül is ápolhatjuk az orvos-gyógyszerész kapcsolatokat. Nem igaz? Mert ez is fontos ám! * VT osszasan nézem eltávolodó, magas alakját, MM amint eltűnik a parton fürdőzök gyűrűjében. Arra gondolok: Valóban megérdemelten kapta meg a Semmelweis-évforduló alkalmából az Érdemes Gyógyszerész miniszteri kitüntetést, amihez, akárcsak a bajaiak és a kollégái mi is szívből gratulálunk Jenő bácsinak! ^ £ Cy. országban dolgozó sok gyógyszerész-asszisztens is becsüli. — TIav tudiuk. sokat rJTudja, milyen pa- tikánk volt nekünk, mondjuk tíz évvel oyolnt1.7 lcnr<t‘7.P.ríít~ A gyógyszerész len helyiségek, nehézkes, kényelmetlen kiszolgálás. Most? Tessék szétnézni! Vagy tíz helyiségünk van. Országosan a legkorszerűbbek közé tartozik és gyógyszertárunk a jelenleginél még nagyobb forgalom lebonyolítására is alkalmas. 1950-hez viszonyítva egyébként tízszeresére emelkedett a forgalom. Mindezt idős Szélinger Jenő mondta el, aki hat éve irányítja a munkát a Tóth Kálmán téri gyógyszertárban. Az üvegablakkal elkerített kis irodahelyiségben sok munka várt még Jenő bácsira, így ismerik, tisztelik őt Baja-szerte, így hát a későbbi találkozás alkalmával került sor a hosszabb beszélgetésre. * /j magas, őszülő, bronzbarna férfi már kö- zel jár a hatvanadik évéhez, de azért fiatalosan úszkált a Sugovicában, nem messze a Türr István emlékműtök Itt volt a randevú. — Amikor csak tudok és jó az idő, kijövök ide — magyarázta. — Ez az igazi orvosság, nem a szuperszeptil! Nem véletlenül mondtam éppen ezt a gyógyszert. — Miért? — Mert mostanában ez az egyik „divatos" orvosság. Sokan gyomor- és fejfájás ellen akarják használni, pedig csak vírusos fertőzések ellen jó, de csak mértékkel! — Ügy tudjuk, az erős hatású gyógyszereket egyébként csak vényre adják ki... — Szerencsére. De még mindig sokan alkalmaznak „maszek” gyógyszerkúrát. Ezért a mi feladatunk a precíz, lelkiismeretes gyógyszerkészítés és kiszolgálás mellett a felvilágosítás is. Motorcsónakok húznak el mellettünk, s amikor hangjuk elhalkul, így folytatja Jenő bácsi: — Azt kérdi, én hogyan állok a gyógyszerfogyasztással. Még a fejem sem, fájt soha. Gyógyszerre nincs szükségem. De azért jó lenne fia- talabbnak lenni... Harmincöt évvel ezelőtt kaptam diplomát. Dolgoztam Titelen, Monoron, tizenöt esztendeje vagyok Baján. Megszerettem ezt a várost. Nem tette hozzá, másoktól hallottam, őt is megszerették a bajaiak. Lelkiismeretes, nagy tudású gyógyszerésznek ismerik. És tudásáért nemcsak a munkatársai, hanem a megyében, az
