Petőfi Népe, 1965. július (20. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-07 / 158. szám

1965. július 7, szerda 3. oldal Felborzolt gabonaföldeken Összevissza dőlve, csap- zottan a „földre fekszik” a bú­zatábla. Mintha óriások hem- pergőztek volna rajta végig. — Jó három hete, amikor Ba­ranyában volt az a nagy vihar, ide is jutott belőle egy kicsi — állapítja meg Galicz István, a tataházi Petőfi Tsz növényter­mesztő agronómusa. — Éppen itt tombolta ki magát. A bajai járás többi gazdaságában sehol sem kuszálta így össze. Nemcsak a bajai járásban, máshol sem a megyében. Ahogy végigjöttünk a halasi járásban, láttuk: mindenfelé aranysárga, vagy zöldből sárgába forduló gabonatáblák ringatóznak, anél­kül hogy egyetlen szár is meg­tört, megbicsaklott volna. Ügy látszik, a vihar errefelé csak a tataházi közös gazdaság­nak „adta fel a leckét”. De an­nak aztán jócskán. — Kétezer hold a kalászo­sunk — részletezi az elnök, Ga­licz József. — A terület felén megdőlt a gabona. A fertődi búzát pedig jó kétszáz holdon úgy összekavarta a szél, hogy olyat még az öregek is ritkán látta ft: életükben. Hogyan aratnak? Kerényi Béla főmezőgazdász válasza az első pillanatban meghökkentő: — Természetesen géppel. A dőlt gabonát rendrevágóval aratjuk. Aztán, ha rendesen megérett a mag a rendre dön­Téma: a kunszenfmiklósi vastömegcikk-ipari üzem fejlesztése — Halló, megyei tanács? — Igen, itt Tohay László, az ipari osztály vezetője. — KunszentmiJclósról többen érdeklődtek már a vastömeg­cikk-ipari üzem fejlesztése ügyében. Legutóbb Szombati János esztergályostól kaptunk levelet, aki azt írja, hogy sokan járnak naponta a községből Bu­dapestre dolgozni. Tudomásuk szerint az üzemnek a tervek szerint az idén már 1500 sze­mélyt kellene foglalkoztatni, de jelenleg csak 40—50 munkással dolgozik. Mi az igazság az üzem fejlesztésével kapcsolatban? — Előre kell bocsátanom, hogy téves információ, vagy va­lami sajtóhiba útján juthatott a köztudatba az üzem említett létszámára vonatkozó adat. Az igazság az, hogy erre az évre 150 dolgozóra kívántuk fejlesz­teni az üzemet. Ismeretes azon­ban, hogy az idén országosan megszigorították a létszámgaz­dálkodást, amely alól a tanácsi ipar sem kivétel, ezért csak a jövő év elején válik lehetsé­gessé a tervezett szintre való növelés. 1970-ig a kunszentmiklósi üze­met fokozatosan fejlesztjük, ad­digra ötszáz munkással fog dol­gozni. Most alakítjuk ki az üzem végleges profilját. Öröm­mel fogadjuk majd a jó szak­emberek jelentkezését, szükség lesz rájuk. Természetesen még sok függ attól, hogyan sikerül az üzem termelését beilleszteni a harmadik ötéves tervbe. A megye vezetői azonban azon fá­radoznak, hogy megtalálják en­nek útját. A törekvés arra irá­nyul, .hogy a megye városaiban — ahol már munkaerőhiánnyal küzdünk — műszakilag fejlesz- szük az üzemeket. A nagyköz­ségekben pedig — mint például Kunszentmiklóson is — az ipar- fejlesztést a lakosság foglalkoz­tatása érdekében jelentős mér­tékű létszámnövelés lehetőségé­nek figyelembevételével oldjuk meg. N. O. tött kalászban, felszedi a kom­bájn és elcsépeli. Tehát kétmenetesen aratnak. Gép van elég. Az egyik rendre- vágót máris üzemeltetik. Egye­lőre nem az árpa-, hanem a repceföldön. A 24 holdnyi, mag­nak termesztett repcét aratják. Ezt is összeborzolta a vihar. A gép viszont tökéletes rendet vág. Ez csupán Fábián János traktoros és Újvári Ferenc mun­kagépkezelő szakértelmének, figyelemmel teljes munkájának köszönhető? Vagy valami más­nak is? — Nézzük meg jobban a gé­pet — ajánlja a főagronómus, szavait kissé rejtélyes mosoly- lyal kísérve. A vágószerkezet végénél hosszú, vaslemezből kalapált ék nyúlik előre. A gazdaság mű­helyében szerelték fel. Az a rendeltetése, hogy a levágott gabonát elválassza a talpon ál­lótól, megakadályozván, hogy a ledőlt szárak feltekeredjenek a munkagép kerekére, a vitorlát meghajtó láncra, s „fulladást” okozzanak. A főmezőgazdásznak az a vé­leménye, hogy a terelő ék ha bevált a repcében, be kell válnia az árpában, a búzában és a rozsban is. És máris következik a, bizo­nyítás. Fábián János „áthajt” a dűlőút másik oldalán nyújtóz­kodó ősziárpa-táblába. Kétségtelen, az új alkat­rész itt is megállja a helyét. Hanem egy lapályos részhez érve a traktoros leállítja a gé­pet, hogy jól hallja, mit akar közölni vele a növénytermesztő agronómus. Pár perc múlva már indulna is tovább, de a gumi­kerekek csak egy helyben pörög­nek, puha, agyagos sarat fröcs­kölnek maguk alól. Mielőtt le­ásná magát a traktor, Újvári Ferenc repceszárat rak a kere­kek elé, s í gy a gép nagy ne­hezen kikecmereg a süppedékes lapályról. Az elnök elébe vág a kérdés­nek. — Ilyen esetekre is fel va­gyunk készülve. Ahol a gép nem halad, ott a kézi kaszát kell elővenni. Negyvenöt arató­párt szerveztünk meg. De be­állításukra csak akkor kerül sor. ha másképp nem boldogu­lunk. Ha például esőzések lesz­nek ... Mert a kuszáltság ná-, lünk nem akadályozza a gépi munkát. Csak a talaj nedves­sége. Ez az érvelés kikezdhetetle­nül logikus. Az első kapálást éppen csak befejezték. Már hoz­záfogtak a másodikhoz is. A családtagokkal együtt naponta félezren dolgoznak a tataházi földeken. A meleget árasztó nyári napot olykor felhők takarják el. Esős vagy száraz lesz az elkö­vetkező hetek időjárása? Ki tudja... De annyi bizonyos, hogy Tataházán mindkét eshe­tőségre felkészültek. Hatvani Dániel JÚNIUS 18-i lapszámunkban „A vonal túlsó végén” rovatcím alatt közöltük azt a beszélge­tést, amely szerkesztőségünk és Kunczly Sándor, az ÉM 31-es Állami Építőipari Vállalat épí­tésvezetője között zajlott le. Kunczly Sándor akkor arról pa­naszkodott, hogy a kiskőrösi já­rásban a csengődi 16 ezer hek­toliteres pince építkezésénél sem a községi tanácstól, sem a já­rási szervektől nem kapott kellő segítséget segédmunkások tobor­zására. Azt is elmondta, hogy Burgonyaszedők Az idén ötven holdon termesztették korai burgonyát a mélykúti Alkotmány Tsz-ben. Mint felvételünkön is látható: elér­kezett a betakarítás ideje. Először a láncos burgonyaszedőgéppel kiforditják a sorokat. A tsz traktorát Győrök József vezeti, a munkagép működését Matus Imre figyeli. Hajnali három órakor kezdik a munkát — igyekezniük kell, hiszen utánuk hatvanan szedik a krumplit. Nyelvi iskolák, több idegennyelv-íagozat I Nyelvi iskolákat létesít a Mű­velődésügyi Minisztérium az idegen nyelvek oktatásának | eredményesebbé tételére. Az első j nyelvi iskola szeptemberben kezdi meg működését Pécsett, a Leöwey Klára Gimnáziumban. Az egyik első osztály tanulói az oroszt a délelőtti heti hat órán kívül délutánonként kisebb cso­portokban naponta egy-egy órát gyakorolják, orosz anyanyelvű tanárnő vezetésével. A tanítási napokon tehát két órát foglal­koznak a nyelvvel: délelőtt a tanterv szerint, délután pedig kötetlenül, társalgás formájá­ban. A gyakorláshoz a korszerű audió-vizuális oktatás segédesz­közeit — a magnetofont, a le­mezjátszót, a diavetítőt és az iskola-tv nyelvi adásait is fel­használják. Hasonló osztályok nyitását tervezik a következő években — a lehetőségektől függően — az angol és a francia nyelvoktatás hatékonyságának növelésére. Az 1965—66-os tanévben egyébként növelik a nyelvi ta­gozatú osztályok számát is. Több vidéki iskolában újabb orosz, angol, francia tagozatokat nyitnak meg. A szedők többnyire családtagok, a szövetkezeti gazdák fele­ségei. A burgonyát piros, hálószerű zsákokba öntik. Zömmel ex­portra kerül a termés, s így az 50 holdból 700 ezer forintos bevé­telre számítanak. Az átlagtermés eléri a 60 mázsát. A krumplit a a Német Demokratikus Köztársaság városaiba szállítják; a sae- 'dést követő harmadik napon, ér a rendeltetési helyére. a Kiskőrösi Állami GazdS'ság központja nem engedélyezte a csengődi tároló építkezé­sén dolgozó 10 munkás részére a gazdaság konyhájáról való ét­kezést. Emiatt tehergépkocsit kellett bérelnie napi 1500 fo­rintért. amely Izsákról Csen­gődre hordja a kosztot. A CIKKRE válaszolt a me­gyei tanács munkaügyi osztálya, a kiskőrösi járási tanács vb el­nökhelyettese és a Kiskőrösi Ál­lami Gazdaság igazgatója. A vá­laszokat az alábbiakban kivona­tosan közöljük: A megyei tanács vb munka­ügyi osztálya annak a levélnek másolatát küldte meg, amelyet a kiskőrösi járási tanács vb el­nökének írt. Ez igy fejeződik be: „Kérjük Elnök Elvtársat, uta­sítsa a csengődi községi tanács vb elnökét, valamint Mágócsi Kálmán munkaügyi főelőadó elvtársat, hogy a lehetőség ha­tárán belül mindent kövessenek el a szükséges tíz segédmunkás toborzása érdekében. Tett intéz­kedéseivel kapcsolatban — le­velünkre hivatkozással — a Pe­tőfi Népe Szerkesztősége és osz­tályunk szíves tájékoztatását kérjük.” Krébesz Károly, a kiskőrösi járási tanács vb elnökhelyettese az alábbi választ küldte: „Az említett cikkben foglalta­kat kivizsgáltam ... Tárgyal­tunk az állami gazdaság, vala­mint a tabdi Szőlőskert Tsz ve­zetőivel munkaerő felkutatása érdekében. Mind a gazdaság, mind a tsz munkaerőhiánnyal küzd. A szövetkezet elnökének tájékoztatása szerint ennek elle­nére 4—5 személyt tudnak a bortárolóépítkezéshez adni...” A Kiskőrösi Állami Gazdaság igazgatója, Magyar Ferenc elv­társ a következő választ küldte: „ ... Tabdin gazdaságunknak 150 személyre engedélyezett üzemi konyhája működik, de je­lenleg 180—200 dolgozónk étkez­tetését kell itt megoldani. Jú­nius 7-e óta a helyi szakközép- iskola 136 diákjának is a tabdi konyhánk főz. Június 26-án KISZ-tábor nyílt, ami újabb száz fiatal napi négyszeri étkez­tetését igényli. Ennek ellenére Simó Tibor elvtárssal, a járási pártbizottság titkárával igyekeztünk megol­dást találni, s ennek eredménye, hógy az építőipari dolgozók ré­szére június 26-ig Tabdin ezután pedig egy másik konyhánkon főzünk. Nem helytálló az említett cikkben közölt szállítási költ­ség. A TEFU-nak Kiskőrösön és Izsákon is van kirendeltsége. Ha Kiskőrösről szállítják az ebédet 162, ha Izsákról 226 fo­rintba kerül. Konyhánk is Tab­din és nem Csengődön van, on­nan . is szállítani kell az ételt. Egyébként gazdaságunknak ér­deke a bortároló felépítése, mert ősszel szőlőtermésünk egy ré­szét a pincegazdaságnak kíván­juk átadni. Ezért 15 építőmun­kás étkeztetését megoldjuk,” * TELEFONON felhívtuk a csengődi tároló építkezését. Vida Gyula munkavezető arról tájé­koztatta szerkesztőségünket, hogy az alapbetonozást befejez­ték. Most a szigetelés elkészíté­sével foglalkoznak. Eddig nem érkezett még egyetlen munkás sem, akit a helyi szervek küldtek volna. A jövő hét közepétől azonban — amikor a szigetelést befejezik — nagy szükségük lesz legaláb’- tíz segédmunkásra. Egyébkér köszönettel vették tudomásu’ hogy a Kiskőrösi Állami Gaz daság az étkeztetést támogat jr Amint néhány hét múlva — le­jár az izsáki konyhával a szer ződés — igénybe veszik a gaz daság által lehetővé tett étkez- Mtésíi canfCTET'P'^TK: gryojMAjg­Vállalták a munkaerőhiány pótlását . és az étkeztetést

Next

/
Thumbnails
Contents