Petőfi Népe, 1965. július (20. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-24 / 173. szám

1985. július 24, szombat 3. oldal HELYSZÍN: a MÉK kecske­méti felvásárló telepe; idő: reg­gel 7 óra. Már egy órája tart a barack átvétele. Egyre többen hozzák a teli ládákat tehergépkocsin, lovasfogattal, targoncán, vagy a biciklik csomagtartóján. — Töbhnyire a megyeszékhely szakszövetkezeteiből valók az áruátadók. — Szép a barack — állapít­ja meg Szűcs József, a kiren­deltség vezetője. — Szebb, mint j a tavalyi volt. Igaz, kevesebb is valamivel, 700 vagonnyi ! mennyiségre számítunk. Az idő­járás miatt a felhozatal később kezdődött, mint a korábbi években. A minőségre azonban nem lehet panaszunk. A nagy­üzemi ültetvényeken, amelyek az idén kezdenek termőre for­dulni, a termés 90 százaléka féregmentes. A nemzetközi piacokon is nagy a Duna—Tisza közi ho­mokvidék legjellegzetesebb gyü­mölcse értékesítésének a lehe­tősége. Az idén előreláthatólag 300 vagonnal exportálnak belőle. 50 vagonnal szállítanak például Angliába, mégpedig az összes mennyiséget IL—18-as repülő- gépien. Három óra alatt Lon­donba ér a félérett gyümölcs. A többi gyümölcs hűtővago­nokban „utazik”. A 40 vagonos hűtőház melletti iparvágányok­ról a délutáni órákban „lövik ki” a vagonokat, amelyek — megfelelő szortírozás után — részét képezik a még aznap késő este a ferencvárosi pálya­udvarról útnak induló TEM- szerelvényeknek. Ezek a gyors­vonatokat megszégyenítő sebes­séggel vágtatnak céljuk — a tét csinálni”, — már tudniillik népgazdaságunk hasznára. Talán két év múlva 500 va­gonos hűtőházat is építenek a telepien. Több mint tízszer ak­kora lesz, mint a mostani. Lét­rehozását már elhatározta a J Gazdasági Bizottság. Jó tudni, hogy az értékesítés- ; sei járó beruházásokról mind- j jobban gondoslkodnak az orszá- I gos szervek. DE VAJON a mezőgazdasági üzemek megtesznek-e mindent a homoki gyümölcs térhódítá­sáért? Sorolhatnék a piozitív esete­ket, ám tanulságosabbnak ígér- ! kezik az ellenkező előjelű pél­da. Megállunk egy jókora „láda­kazal” előtt. A göngyöleg zöme apró szemű, teljesen éretlen, zöld barackot tartalmaz. — Honnan való ez a gyü­mölcs? — A kunadaesi Kossuth Tsz- ből — válaszol Holló József telepvezető. — Lehet vagy 120 mázsa, tegnap este hozták. Jó­szerivel nem is tudjuk, mit kezdjünk vele. Expiortra nem mehet, az biztos. A tsz-ben 110 holdas új, nagyüzemi barackos az idén fordult termőre. A kirendeltség Warszavájá- val máris robogunk Kunadacs- ra. A község határában, a Rá­kóczi Tsz 32 holdas új barac­kosa mellett kocsinkat leállítja Kovács Géza, a dunavecsei ki­rendeltség. vezetője. — A Kossuthban még tegnap leállítottuk a szedést — közli Szűcs Józseffel. — Kár, hogy nem hamarabb néztünk ott szét. Még a nyolcéves gyerekek is szedték a barackot, akár érett Reggeli „csendélet’ nyugati nagyvárosok — felé. Münchenben például másnap délelőtt már kapható a kecske­méti barack, amely két nappal azelőtt még a fán csüngött. Az átvételnek még csak az elején tartanak — s a dömping idején napi 100 vagonos felho­zatalra számítanak. A már má­sodik éve működő hűtőházban a gyümölcs megőrzi frissesé­gét, ha a vagonba rakásáig benne tárolják. Így természete­sen, szívesebben fogadják az árut külföldön is. Másrészt a létesítmény azt is lehetővé te­szi, hogy a „lefutás” után egy vagy két héttel később is indít­sanak útnak nagyobb mennyi­séget, A kirendeltségvezető sze­rint ilyesmivel lehet „jó üzle­a kecskeméti telepien. volt, akár nem. És senki nem mutatta meg nekik, mit hogyan csináljanak... Ügy látszik, a Kossuth Tsz vezetői szeretnek a saját ká­rukon tanulni. De nézzük meg a Rákóczi Tsz fáit! Nagy sze­mű, egyöntetűen félérett gyü­mölccsel rakva az ágak. A ba­rack kimondottan angol expiort­ra való, kilójáért 8 forintot fi­zet a MÉK. Csakhogy itt senki sem szedi a termést. — Mekkora bevételt tervez­tek erre a gyümölcsösre? — kérdi a közben megérkező Me­zei Ferenc tsz-elnöktől Szűcs József. — Nem terveztünk mi ebből bevételt —■ feleli vontatottan — Holnap ennek Londonban kellene lennie — mutatják a barackot Mezei Ferenc tsz- elnöknek a MÉK szakemberei. az elnök. — Tavaly is termett már pár szem a fákon, leszed­ték a gyerekek... Ügy gondol­tuk. .. Kiharapja a szót. Majdnem kimondta: azt gondolták, az j idén is annyi terem, amennyi­ből jóllaknak a környékbeli gyerekek. A HARMINCKÉT holdon le­het vagy hat-nyolc vagon ba­rack. Ha kilónként csak 4 fo­rint átlagárat számítunk, a tsz akkor is mintegy 300 ezer fo­rint bevételre tehetne szert. — Ennek a baracknak holnap már Londonban kellene lennie — jegyzi meg Holló József, amint néhány szemet a mérő­karikákra helyez. — Ha két napig még a fán marad, csak cefrének lesz jó. Hol vannak a szövetkezet gazdái ? — Aratnak — feleli az elnök. — Az most a legfontosabb. Öt évig vártak a gyümölcsös termőre fordulására; ápolták, permetezték, tízezreket költöt­tek rá. Es állandó pénzhiány­nyal küzdenek... Igaza van a mellettem álló Szűcs Józsefnek, aki halkan megjegyzi: „Én az elnök helyében nem lennék ilyen nyugodt.” — Nem lehetne összeverbu­válni az asszonyokat? — Nehéz eset... Nehéz eset — így az elnök. Ám az lesz majd csak az igazi „nehéz eset”, ha év végén számot kell adni a gazdáknak: miért nem volt bevétel a ba­rackból. ERRE TALÄN nem kerül sor. Kovács Géza ugyanis köz­ben intézkedett, hogy a Kos­suth Tsz-ből egy 30 főből álló brigád azonnal induljon útnak, s kezdje meg a barackszüretet. Az intézkedést az elnök helyes­lő bólogatással veszi tudomá­sul. (Hatvani — Pásztor) szágszerte megemlékeznek a hirosimai és nagaszaki atomka­tasztrófa 20. évfordulójáról. Fényképek, dokumentumok be­mutatásával kiállításokon idé­zik fel a két japán város tra­gikus pusztulását és azoknak az áldozatoknak a sorsát, akiken — jóllehet túlélték a robbanást — kitörölhetetlen nyomot ha­gyott a radioaktív sugárzás. Ezenkívül gyűlések és más ösz­Huszonnvolc kombájnos versenye a Bajai Állami Gazdaságban Megyénk legnagyobb állami gazdaságában, a bajaiban. 28 kombájnos verseng a gabona mielőbbi betakarításáért. A leg­frissebb jelentések szerint Se­reg Lajos vezet, aki 5829 mázsa gabonát engedett zsákokba. Me- tovics László 5594. Babinyec József pedig 4775 mázsa kalá­szost csépelt el eddig. A kom- bájnosok jó munkájának ered­ménye. hogy már csak 2 ezer holdnyi területen áll talpon a kenyérnekvaló. Tanfolyam — bizalmiaknak Tanfolyamot szerveztek a bi­zalmiak részére a Kiskunfél­egyházi Vegyipari Gépgyárban. Az aktivisták öt foglalkozáson ismerkedhettek meg a szakszer­vezet legfontosabb feladataival, mindenekelőtt a politikai ne­velőmunka jelentőségével. Az előadásokat az üzem gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetői tartották. Az Alföldi Cipőgyár Kecske­méti Gyáregységének dolgozói több mint 166 ezer Pár gyer­szejövetelek százain ítélik el a magyar békemozgalom aktivis­tái az atomfegyverek elterjesz­tésére és a minden eddiginél rettenetesebb pusztítással fe­nyegető harmadik világháború kirobbantására irányuló mes­terkedéseket. A megemlékezés­sel egyidejűleg Budapesten és vidéken megkezdik a helsinki béke-világkongresszus határo­zatainak és állásfoglalásainak ismertetését | Medicina — soron kívül A „gyógyszerek kiadása” — feliratú ablak mögött két fe­hérköpenyes hölgy ült és be­szélgetett. Az idősebbik röp­ke pillantást vetett receptem­re, majd közölte, hogy három óra múlva jöhetek a medici­náért. Miután körülbelül más­fél óra múlva egy halasztha­tatlan ügy miatt el kellett utaznom és az orvosságot ’s magammal akartam vinni, megkérdeztem, hogy nem le­hetne-e előbb elkészíteni. A gyógyszerésznők össze­néztek — aztán az ifjabbik lekaszálódott hosszú lábú szé­kéről és eltűnt a szomszéd szobában. Talán két percig lehetett távol és máris elém tette a parányi zöld flaskát: — Tes­sék, készen van. Ugyanakkor a kolleganője így szólt: — Remélem, valami szépiet fr majd az újságba erről a szol­gálatkész, kedves kislányról?! (Valószínűleg a recept árulta el foglalkozásomat.) I.ehet, hogy nem gondolta egészen komolyan e felszólí­tást. De az biztos, hogy rend­kívüli szívességnek vélte a kétperces munkát. És ez el­gondolkoztató. Elgondolkozta­tó, mert egy olyan szemlélet­ből fakad, amellyel sajnos, egyre többször találkozunk manapság. Nemrégiben így panaszko­dott a fülem hallatára egy derék adminisztrátor: Kép­zeld nem kaptam jutalmat. Pedig a munkám ellen egész évben nem emelt kifogást senki. Barátom meséli, hogy a sze­nes nyíltan szemrehányást tett neki a borravaló elma­radása miatt, mondván: be tudtam volna hányni én a fűtőanyagot úgy is, hogy még a plafonon levő villanykörte sem maradt volna ép. Ügy tűnik, hogy manapság egyesek, ha kötelességüket teljesítik, akkor azért már külön anyagi, vagy legalább is erkölcsi elismerést várnak. A gyógyszerésznőnek köte­lessége — külön kérés nélkül is — elvégezni a kétperces munkát, csak azért, hogy megkímélje a pácienseit a fe­lesleges úttól. Adminisztrá­torunk azért kapja a fizeté­sét, hogy kifogástalanul lássa ei feladatát, mint ahogy a szállítók törvényes díjában is benne foglaltatik a szén szak­szerű elhelyezése. Ilyesfélék jutottak eszembe a gyógyszertári kaland kap­csán. És bár ígéretet nem tettem, ezennel átnyújtom a kért cikket. Glóriát ugyan, nem lehet belőle fonni, de némi tanulsággal szolgálhat. Jó lenne, ha legalább annyit használna majd, mint nekem használt a „a soron kívül” kapott medicina. mekcipőt készítettek az első félévben és ezzel 100.2 száza­lékra teljesítették termelési ter­vüket. A terv mennyiségi telje­sítése mellett tovább javították gyártmányaik minőségét is: a kezük alól kikerülő gyermekci­pők 93 százaléka ..első osztályú” minősítést kapott. Az első félév rövid króniká­jához hozzátartozik még az is. hogy elkészült a gyár új üzem­épülete. és a termelőrészlegek már meg is kezdték az átköltö­zést. A munkáslétszám megfelelő bővítése és a — már meglevő — új gépek üzembe helyezése után lehetővé válik, hogy ké' műszakban termeljen a cipő gyár. így az eddigi 1100 párral szemben kétezer pár gyermek­cipőt kószát maid naponta az Emlékezések a hirosimai és a nagaszaki atomkatasztrófa 20. évfordulóján A következő napokban or­B. D. Megkétszerezi a termelést a Kecskeméti Cipőgyár Baracksziret - némi zökkenőkkel

Next

/
Thumbnails
Contents