Petőfi Népe, 1965. július (20. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-22 / 171. szám

1965. Július 22, csütörtök

5. oldal

Thomas Hüntzer nyomában

Az Optima Gyár ratsfeldi üdülője a Kyffhäuser lábénál fekszik. Ez a Harz hegység szélső délkeleti csúcsa. Az üdülő közelében alig hat kilométerre nyújtózik a völgyben Bad Frankenhausen. Ez a festői kisváros fürdőjéről is nevezetes. Sűrű, kellemes, sós vizében úgy érzi magát az ember, mintha a tengerben mártózna.

Meglátogattuk azt a régi, kopott kis házat, amely egyik legnagyobb nevezetessége a városnak. Itt adták az erőszak kezére 1525. május 15-én Thomas Müntzert, a nagy parasztvezért a hercegek. Kis márványtábla emlékezik meg a németek Dózsájáról. Müntzer a városi szegénység és a parasztság érdekeit védte. Nyíltan harcolt a kizsákmányolás ellen és hangoztatta, hogy a hatalmat a nép kezébe kell adni. . Tanításait helységről helységre vándorolva fejtette ki és röpiratokban szólította fel a parasztokat és a város szegényeit, hogy kövessék eszméit. 1525 elején a' türingiai Miihl- hausenbem forradalmi demokratikus hatalmat szervezett és megkezdte a felkelt pairasztha- dak összpontosítását. A fejedelmek egyesült seregétől azonban a frankenhauseni csatában vereséget szenvedett. Sebesülten esett fogságba az említett napon. Később kivégezték. Engels A német parasztháború című művében részletesen elemzi történelmi szerepét.

Egyik este vetítettképes előadáson ismerkedtünk meg a kiváló parasztvezér tevékenységével. Egykorú metszeteken láttuk a nagy frankenhauseni csatát.

Az NDK-ban nagyon tisztelik Müntzer emlékét. A ratsfeldi pionirtábort róla nevezték el, számos más intézmény és munkásbrigád viseli a nevét.

A Harz-hegység valamennyi városa rendkívül érdekes. A festői fekvésű kis helységek szinte lenyűgözik a külföldi látogatót. Különlegesen épített emeletes házaikkal, történelmi emlékeikkel, természeti szépségeikkel vonzzák a vendégeket.

Az NDK illetékes intézményei pedig mindent megtesznek hogy jól érezzék magukat a turisták. Mindenütt korszerűen felszerelt vendéglátó üzemek várják a vándort. Autóbuszjáratok röpítik percnyi pontossággal a kirándulók tömegeit. Meglátogattuk az üdülő közelében álló televíziós tornyot. Lift szállított bennünket a 85 méter magasan levő erkélyre, ahol a szép kilátás mellett hangulatos körvendéglő fogadja az utast, azonkívül, hogy a torony lábánál is nagy, korszerű, önkiszolgáló étterem van.

Bizony nemegyszer gondoltunk arra, hogy a Kecskemét közelében levő egyik szép kirándulóhelyünkön, a szőke Tisza partján milyen állapotok uralkodnak közlekedés és vendéglátás szempontjából. Nem ártana egy kis tapasztalatcsere.

Érdemes még szólni a Harz hegység nyugati oldalán fekvő a 33 ezer lakosú Wernigerodé- ről. A kétszázéves házak között járva úgy érzi magát az ember, mintha egy mesevilágba lépett volna, A gerendavázas, színes épületeket mintha egy képeslapból vágták volna ki. Még 1430- ból is láttunk itt lakóházat teljesen ép állapotban. Nem véletlen, hogy Goethe, a németek szellemóriása is szívesen járt ide. A Gólyamalom nevű vendéglő, — ahol ebédeltünk — az 1600-as évekből való, még eredeti formájában áll. A nagy forgalom miatt a régi épület mellé újat, korszerűt is építettek.

Wemigerodéban van egy érdekes szokás. A városháza égbetörő, karcsú tornyai előtt minden évben sakkversenyt rendeznek, kosztümös, élő sakkfigurákkal, amelyre Strőbeckből jönnek el a gyerekek. Ebben a községben ugyanis, amelyet Sohachdorfnak is neveznek, a hagyományoknak megfelelően kötelező az iskolában a sakktanítás.

Megcsodáltuk a várost. A hegytetőn levő kastélyba viszont nem jutottunk el, mert metsző szél fújt északról és a feudális korból megmaradt emlékeket nem láthattuk. Ha a Harz-hegységbein sül a nap nyáron. akikor lekerül a ruha, de ha jön egy kis felhő meg szél, már a pulóverre, sőt a zakóra is szükség van. Nemegyszer az átmeneti kabát is elkel. Esetenként fűtötték a buszt. Júliusban ez nekünk szokatlan. Nordhau- senben az éttermet is fűtötték. Az emberek tavaszi kabátban is sétáltak a nyári éjszakában. Bizony vacogott a fogunk, amikor mi is sétára indultunk.

(Folytatjuk.)

Kereskedő Sándor

tervei

Elkészültek az iskolatelevizió tervei az 1965—1966-os tanévre. Eszerint ősztől ismét programba iktatják az előző tanévben már jól bevált adásokat, így az általános iskolák alsó tagozatos tanulóinak szóló kömyezetismere- ti órákat, a hetedikeseknek az élővilágot a dolgozók gimnáziumába járó hallgatóknak a kémia és fizika órákat, folytatják a nappali tagozatos gimnazistáknak szóló, orosz, illetve angol nyelvórák közvetítését is. Az általános iskolai fizika és kémia tanításhoz kapcsolódó tanulmányi kirándulásokra és üzemlátogatásokra is a tv kamerái kalauzolják el a diákokat. Bővül az adások köre az általános iskolák V. osztályainak tantárgyaiból, így a tv „tanrendjében” szerepel az új oktatási évben ötödikeseknek magyar irodalom és nyelvtan, történelem, orosz, az élő világ, a földrajz, a számtan, továbbá a hatodikosoknak fizika, a hetedikeseknek pedig kémia órák közvetítése.

Vasútépítő műszakiak

Néphadseregünk új kiképzési rendszerű műszaki alakulatai — az út- és vasútépítő katonák — az elmúlt hónapokban nemcsak a kiképzésben értek el számottevő eredményeket, hanem a gyakorlati munkában is. A vasútépítők például fél év alatt több mint 130 millió forint értékű munkát végeztek. Részt vettek a Kisújszállás—Karcag környéki új, második vágány építésében, elvégezték a katonatelepi vasútállomás teljes felújítását, s megkezdték a győr— csornai vasútvonal javítási munkálatait is. Jelenleg Kecskemét környékén különböző bekötő vasútvonalakat építenek, felújítják a kiskőrösi állomást.

A komhájnsxérű felelőse

/t z iskolaépületben most csend honol. Csak a pedagóguslakás udvarán acsarko- dik egy apró kutya a belépőkre. Házi Tóbiás, a házigazda, nem győzi csitítani.

A tanító nemrég érkezett meg az illetményföldjéről. Amikor betoppanunk hozzá, épp a kislányát szórakoztatja. A kilenc hónapos Erzsiké nagyokat kacag hintalován a konyhában.

— Most örülj az apádnak — évődik vele a szintén pedagógus édesanya —, mert jó darabig nem látod!

Mint későbbi beszélgetésünkből kiderül, a fiatalember a

Frankenhauseni utcarészlet.

kombájnszérű felelőseként tevékenykedik majd csaknem egy hónapon keresztül a szabadszállási Alkotmány Tsz-ben. Nem először tölt be hasonló tisztet. Kilenc éve, hogy a községbe került, s a rákövetkező esztendőben már a Kossuthban, az akkor leggyengébb termelőszövetkezetben volt cséplési ellenőr. Ezt az „újonc-évet” azóta jó néhány követte.

A közös gazdaság és az iskola közt egyébként is jó a kapcsolat. A szövetkezeti táblák mellett van az aranyegyházi iskola, növendékei többségükben a gazdák gyermekei. Majálisok, kirándulások alkalmával az ifjúságot a tsz-fogatok szállítják a színhelyre, cserébe pedig nyaranként a zöldségkertészetben és a gyümölcsösben segítenek a fiatalok.

— Egyébként nem én vagyok az egyetlen tanító, aki „parasz- tizál”! — mondja Házi Tóbiás.

— Legalább hárman-négyen töltjük a szünidő nagy részét valamelyik tsz-ben.

__ J^Wint a kombájnszérű felelősének, mi a teendője?

— A közös vagyon feletti őrködés. Ebbe azonban sok minden „belefér”: ügyelni a géptől lejövő gabona tisztaságára, a cséplőgép munkájára, pontosan számba venni a mag súlyát, s kézben tartani a tűz- és a balesetvédelmet. Emellett nem je\ lentéktelen az adminisztráció, a különféle jegyek vezetése és a nyilvántartások elkészítése sem. ■Röviden szólva: nem csak „titulus” ez a beosztás.

— Hajnalban kezdjük a munkát — sorolja a napirendjüket.

— Este 10-ig, 11-ig búg a gép, mindössze délben van egy órás

■' pihenő. Már biztattak, hogy

számítsak majd éjjeli műszakra is. Vállalom, persze.

A létszámellenőrzéssel kezdi a napját. A magtisztítók összesen hatan vannak, hogy időnként válthassák egymást. Amint a gép indul, a szérüfelelős már az első vödröknél vizsgálja, hogy kellő tisztaságú-e a mag. Sok mehet veszendőbe a gabonából akkor is, ha túl nagy szelet adnak a masinának. Figyeli továbbá a garat, a ventillátorok helyes beállítását is. S ha baj van, már mozgósítja is a gépészt. Ezzel párhuzamosan végzi az írásbeli tennivalókat, hiszen a teljesítményről, az eredményről napjában pontos jelentést kell adnia.

Weleményesnek is kell lennie. Nemerviszer pillanatok alatt, váratlan helyzetekben van szükség a döntésére. Tavaly egy ízben elfogyott a gépszíjakhoz szükséges gyanta: a szomszédból kölcsönkért mézzel pótolták.

— Mindezért mi a járandóság?

— Mázsánként 30 fillér. A keresményt — hivatalos árban átszámítva — terményben kapom meg.

Amíg átkísér a tágas udvaron, így folytatja:

— A nyaram nem lenne teljes a szérűn zajló fárasztó, de szép munka nélkül. Megszoktam már. S megszerettem a magtisztító munkásokat is, akikkel jól megértjük egymást. S akik talán éppúgy számítanak már az idei találkozásunkra, mint jómagam.

Házi Tóbiás pedagógus és szérűfelelős nemsokára élénken figyeli a maotisztitó gép egyenletes ritmusát, vigyázza a dús halmokba g”':tő termést.

Jóba Tibor

Pénteken búcsúztatják Safrankó Emánuelt

Az iskolatelevízió

el. Diplomát szerez és tanárként tevékenykedik, majd a második világháború éveiben a Szovjetunióban megalakult csehszlovák hadsereg politikai tisztje lesz, részt vesz a fasizmus elleni harcban.

Még végiét sem ért a háború, amikor ismét hazatért hazájába. Az újjáépítés nehéz mun- . kájába bekapcsolódva, mint a Tisza—Duna közi szolnoki terület párttitkára dolgozik, s képviselője az ideiglenes nemzetgyűlésnek. Utána számos állami poszton állt helyt, munkálkodott, s 1947-től 1957-ig,

nyugdíjba vonulásáig, diplomáciai pályán — szófiai, pekingi, berlini nagykövetként — működött.

Nem pihent azonban ezután sem. Gyakran megfordult Kecskeméten, s Bács-Kiskun megye más részében is. Még jól emlékszünk nagy hatású beszédére, melyet a megyeszékhelyen, a Tanácsköztársaság emlékére emelt szobor leleplezésénél mondott. Szüntelen érdeklődés jellemezte szűkebb hazája iránt. Szívesen jött el előadásokat tartani, tapasztalatait átadni a fiatalabbaknak.

A nép, a párt szolgálatában végzett nagyszerű munkásságáért több magyar és külföldi kitüntetésben részesült, s a Munka Vörös Zászló Érdemrendjének is tulajdonosa volt.

Tettekben gazdag élete példaként áll előttünk.

*

Safrankó Emánuel elvtársat az MSZMP Központi Bizottsága és a Magyar Partizán Szövetség saját halottjának tekinti. Hamvasztás előtti búcsúztatása július 23-án, pénteken 16 órakor lesz a Kerepesi temetőben, a munkásmozgalom nagy halottjainak panteonjánál.

Szerda reggel közölték az országos lapok a hírt, hogy meghalt Safrankó Emánuel, a párt és a munkásmozgalom légi, kiváló harcosa, hosszan tartó, súlyos szívbetegség következtében. S a hír Kecskeméten, Bács-Kiskun megyében is nagy részvétet, mély megrendülést keltett mindazok körében, akik ismerték Safrankó elvtársat. Ilyenek nagyon sokan voltak, hiszen Safrankó Emánuel kecskeméti, megyénkben munkásmozgalmi kapcsolatai közismertek, hosszú időn

át íveltek szinte napjainkig.

*

Munkácson született 1890- ben. Munkáscsaládból származott, s ö maga is munkásként kereste kenyerét. Mint molnársegéd dolgozott Kecskeméten, ahol fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba, tagja volt a szakszervezetnek és a szociáldemokrata pártnak. Az első világháborúban frontszolgálatra vitték. A Tanácsköztársaság dicső napjaiban már ismét Kecskeméten találjuk, mint a Magyarországi Kommunisták Pártjának tagját. Megválasztották a munkás-, katona- és földmunkástanács, s a direktórium tagjává és nagy munkát fejtett ki a helyi népgazdasági tanács elnökeként is.

A Tanácsköztársaság leverése után menekülnie kellett. Csehszlovákiában is rövidesen ott találjuk a mozgalom élvonalában, a párt kelet-szlovákiai titkára lett, s 1921-ben alapító tagja a Csehszlovák Kommunista Pártnak. Többször szenvedett börtönbüntetést kommunista tevékenysége miatt, emigránsként került 1929-ben a Szovjetunióba.

Safrankó elvtárs Szovjetunióban töltött évei állandó mun- 1 kában és sok tanulással teltek