Petőfi Népe, 1965. július (20. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-23 / 172. szám

Ahol már megkezdődött az iskolaszezon... Szállítják a tanszereket A megye városaiban és köz­ségeiben több mint ezer szak­boltot, s egyéb üzletet lát el tan- és iskolaszerekkel a Papír- és Irodaszer-nagykereskedelmi Vállalat Bács-Kiskun megyei leraikata. Mint minden évben, most is nagy munka folyik itt, hiszen az üzletek már az első negyedév végén benyújtották igényeiket az iskolaszerekre. — Június elején kezdtük az áruszállítást — tájékoztatott bennünket Varga András lera- katvezető — akitől arról érdek­lődtünk, hogyan készültek fel a szeptemberben kezdődő új tanévre? A tavalyi 34 milliónál 2 millió forinttal nagyobb a lerakat idei terve. Ennek mintegy 60 százalékát teszik ki az iskolaszerek, ami­Csend a tavon két valamennyi üzletbe eljut­tatnak augusztus végéig, sőt, a városok és a nagyobb közsé­gek boltjaiba már ki is szállí­tották. Most pedig tallózzunk egy kicsit a számok és az érdeke­sebb cikkek között, összesen 150 ezer grafitceruza, 15 ezer óvodai és iskolatáska, mintegy 2 millió füzet, 278 ezer ív iskolai kék csoma­golópapír, 800 ezer ív itatós, 20 ezer oszt­rák golyóstoll várja a diákokat. Van elegendő tanszer, többek között jugoszláv iskolakörző, külföldi és magyar színes ce­ruza, ecsetek, vízfestékpaletta, tolltartó, tintafélék, olcsó go­lyóstoll, a műszaki rajzhoz szükséges felszerelés és vietna­mi toll is. Ám, miről tanúskodik a hiánycikklista? — Egyelőre a szükségesnél kevesebb a rajztábla — mon­dotta a lerakatvezető — a vo­nalzó, néhány golyóstollfajta, a PVC-füzetborító, az iskolakréta, és noteszból is több kellene. Az üzletekben nehezíti az előcso- magolást, hogy kevés a kézi- munkatasak és több kellene a kisüveges, színes tusstintából Ilyen szép a csillogó víztükör, s a naplemente a Szelidi-tónál. Csoda-e, ha mind többen keresik fel megyénk kis Balatonját? A hét végén azért, hogy kipihenjék az elmúlt hét fáradalmait, s erőt gyűjtsenek a további munkához. A kirándulókat a gyönyö­rű táj vonzza, a nyaralókat az üdülésre alkalmas környezet, a jó szórakozási lehetőség. Csend, nyugalom, pihenő emberek, halk beszélgetés... Szép a Szelidi-tó. Tóth Sándor felvétele. Toldoznak — Toldoznak Kecskeméten az egyik legve­szedelmesebb útkereszteződés | jelenleg kétségtelenül a Bat­thyány és Halasi út, illetve az Árpád és a Kossuth körút ta­lálkozásánál van. Népszerűén szólva a Leninvárosba vivő út és az ötös számú fő közlekedési : út találkozásánál húzódik ez a veszélyes szakasz, amely sok bosszúságot okoz a gépkocsive­zetőknek, gyalogosoknak, s a közlekedés rendjére vigyázó ha­tósági személyeknek egyaránt. Sokat segítene ezen a Halasi út végleges rendbehozatala, a kereszteződés tágasabb kiképzé- [ se itb. Egyelőre azonban — nem tudni mi okból — ez a megkezdett munka szünetel. ; Folyik azonban ennek a terü­letnek javítgatása, toldozása- toldozása. Egy-két ember pisz­mog rajta mindössze, rendsze­rint a legnagyobb forgalom ide­ien, nem nagy sietséggel. Mé­terről méterre haladnak, s hol itt, hol ott torlaszolják el az utat. Nagyon „kisüzemi” mód­szer ez, annyi bizonyos, s az sem vigasztaló, hogy utána va­lamelyest — csak valamelyest! i— jobb lesz az út is. Ügy véljük, nem méltó ez a megyeszékhelyhez. Nem lehet­ne az ilyen munkákat gyorsab­ban, lendületesebben, s főleg nem a csúcsforgalmi időkben elvégeztetni? T. P. is. De hangsúlyozom: mindezek csupán átmenetileg hiánycikkek és szeptemberig folyamatosan biztosítjuk ezekből is a meg­felelő mennyiséget. A vásárlást megkönnyíti eb­ben az évben is, hogy a már bevált gyakorlat szerint, az ál­talános iskolások részére az egyes osztályoknak meg­felelő csomagolásban lehet megvenni a füzeteket. És ha a szülők időben, lehető­leg már most megvásárolják az iskola- és tanszereket, jobban járnák, mert így könnyen el­kerülhetik az üzletekben az esetleges torlódásokat. B. Gy. A milliós szőnyeg Mintegy 10 ezer szőnyeg vár tisztításra, javításra az egyifc budapesti ktsz-ben, ahol most van a csúcsforgalom. A hetven dolgozót foglalkoztató ktsz-ben található egyébként Európa egyik legnagyobb szőnyegres­tauráló műhelye is. Az örmény származású Ava- nesjen Gurgen műszaki vezető irányításával jelenleg egy kü­lönleges múzeális kincsen dol­goznak. Az esztergomi múzeum egyik legszebb gobelinjét a „Római diadalmenet”-et foltoz­gatják. Az egymillió forintra biztosított 367 centiméter hosz- szú és 360 centiméter széles go­belin XV. századbeli olasz rajz után flamand műhelyben ké­szült, s az azóta eltelt több mint négy évszázad elette, el- porlasztotta anyagának, a gyap­júnak egy részét. az HTgyjész; TOMÄ.B0I A kerékpárosok és a közúti balesetek MEGYÉNKBEN — tekintet­tel síkvidék jellegére — igen sokan közlekednek kerékpárral. Van olyan család, ahol minden­ki ezzel a közkedvelt járművel megy munkába, bevásárolni stb. Az új közlekedési rendsza­bályok életbelépése után, a kö­zelmúltban a sajtó, a rádió és a televízió is igen sokat foglal­kozott a gépjárművezetők és a gyalogosok közötti vitával. Ügy érezzük azonban, hogy kevés szó esik a kerékpárosokról, pe­dig figyelembe véve számará­nyukat, igen jelentős helyet foglalnak el a közlekedési sta­tisztikában. Sajnos, a balesetek­nél is. A BÍRÓSÁGI és ügyészségi I iratokból kiderül, hogy legin- I kább — az esetek ötven száza­lékában — a szabálytalan ka­nyarodás, az elsőbbségi jog fi­gyelmen kívül hagyása az, ami balesetet idéz elő a kerékpáro­soknál. Vitathatatlan, hogy ezzel az egyszerű járművel a dolgozók időt takarítanak meg, lényege­sen hamarabb érnek a munka­helyre, ugyanakkor hosszabb időt tölthetnek szórakozással, a családi körben, s mindamellett kellemes szórakozás is lehet a kerékpározás. Nem szabad azon­ban figyelmen kívül hagyni, hogy mások is közlekednek az utakon, be kell tartani az elő­írásokat. Sajnos, ez nem mindig van így. Sokszor tanúi lehe­tünk, hogy egy-egy kerékpáros, veszélyeztetve a saját és má­sok életét, testi épségét, „laví­rozva” imbolyog az úttesten — ittas. Ez a legkirívóbb eset. De éppen ilyen veszélyes az is — és elég sűrűn előfordul —, hogy egyes szülők kerékpárjukat, Tanmese, kis humorral A közelmúltban a megye déli csücskében jártam hivatalos ügy­ben. Minden úgy ment, mint a karikacsapás, s így egyetlen röpke óra nlatt végeztem. Volt hát időm bőven a vo­natindulásig. Ügy hatá­roztam, hogy ezalatt megnyíratkozom és megborotválkozom. A fodrászüzletben csak ketten voltak előt­tem. Az egyik forgó­székben egy bozontos vörös fejen, a másikban pedig egy őszülő kefe­frizurán dolgozott elmé- lyülten egy-egy mester. A nyurga, pattanásos arcú ipari tanuló vi­szont unottan szemlél­te a frizurák lassú ki­alakulását. Köszönése­met azonban már har­sány Mmo^mzonozp^ A vörösbozonttal bir­kózó mester odaszólt a fiúnak: — A másodikon te­ríts. ott az ablaknál! Már közel fél órája szappanozott a nyurga fiú, de a két fej közül egyik sem akart elké­szülni a csattogó ollók alatt. Igaz. próbáltam vigasztalódni, a tökéle­tes munkához idő kell. Arcbőröm lassan meg­szokta a szappancsípést és éppen arra gondol­tam, hogy talán alszom egy humásnyit, hátha azalatt kellőképpen megpuhul majd a sza­kállam, amikor belé­pett az ajtón egy olaj­zöld orkánkabátos, erő­sen borostás állá férfiú. Jó hangosan mégis így méltatlankodott: cet várok! Értetted? — adta meg magát a Mujó és lehuppant a plüsska- napéra. — Értettem! — hang­zott a mester katonás válasza és utána pilla­natok alatt elkészült a bozontos vörös frizurá­val. A következő minu- tában pedig mellettem termett. Megrémültem. Kése villogva száguldozott a szappa.nos arcomon, s alig ocsúdtam, máris lent volt a szakállam. Következett a hajvá­gás. Zúgott a nyírógép, csattogott az olló a fü­leim körül, s minden pillanatban vártam, hogy lenyisszenti valamelyi­ket. A mester, amikor végre lerakta veszedel­mes szerszámait, büsz­kén, szinte diadalittasan .nézetig -barát jg£(U­— Nos. mit mondtam? — kérdezte. — Valóban csodát mű­veltél — válaszolta amaz megint csak az előbbi módon —, de mit gondolsz, vajon tiszta maradt-e az alsónemű­je? — és nevettek, hogy a könnyük is kicsor­dult. Fizettem. Borravaló helyett • azonban csak kezet nyújtottam a mes­ternek és így köszöntem el tőle: — Hvala Vám. Majsz- tore! Nikad nétyu Vasz zaboraviti... Zbogom! A meglepetéstől való­sággal kővé dermedt, a Mujó névre hallgató fér­fiú meg hirtelen csuk- lani kezdett. Pedig csak annyit mondtam: „Kö­szönöm, Mester! Soha­sem fogom önt elfeled­ni ... Isten vele!” \jiss Imre, gyerekkel megpakolva a legna­gyobb forgalomban is közleked­nek. Nemegyszer láthatjuk azt is, hogy 8—10 éves gyermekek viszik egymást a kerékpár vá­zán. KISKUNHALASON történt, hogy a 10 éves Gy. B. egyik társát a vázon, másikat a kor­mányon, harmadikat pedig a csomagtartón vitte. Csupán a véletlenen, valamint a gépjár­művezetők figyelmén, ébersé­gén és ügyességén múlott, hogy nem történt baleset. Az ilyen „produkciók” nem mindennaposak ugyan, de meg­állapíthatjuk, hop'- a gyerekek és fiatalkorúak igen „találéko­nyak” ezen a téren. Nem sok­kal maradnak el mögöttük a felnőttek sem. Sokszor hárman- négyen kerékpároznak egymás mellett, elfoglalva az egész út­testet, s nem ritka, hogy va­lamelyik még kisgyermeket is visz. Az is bebizonyosodott, bogy a kosárral, munkaeszköz­zel, vagy pótutassal felszerelt kerékpárosok általában karjel­zés nélkül fordulnak be a mel- lékutakra, igen sok esetben a száguldó gépjárművek előtt. A KERÉKPÁR rendkívül könnyen eldőlhet. A kormányt alig elérő gyerek csak bizony­talanul haladhat rajta. Az egé­szen kicsiket tehát ne enged­jük felnőttnek való kerékpárral az útra. A szülőknek ki kell oktatni a gyerekeket arra vo­natkozóan is, hogy mindig csak egymás mögött az út szélén közlekedjenek, ne bravúroskod- janak. Legfontosabb azonban, hogy maguk a szülők mutas­sanak jó példát e tekintetben. Sajnos, a megyében egyre több a gyermekbalesetek száma, A nyomozások az esetek 90 szá­zalékában a felelőtlenül kerék­pározó, felügyelet nélküli kis­korúak hibáját állapította meg. MINDEN szülő és felnőtt kö­telessége, hogy ennek elejét ve­gyük. A KRESZ egyébként is előírja, hogy 12 éven aluli gyer­mek felügyelet nélkül csak mellékúton kerékpározhat. Dr. Babay Imre ügyész PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Muhkáspári Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó; Mezei István igazgat Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Postai Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85. taú€ij 25 065». A szentségit'.'.'.? A vörös hajzat fölött csattogó olió megtor­pant, s nekem abban a pillanatban úgy tűnt, hogy az egyébként sem túl magas növésű mester hirtelen liliputi honpol­gárrá változik. Bocsá- natkérően nézett a bo- rostásállúra és csak eny- nyit rebegett: — Óh-h-h, nem sokat. Csak még ... Amaz alaposan végig­mustrált és sértődötten kijelentette: — Na, persze! Szóval, később majd visszajö­vök — ha ugyan közben meg nem gondolom! — Ne menj el, Mujó! — könyörgött a mester, majd váratlanul más nyelven folytatta: — Csekáj! Szamo za Pét minuta ... (Várj! Csak öt percet...) — Pa dobre je ... Jól

Next

/
Thumbnails
Contents