Petőfi Népe, 1965. július (20. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-10 / 161. szám

M85. július 10, szombat S. oldal Aratják a triticalet, a homok új kenyérgabonáját Új útra léptek a félegyházi „húsosok” DR. KISS ÄRPÄD, a Duna—,| Tisza közi Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézet kutatója — mint ismeretes — sikerrel foglalkozik a gabonanera esi téssel. Tizenöt éves munkásságának legfőbb célja, hogy a gyengén termő homokon a rozs helyett új ga­bonafajtát nemesítsen ki. Ezt a törekvést végül is siker koro­názta. A búza és a rozs keresz­tezéséből származó hibridek ma már termőképesek. A külföldi kutatóállomásokon egyébként évtizedek óta foglalkoznak ha­sonló kísérletekkel, s mindeddig nem tudták elérni, hogy a két gabonafajta párosításából olyan új egyedet nyerjenek, amely ter­mést is ad. A kecskeméti kuta­tó viszont megtalálta a nemesí­téshez szükséges „partnert”, — mégpedig a vadbúzákban. Éppen ezért eredménye nagy külföldi visszhangra talált. Az intézetet mind több külföldi kutató kere­si fel, hogy meggyőződjék a ne­mesítés eredményéről. AZ INTÉZETBEN előállított búza-rozs keresztezésből szár­mazó hibridek közül a 30-as számút már nagyüzemi jellegű kísérletnek is alávetették. Az el­múlt év őszén a kecskeméti j Aranykalász Tsz-ben 30 holdon | vetették el. s mostanra arasz- j nyi, 80—100 szemet is tártál- I j mazó kalászokat nevelt a gabo- j na. Szára magas és erős. A ké- 1 sőbbiek során alacsony száron is ! kinemesítik, hogy lehetőség : j nyíljon a jobb talajokon történő j I termesztésre is. A vizsgálatok során megálla- I pították, hogy a triticale a bú- I j zával azonos sikértartalmú, fe- i | hérjében pedig gazdagabb. A j j rozsban ugyanis nincs sikér, s ! í alacsonyabb terméshozama mel- ! j lett fehérjében is rendkívül sze- I gény. AZ „ÖSZVÉR GABONÄT” öt | holdon termesztették az inté- | zet szarkási telepén, ahol most kísérleti aratást végeznek. Ez­úttal megállapítják, hogy mi­lyen érési fokon leggazdaságo­sabb a triticale aratása. Az elő­zetes becslések szerint holdan­ként tíz mázsát várnak az új kenyérgabonából. A kecskeméti Aranykalász Tsz-ben viszont — ahol szombaton kezdik meg az aratását — ennél jóval többre számítanak. Általában igaz az, hogy ame- ! lyik üzemben kedvezően ala­kulnak a termelés mennyiségi ! és minőségi mutatói, ott jó a i közhangulat, szilárd a munka- j fegyelem is. Vannak azonban kivételek. Például a Kiskun­félegyházi Húsipari Vállalat. ! Az előzetes számítások sze- ; rint körülbelül 140 százalékra teljesíti első félévi termelési ] tervét az üzem. A túlteljesítés j 75 százaléka a termelékenység | emelkedéséből adódik — „ahogy I az a nagykönyvben meg van írva”. A vezetők szerint az elő­irányzatnak megfelelően ala­kulnak a termelési költségek is. Mégsem mernénk kijelenteni, hogy a félegyházi húsosok há­za táján minden a legnagyobb rendjén van. A szép mutatók sem tudják feledtetni ugyanis, j hogy az első négy hónapban 109 munkanap esett ki a termelés­ből az igazolatlan hiányzások miatt. Elgondolkoztató az is, hogy idáig hatvan fegyelmi el­járást folytatott le a vezetőség. Több ezer forinttal csökkenti a vállalat nyereségét az áru rossz minőségéért fizetett kötbér. Nemcsak müsxaki hiányosságok ... Négyszáz kád árvízi műszakban A ZIM Kecskeméti Gyáregysége zománcozó műhelyének mind j a négy brigádja vállalta, hogy száz-száz kádat zománcoz le, i amelynek munkabérét az árvízkárosultak javára ajánlják fel. Ké- pünkön Benda József. Gubacs Mihály, Berkes István, Jerkus János az árvízi műszak alatt. Hogyan magyarázza vajon e | furcsa kettőséget Gombos Ala- j dár igazgató? — Rendkívül nehéz fél év van mögöttünk. A minden ed­diginél nagyobb arányú terme­lésfelfutás és a sertésjárvány­(Pásztor Zoltán felvétele.) 1 Félidő a baromfikeltetésben: Óriási kereslet a napcsla iránt 42,5 milliónál több naposcsibe A tanácsi irányítással mű­ködő keltetőállomások első fél­évi munkáját most értékelték a Földművelésügyi Miniszté­rium Kisállattenyésztési Osztá­lyán. Közölték, hogy az idei keltetési terv csibeegységben számított 94 milliós előirányza­tából június végéig 52 milliót teljesítettek. Kereken másfél millióval több naposbaromfit adtak át továbbtenyésztésre, illetve nevelésre, hizlalásra, mint a múlt év hasonló idő­szakában. Naposcsibéből 42 600 000-et, naposlibából 1 208 000-et, kispulykából 1 100 000, kacsából 2 450 000-et, gyöngyösből pedig 15 000-et ér­tékesítettek a keltetőállomások. A naposlibák iránti kereslet minden eddigit felülmúl: kere­ken 728 000-rel vásároltak töb­bet a termelőüzemek, mint a múlt év első felében. A gépbe rakott tojások 82,3 százaléka kelt ki, vagyis a legutóbbi egy év alatt három százalékkal ja­vult a kelési arány. A baromfikeltetés fő idénye lezárult ugyan, de újabb fel­lendülés várható a július köze­pétől augusztus végéig terjedő időszakban, főleg az úgyneve­zett sarjúcsibék vásárlásánál. A minden eddiginél nagyobb, 94 milliós keltetési, illetve ér­tékesítési előirányzatot való­színűleg még az év vége előtt teljesíteni tudják. (MTft Üdvözletek Helsinkibe Megyénkből több üzem, in­tézmény dolgozói küldtek teg­nap levelet, táviratot az Orszá­gos Béketanácshoz, azzal a ké­réssel, hogy továbbítsák azt Helsinkibe. A ma összeülő béke- világkongresszust a Budapesti Rádiótechnikai Gyár Kecske­méti Telepének munkásai és a Zománcipari Müvek Kecskeméti Gyáregységének dolgozói táv­iratban, a belügyi szervek párt- bizottsága és a Honvédkórház dolgozói levélben köszöntötték és kívántak sok sikert munká­jához. Táviratban köszöntötték a kongresszust gyűlésükről a dunavecsei vöröskeresztes akti­visták, a dunavecsei járási ta­nács dolgozói is, a Kecskeméti Konzervgyárban pedig ma reg­gel röpgyűlést tartanak a kong­resszus megnyitásának tisztele- I téré. i ból adódó különleges feladatok erősen próbára tették az üzem gárdáját. Kétségtelen, hogy mű­szaki ellátottságunk sem felelt meg mindenben a kívánalmak­nak. De mindezek ellenére lé­nyegesen jobb eredményekkel dicsekedhetnénk ha minden ve­zetőnk felnőtt volna már a fel­adatához és nagyobb sikerrel nevelnénk dolgozóinkat. A műszaki hiányosságokra nem érdemes túl sok szót vesz­tegetni, hiszen egy részük már­is megszűnt, más részük rövi­desen megszűnik. Az új kút üzembe helyezésével jelentősen javult az üzem vízellátása és küszöbön áll a hűtő rekonst­rukciója is. Vizsgáljuk meg inkább ala­posan a vezetés színvonalával és a dolgozók munkafegyelmé­vel kapcsolatos problémákat. Még mindig nem egységes a vezetőség A bajok gyökere sok évre nyúlik vissza. Kezdjük talán azzal, hogy 1962-ben, amikor a vállalathoz került Gombos Ala­dár, a 156 millió forint értékű árut gyártó üzemben nem vol­tak megszervezve a termelést irányító osztályok, csoportok. Mindenki önálló előadóként te­vékenykedett — már amennyi­re tudott, a vezetők jó része ugyanis nem rendelkezett a szükséges képzettséggel. Nem mindenki értette meg, hogy egy üzem igazgatásához ma már kevés a szakmai gya­korlat, Az igazgató a pártszer­vezet segítségével, sok tapin­tattal, de szigorú következetes­séggel látott hozzá a vezetőség újjászervezéséhez. — Alkalmat adott mindenkinek arra, hogy megszerezze a beosztásához szükséges képzettséget. Aki azonban vonakodott a tanulás­tól, az alacsonyabb munkakör­be került. Ma már öten középfokú, hár­man felsőfokú technikumi ok­levéllel rendelkeznek és van néhány diplomás vezetője is a vállalatnak. Többen jelenleg is tanulnak. Három év azonban minden­képpen kevés arra, hogy töké­letesen pótolni lehessen sok évi mulasztást. Az üzem veze­tőgárdájának többsége képes önállóan irányítani. Néhányon azonban mindmáig nem tudtak megszabadulni a kisüzemi szem­lélet korlátáitól. Törvénysze­rűen közülük kerülnek ki azok, akik minden új embert — kü­lönösen, ha náluk magasabb képzettséggel rendelkezik — gyanakodva fogadnak. Pedig az üzem érdeke azt követeli, hogy mielőbb fiatal szakemberekkel frissítsék fel a műszaki gárdát. „Nyomtató lónak .. Bodor József párttitkár így jellemzi a néhány évvel ezelőtti állapotokat: megszokott dolog volt, hogy a dolgozók lent az üzemben, munkaidő alatt ren­deztek névnapi ünnepséget és ilyenkor kézről kézre vándorolt a tele bütykös. A társadalmi tulajdon védelme is gyenge lá­bon állt. Akadt olyan portás — időközben elbocsátottuk — aki a dolgozók jó részének tarto­zott és így nyilván nem is igye­kezett fülön csípni azokat a „haverokat”, akik tele táskával osontak hazafelé. — Vagy itt van például a kötelező ebéd bevezetése. Ezzel mindmáig nem békült ki né­hány nagyhangú dolgozó — ve­szi át a szót ismét az igazgató. A „kötelező ebéd” — kifeje­zés számunkra is furcsán hang­zik először, de rövidesen min­dent megértünk. A munkások közül legalább százan a ked­vezményes ébéddíjat is igyekez­tek megspórolni maguknak úgy, hogy lent az üzemben sütöttek, főztek rendszeresen. „Nyomta­tó lónak nem lehet bekötni a száját” — tartja a szólás-mon­dás. Meddő erőfeszítés lenne el­rendelni. hogy ezentúl a dol­gozók meg sem kóstolhatják a I töltelékárut, szalonnát. De egy I olyan termelőüzemben, ahol a i higiénia százszorosán fontos i követelmény, valóban nem le- j hét főzőcskét játszani — mun- ! kaidő alatt. A felelősségre vonások azt bi- ! zonyítják, hogy az üzem veze­tői keményen lépnek fel a rendbontókkal szemben. Kívá­natos azonban, hogy a nevelés egyéb, nem kevésbé hatásos módszereit is az ügy szolgála- ; tába állítsák. Hiányoljuk pél- j dául a társadalmi bíróságot. De I a munkaverseny, a szocialista i brigádmozgalom eredményei I sem túl biztatóak. ! Az üzem kommunistái sokat segítettek eddig. Bodor József titkár szerint azonban a párt­tagok közül sem mindenki vál­lalt erejének, képességének megfelelő részt a feladatokbóL Tőlük is többet várnak a jö­vőben. A Kiskunfélegyházi Húsipari Vállalat munkásainak túlnyo­mó többsége becsületes, jó szak­ember. Nem szabad tűrniük, hogy néhány felelőtlen rend- j bontó csorbát ejtsen munkájuk | eredményén. Békés Dezső Ténis: 3 betakarítás helyzete — Dunavecse, Virágzó Tsz, Csőke István elnök. Két wind- rover és három saját kombáj­nunk végzi a rendre aratást. Az 1400 hold kalászosból — ebből félezer hold őszi árpa, a 'többi kenyérgabona — 170 hold áll víz alatt, s hátráltat a hétfordu­lón hullott csapadék is. Ennek ellenére gépeink feszített ütem­ben dolgoznak. — Mik az eddigi eredmé­nyeik? — A Gabonafelvásárló Válla­latnak már 14 vagon árpát ad­tunk át. A tarlót a szalmale­húzást követően nyomban fel­szántjuk, s másodvetés alá ké" szítjiik elő: a táblákba köles kerül. — Milyenek a terméskilátá­sok? — A kellő mennyiségben ada­golt foszforműtrágya hatása jól érvényesül. Egyébként kizáró­lag intenzív búzát vetettünk, amely a mostoha körülmények ellenére is jó átlaghozamot ígér. Az árpa átlagtermése 17 mázsa körül van holdanként. A sze­mek nedvességtartalma sem ha­ladja meg az engedélyezett mértéket. — Hogyan szervezték meg a szérűn sorra kerülő tennivaló­kat? — Az ott levő gabonát zsá­kológép továbbítja a mindent~ felhordóhoz, majd két villany­meghajtású cséplőgépbe kerül a tisztítandó mag. Ezek telje­sítménye óránként 60 mázsa. A termés egy részét a magtárpad­lásra fúvatjuk, a többit zsákok­ban szállítjuk, a felvásárló vál­lalat raktárába. — Végezetül: milyen az al­katrészellátás, a javítás? — Mind alkatrészekkel, mind pedig üzemanyaggal, ponyvával kellő mértékben el vagyunk lát­va. Sok utánajárásba került ez, de nem sajnáltuk a fáradságai. Hegesztőberendezéssel is ren delkezö szerelőrészlegünk n köz ponti majorban állandó ügyele­tet tart a hibák gyors kijavi tása érdekében. — Köszönjük a felvilágosító' és további jó munkát kivé nunk! J. T.

Next

/
Thumbnails
Contents