Petőfi Népe, 1965. augusztus (20. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-03 / 181. szám

IMS. augusztus 3, kedd 5. oldal Portugália ni. Sintra A TIT jövő évi tervei a kiskunfélegyházi járásban Igen népszerűek az egészségügyi előadások Sok mindent megtartott a kö­zépkorból Portugália. A feudá­lis maradványok a fővárosban nem láthatók. Annál inkább a falvakban. A számok is arról beszélnek, hogy Portugália megrekedt va­lahol a XVII—XVIII. század­ban. A mezőgazdasággal és ha­lászattal a lakosságnak 70 szá­zaléka foglalkozik. 860 ezer pa­rasztnak egyáltalán nincs föld­je. A búza és a kukorica hek­táronként 20 kg műtrágyát kap. Európában itt a legalacsonyabb a gabona termésátlaga. Egyedül a szőlő- és néhol a gyümölcs­kultúra éri el az átlagos euró­pai színvonalat. A portugál pa­rasztok fele nem tanul írni és olvasni. Lisszabonból Sintra félé utaz­va megelevenedik a középkor. A 62 kilométeres autóút szántó­földeken, gyümölcsösökön, erdő­ségeken visz át. A cseresznye érik. A citrom is mutatkozik. A búzának hajlik a kalásza. A földeken sehol egy gép. A táj csendjét nem zavarja trak­tor dübörgése. A görnyedő pa­rasztok majdnem mindent kéz­zel végeznék. A szállításban a szamár, az öszvér, legjobb eset­ben a ló segíti a parasztot. A szamár és az öszvér a leggya­koribb. Aki saját földjén dol­gozik, apró állataival közleke­dik. Amíg a gazda kapál, a szamár, az öszvér pihen és le­gel a parcella szélén. A szerpentines utakon válto­zatos a táj, dús lombú gyümöl­csösöket váltja a szántó és né­hol a kopár hegyek sivársága. A kegyetlen vízhiányban — nem messze a tengertől — nemcsak a parasztházak, hanem az utak is összeszűkülnek. Raj­ta felfelé lassan, bánatosan ko­cog a szamárvontatta kétke­rekű vízhordó kordé. A változatos úton Sintrába érkezem. Sintra városkában épült a portugál királyok mo­numentális palotája. A Sintra Palacio a mórok kiűzése után, a XII. században kezdett épül­ni. A kiűzött hódítók stílusa mégis érvényesül. A királyi pa­lotában a gót, és a sajátos por­tugál Emánuel-stílus mellett a legerősebb a mór hatás. A városkában nagy az élénk­ség, sok a turista. Óránként százával keresik fel a múzeum­má avatott egykori királyi pa­lotát. Ha a Sintra Palacio Na­tional falai megszólalhatnának, sokat beszélhetnének a portu­gál nép változatos történetéről. A kiállított értékes okmányok, fegyverek, történeti tárgyak né­mán emlékeztetnek a múltra. A mórok kiűzése után Ten­gerész Henrik az egyháztól és t* földbirtokosoktól támogatva, a palotában határoz arról, hogy legjobb hajósait, katonáit el­küldi távoli földrészek meghó­dítására. A múzeumban látha­tók az India, Afrika tekintélyes részét — a második évezred közepe táján — meghódító por­tugál harcosok fegyverei és az őket szállító hajó miniatűrjei. Ez a korszak a XV. és a XVI. század, a portugál királyság fénykora. E hatalom megőrzé­séért a jezsuiták javaslatára be­vezették az inkvizíciót. Az ink­vizíció — felismerhető a kiál­lított dokumentumokból — 300 évig segíti a hatalom megtar­tását. A XIX. század elején kezdő­dik a haladó és reakciós erők nyílt összetűzése. Nagy kár, hogy erről a korszakról a mú­zeum csak töredékillusztrációt mutat. 1820—1847-ig nyolc je­lentősebb forradalom, vagy el­lenforradalmi megmozdulás jel­zi a portugál történelem moz­gását. Királyokat űztek él. Vé­res terrorral — angol beavatko­zással — koronákat szereztek vissza. A híres és gazdag múzeum elhallgatja azt, hogy 1875-ben megalakult a portugál szocia­lista párt. 1906-ban kitört a por­tugál köztársasági felkelés, — amely 5 éves hősi harc után, 1910. október 4-én győzelemmel végződött. Ez a dátum a portu­gál királyi monarchiának a vé­gét is jelenti. A demokratikus átalakulás azonban nem vált teljessé, nem osztották fel a földet. Megmaradtak a nagybir­tokok és az egyházi hatalmas­ságok. A forradalom felemás programja adott lehetőséget ar­ra, hogy a reakció ismét felül­kerekedjék. Az első világháború után, 1921-ben a kommunista párt is megalakult. A portugál mun­kásmozgalom ismét a demokra­tikus átalakulást követeli. Ám a reakció a bevált módszerrel, an­gol segítséggel vérbe fojtja a haladás híveit. Carmona tábor­nok lesz a köztársasági elnök. Carmona 1932-ben Salazart bíz­za meg kormányalakítással. A nyílt fasiszta rendszer kerül ha­talomra. Szétzúzzák az összes demokratikus szervezetet, A történelemről regélő palo­tának minden része művészi al­kotás. Csodálatosan szép a park­ja. Nevezetes a palota két, ku­polás tornya. A tornyok tulaj­donképpen kemencék. Mind­egyikben egy-egy ökröt lehet megsütni. Sintrának nemcsak a királyi palota adja a nevezetes­séget. Nagyon szépek a városka utcái. Minden együtt — az em­berek népviseleti ruhában — élményt adó. Az utat folytatva szép ura­dalmi kastélyok, földesúri vil­lák, nagy kolostorok és apró parasztházak váltják egymást. A földeken görnyedt dolgozók. A magasabb pontokról fel­csillan a tenger, a végtelen At­lanti-óceán. Cabo de Rocában vagyok. A tenger partján ke­reszt, rajta felirat: „Itt végző­dik a tenger, itt kezdődik a föld.” Ez Európa legnyugatibb pontja. Lőnyai Sándor Készülnek a népművelési ter­vek. Termelőszövetkezetekben, ipari üzemekben, vállalatoknál, művelődési házakban, községek­ben, városokban számtalan szál­ból szövik össze a jövő évi vég­leges programot. Ehhez a leg­több szálat a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat adja. A TIT kiskunfélegyházi járási szervezetének vezetősége is láza­san dolgozik ezekben a hetekben. Dr. Juhász Antal TIT-elnök, Ju­ciik Menyhért elnökhelyettes és Zvara Pál titkár ki se látszik a munkából. Innen is, onnan is segítséget, tanácsot kémek tő­lük. Itt, ezekben a napokban lát­szik meg, hogy a TIT mennyire közreműködő az üzemek, válla­latok művelődésében. Itt a téma, válasszatok! A járási könyvtár irodájában most is cseng a telefon. Zvara Pált keresik. , — Az Asztalosipari Ktsz kér tematikát —, mondja — Mind­járt ki is megyek és személye­sen beszélem meg velük. Ennél a ktsz-nél, hasonlóan több más üzemhez, az a szo­kás, hogy a gondosan összeválo­gatott bőséges tematikát kifüg­gesztik a hirdetőtáblára, azt a tagok egymás között megbeszé­lik és a nekik legmegfelelőbb előadásokat ajánlják a tervbe. Élénk viták zajlanak le ilyen alkalmakkor. Biztosíték ez arra, hogy az előadásokat látogatni fogják azok, akik a témákat kiválasztották. A kiskunfélegyházi TIT-szer- vezet nagy gonddal járt el az előző évad eredményeinek mér­legelésében. Két hónapja folyik az előző évad értékelése és ezzel párhuzamosan az új előkészíté­se. A pártbizottsággal karöltve felosztották a járást és szemé­lyesen keresték fel a községeket. Megnézték, mi volt jó tavaly és hol jelentkeztek a hibák. A meg­beszélésekbe bevonták a közsé­gek vezetőit, a gazdasági és tár­sadalmi szerveket. Terveiket koordinálják a pártoktatással, A portugál királyi palota. nehogy tematikai „átfedések” legyenek. A következő lépés az, hogy a vállalatok, üzemek, termelőszö­vetkezetek bejelentik igényeiket a TIT-nek. A TIT szeretné, ha a témával együtt lehetőleg a kí­vánt előadót is megjelölnék. Több helyen ugyanis ragaszkod­nak egy-egy előadóhoz. A kedvelt kérdések — Milyen témák iránt érdek­lődnek leginkább? — kérezem Zvara Pál járási TlT-titkártól. — Érdekes jelenség figyelhető meg — válaszolja. — Példákat hozok fel rá. A Vegyesipari Vál­lalat női konfekció részlegében 12 egészségügyi előadásból álló sorozatot tartottunk a múlt évad­ban. Mind a 12 előadáson ál­landóan 80—100 főnyi hallgató­ság jelent meg. Ugyanennek a vállalatnak la­katosipari részlegénél művészeti előadássorozatot akartak tarta­ni A programot részvétlenség miatt le kellett állítani. Más témákra tértek át: az alkoholiz­mus és a nemi élet kérdéseit vették elő. Az érdeklődés meg­lepő volt. Általában az tapasztalható, hogy az egészségügyi előadáso­kat igénylik a dolgozók, az effaj­ta előadásoknak van a legna­gyobb közönsége. Ezért a kö­vetkező évad tervezésénél eze­ket a tapasztalatokat már hasz­nosítják is. Keresik az új formákat A művelődési program terve­zésében is új utakat kell keres­ni új formákkal. Miután az elő­ző évi tevékenység mérlegelésé­nél kiszűrődik a rossz, mód van rá, hogy a jövőben ezzel ne pró­bálkozzanak. Érdekes kísérletről beszól Zvara Pál: — Szánkon, mint borvidéken általában, nagyobb arányú a részegeskedés és ezzel a családi háborúságok, békétlenségek, vá­lások száma is. A tervezésben erre építettünk. Jogi előadásso­rozatot terveztünk ezekkel a té­mákkal kapcsolatban. Íme a program: 1. Vádlott: az alkohol (komplex előadás, amelynek jogi részét jogász, egészségügyi ré­szét orvos adja elő); 2. Házasság, válás, szülő-, gyermektartás; 3. Szülők felelőssége a gyermekért; 4. Fiatalkorúak bűnözése; 5. A közlekedés büntetőjogi védelme. — Ha ez a forma beválik, ak­kor jövőre más vidékeken is rendezünk ehhez hasonlókat. A községekben és a tanyavilágban úgy igyekszünk a tematikát ösz- szeállítaná, hogy az a vidék, a környék kívánságának megfe­leljen. B. J. Dél-amerikai turné és folklóranyaj» Csaknem négyhónapos dél­amerikai turné után vasárnap hazaérkezett a Magyar Állami Népi Együttes. Rábai Miklós, az együttes Kossuth-díjas művészeti igazga­tója elmondotta, hogy április 19-e óta Mexikó, Peru, Chile, Argentína és Brazília több vá­rosában, 106 nap alatt 96 elő­adást tartottak. — Bár Dél­Amerika közönsége kevéssé is­meri a magyar népi folklórt, művészeinek szereplését minde­nütt nagy érdeklődéssel fogad­ták. Ütjük során megismerked­tek a dél-amerikai népi muzsi­kával és tánccal is. Minden or­szágból hoztak magukkal olyan anyagot, amelyet a magyar kö­zönségnek is bemutatnak. A SIRIUS jQzokatlan hétköznap dél­előtt a kiskunhalasi mű­velődési házból kiszűrődő tánc­zene. Az előcsarnok meg éppen egy leltározó hangszerüzlethez hasonlít: gitárok, szaxofonok, dobverők festői összevisszasága. Az egyik asztalnál öt fiatal fiú hangol. Dobfelszerelésük felira­ta büszkén hirdeti: „Sirius”. Rö­videsen megtudom tőlük, hogy a halasi járás ideiglenes műkö­dési engedélyért folyamodó amatör zenekarait hallgatja meg a zsűri. A Sirius másfél éve alakult halasi diákokból, munkásfiata­lokból. A „felállás”: három gi­tár és dob. — Milyen stílust játszik a zenekar? — Először tökéletesen akar­juk kezelni a hangszert, a stí­lusok csak azután következnek — válaszolja Németh László, a szólógitáros. — Nagyon meg­ragadt a fülünkben Louis Arms­trong nyilatkozata: A divatok változnak, de a jó zene mindig zene marad. Túlzottan szerénykedniük azért nem kell. A gyulai ifjú­sági fesztiválon harmadik lett az együttes, Kecskeméten pe­dig a Kon-Tikivel megosztva első. • • (É rültünk ezeknek a si- kereknek — mondja Szikora Sándor, a basszgitáros —, de nem érjük be ennyivel. Annak ellenére, hogy a diák- tagok leérettségiztek, Németh Lacit fölvették a szegedi kon­zervatórium ének szakára. Sely- lyei Gabit a kertészeti főisko­lára, nem hullik szét a Sirius. j Amikor csak lehet, hazajárnak |ipróbálni, Ezen a nyáron vi­szont a gyakorlati munka a leg­fontosabb. —- Az ám — helyesel az együttes nélkülözhetetlen ki­egészítője, Sellyéi Gábor, stú­diós és „menedzser”: — Közel 25 ezer forintot érnek a hang. szereink, „össze kell pengetni” az árát. — Csak csússzunk át a vizs­gán — óvatoskodik a kísérő gi­táros, Nagyapáti Antal. Nemcsak átcsúsztak, jó rit­musú játékukat megyei szinten is megfelelőnek értékelte a zsűri. — Természetesen még nem igazi, tudatos muzsikusok —• mondta a zsűri egyik tagja, Dékány Zoltán, az Országos Szórakoztatózenei Központ me­gyei kirendeltségének vezetője. — Kicsit egyoldalúak is. Ma­napság, az igényesebb, hagyo­mányos hangszerek rovására el­terjedő elektromos gitárok ko­rában félteni kell a könnyűze­nét az elgépiesedéstől. És fél­tem a legtöbb fiatal zenészt is, akiket környezetük gyakran túlfavorizál. Fejükbe száll ’a dicsőség, és fejlődésük sokszor megreked egy nagyon is kez­deti ponton. __ /É mikor Siriuséknak meg­említem ezt a „kilá­tást”, Bende Béla, a dobos he­vesen tiltakozik: — Nem hagyjuk elbizakodni egymást. Nekünk a zenekar nemcsak zenekar. Többet je­lent a barátság, hogy minden örömünk és gondunk közös. Dolgozunk, tanulunk, és aztán, ha összejövünk, kimuzsikáljuk magunkat. Megéri, még ha nem is leszünk olyan csillagok, mint a névadónk. Szabó János

Next

/
Thumbnails
Contents