Petőfi Népe, 1965. július (20. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-13 / 163. szám
VISSZHANQ VANNAK témák, amelyekre rendkívül érzékeny a közvélemény. A sajtó munkásainak nemegyszer van módjuk ennek lemérésére. Mint nemrégiben is, amikor elismeréssel említő wi’ a kecskeméti lakásbizottság új módszerét, amellyel a széles j nyilvánosság elé tárta az igény- j jogosultak névsorát. A rövidke kommentár nem maradt visszhang nélkül. Tollat ragadtak olyan emberek, akik érdekeltek a problémában, de nem szerepeltek a közszemlére kitett névsoron. Írtak olyanok, akiknek rendkívül nehéz helyzetét legalább a listán való szereplés, javaslatba hozatal enyhíti. És elmondták a véleményüket olyanok, akik önmaguk nem is érdekeltek, hanem azok érdekében szóltak, akiknek súlyos lakáskörülményeit ismerik. AHÁNY írásos, vagy élőszóval elmondott hozzászólás a kis cikkhez, szinte annyiféle vélemény. Egy kérdés felvetőében azonban — ha különböző formákban is — valamennyi találkozik. Egyikük így mondja ki: „Kecskeméten évek óta sok szá- zan kaptak kiutalt lakást, sokaknak közülük azóta autója is van, de azok névsora soha sem szerepelt a nyilvánosság előtt..Egy másik hozzászóló így fogalmazta meg a véleményét: „Én is csatlakozom a cikk megállapításához, hasznos a kiutalásra javaslatba hozottak névsorának közzététele. Erkölcsi erő van abban! De engedjék meg ugyanakkor a következő megjegyzést is: Tudok olyan személyről, aki pár évvel ezelőtt pazar, mondhatom, luxus-igényeket kielégítő állami lakást kapott a városközponton. Igaz, magas bért fizet érte. De emellett futja neki autóra, sőt, mint a napokban megtudtam, Balaton melletti pompás villa építésére is. Ez viszont szerintem nagyon is sérti a közerkölcsöt!” VÉGEZETÜL még eov, hasznos javaslatnak is beillő véleményt a visszhangból: „...általam jól ismert példából tudom, hogy a szociális otthonokba — a férőhelyek korlátozott volta miatt — csak nagyon alaposan indokolt esetekben, többféle szempont figyelembe vétele mellett utalnak be rászoruló, idős embereket. Vajon nem lenne-e hasznos megfontolni és kidolgozni olyan -■*emvontolcat, amelyek megszabják, kik juthatnak hozzá állami erőből épülő lakásokhoz? Ha ez rendeletileg lenne szabályozva, bizonyára kevesebb igazságtalanság csúszna a lakások odaítélésébe,’i ' ’ --- ------- . Js__ „M inősége megfeiő, forgalomba hozható!” Látogatás a Kereskedelmi Minőségi Ellenőrző Intéseiben — Lehet tíz százalékkal kevesebb? hiányozhat egy deka? A Kereskedelmi Minőségi Ellenőrző Intézetben ezekre a kérdésekre minden alkalommal határozott nemmel válaszolnak. Itt őrködnek a kereskedelmi árucikkek állandó jó minősége felett. Budapest legforgalmasabb pontján emelkedik a hatalmas vörös téglás épület. Kint lüktet az utca élete, bent a fehér falú laboratóriumokban fehér köpenyes emberek. Hosszú csempézett laboratóriumi asztal. Lombikokban aranyszínű folyadék fortyog. — Tokaji bor — mondja Mandzur Ferencné vegyészmérnök. A borvizsgálat folyamán kiderül, megfelelő-e a szeszfok. Nem kevertek-e vizet a hordóba? Az élelmiszeripari osztályon szinte valamennyi „ehető” cikk megfordul. Jelenleg fagylaltvizsgálatokat tartanak. Ellenőrzik, hogy a vevő megfelelő mennyiségű nyersanyagot kap-e egy adag fagylaltban. A műanyag tasakokba csomagolt savanyú cukorka nem állta ki a próbát. A keményítőszörp nem megfelelő, ezért összeállnak a cukorkaszemek és ragacsossá válnak. A gyár legközelebb bizonyára jobban ügyel a minőségre, mert a KERMI jegyzőkönyve alapján nagyobb tétel árusítását beszüntették. — Milyen módszerekkel állapítják meg az élelmicikkek minőségét? — kérdeztük meg Szentzi Pál vegyészmérnököt. — A vizsgálat két fő részből Felelősségteljes munka, hisz bizonyos mértékben minden kereskedelmi cikkhez a nevüket is adják, mert ők írják rá: „Minősége megfelelő, forgalomba hozható!” Irta és fényképezte: Regős István Borvizsgálat. flllhíbe^6^»uak.l Ha beteg a boüvezető... Nagy megelégedéssel fogadta Bácsalmás lakossága, amikor a MÉK helyi kirendeltsége létrehozta a modem, minden igényt kielégítő zöldség- és gyümölcs boltját. Azóta is bizonyság erre, hogy a tetszetős kivitelű és áruval bőségesen ellátott üzlet szép forgalmat bonyolít le. Egy dolgot azonban nagyon kifogásolnak, s nem értenek meg a helybeliek. Nevezetesen: ha megbetegszik a boltvezető, sokszor hetekig zárva van a bolt. Jó lenne, ha az illetékesek gondolnának az ilyen esetekre és találnának valamilyen megoldást e kellemetlen nehézség leküzdésére. Bizonyos, hogy ilyen alkalmakkor egy helyettes beállítása még elégedettebbé tenné a vásárlóközönséget. Molnár József Rövidesen forgalomba kerül az új lengőlapátú mosógép. A KERMI vizsgálata szerint nem szakítja a ruhát. áll. Először az érzékszervi próba, vagyis a kóstolás, színelbírálás, csomagolás, és csak azután következnek a bonyolult vegyi analízisek. A szárítószekrények, izzítókemencék, fehérjeroncsoló berendezések segítségével . naponta sok száz fajta élelmiszer minőségét vizsgálják meg. A világ minden tájáról érkeznek például konzervek. Forgalomba csak a KERMI jó „bizonyítványa” után kerülhetnek. Egyes élelmiszereket periodikusan ellenőriznek: a lisztet, kenyeret, egyes italfajtákat, tejet, felvágottféléket. így a sorozatgyártásban, a nagy tömeg- tételekben se romolhat a minőség. A műszaki osztályokon minden új ipari terméket megvizsgálnak. Sem tv, sem zsilettpenge nem kerülhet forgalomba, ami ezt a sok próbát ki nem állja. Nemegyszer vétóz meg a KERMI egyes hanyagul készített gyártmányokat. A házastársak felelnek egymásért A házastársaknak egymás iránti anyagi kötelezettségéről hangzott el érdekes állásfoglalás a Legfelsőbb Bíróságon. Az egyik tsz-tag felesége a megyei állatforgalmi vállalattal a férj nevére szóló sertéshizlalási szerződést írt alá. Előleget és abraktakarmány kedvezményes vásárlására jogosító utalványt is átvett férje nevében. A házaspár azonban a szerződéses kötelezettségnek nem tett eleget, mire a vállalat pert indított ellenük. Keresetében meghiúsulási kötbérigényt jelentett be, továbbá az előleg visszafizetését és a takarmány-árkülönbözet megtérítését követelte. A bíróság a házaspárt csak az előleg és az árkülönbözet megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a férj nem hatalmazta fel feleségét, hogy nevében szerződést kössön, tehát érvényes megállapodás nem jött létre és így kötbérfizetésre nem kötelezhető. Ezt az ítéletet a megyei bíróság jogerőre emelte. A legfőbb ügyész törvényességi óvására az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a házaspárt az alsóbbfokú bíróságok által megítélt összegen felül kötbér fizetésére is kötelezte. A határozat indokolása szerint a férj a megállapodásról tudott, a szerződés megkötése érdekében személyi igazolványát és a sertés járlatlevelét feleségének átadta, a szerződés egyik példányát átvette és az ellen soha kifogást nem emelt. A családjogi törvény értelmében az egyik házastárs kötelezettségvállalása a másikra is kiterjed. Tekintve, hogy a szerződés érvényesen jött létre, de megszegték, a kötelezettségért mindketten egyetemlegesen felelnek. PETŐFI NGPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr Weither Dániel. Riadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István Igazgató. Szerkesztőségi Kecskemét, varos) Tanácshoz. Szerkesztőség) telefonközpont« 26-19. IS-16. Szerkesztő Dlzottsag: 10-38. Vidéki lapok: U-22. Kiadóhivatal: Index: 25 065. Kecskemét. Szabadsas tér t/a. Telefon: 11-09 Terjeszti a Magyal Posta- Előfizethető! a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dH I hönaDra IS forint. Bacs-Klskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon- 11-8S C&irkevásárlás A két öregasszony hangos szusszanással zöttyent le az ülésre. — A fene, aki kitalálta ezt a magas vonatlépcsőt! Majd leszakadt a derekam, míg felmásztam... — zsörtölődött egyikük, és szoknyája alatt simogatni kezdte vastag lábaszárát. Közben nyögdécselt. — Nem ilyen vén- asszonyoknak csinálták ezt, hallja! — fogta fel kedélyesebben a másik, aki szikár, eleven teremtés volt. Panaszkodás helyett okosan, ügyesen elrendezte a két ülés közt a nagyfülű kaskákat. Ne találjon bennük kifogást a kalauz. Ezalatt a kövér már megcsendesedett, csak éppen gyorsabb lélegzetvételén látszott az iménti erőfeszítés. Miután megpihent, összehúzott szemöldökkel vizsgálta egyik utast a másik után; — nincs-e köztük ismerős. Aztán, hogy megindult a vonat, kifelé nézett az ablakon. Végigpásztázta a láthatárt, a zöldbe borult táblákat, az elmunkált szántásokat, majd visszaegyenesedett. Mintha most venné észre, hogy már megy a gőzös. — Hallja-e, most jut eszembe, hogy itthon a faluban is megvehettük volna a csirkéket. K .........n se lesz olcs óbb. — Hát éppen megvehettük volna — húzta a szót a töpörödött. — Csak körül kellett volna nézni néhány portán. — Azt pedig nem bírja már az én lábam! — mentegetőzött siránkozóan a testes. — Jaj, de nehéz volt ezen a meredek vonatlépcsőn felkapaszkodni! Csak benne ne maradjon a fájás a lábamban. Hirtelen hétköznapivá vált a hangja. Kezével is intett amannak. — Hajoljon csak közeléből — suttogta. Amaz felcsillanó szemmel tartotta oda a fülét. Míg hallgatta az izgatott, néha sistergőén halk szavakat, gyönyörűséggel bólogatott. — Aaaz? — Mindjárt megnézem — emelte fel titoktartóan a mutatóujját, és sandán hátrafordult. Szemügyre vett egy harmadik öregasszonyt. A kocsi végében ült az, egymagában. Szeme befelé néző, szája is csupa zárkózottság. Bánat ült az egész emberen. — Az, az! — hajtogatta a fájós lábú öregasszony. — Az a szőlőbeli özvegy ... Mondja már... a nyelvemen van a neve. Na, tudja maga is... Izéék laknak mellettük, na... — Oszt ennek az embere, meg a saját lánya? ... — Ügy, úgy ... A saját lánya szerette el azt az embert, akit magához vett... Vigasztalásul ... Hihihi!.;. Meg is érdemli. Hogy jutott eszébe olyan fújtál emberrel kezdeni? Legalább tizenöt évvel öregebb az emberénél. A lánya meg szintén megéri a pénzét. — Ezért oszt meg- ihatta a mérget, — Meg. El is patkói, ha a szomszéd kisgyerek észre nem veszi, hogy a pitvarban fetreng a földön, és habzik a szája. De csak együtt vannak. As em-_ bere is, a lánya is, ő is. Háát hallja! Aztán másik utas került sorra. Egészen belemelegedtek a szap-u- lásba, mire a falujuktól negyedik állomáson lekászálódtak. Már a sínek közt botorkáltak a nagy kosarakkal, mikor a kövér megint sopánkodott. — Akkor N. -ékhez megyünk először. Eltart vagy háromnegyed óráig, míg odaérünk. Ott megvesszük a csirkét. és addig ránk jön a dél. A múltkor a menyem látta a piacon: szép jószágaik vannak. Utána indulunk K.-ék- hoz. Üjfent fél óra gyaloglás. Elhagyom a lábam, mire estére hazaérek. Totyogó alakjuk sokáig látszott a község középpontjába futó főutcán. Eljöttek, tőlük a negyedik helységbe, hogy otthon ne kelljen annyit gyalogolni. Tóth István
