Petőfi Népe, 1965. július (20. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-07 / 158. szám

1965. július 7, szerda

3. oldal

Felborzolt gabonaföldeken

Összevissza dőlve, csap- zottan a „földre fekszik” a búzatábla. Mintha óriások hem- pergőztek volna rajta végig.

— Jó három hete, amikor Baranyában volt az a nagy vihar, ide is jutott belőle egy kicsi — állapítja meg Galicz István, a tataházi Petőfi Tsz növénytermesztő agronómusa. — Éppen itt tombolta ki magát. A bajai járás többi gazdaságában sehol sem kuszálta így össze.

Nemcsak a bajai járásban, máshol sem a megyében. Ahogy végigjöttünk a halasi járásban, láttuk: mindenfelé aranysárga, vagy zöldből sárgába forduló gabonatáblák ringatóznak, anélkül hogy egyetlen szár is megtört, megbicsaklott volna.

Ügy látszik, a vihar errefelé csak a tataházi közös gazdaságnak „adta fel a leckét”. De annak aztán jócskán.

— Kétezer hold a kalászosunk — részletezi az elnök, Galicz József. — A terület felén megdőlt a gabona. A fertődi búzát pedig jó kétszáz holdon úgy összekavarta a szél, hogy olyat még az öregek is ritkán látta ft: életükben.

Hogyan aratnak?

Kerényi Béla főmezőgazdász válasza az első pillanatban meghökkentő:

— Természetesen géppel. A dőlt gabonát rendrevágóval aratjuk. Aztán, ha rendesen megérett a mag a rendre dönTéma: a kunszenfmiklósi vastömegcikk-ipari üzem fejlesztése

— Halló, megyei tanács?

— Igen, itt Tohay László, az ipari osztály vezetője.

— KunszentmiJclósról többen érdeklődtek már a vastömegcikk-ipari üzem fejlesztése ügyében. Legutóbb Szombati János esztergályostól kaptunk levelet, aki azt írja, hogy sokan járnak naponta a községből Budapestre dolgozni. Tudomásuk szerint az üzemnek a tervek szerint az idén már 1500 személyt kellene foglalkoztatni, de jelenleg csak 40—50 munkással dolgozik. Mi az igazság az üzem fejlesztésével kapcsolatban?

— Előre kell bocsátanom, hogy téves információ, vagy valami sajtóhiba útján juthatott a köztudatba az üzem említett létszámára vonatkozó adat. Az igazság az, hogy erre az évre 150 dolgozóra kívántuk fejleszteni az üzemet. Ismeretes azonban, hogy az idén országosan megszigorították a létszámgazdálkodást, amely alól a tanácsi ipar sem kivétel, ezért csak a jövő év elején válik lehetségessé a tervezett szintre való növelés.

1970-ig a kunszentmiklósi üzemet fokozatosan fejlesztjük, addigra ötszáz munkással fog dolgozni. Most alakítjuk ki az üzem végleges profilját. Örömmel fogadjuk majd a jó szakemberek jelentkezését, szükség lesz rájuk. Természetesen még sok függ attól, hogyan sikerül az üzem termelését beilleszteni a harmadik ötéves tervbe. A megye vezetői azonban azon fáradoznak, hogy megtalálják ennek útját. A törekvés arra irányul, .hogy a megye városaiban — ahol már munkaerőhiánnyal küzdünk — műszakilag fejlesz- szük az üzemeket. A nagyközségekben pedig — mint például Kunszentmiklóson is — az ipar- fejlesztést a lakosság foglalkoztatása érdekében jelentős mértékű létszámnövelés lehetőségének figyelembevételével oldjuk meg.

N. O.

tött kalászban, felszedi a kombájn és elcsépeli.

Tehát kétmenetesen aratnak. Gép van elég. Az egyik rendre- vágót máris üzemeltetik. Egyelőre nem az árpa-, hanem a repceföldön. A 24 holdnyi, magnak termesztett repcét aratják. Ezt is összeborzolta a vihar. A gép viszont tökéletes rendet vág.

Ez csupán Fábián János traktoros és Újvári Ferenc munkagépkezelő szakértelmének, figyelemmel teljes munkájának köszönhető? Vagy valami másnak is?

— Nézzük meg jobban a gépet — ajánlja a főagronómus, szavait kissé rejtélyes mosoly- lyal kísérve.

A vágószerkezet végénél hosszú, vaslemezből kalapált ék nyúlik előre. A gazdaság műhelyében szerelték fel. Az a rendeltetése, hogy a levágott gabonát elválassza a talpon állótól, megakadályozván, hogy a ledőlt szárak feltekeredjenek a munkagép kerekére, a vitorlát meghajtó láncra, s „fulladást” okozzanak.

A főmezőgazdásznak az a véleménye, hogy a terelő ék ha bevált a repcében, be kell válnia az árpában, a búzában és a rozsban is.

És máris következik a, bizonyítás. Fábián János „áthajt” a dűlőút másik oldalán nyújtózkodó ősziárpa-táblába.

Kétségtelen, az új alkatrész itt is megállja a helyét.

Hanem egy lapályos részhez érve a traktoros leállítja a gépet, hogy jól hallja, mit akar közölni vele a növénytermesztő agronómus. Pár perc múlva már indulna is tovább, de a gumikerekek csak egy helyben pörögnek, puha, agyagos sarat fröcskölnek maguk alól. Mielőtt leásná magát a traktor, Újvári Ferenc repceszárat rak a kerekek elé, s í gy a gép nagy nehezen kikecmereg a süppedékes lapályról.

Az elnök elébe vág a kérdésnek.

— Ilyen esetekre is fel vagyunk készülve. Ahol a gép nem halad, ott a kézi kaszát kell elővenni. Negyvenöt aratópárt szerveztünk meg. De beállításukra csak akkor kerül sor. ha másképp nem boldogulunk. Ha például esőzések lesznek ... Mert a kuszáltság ná-,

lünk nem akadályozza a gépi munkát. Csak a talaj nedvessége.

Ez az érvelés kikezdhetetlenül logikus. Az első kapálást éppen csak befejezték. Már hozzáfogtak a másodikhoz is. A családtagokkal együtt naponta félezren dolgoznak a tataházi földeken.

A meleget árasztó nyári napot olykor felhők takarják el. Esős vagy száraz lesz az elkövetkező hetek időjárása? Ki tudja... De annyi bizonyos, hogy Tataházán mindkét eshetőségre felkészültek.

Hatvani Dániel

JÚNIUS 18-i lapszámunkban „A vonal túlsó végén” rovatcím alatt közöltük azt a beszélgetést, amely szerkesztőségünk és Kunczly Sándor, az ÉM 31-es Állami Építőipari Vállalat építésvezetője között zajlott le. Kunczly Sándor akkor arról panaszkodott, hogy a kiskőrösi járásban a csengődi 16 ezer hektoliteres pince építkezésénél sem a községi tanácstól, sem a járási szervektől nem kapott kellő segítséget segédmunkások toborzására. Azt is elmondta, hogy

Burgonyaszedők

Az idén ötven holdon termesztették korai burgonyát a mélykúti Alkotmány Tsz-ben. Mint felvételünkön is látható: elérkezett a betakarítás ideje. Először a láncos burgonyaszedőgéppel kiforditják a sorokat. A tsz traktorát Győrök József vezeti, a munkagép működését Matus Imre figyeli. Hajnali három órakor kezdik a munkát — igyekezniük kell, hiszen utánuk hatvanan szedik a krumplit.

Nyelvi iskolák, több idegennyelv-íagozat

I

Nyelvi iskolákat létesít a Művelődésügyi Minisztérium az idegen nyelvek oktatásának | eredményesebbé tételére. Az első j nyelvi iskola szeptemberben kezdi meg működését Pécsett, a Leöwey Klára Gimnáziumban. Az egyik első osztály tanulói az oroszt a délelőtti heti hat órán kívül délutánonként kisebb csoportokban naponta egy-egy órát gyakorolják, orosz anyanyelvű tanárnő vezetésével. A tanítási napokon tehát két órát foglalkoznak a nyelvvel: délelőtt a tanterv szerint, délután pedig kötetlenül, társalgás formájában. A gyakorláshoz a korszerű audió-vizuális oktatás segédeszközeit — a magnetofont, a lemezjátszót, a diavetítőt és az iskola-tv nyelvi adásait is felhasználják.

Hasonló osztályok nyitását tervezik a következő években — a lehetőségektől függően — az angol és a francia nyelvoktatás hatékonyságának növelésére.

Az 1965—66-os tanévben egyébként növelik a nyelvi tagozatú osztályok számát is. Több vidéki iskolában újabb orosz, angol, francia tagozatokat nyitnak meg.

A szedők többnyire családtagok, a szövetkezeti gazdák feleségei. A burgonyát piros, hálószerű zsákokba öntik. Zömmel exportra kerül a termés, s így az 50 holdból 700 ezer forintos bevételre számítanak. Az átlagtermés eléri a 60 mázsát. A krumplit a a Német Demokratikus Köztársaság városaiba szállítják; a sae- 'dést követő harmadik napon, ér a rendeltetési helyére.

a Kiskőrösi Állami GazdS'ság központja nem engedélyezte a csengődi tároló építkezésén dolgozó 10 munkás részére a gazdaság konyhájáról való étkezést. Emiatt tehergépkocsit kellett bérelnie napi 1500 forintért. amely Izsákról Csengődre hordja a kosztot.

A CIKKRE válaszolt a megyei tanács munkaügyi osztálya, a kiskőrösi járási tanács vb elnökhelyettese és a Kiskőrösi Állami Gazdaság igazgatója. A válaszokat az alábbiakban kivonatosan közöljük:

A megyei tanács vb munkaügyi osztálya annak a levélnek másolatát küldte meg, amelyet a kiskőrösi járási tanács vb elnökének írt. Ez igy fejeződik be:

„Kérjük Elnök Elvtársat, utasítsa a csengődi községi tanács vb elnökét, valamint Mágócsi Kálmán munkaügyi főelőadó elvtársat, hogy a lehetőség határán belül mindent kövessenek el a szükséges tíz segédmunkás toborzása érdekében. Tett intézkedéseivel kapcsolatban — levelünkre hivatkozással — a Petőfi Népe Szerkesztősége és osztályunk szíves tájékoztatását kérjük.”

Krébesz Károly, a kiskőrösi járási tanács vb elnökhelyettese az alábbi választ küldte:

„Az említett cikkben foglaltakat kivizsgáltam ... Tárgyaltunk az állami gazdaság, valamint a tabdi Szőlőskert Tsz vezetőivel munkaerő felkutatása érdekében. Mind a gazdaság, mind a tsz munkaerőhiánnyal küzd. A szövetkezet elnökének tájékoztatása szerint ennek ellenére 4—5 személyt tudnak a bortárolóépítkezéshez adni...”

A Kiskőrösi Állami Gazdaság igazgatója, Magyar Ferenc elvtárs a következő választ küldte:

„ ... Tabdin gazdaságunknak 150 személyre engedélyezett üzemi konyhája működik, de jelenleg 180—200 dolgozónk étkeztetését kell itt megoldani. Június 7-e óta a helyi szakközép- iskola 136 diákjának is a tabdi konyhánk főz. Június 26-án KISZ-tábor nyílt, ami újabb száz fiatal napi négyszeri étkeztetését igényli.

Ennek ellenére Simó Tibor elvtárssal, a járási pártbizottság titkárával igyekeztünk megoldást találni, s ennek eredménye, hógy az építőipari dolgozók részére június 26-ig Tabdin ezután pedig egy másik konyhánkon főzünk.

Nem helytálló az említett cikkben közölt szállítási költség. A TEFU-nak Kiskőrösön és Izsákon is van kirendeltsége. Ha Kiskőrösről szállítják az ebédet 162, ha Izsákról 226 forintba kerül. Konyhánk is Tabdin és nem Csengődön van, onnan . is szállítani kell az ételt. Egyébként gazdaságunknak érdeke a bortároló felépítése, mert ősszel szőlőtermésünk egy részét a pincegazdaságnak kívánjuk átadni. Ezért 15 építőmunkás étkeztetését megoldjuk,”

*

TELEFONON felhívtuk a csengődi tároló építkezését. Vida Gyula munkavezető arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy az alapbetonozást befejezték. Most a szigetelés elkészítésével foglalkoznak.

Eddig nem érkezett még egyetlen munkás sem, akit a helyi szervek küldtek volna. A jövő hét közepétől azonban — amikor a szigetelést befejezik — nagy szükségük lesz legaláb’- tíz segédmunkásra. Egyébkér köszönettel vették tudomásu’ hogy a Kiskőrösi Állami Gaz daság az étkeztetést támogat jr Amint néhány hét múlva — lejár az izsáki konyhával a szer ződés — igénybe veszik a gaz daság által lehetővé tett étkez- Mtésíi

canfCTET'P'^TK: gryojMAjgVállalták a munkaerőhiány pótlását . és az étkeztetést