Petőfi Népe, 1965. július (20. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-06 / 157. szám

Felavatták a Dunai Vasmű hideghengerművét Kádár János beszélt a nagygyűlésen A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG IAPJÄ CX. ÉVF. 157. SZ. Ára 60 f illér 1965. JÜLIUS 6, KEDD Bajánál újabb 5 centiméteres apadás As eső rongálja a töltéseket Mohácsnál változatlan a vízállás Á Tiszán már csak első fokú készültséget tartanak fenn Vasárnap jelentős esemény zajlott le a Dunai Vasműben: egyhónapi próbaüzemeltetés után átadták a termelésnek ko­hászati kombinátunk úi részle­gét, a mintegy 1,7 milliárd fo­rintos beruházással épült hideg­hengerművet. Az ünnepi ese­mény alkalmából Dunaújváros­ba látogatott Kádár JánoS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Részt vett az avatóün­nepségen dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter és dr. Trautmann Rezső építésügyi miniszter. Jelen volt G, A. Gye- n yiszov, a Szovjetunió. Frantisek Pisek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és Jan Kiljanczyk, a Lengyel Népköztársaság buda­pesti nagykövete. Kádár Jánost Dunaújváros­ban a városi pártbizottság szék­házánál a megye és a város ve­zetői fogadták. A pártbizottsá­gon Kádár János rövid beszél­getést folytatott a helyi vezetők­kel, majd a vendégek felkeres­ték a Dunai Vasmű új egységét. Itt került sor az avatás ünne­pélyes aktusára: dr. Horgos Gyula üdvözölte az építési, sze­relési munkálatokban részt vett szakembereket, köszönetét mon­dott a vasmű dolgozóinak oda­adó, eredményes munkájukért, majd a hideghengerművet át­adta Borovszki Ambrusnak. Ká­dár János lépett ezután a mik­rofonhoz és nagy taps közben sok sikert, eredményes munkát kívánt a hideghengermű fiatal munkás- és műszaki gárdájá­nak. Ezután folytatódott a gyárlá­togatás; a vendégek hosszan időztek az impozáns présgépek előtt, „munka közben” nézték meg a simítóhengersort — ame­lyet egy, mindössze négytagú brigád irányít —. maid végig­mentek a csarnokban az öt mé­ter magas lágyítókemencék sora előtt. Kádár János számos kér­dést tett fel a hengermű gép­sorainak munkájával kapcsolat­ban, s Borovszki Ambrus rész­letesen ismertette a különböző munkafolyamatokat. Ünnepi nagygyűlés Dunaújvárosban A mintegy háromnegyedórás látogatás után a vasmű bejárata előtti téren ünnepi nagygyűlést rendeztek. A díszemelvény körül több ezer dunaújvárosi dolgozó gyűlt össze, s részt vettek a gyű­lésen azoknak a szovjet gyárak­nak, üzemeknek a képviselői is — tervezők, konstruktőrök —, akik értékes segítséget nyúj­tottak a hideghengermű építé­séhez, berendezéséhez. Takács Imre mondott megnyi­tót, majd dr. Horgos Gyula szólt a résztvevőkhöz. Egyebek közt elmondta, hogy a hideghenger­mű építéséhez a magyar és a szovjet tervezőintézetek készí­tették a terveket. A miniszter végül köszönetét mondott a ter­vezőknek, mérnököknek, techni­kusoknak, szerelőknek és sike­res munkát kívánt a hideghen­germű dolgozóinak. Ezután zúgó taps közben Ká­dár János emelkedett szólásra. — Szívesen jöttem Dunaúj­városba — kezdte beszédét — örülök, hogy találkozhattam Dunaújváros, a Vasmű dolgo­zóival. Köszönöm a szívélyes, meleg fogadtatást és szívből üd­vözlöm mindannyiukat. Ezután a hideghengermű Je­lentőségéről beszélt, majd hang­súlyozta: tizenöt esztendővel ez­előtt itt csak egy kis falu volt és az ország népe munkájának eredményeként helyén azóta je­lentős ipar-város fejlődött. De ez nem minden. Nemcsak a Dunai Vasmű dolgozik itt, egész sor más üzem is keletkezeti), mind együtt a szocializmus szü­lötte, s együttesen adja meg a j város szocialista jellegét. • Az itt lakók átlagos életko­ra 28 esztendő, s a városban a gyermekáldás országosan az elsők között van. Dunaújváros szocialista jellegét gyárai adják, de lényegét az ember, aki itt .él, dolgozik, gya­rapodik műveltségében és öntu­datában. A város és lakossága erőteljesen fejlődik azon az úton, hogy ebben az értelem­ben is szocialistává váljék. „Döntő módon bizonyítja ezt.— mondotta Kádár János — az az ötszáz brigád, amely a szocia­lista címért küzd, az a több mint száz ifjúsági brigád, amely ugyanezért harcolt és mutat példát a város egész ifjúságá­nak.” A szocialista öntudatnak nem kis része van abban, hogy a ma felavatott nagy művet határidő előtt készí­tették el, valamivel olcsóbban az elő­irányzott költségeknél. „Ezt ne­vezem én olyan jellemzőnek — mondotta —, ami ahhoz kell, hogy különösebb magyarázat nélkül is szocialista városnak nevezhessük Dunaújvárost.” Ezután mind a maga, mind a Központi Bizottság nevében szívből gratulált az építőknek, s köszönetét fejezte ki a Szov­jetunió, Lengyelország és Cseh­szlovákia baráti segítségéért. Beszéde további részében ál­talános politikai kérdésekkel foglalkozott. Ismertette a Köz­ponti Bizottság június 25-én tartott ülésén tárgyalt napiren­di kérdéseket, s többek közt hangsúlyozta: j — Az év első öt hónapjának eredményei biztatóak; az ipar­ban. a mezőgazdaságban, az al­kotó munka egyéb területein is terveink szerint folyik a mun­ka. öt hónap alatt az ipar ter­melése 1964 első öt hónap­jához képest 6 százalékkal nőtt, a dolgozók összlétszámának nö­vekedése a tavalyi azonos idő­szaknak csupán egyötöde. Az I ipari termelés növekedésének I 80 százaléka a termelékenység emelkedéséből származik. Ká- j dár János ismertette azokat a ; nehézségeket is, amelyek aka- | dályozták a munkát; a nagy j egérkár, a hosszan tartó esőzés, j a hűvös tavasz nagymértékben megnehezítette a mezőgazdasági munkát. Az állami gazdaságok dolgozói, a termelőszövetkeze­tekbe 'tömörült parasztság hal­(Folytatás a 2. oldalon) Rendkívüli lassúsággal, de to­vábbra is folytatódik az apadás a Dunán. Hétfőn' délben Bajá­nál a vízállás 902 centiméter volt, míg Mohácsnál a vízszint magassága elérte a 929 centit. Vasárnap reggeltől hétfő regge­lig Komárom, Vác, Budapest | térségében 10—14 centiméterrel csökkent a vizszint. A legfelső és legalsó magyar szakaszon vi­szont alig apadt a víz. Dunare- meténél csak 1, Paksnál és Bajánál mind­össze 5—5 centiméterrel süllyedt a vízszint. 7 I Mohácsnál pedig 24 óra alatt [ egyetlen centiméterrel sem vál­tozott,a vízállás, s 6 centivel ha- [ ladja meg az 1954. évi maximu­mot. | A még mindig igen magasnak j számító vízállás indokolja a vé­delmi munka iramának válto­zatlanságát, a töltések további erősítését, a gátak ellenállóké­Az idén is megrendezik a tsz-ek vetélkedését pességének biztosítását. A mun­kálatokat azonban nagyon meg­nehezítette az esős időjárás. Több gátszakaszon a nagy sár miatt nehezen, vagy egyáltalán j nem tudnak mozogni a gépek. | Ilyen a helyzet például Dunafal- va környékén, ahol a lokalizá- I ciós gát építésén fáradoznak. A heves zivatarok sok he­lyen megrongálták az egyéb­ként is átázott töltéseket, J s ezért az esőzések után azonnal megkezdték az esővíz által oko­zott hibák kijavítását. A munka tehát még néhány hétig is eltarthat. Az előrejelzé­sek szerint az apadás továbbra is ilyen lassú lesz. Igaz, hogy a gátszakadás közvetlen veszélye elmúlt, de a védelem munká­sainak változatlanul éjjel-nappal talpon kell lenniük, hogy a fo­lyót a kiszélesedett mederben tudják tartani. Legfontosabb a buzgárok figyelése, a homokzsá­kokkal, műanyagfóliával törté­nő védekezés. Éppen a gátak meggyengült állapota miatt szinte naponként újabb buz­gárok törnek fel, de ezeket azonnal elfojtják. Az eddigiek során az Alsó- dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság­Ulésezett a Megyei Mezőgazdasági Versenybizottság A párt-, tanácsi és tömeg- ; szervezetek, valamint a terme- ! lőszövetkezetek képviselőiből alakult Megyei Mezőgazdasági ' Versenybizottság tegnap, hétfőn < értékelte az 1964. évi termelési | versenyben részt vett szövetke- i zeti gazdaságok eredményéit. Egész évi gazdálkodásuk ered­ményessége alapján az első he­lyet a haltai Lenin Termelő- szövetkezet gazdái érdemelték ki. A járások legjobbjait: a bajai járásban a felsöszentiváni Új Élet, a dunavecsei járásban o harlai Béke, a kalocsai járásban a fajszi Dunagyöngye. a kecske­méti járásban a tiszakécskei Szabadság, a kiskőrösi járásban a tabdi Szölőskert. a kiskunfél­egyházi járásban a pálmonostori Keleti Fény, a kiskunhalasi já­rásban pedig a kisszállást Petőfi Tsz. Kecskemét város termelőszö­vetkezetei közül a Boldogulás, Kiskunfélegyházán pedig a Vö­rös Csillag Tsz jutott az első helyre. Külön vizsgálták a gyengébb eredményeket felmutató terme­lőszövetkezetek gazdálkodását Közülük azt a hármat, amely­nek gazdái a termelésben tavaly a legjobb előrehaladást mutatták fel — így a kisszállási Rákóczi. Az elmúlt év legjobbjai a jászszentlászlói Új Barázda és a solti Rákóczi Tsz-t — ugyan­csak megjutalmazzák. A megyében első helyezést elért termelőszövetkezet egyéb­ként 15 ezer, a járások és a vá­rosok legeredményesebb szövet­kezeti gazdaságai egyenként 5— 5 ezer, míg a gyengék közül kiemelkedő tsz-ek sorrendben 12, 8, illetve 5 ezer forint ju­talomban részesülnek. A Megyei Mezőgazdasági Versenybizottság ezután az idei versenymozgalom feladatairól, a verseny megszervezésével, elő­készítésével kapcsolatos tenni­valókról tanácskozott. Megálla­podtak abban, hogy az idei ver­seny — az országoshoz hason­lóan — ágazatonként kerül megrendezésre. így az eddiginél jóval több termelőszövetkezet részvételére nyílik lehetőség, köztük olyanokéra is, amelyek az országos termelési szint alatt gazdálkodnak ugyan, de a ter­melés némely ágában jó esé­lyekkel vehetik fel a versenyt. Az idei termelési verseny végső célja a párt és kormány által megszabott irányelvek szellemében, az önköltség és a takarékosság szempontjainak fi­gyelembevételével, mind a mennyiséget, mind a minőséget illetően jobb, kiemelkedőbb eredmények elérése. hoz tartozó védelmi szakaszon több mint 770 ezer homokzsákot használtak fel. 14 ezer tonna fo­lyami követ raktak le a gátak oldalába terhelésként és közel 14 ezer darab pátrialemezet ver­tek le. A szinte emberfeletti erőfeszítések ellenére a íelfaka- dó és belvíz által eddig elöntött terület meghaladja a 15 ezer holdat, aminek egyharmada szántó. Az igazgatóság géppark­ja a különböző védelmi vonalak erősítésénél, lokalizációs gátak építésénél pedig 79 ezer köbmé­ter földet mozgatott meg. A hosszan tartó árvíznek a fen­tieken kívül egyéb következmé­nye is van. Az árterületen és környékén veszedelmesen elszaporodtak a szúnyogok és csípésük nemcsak fájdalmas, de veszélyes is. Irtásukat szom­baton megkezdték és a Szerem- létől Érsekcsanádig terjedő sza­kaszt beszórták szúnyogirtóval. A magas vízállás még mindig nem teszi lehetővé a veszélyez­tetett területekről kiköltözöttek visszatelepítését. Erre csak a ké­sőbbiekben kerülhet sor. A ka­lászosok betakarítása változatlan iramban tovább folyik. Jobb híreket adhatunk a Ti­sza környékén kialakult helyzet­ről. Jelenleg már csak az első fokú árvízvédelmi készültséget tartják fenn, gátőrök teljesíte­nek figyelő szolgálatot. A ve­szély tehát a Tiszánál szinte teljes mértékben megszűnt . Sál Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents