Petőfi Népe, 1965. július (20. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-03 / 155. szám
Csillagászok Amikor megérkezem a vártába, biztos vagyok benne, hogy senkitől sem kell kérdezősködnöm, magamtól is odatalálok. Tudom, hogy a Tóth Kálmán utcában van. Nagy tornyokat, házak fölé emelkedő kupolákat, égnek meredő távcsöveket kutat a tekintetem, de egy órai bolyongás után sem vagyok közelebb a célhoz, mint amikor leszálltam a vonatról. — Merre van a Tóth Kálmán utca — kérdezem végül egy hazafelé tartó overállos embertől. — Az? Várjunk csak! — és töprengően tekint körül. — A csillagvizsgálót keresem — teszem hozzá, s ő mentőövként kap a mondat után, s már magyarázza is. Három perc múlva benyitok a Bajai Csillagvizsgáló Intézet vasrácsos kapuján és megnyugodva látom a két íorgókupolás tornyot — jó helyen járok. Ez a világhíres csilmm lagvizsgáló, amelyről egyaránt tudnak Japánban, Svájcban, Angliában, a Szovjetunióban és Franciaországban is. Az udvaron Sütő Károly tudományos munkatárssal találkozunk. A fiatalember négy éve került ide. Pár szó után — elmondom neki mi járatban vagyok— már bent ülünk a szobában, ahol dr. Ili Márton tudományos főmunkatárs hajol a számtenger fölé. Nemzetközi kapcsolatok — Nemrégiben érkeztem haza Franciaországból, ahol közel két hónapig voltam. Utazásom célja: részt vettem mint meghívott a CNRS (Tudományos Kutatás Nemzeti Központja) Párizsban megtartott egyhetes tudományos gyűlésén, ahol megfigyelésem módszeréről, eredményeiről tartottam előadást, majd hat hét tanulmányút következett. Hogy milyen nagyra értékelik a Bajai Csillagvizsgáló munkáját, bizonyítja az, hogy Magyarországról csak egyedül vettem részt ezen az összejövetelen. A népi demokratikus államokat rajtam kívül még négy szovjet és egy cseh kollégám képviselte. Míg beszél, körülhordozom a tekintetem a szobában. A falon „égi” térképek, felvételek a Holdról, égitestek ábrái. Könyvek, műszerek és grafikonok társaságában. Konkoly—Thege Miklósnak, az 1916-ban elhunyt tudósnak, a magyar csillagászat és meteorológia úttörőjének a képe. — Évenként két-három külföldi meghívást kell visszautasítani, mert, sajnos, mindegyiknek nem tehetek eleget, hiszen idehaza is dolgozni kell. Az utóbbi öt év alatt azonban mégis tizenöt országban jártam és tartottam előadást. Ezek az í utazások, látogatások a mester- ! séges bolygók pályájának megfigyelésével foglalkozó országok tudósainak tevékenységét összefogó INTEROBS keretében történtek. A mesterséges holdak Miért van szükség a mesterséges holdak keringésének megfigyelésére, a pályaelemek alakulásának szemmel tartására, köznapi nyelven fogalmazva, mi „haszon” származik ebből? — A mesterséges holdak mozgására is a Kepler által a XVII. század elején kidolgozott égi mechanika érvényes. Mivel az említett holdak, bolygók a levegő közegében keringenek, és mert a Föld nem szabályos gömb alakú, a klasszikus égi mechanika törvényeitől eltérően „viselkednek”. A mi feladatunk, egy adott pillanatban a mesterséges égitestnek a csillagokhoz viszonyított látszólagos helyzetét megállapítani, megmérni mekkora az eltérés. Kiszámítjuk például, hogy a mesterséges holdnak — ismerve pályaelemeit — mikor, hol kellene lenni, s megfigyeljük, hogy akkor valóban ott van-e. Az eltérésekből a levegő sűrűségére, a Föld gravitációs hatására, befolyására következtethetünk. Hogy ebből milyen hasznunk van? Az ember törekszik a megismerésre. Sajnos, a légkört eddig maximum 200 kilométer magasságig ismerjük. A fenti megfigyelésekből szerzett tapasztalatoknak ezen túl nagy hasznát veszik az űrhajózásban, az űrhajók leszállási helyének pontosabb meghatározásánál. i a "Ti u ii— . , — Jelenleg több mint ötszáz mesterséges hold kering a Föld körül. Közülük mi itt Baján VI. Biztonsági intézkedések több tízet tartunk figyelemmel, s az adatokat az INTEROBS A közúton közlekedő járműveknél nemcsak a sebességére, haladási módjaira, ezzel a biztonságos forgalomra vonatkozóan intézkedik a KRESZ, hanem ezenfelül még különböző, az életet védő szabályokat is tartalmaz az előírás. Nap mint nap láthatunk tehergépkocsin állva utazó embereket, akik nem is kapaszkodnak. Egy hirtelen fékezés, „blokkolás” esetén ezek az emberek súlyos sérüléseket szenvedhetnek. Más esetekben azt tapasztaljuk, hogy olyan járművel szállítanak személyeket, amely erre nem alkalmas, ez már önmagában is veszélyt rejt az utasok számára. Valamennyien tanúi voltunk a bukósisakvitának is. Különböző vélemények hangzottak el a bukósisak viselését illetően, egy dologban azonban megállapodhatunk: a sisak a motoros, s a pótutas életét védi. A türelmi idő lejártával a bukósisak viselése ismét kötelező lesz. Bukósisakban vagy anélkül megfigyeléseiben részt vevő valamennyi állomásnak megküldjük. Huszonhét ilyen állomással tartunk fenn kapcsolatot, de újabbak: olaszok, svédek, nyugatnémetek, franciák, hollandok kérik felvételüket. Az idén októberben lesz Budapesten és Baján egy nemzetközi konferencia a szputnyikmegfigyelésben részt vevő országok tudósainak. Ez iránt mái'is nagy az érdeklődés. Lerajzolt másodpercek A motorkerékpár-balesetet szenvedők legnagyobb százaléka j fejsérüléssel kerül á kórházba. Logikus, hiszen a motorkerékpár ütközése vagy egyéb karambol következtében utasaival együtt a földre zuhan és a tehetetlenségi erő következtében először az utas feje éri az útburkolatot. A KRESZ ezért így intézkedik: „Motorkerékpáron csak becsatolt bukósisakot viselő utas szállítható. Motorkerékpárral a közúti forgalomban csak az esetben szabad részt venni, ha annak vezetője és utasa becsatolt bukósisakot visel.” Személyt szállítani tilos ! Fentebb már utaltunk rá, hogy bizonyos járműveken nem szabad a személyeket szállítani, mert maga a jármű erre nem alkalmas. Az ilyen járművek nyilvánvalóan nem is azzal a céllal készülték, hogy azokon személyeket szállítsanak, s ezért ezeken nincsenek is meg a szükséges biztonsági feltételek. A módosított szabályzat ezért kategorikusan a következő előírásokat tartalmazna: „Személyt szállítani tilos: dömperen, traktoron, segédmotoros kerékpáron és olyan billenő rakfelületű járművön, amely automatikus önzá- ró szerkezettel ellátva nines, teherautó, illetőleg motorkerékpár pótko- valamint más gépjármű második és minden további pótkocsiján, kivéve a fékezot.” Ahol szabad A teherszállítás, a különböző anyagok fel- és lerakása egyelőre nem nélkülözheti a rakodómunkásokat. A járműpark a személyszállítási feladatok megoldására sem elegendő, ezért erre alkalmasint különböző járműveiket kell igénybe venni. Milyen tehergépkocsin lehet személyeket szállítani? „Teherautón, valamint teherszállításra használt pótkocsin — külön engedély nélkül — a vezetőfülkében levő személyekkel együtt legfeljebb kilenc személyt, nyerges vontató pótkocsiján legfeljebb négy rakodót szabad szállítani. Teherautó rakfelületén, valamint teherszállításra használt pótkocsin állva utazni tilos. A szállított személyek csak a jármű oldalfalai által határolt belső részen utazhatnak. Ha a rakfelületen áru van, azon személyt csak akkor szabad szállítani, ha a rakomány alacsonyabb az oldalfalnál.” A KRESZ-iskola mint első szabályismeretünkben közöltük, csak a legfontosabb, ténylegesen alapvető szabályokat rögzítette. Valamennyi előírást nem ismertethetjük, hiszen ez nem feladatunk. Sorozatunknak végére értünk. A beérkezett levelekből azt a tapasztalatot szűrtük le, hogy ezek a tájékoztatók sokat segítettek főleg a gyalogosoknak, de a járművezetőknek is, a KRESZ szabályainak megismeréséhez és alkalmazásához. Gémes Gábor Aztán kimegyünk a műszerekkel zsúfolt szobába. Különböző elektromos berendezéseket látunk, amelyek összeköttetésben vannak a telefonfülkében levő kronográffal. A fülke állandó hőmérsékletét elektronikus hőszabályzó biztosítja. A több részből álló, a laikusnak nyilván bonyolult műszer segítségével itt lerajzolják a másodperceket. A távírógéppel kombinált óra egy szalagra másodpercenként egy vonalat rajzol. A két vonal közötti részt felosztva a másodperc töredékeit, az észlelés időpontját lehet kiszámítani. — Eredetileg egy svájci kronométerrel rendelkeztünk — mondja 111 Márton —, amely igen pontosan járt ugyan, de nagy pontosságú idő mérésére nem volt alkalmas. Az óra ugyanis fél másodpercenként ketyegett, s így a leolvasott időpontok is legfeljebb fél másodperc pontosságúak voltak. Nekünk pedig ennél jóval nagyobb pontossággal kell dolgoznunk. A moszkvai Cosmos — amellyel kapcsolatban állunk — 0,1 másodperces pontosságot ír elő. Éppen ezért szerkesztettük ezt a kronográfot. Pontos idő ugyanis nincs, csak olyan órák, amelyek egyenletesen járnak, működésükben nincs eltérés, ingadozás. Lelkesedés plusz ötszáz forint Az utcán ballagva még mindig a fülemben van a hatalmas óra kristálykemény ketyegésének határozott hangja. így nyitok be Borbás Mihályhoz is, a csillag- vizsgáló intézet jelenlegi vezetőjéhez, aki 1947-ben tántoríthatatlan elszántsággal és tiszteletreméltó lelkesedéssel vetette meg az alapját a ma már méltán világhírű csillagvizsgálónak. Talán a vele folytatott beszélgetéssel kellett volna kezdeni ezt a riportot, de őt nem találtam a csillagvizsgálóban, az ottani munka viszont lebilincselt. A cikket írva viszont, ágy érzem, ragaszkodni kell a beszélgetés időrendjéhez. — Tizennyolc éve. 1947. májusában fogtam hozzá a szervezéshez. Először az itteni Türr István Múzeum könyvtárszobájában tartottam ismeretterjesztő előadásokat a csillagászatról. Utána az első távcső megépítése következett. Knéz.y Pál városi főmérnökkel megterveztük a távcsövet, s azt Békéi Sándor optikus elkészítette. A várostól ötszáz forintot kaptunk, ebből megvettem a távcső szívét, a húszcentiméteres tükröt. Olyan lelkesedéssel beszél Borbás elvtárs, hogy magam is beleélem magam az indulás izgalmaiba. Természetesen, részletes történetét nem írhatjuk le a Bajai Csillagvizsgálónak. Nagyon küzdelmes, akadályokkal teli utat kellett megtennie Borbás Mihálynak ahhoz, hogy hét év múlva, 1954. nyarán hozzáfoghattak az első, majd később a második kupola megépítéséhez. Azóta több mint tíz év tel el. Ili Márton 1958-ban — ugyancsak Borbás elvtárs közreműködésével — került a csillagdához, amelyet 1955. óta rendszeresen támogat a városi tanács, ötödik éve pedig már a költségvetésben is szerepel. Fontos műszereket, az eredményes munkához elengedhetetlenül szükséges berendezéseket tudtak azóta venni. Végezhetnek ionoszféra-vizsgálatokat, létrehoztak egy, a Föld mágnesességének megfigyelésére alkalmas obszervatóriumot. Évenként mintegy száz ismeretterjesztő előadást tartanak a nagyszámú érdeklődőnek. Mindannyiuk érdeme, és munkájuk, fáradozásuk „megkoronázását” jelenti, hogy 1966. január 1-től már a Tudományos Akadémia intézete lesz a Bajai Csillagvizsgáló. Gál Sándor Pancsi-pancsí... Figyelem a kövér embert HASMÁNT fekszem a strandon, lapítok a gyér füvön és ahelyett, hogy a dimbes-dombos, kecsesen lépegető és labdázó lányokra vetnék néhány elkeseredett pillantást, figyelem a kövér embert, aki tőlem legfeljebb tíz méterre terül el. Elcsodálkozom a természet ekkora teremtményének láttán. Legalább százhúsz kilót nyom. Unalmamban összevetem combjának vastagságát az én derékbőségemmel. Az eredmény egyenesen letaglózó. A KÖVÉR ember most megfordul, hanyatt fekszik és nézi az eget. Teljesen érdektelen egyébként. Mit neki az ég? Ha leszakad, leszakad. Öt nem üti agyon. Be is csukja a szemét, aludni szeretne, de egy labda a hasára esik. Mire feltápász- kodik, már nem is gyaníthatja, ki volt a tettes. Visszaereszkedik a plédre, megvakarja a labda helyét, ásít, majd végérvényesen felül. Körülnéz. Előveszi a szatyorból a nagy alumínium dobozt és uzsonnázni kezd. Nem hiszek a szememnek. Egy szelet rántott hús, három paprika, szalonna, kenyér. Aztán májkonzerv, szalámi, majd fél kilónyi szamóca. öt Órakor jött ki, most fél hat. A strand hétig szokott nyitva lenni, de ő nem kockáztathatta, hogy két óra hosszat ét- len-szomjan legyen, kitéve az idő vasfogának, a természet erőinek. MOST FELÁLL a kövér ember. Megigazítja hatalmas fürdőnadrágját, és mint egy tank elindul a zuhanyozó felé. Ott van négy gyerek, élvezi a vizet, de meglátják a közeledő kövér embert és rémülten jegyzik meg: — Jön egy bácsi! Á kövér embertől félnek, mert ő erős. Egyedül áll a csap alá és dörzsöli hatalmas testét, aztán visszafekszik a pokrócra, csalódottan tolja arrébb az üres dobozt. MEGÁLLAPÍTOM, hogy nem szeretnék kövér lenni. Magamban sajnálom, szánom, megvetem, sőt lenézem, becsmérlem a kövér embert, aki itt terül el a szerencsétlen sárga pléden. Némi büszkeséggel viszem hát sovány testem a zuhanyozó felé, ahol az előbbi négy gyerek ismét vidáman lubickol. Az egyik odasúgja a többinek, elég hangosan: — Srácok, jön egy ürge! — NEM ÉRDEKES! — válaszol a szőke, s én hallván ezt úgy teszek, mintha nem is akarnék zuhanyozni. Ellzanyarodok a kabinok mellett, felmegyek a büfébe és megeszem egy lán- gost. Legfeljebb nem vacsorázom ... G. S.
