Petőfi Népe, 1965. július (20. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-27 / 175. szám
5. oldal Szabályozzák a Duna medrét Elválasztják a töltést és az erdőt Előrelátó felkészülés a folyó mentén A Duna árhulláma levonult ugyan, de a töltéseken még mindig több ezer ember dolgozik, mert sok munkát kell sürgősen elvégezni, hogy ne érhesse készületlenül hazai árvédelmünket egy esetleges újabb árvíz, vagy a téli jeges ár. A jelenlegi fontos munkálatokról nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársának Breinich Miklós, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetőjének helyettese. — A Duna magyar szakaszának töltésein — mondotta — az árhullám levonulása óta is szakadatlan munka folyik. Több fontos feladatot kell egyidőben megoldani. A felhasznált értékesebb védekező anyagok összegyűjtésével párhuzamosan meg kell jelölni a megrongálódott gátszakaszokat, majd részletes műszaki vizsgálatok alapján ki kell dolgozni a helyreállítási tervet és nyomban megkezdeni a gáterősítési munkálatokat is. A töltések nagy részén már — Győr és Budapest térségében teljesen — felszedték, kiürítették és kimosták a homokzsákokat. Így eddig mintegy 2,5 millió kitisztított zsákot kapott vissza a ga bonatröszt. A déli Duna-szaka szón jelenleg is 800 KISZ-fiatal segíti a homokzsákok összegyűjtését. Az eddigi műszaki vizsgálatok alapján a Duna árvédelmi vonalain összesen 25 kilométer hosszúságban kell helyreállítani, megerősíteni a több; mint 100 napos áradástól legjobban megviselt gátszakaszokat. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, a Vízügyi Tervező Iroda és a vízügyi igazgatóságok dolgozói két héten belül befejezik a részletes műszaki vizsgálatokat és a helyreállítási tervek kidolgozását. Különböző izotópos tömörség- és szivárgásmérő mű- szarfekkel ellenőrzik a megron- gáTo<iótt‘teftes"szakászokát es t'e-' „Finisben“ a betakarítás r r a katymári Uj Elet Tsz-ben levíziós kamerával kutatják a zsilipek, szivattyútelepek víz alatti építményeinek rejtett hibáit. Az idei árvédekezést sok helyen — különösen a déli szakaszon — nagyon megnehezítette a gátak mentett oldala mellé telepített erdősáv. A fák és bokrok akadályozták a figyelést és a védekezést is. Mohács-szigeten valóságos dzsungel-harcot kellett vívni az erdősávban feltört nagy buzgár ellen. Ezért a helyreállítási munkák során most kivágják a fákat, hogy a töltés lába és az erdő széle között legalább 20 méter széles füvesített, tiszta terület maradjon. A dunai védvonalak helyreállítására, megerősítésére — az előzetes számítások szerint — csaknem 2 millió köbméter földet építenek a gátakba, s a munkálatokat még az őszi esőzések beálltáig, október végéig be kell fejezni. Ezért most több ezer vízügyi dolgozó, 30 nagy teljesítményű kotró, 70 földnyeső és 50 földtológéppel két-há- rom műszakban erősíti a gátakat. Ezenkívül a Duna medrét is szabályozzák most több helyen, főleg a dunafalvi szűkületben és a kulcsi kanyarban, hogy ne csak újabb zöldár, hanem egy esetleges jeges ár ellen is felkészüljön árvédelmünk — fejezte be nyilatkozatát Breinich Miklós. (MTI) Vegyszeres gyomirtás az áilami gazdaságokban Több mint ezer holddal nagyobb területen, összesen 4198 holdon végeztek vegyszeres gyomirtást megyénk állami gazdaságaiban a kukoricaföldeken. A kémiai eljárással gyomtalaní- tot_t íjöldeJosn szépen , fejlődnek a kukoricák. A katymári Űj Élet Termelőszövetkezetben összesen 798 holdon termesztettek az idén gabonát. Annak ellenére, hogy a kalászosok földje mélyebb fekvésű, mint a község másik két tsz-ében, s emiatt a vetést, valamint az aratást később fejezhették be, illetve kezdhették meg, a betakarítás ütemének gyorsításával „befogták” a szomszédokat. A 118 hold rozsot és a 200 hold őszi árpát már jó néhány napja learatták, s egykét nap múlva a 480 hold búzaföldön sem áll lábon a kenyérnek való. Két kombájn a szomszédból Az eredmény a jó munka- szervezést dicséri. Számítva a kedvezőtlen időjárásra, a várható nehézségek elhárítását a két növényter- I mesztő brigád gyűlésein megbeszélték, s kézi kaszásokból megfelelő aratócsapatot szerveztek. Az idő rnegj avultéval azonban a gépeik mellőzésére csak 40 hold rozs betakarításánál került sor — a tsz saját aratógépe s — az őszi árpa-, valamint a búzatáblákon — a Bajai Gépjavító Állomás kombájnjai győzték és győzik a munkát. Az utóbbiakból állandó munkára kettőt — SZK és B—82-es típusút — kapott a közös gazdaság, de mivel a szomszédos M adaras községben később érett vágásra a búza, négy-öt napra innen is „átcsoportosítottak” két arató-cséplőt. Gabona helyett liszt A határban folyó munkával párhuzamosan a kombájnszérűn lankadatlan szorgalommal tisztítják az arató-cséplőkkel betakarított termést — s megkezdték a gabona különböző helyekre történő szállítását is. Az első szállítmányokat a bácsalmási malomba, a továbbiakat pedig a G abonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat helyi cseretelepére irányították, s e munkát folytatják jelenleg is. A vetőmagot a saját magtárukban helyezik el. Érdemes megemlíteni, hogy a tsz elnökének javaslatára a természetbeni részesedés most esedékes fele mennyiségét nem közvetlenül szállítják a szövetkezeti gazdák padlásaira, hanem átadják szintén a cseretelepnek, ahol a tagság megfelelő meny- nyiségű lisztet kap érte. Az osztás e másutt is ajánlatos módszerének több előnye van. A gabona házhoz szállításának, padlásra zsákolásának, s ottani tárolásának a mellőzésével időt takarítanak meg; az esetleges tárolási hibák nem veszélyeztetik a kenyérnekvaló minőségét, s nem utolsósorban népgazdaságunk gabonaszükség- lete is előbb nyer kielégítést. /ól fizet az intenzív búza Az egyébként üszkösödött őszi árpa kivételével jó a termés. Rozsból előreláthatóan meglesz a tervben szereplő hol- dankénti 7 mázsa — a búza 12 mázsára tervezett átlaga pedig jócskán tetéződik. Különösen az intenzív búzafajták „tettek ki magukért”. A 125 holdon termesztett San Pastore-ból például az eddigi mérések szerint 20,1, a Bezosz- tájából 15—16 mázsa termett egy-egy holdon, de a Fertődi- fajta átlagtermése is eléri a 13 mázsát. Mindent egybevetve: jól sikerült a katymári Űj Élet Tsz- ben az idei aratás, amelynek végső akkordjaként ezen a héten felbúg a cséplőgép is. T. I. A légritkítós szippantó Egyszerű és hasznos újítás a hartai Béke Tss-ben :^>r" ■■«.wv.'.’.v -y íg&g&m' _ gjf: *§gpfe>»r Bálint Sándor traktoros meg nyitja a kipufogón levő szelepet. Féldeci — műszak döfi veszélyezteti magát és társait; káli okoz a gyárnak, önmagának, s a hiányzó forintokat megérzi a család is. Az orvos azt mondja: az alkohol becsapja, az embert a felmelegedés látszatával, a fáradtságot nem űzi el, rövid ideig tartó felélénkülés, véredénytágulás után tompul a figyelem, elálmosodik, nem tud koncentrálni; önkont- rollja egyre kisebb. A VIZSGALATI tények javaslatokat érleltek, s a javaslatok rendeletet — az elsőt, de re- mélhetőleg nem az utolsót. A kohó- és gépipari miniszter — a szakszervezettel egyetértésben — a napokban utasítást adott vállalatainak az ittasságot megállapító vizsgálat bevezetéséről. Szúrópróbaszerűen és szükség szerint alkoholszondás vizsgálatot kell végezni a közúti gép- járművezetőknél, a targoncavezetőknél, a daru vezetőknél és az üzemi vasutasoknál. Úgyszintén ilyen vizsgálatot kell tartani mindazoknál, akik munkája dolgozótársaik testi épségét veszélyeztetheti, e munkaköröket a vállalat igazgatója a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben jelöli ki. Az utasítás leszögezi azt is: azoknál a dolgozóknál, akiknél az alkoholos állapot gyanúja mutatkozik, minden esetben alkoholszondás vizsgálatot kell végezni. Az ittasnak talált dolgozót a vállalat területéről azonnal el kell távolítani, az így elvesztegetett időre munkabért nem kaphat, és felelősségre kell vonni. A megelőzés, illetve a munka előtti ivás megakadályozása természetesen nemcsak adminisztratív kérdés. A rendelet jó és helyes, de alkalmazása, a szigorú számonkérés mellett arra is szükség van, hogy a közvélemény helyeslőén támogassa, segítse a feladat végrehajtását. Annál is inkább fontos ez, hi- 1 szén megyénkben is számtalan i balesetet okoz az ittasság. Az elmúlt öt évben az üzemekben 138 súlyos szerencsétlenség fordult elő, amelyeket italozás előzött meg. A statisztikát még szo- , morúbbá teszi, hogy ebből 31 I halálos volt. ÜDVÖS LENNE, ha a KGM , kezdeményezését mielőbb más • tárcák is követnék. S még egyet. ■ amit a rendelet nem tud eléggé ■ hangsúlyozni: mindenkinek — szakszervezeti és vöröskeresztes . aktíváknak, munkásvédelmi őröknek, munkatársaknak, feleségeknek, jóbarátoknak — ' többet kell temniök az ártatlan , féldecik okozta tragédiák meg- > előzéséért. t I. Cs. A SARKI KOCSMA—a „vendéglátóipari egység” — reggel hatkor nyit. A környék üzemeiben hétkor kezdődik a műszak. A csapos feltolja a redőnyt, álmosan letörli a pultot, kikészíti a fóldecis pálinkáspoharakat, a kupicákat; a rumosüvegekből kihúzza a dugót, a raktárból még felhoz egy demizsont. Tíz perc alatt kész a terítés, a bádogpulton 40—50 féldeci sorakozik. Várják a törzsvendégeket: a szomszédos gyárak munkát kezdő dolgozóit. Jönnek is; megszokott mozdulattal felhajtják az italt, fizetnek, köszönnek. „Leönti az ember és mindjárt jobban érzi magát — mondják —, a féldeci télen fűt, nyáron frissít. Hét órakor a kocsma elnéptelenedik, a csapos felléleg- zik: „Az első roham ma már megvolt, a délutáni műszakváltás előtt jön a következő.” A főnök elégedett: a napi bevétel fix pontja továbbra is a „háromműszakos égetettszesz-forgalom. EGY ÓRA MÚLVA mentőautó szirénázik: balesethez hívták valamelyik gyárba. A szerencsétlenül járt embert — összetörte magát, s a targoncát is, amit nekivezetett egy másiknak — reggel a kocsmában látták. „A féldeci hatása alatt történt?” — kérdezzük a munkásvédelmi felügyelőt. „Nem tudjuk. Nem is kutatjuk. Rosszat akar a családjának? Ha kiderül, megbüntetik, megfizettetik vele a kárt is. Nincs elég baja?” A munkás- védelmi irodában statisztikát tanulmányozunk. Kiderül belőle: a balesetek többsége a munkakezdés utáni egy-két órában történik, s nem a befejezés előtt, a fáradtság, a figyelem csökkenése miatt —. mint ahogy az ember gondolná. Ez szinte törvényszerű azoknál az üzemeknél, amelyek közelében vendéglátóipari egységek fejtik ki megszokott tevékenységüket. Napi italforgalmuk 70—80 százalékát a műszakváltásokat megelőző órában bonyolítják le; a befolyó összeg biztos, „tervet is lehet rá építeni”. „Most zárjam be a boltot?” — kérdi az üzletvezető; „Nem tilthatják meg a féldecit, attól mé| senki sem lesz részeg” — mondja a törzsvendég; „Csak akkoi vizsgálhatjuk az alkohol hatását ha a balesetet szenvedett szemmel láthatóan részeg volt” — vélekedik a munkásvédelmi felügyelő. IGAZUK VAN? A sarki kocs 1 mában mindenkit kiszolgálnak a aki blokkot vált és nem ittas i Igaz az is, hogy fél decitől sen- a ki sem lesz részeg, de nen e mindegy, mikor hajtja fel. N< * igyon munkakezdés előtt, mer Még pár hónappal ezelőtt is nagy gond volt a hartai Béke Tsz majorságában a trágya lének a derítőkből való elszállítása. A közös gazdaság rendkívül gazdag állatállománnyal rendelkezik, épületei szinte kivétel nélkül korszerűek. Jellemző, hogy itt építették meg az ország egyik legmodernebb állattenyésztő létesítményét, a 600 férőhelyes sertéshizlaldát. A déri tők tartalmával azonban meggyűlt a bajuk. Lajtokkal és vödrökkel kínlódtak, a telephez nem illő kezdetleges módszerrel. Nem is a kezdetlegesség volt a fő hiba, hanem az azzal járó haladatlanság. Különösen a nagyobb esőzéseket, záporokat követő „tetőzés” állította őket nehéz helyzet elé. Természetesen gondoltak arra, hogy szippantó kocsit vásárolnak. Ám ilyenfajta gépet, illetve a megvásárlásához szükséges kiutalást sehol nem tudtak szerezni. Más megoldás után kellett nézni. Horváth József, a szövetkezeti műhely vezetője ismerte a problémát. — Feltétlenül találnunk kell valami egyszerű és eredményes módszert — gondolta. S tekintete mind gyakrabban esett az udvaron heverő ócska benzintartályra. Ismerve a fizika törvényeit, eszébe jutott: a motorból kiáramló égéstermékek részecskéi levegőt sodornak magukkal. S ez adta a probléma megoldásához az ötletet. Ha a tartályt, amelynek teteje légmentesen zárható, gumicsővel a kipufogóhoz kapcsolja, a motor működésekor légritkulásnak kell keletkeznie a tartály belsejében. S ha van egy olyan egyszerű volt a megvalósítás is. A fővárosi patronáló üzem, a gumigyár jóvoltából hozzájutottak egy használt tömlőhöz. Azon nyomban felszerelték. A nagyszerű újítást rövidesen továbbfejlesztik. A tartályra trágyalészórót szerelnek, s a hasznos talajjavító anyagot a derítőből közvetlenül a földekre vihetik. gumitömlő, amelyet a tartály végéhez kapcsolnak, s a végét belógatják a derítőbe, akkor a trágyalé a külső légnyomás hatására „felmegy” a tartályba. Amilyen egyszerű az elv. Nyolc-kilenc perc alatt megtelik a 28 hektós tartály. A traktorosnak csupán annyi a dolga, hogy megnyitja, illetve elzárja a kipufogóra szerelt szelepet. A többit elvégzi a motor.
