Petőfi Népe, 1965. július (20. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-24 / 173. szám
1985. július 24, szombat 3. oldal HELYSZÍN: a MÉK kecskeméti felvásárló telepe; idő: reggel 7 óra. Már egy órája tart a barack átvétele. Egyre többen hozzák a teli ládákat tehergépkocsin, lovasfogattal, targoncán, vagy a biciklik csomagtartóján. — Töbhnyire a megyeszékhely szakszövetkezeteiből valók az áruátadók. — Szép a barack — állapítja meg Szűcs József, a kirendeltség vezetője. — Szebb, mint j a tavalyi volt. Igaz, kevesebb is valamivel, 700 vagonnyi ! mennyiségre számítunk. Az időjárás miatt a felhozatal később kezdődött, mint a korábbi években. A minőségre azonban nem lehet panaszunk. A nagyüzemi ültetvényeken, amelyek az idén kezdenek termőre fordulni, a termés 90 százaléka féregmentes. A nemzetközi piacokon is nagy a Duna—Tisza közi homokvidék legjellegzetesebb gyümölcse értékesítésének a lehetősége. Az idén előreláthatólag 300 vagonnal exportálnak belőle. 50 vagonnal szállítanak például Angliába, mégpedig az összes mennyiséget IL—18-as repülő- gépien. Három óra alatt Londonba ér a félérett gyümölcs. A többi gyümölcs hűtővagonokban „utazik”. A 40 vagonos hűtőház melletti iparvágányokról a délutáni órákban „lövik ki” a vagonokat, amelyek — megfelelő szortírozás után — részét képezik a még aznap késő este a ferencvárosi pályaudvarról útnak induló TEM- szerelvényeknek. Ezek a gyorsvonatokat megszégyenítő sebességgel vágtatnak céljuk — a tét csinálni”, — már tudniillik népgazdaságunk hasznára. Talán két év múlva 500 vagonos hűtőházat is építenek a telepien. Több mint tízszer akkora lesz, mint a mostani. Létrehozását már elhatározta a J Gazdasági Bizottság. Jó tudni, hogy az értékesítés- ; sei járó beruházásokról mind- j jobban gondoslkodnak az orszá- I gos szervek. DE VAJON a mezőgazdasági üzemek megtesznek-e mindent a homoki gyümölcs térhódításáért? Sorolhatnék a piozitív eseteket, ám tanulságosabbnak ígér- ! kezik az ellenkező előjelű példa. Megállunk egy jókora „ládakazal” előtt. A göngyöleg zöme apró szemű, teljesen éretlen, zöld barackot tartalmaz. — Honnan való ez a gyümölcs? — A kunadaesi Kossuth Tsz- ből — válaszol Holló József telepvezető. — Lehet vagy 120 mázsa, tegnap este hozták. Jószerivel nem is tudjuk, mit kezdjünk vele. Expiortra nem mehet, az biztos. A tsz-ben 110 holdas új, nagyüzemi barackos az idén fordult termőre. A kirendeltség Warszavájá- val máris robogunk Kunadacs- ra. A község határában, a Rákóczi Tsz 32 holdas új barackosa mellett kocsinkat leállítja Kovács Géza, a dunavecsei kirendeltség. vezetője. — A Kossuthban még tegnap leállítottuk a szedést — közli Szűcs Józseffel. — Kár, hogy nem hamarabb néztünk ott szét. Még a nyolcéves gyerekek is szedték a barackot, akár érett Reggeli „csendélet’ nyugati nagyvárosok — felé. Münchenben például másnap délelőtt már kapható a kecskeméti barack, amely két nappal azelőtt még a fán csüngött. Az átvételnek még csak az elején tartanak — s a dömping idején napi 100 vagonos felhozatalra számítanak. A már második éve működő hűtőházban a gyümölcs megőrzi frisseségét, ha a vagonba rakásáig benne tárolják. Így természetesen, szívesebben fogadják az árut külföldön is. Másrészt a létesítmény azt is lehetővé teszi, hogy a „lefutás” után egy vagy két héttel később is indítsanak útnak nagyobb mennyiséget, A kirendeltségvezető szerint ilyesmivel lehet „jó üzlea kecskeméti telepien. volt, akár nem. És senki nem mutatta meg nekik, mit hogyan csináljanak... Ügy látszik, a Kossuth Tsz vezetői szeretnek a saját kárukon tanulni. De nézzük meg a Rákóczi Tsz fáit! Nagy szemű, egyöntetűen félérett gyümölccsel rakva az ágak. A barack kimondottan angol expiortra való, kilójáért 8 forintot fizet a MÉK. Csakhogy itt senki sem szedi a termést. — Mekkora bevételt terveztek erre a gyümölcsösre? — kérdi a közben megérkező Mezei Ferenc tsz-elnöktől Szűcs József. — Nem terveztünk mi ebből bevételt —■ feleli vontatottan — Holnap ennek Londonban kellene lennie — mutatják a barackot Mezei Ferenc tsz- elnöknek a MÉK szakemberei. az elnök. — Tavaly is termett már pár szem a fákon, leszedték a gyerekek... Ügy gondoltuk. .. Kiharapja a szót. Majdnem kimondta: azt gondolták, az j idén is annyi terem, amennyiből jóllaknak a környékbeli gyerekek. A HARMINCKÉT holdon lehet vagy hat-nyolc vagon barack. Ha kilónként csak 4 forint átlagárat számítunk, a tsz akkor is mintegy 300 ezer forint bevételre tehetne szert. — Ennek a baracknak holnap már Londonban kellene lennie — jegyzi meg Holló József, amint néhány szemet a mérőkarikákra helyez. — Ha két napig még a fán marad, csak cefrének lesz jó. Hol vannak a szövetkezet gazdái ? — Aratnak — feleli az elnök. — Az most a legfontosabb. Öt évig vártak a gyümölcsös termőre fordulására; ápolták, permetezték, tízezreket költöttek rá. Es állandó pénzhiánynyal küzdenek... Igaza van a mellettem álló Szűcs Józsefnek, aki halkan megjegyzi: „Én az elnök helyében nem lennék ilyen nyugodt.” — Nem lehetne összeverbuválni az asszonyokat? — Nehéz eset... Nehéz eset — így az elnök. Ám az lesz majd csak az igazi „nehéz eset”, ha év végén számot kell adni a gazdáknak: miért nem volt bevétel a barackból. ERRE TALÄN nem kerül sor. Kovács Géza ugyanis közben intézkedett, hogy a Kossuth Tsz-ből egy 30 főből álló brigád azonnal induljon útnak, s kezdje meg a barackszüretet. Az intézkedést az elnök helyeslő bólogatással veszi tudomásul. (Hatvani — Pásztor) szágszerte megemlékeznek a hirosimai és nagaszaki atomkatasztrófa 20. évfordulójáról. Fényképek, dokumentumok bemutatásával kiállításokon idézik fel a két japán város tragikus pusztulását és azoknak az áldozatoknak a sorsát, akiken — jóllehet túlélték a robbanást — kitörölhetetlen nyomot hagyott a radioaktív sugárzás. Ezenkívül gyűlések és más öszHuszonnvolc kombájnos versenye a Bajai Állami Gazdaságban Megyénk legnagyobb állami gazdaságában, a bajaiban. 28 kombájnos verseng a gabona mielőbbi betakarításáért. A legfrissebb jelentések szerint Sereg Lajos vezet, aki 5829 mázsa gabonát engedett zsákokba. Me- tovics László 5594. Babinyec József pedig 4775 mázsa kalászost csépelt el eddig. A kom- bájnosok jó munkájának eredménye. hogy már csak 2 ezer holdnyi területen áll talpon a kenyérnekvaló. Tanfolyam — bizalmiaknak Tanfolyamot szerveztek a bizalmiak részére a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárban. Az aktivisták öt foglalkozáson ismerkedhettek meg a szakszervezet legfontosabb feladataival, mindenekelőtt a politikai nevelőmunka jelentőségével. Az előadásokat az üzem gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetői tartották. Az Alföldi Cipőgyár Kecskeméti Gyáregységének dolgozói több mint 166 ezer Pár gyerszejövetelek százain ítélik el a magyar békemozgalom aktivistái az atomfegyverek elterjesztésére és a minden eddiginél rettenetesebb pusztítással fenyegető harmadik világháború kirobbantására irányuló mesterkedéseket. A megemlékezéssel egyidejűleg Budapesten és vidéken megkezdik a helsinki béke-világkongresszus határozatainak és állásfoglalásainak ismertetését | Medicina — soron kívül A „gyógyszerek kiadása” — feliratú ablak mögött két fehérköpenyes hölgy ült és beszélgetett. Az idősebbik röpke pillantást vetett receptemre, majd közölte, hogy három óra múlva jöhetek a medicináért. Miután körülbelül másfél óra múlva egy halaszthatatlan ügy miatt el kellett utaznom és az orvosságot ’s magammal akartam vinni, megkérdeztem, hogy nem lehetne-e előbb elkészíteni. A gyógyszerésznők összenéztek — aztán az ifjabbik lekaszálódott hosszú lábú székéről és eltűnt a szomszéd szobában. Talán két percig lehetett távol és máris elém tette a parányi zöld flaskát: — Tessék, készen van. Ugyanakkor a kolleganője így szólt: — Remélem, valami szépiet fr majd az újságba erről a szolgálatkész, kedves kislányról?! (Valószínűleg a recept árulta el foglalkozásomat.) I.ehet, hogy nem gondolta egészen komolyan e felszólítást. De az biztos, hogy rendkívüli szívességnek vélte a kétperces munkát. És ez elgondolkoztató. Elgondolkoztató, mert egy olyan szemléletből fakad, amellyel sajnos, egyre többször találkozunk manapság. Nemrégiben így panaszkodott a fülem hallatára egy derék adminisztrátor: Képzeld nem kaptam jutalmat. Pedig a munkám ellen egész évben nem emelt kifogást senki. Barátom meséli, hogy a szenes nyíltan szemrehányást tett neki a borravaló elmaradása miatt, mondván: be tudtam volna hányni én a fűtőanyagot úgy is, hogy még a plafonon levő villanykörte sem maradt volna ép. Ügy tűnik, hogy manapság egyesek, ha kötelességüket teljesítik, akkor azért már külön anyagi, vagy legalább is erkölcsi elismerést várnak. A gyógyszerésznőnek kötelessége — külön kérés nélkül is — elvégezni a kétperces munkát, csak azért, hogy megkímélje a pácienseit a felesleges úttól. Adminisztrátorunk azért kapja a fizetését, hogy kifogástalanul lássa ei feladatát, mint ahogy a szállítók törvényes díjában is benne foglaltatik a szén szakszerű elhelyezése. Ilyesfélék jutottak eszembe a gyógyszertári kaland kapcsán. És bár ígéretet nem tettem, ezennel átnyújtom a kért cikket. Glóriát ugyan, nem lehet belőle fonni, de némi tanulsággal szolgálhat. Jó lenne, ha legalább annyit használna majd, mint nekem használt a „a soron kívül” kapott medicina. mekcipőt készítettek az első félévben és ezzel 100.2 százalékra teljesítették termelési tervüket. A terv mennyiségi teljesítése mellett tovább javították gyártmányaik minőségét is: a kezük alól kikerülő gyermekcipők 93 százaléka ..első osztályú” minősítést kapott. Az első félév rövid krónikájához hozzátartozik még az is. hogy elkészült a gyár új üzemépülete. és a termelőrészlegek már meg is kezdték az átköltözést. A munkáslétszám megfelelő bővítése és a — már meglevő — új gépek üzembe helyezése után lehetővé válik, hogy ké' műszakban termeljen a cipő gyár. így az eddigi 1100 párral szemben kétezer pár gyermekcipőt kószát maid naponta az Emlékezések a hirosimai és a nagaszaki atomkatasztrófa 20. évfordulóján A következő napokban orB. D. Megkétszerezi a termelést a Kecskeméti Cipőgyár Baracksziret - némi zökkenőkkel
