Petőfi Népe, 1965. július (20. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-22 / 171. szám
Mindennapi kenyerünk H - , ..iP Világ "proletárjai, egyesülieteVl Budapest — Nyugati Pályaudvar. A villamosmegállónál „tipikus” pesti asszony aggódva kémleli a Buda felől torlódó haragos felhőket. Odaszól férjének. — Nézd, milyen fehér annak a legsötétebb gomolyognak széle. Nem lesz abból jégverés valahol? Most kárt tehet a bú zában... * P usztai megállón vagyunk, Szolnok megyében. Mindjárt a. órház melletti dűlőúton túl va kiló szőke gabonatábla. Négy öt, valóban szélcserzett, szikár kun paraszt áll a vállig érő bú- zatenger végében. Egyik foga közt Toppantja szét a szemet, a másik körmével hasít a duzzadt magba, a harmadik kalászt dörzsöl szét a markában. Szikrázik a napfénytől a toklász, amint gyöngéden kifújja fészekké formált tenyeréből a paraszt. Mindannyiuk arca ünnepélyes, elgondolkozó. Itt van-e már a Nagy Pillanat, amikor felzúghat a kombájn? — ez tükröző dik a tsz-gazdák arcán... Az erre eső vonatablakokat szinte pillanatok alatt megszállják az utasok. Némán osztoznak az ősidőktől öröklött közös izgalomban. * A tv képernyőjén Bács megyei tájak. Baja környéki szövetkezetben aratnak. De hogyan? Térdig vízben állnak a kaszások. Szívünkben, izmainkr bna a túlfeszített munka görcsét érezzük mi is, amint a kasza suhintás különös, visító hangjától kísérve dőlnek a rendek. A dőlt gabonán kívül a víz ellenállását is le kell küzdeniük a kézi araktóknak... Kiskunmaj- sán, Sopronban, Záhonyban vagy Szekszárdon lélegzetvisszafojtva figyelik a borostás képű aratót a nem-paraszti dolgozók százezrei, s gondolatban segítenek homlokáról letörölni a verejtéket. * Nincs más munka, amely annyira eggyéforrasztaná a né pet, mint az újbúza learatása, a betakarítás. A közös ünnepi izgatottság, a lelkes szorongással teli általános érdeklődés forrása messzi időkben kereshető. Benne van ebben a kollektív nyugtalanságban mindaz a küzdelem, szenvedés, amelynek árán évezredek során a mindennapi kenyerét előteremtette az ember. • Nemcsak az hoz lázba bennünket, hogy többé-kevésbé legtöbbünk közvetlen, vagy apai, nagy apai, közelségből őrzi a kaszálás, kévékötés, asztagrakás, cséplés, embert próbára tevő emlékeit. Idegeinkben ősrégi küszködések, félelmek is mozdulnak. Nagy éhségek sejtései azokból az időkből, amikor az ember a szó szoros értelmében porszem volt a természet erőivel szemben, s ha jég, tűz, árvíz pusztította a gabonát, faké- reg, gyökér, vadnövény lett az eledele. Téli kábulattal védekezett az éhhalállal szemben, mint... mint az állatok egyike- másika. A betakarítást kivárni, az addig esedékes kötelességeinknek eleget tenni ma sem a könnyű, ma sem veszélytelen, ma sem egyszerű. Amikor pedig gépek ármádiái teljesítik parancsainkat. Mit kellett kiállnunk, míg az őszieket elvetettük, míg a tavaszon fogcsikorgatva vártunk egy-két órás napsütésre! Kell-e részletezni, mit jelentett a százhúsznapos árvíz? Ezért állunk egyformán felemelő érzésekkel az aranybarna búzakeresztek előtt, mikor egész a látóhatárig húzódó soraikat látjuk. A csomókba rakott kévék már most, ott a barna tarlókon is a mosolygós, pirosra sült, magas cipókat formázzák. Tóth István A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG XX. £VF. 171. SZ. Ara 60 fillér ms. jül. 22. csütörtök Fock Jenő felszólalása az RKP IX. kongresszusán A Román Kommunista Párt IX. kongresszusa szerdán folytatta a beszámolók feletti vitát. A tanácskozás első felszólalója Gheorghe Apostol, a politikai bizottság tagja volt. Ismertette a szervezeti szabályzat módosításáról szóló beszámolót. Megállapította többek között, hogy a szervezeti szabályzat tervezete megkülönböztetett figyelmet fordít a párt sorainak erősítésére. Ezt a célt szolgálja többek között az a módosítás, amely szerint a jövőben megszűnik a tagjelöltségi idő. Felszólalt a kongresszuson Fock Jenő, az MSZMP küldöttségének vezetője. Legelőször is az egész magyar nép forró testvéri üdvözletét és jókívánságait tolmácsolta a kongresszusnak és rajta keresztül Románia egész népének. Hangsúlyozta felszólalásában, hogy a marxista—leninista pártok vezette, szocializmust építő népek együttműködése és barátsága minden probléma és nehézség ellenére erősödni. izmosodni fog, mert összekapcsolja a szocializmus eszméje. A jelenlegi világhelyzetben a haladás ügye azt követeli, hogy tomörítsük a szocialista országokat, erősítsük a kommunista és munkáspártok egységét, hogy ezt a hatalmas erőt szembeállíthassuk az imperialisták háborús provokációival. Ez a közös harc egyengeti a legjobban a nemzetközi kommunista mozgalom ideológiai—politikai egysége megszilárdításának útját is. A Magyar Népköztársaság fejlődéséről szólva elmondotta, hogy az ország belső helyzete szilárd, mindenütt szorgos, alkotó munka folyik, a kulturális élet pezsgő és eleven. A magyar dolgozó nép sikerrel teljesíti a szocialista építés feladatait. Minden reményünk megvan arra, — mondotta Fock Jenő, hogy ez évi tervünket teljesítjük, s jó alapokról kiindulva kezdhetjük majd meg új ötéves tervünk megvalósítását. Eredményeink összefüggenek a szocialista országok gazdaság] együttműködéséből létrejövő többleterőforrás kihasználásával. Népünk egyetértve pártunk elvileg megalapozott, a gyakorlatban jól bevált kül- és belpolitikájával, magabiztosan halad előre történelmi útján — mondotta felszólalása befejező részében Fock Jenő elvtárs. Ezután sorrendben Armando Cossutta, az Olasz Kommunista Párt igazgatóságának tagja és (Folytatás a 2. oldalon.) Brigádtanácskozás Két perc nem nagy idő, a vasútnál azonban a másodpercek is számítanak. Az egy kocsira eső mozgatási átlagidő például a kalocsai vasútállomáson 6 nerc. a Marsi brigád viszont bebizonyította, hogy lehet ennél kevesebb is. A szocialista címért küzdő tolatóbrigád pontos, fegyelmezett munkával 4 percre szorította le a kocsimozgatási átlagidőt. Ezzel a munkacsapat tagjai nagymértékben hozzájárulnak a kalocsai vasútállomás jó eredményeihez. Kénünkön a Marsibrigád — Marsi Ignác. Kővágó Antal. Németh Lajos, Hrerkó József — megbeszéli a kapott feladat végrehajtását. / a nők megyei Ötletes verseny Izsákon tanacskozasa nyomán 33 látogató Dunavecsén A június 10-i megyei asszonytanácskozáson — amely a mezőgazdásági termelés segítésére, a verseny mozgalom kiterjesztésére mozgósította a szövetkezeti asszonyokat — sok emlékezetes hozzászólás, javaslat, észrevétel hangzott el. Kocsis Ilona, az izsáki Sárfehér Termelőszövetkezet kertészeti munkacsapatának tagja többek között felvetette: Ök is szívesen versenyeznének, ha a közvetlen környezetben sikerülne versenytársat találni. Például a verseny és az eredmények szempontjából is nagyon ösztönző lenne, ha ketté választhatnák az ő harminctagú munkacsapatukat Az ötletből, kívánságból azóta valóság lett, hisz lelkes támogatókra talált a szövetkezeti vezetők részéről is. A napokban kaptuk a hírt. hogy az izsáki Sárfehér Tsz kertészeti munkacsapata kettévált, s csapatgyűlésen , hat pontból álló versenyfeltételt dolgoztak ki és fogadták el. A verseny kiterjed a termelési tervek teljesítésére, a pontos munkakezdésre, az árucsomagölás minőségére, a munkacsapatokon belül: kollektív szellem kialakítására, az anyagtakarékosságra és munkaeszközök rendbentar- tására. A versenyfeltételek egyes pontjait — például a Mit ígér Kecskemét nyári kulturális programja Nincs holtszezon a művelődési házban A KECSKEMÉTI városi művelődési ház munkaterve azt ígéri, hogy nem lesz a nyár holtszezon. A munkásklub hétfő kivételével mindennap televízióval és különböző játékokkal várja a szórakozást, társaságot kereső dolgozókat, szombaton és vasárnap pedig zenés klubestet rendeznek. Ugyancsak szómba- ton és vasárnap táncolhatnak is' a fiatalok az ifjúsági klubban, a városi ifjúsági zenekarok muzsikájára. Az eszperantó klub keddenként tartja összejöveteleit, augusztus 10-én pedig műsort adnak. Ismeretterjesztésre szabadtéren Is sor kerül, két alkalommal a Leninvárosban vetítenek tudományos filmeket. Az úttörőtábor életének színesítésében bűvész-műsorral, zenei bemutatóval, filmvetítésekkel működnek közre. — A művészeti csoportok — a Hírős Együttes az irodalmi színpad és a bábosok — csökkentett létszámmal ugyan —, de nyáron is rendszeresen találkoznak. j A MŰSOROS rendezvények sem hiányozhatnak a tervből: Július 25-én, vasárnap délelőtt ifjúsági tánczenekarok adnak hangversenyt a Rákóczi úti díszteremben. Augusztus 14-én pedig magyarnóta- és népdalesten lép fel a Komszomol téri színházteremben Rácz Kálmán és népi zenekara, ismert népdalénekesekkel és a Hírős Együttessel. Mindkét rendezvény bevételét az árvízkárosultak megsegítésére fordítják. Kiemelkedő eseménye a nyárnak az Alkotmány ünnepe. Augusztus 20-án a Műkertben a bábcsoport és a Rajkó-zenekar szerepel a művelődési ház műsorán, délután karnevált rendeznek. A NY ÄRI IDÉNNYEL egy időben pedig már a jövőbe tekint Kecskemét művelődési háza. Készül az 1965—1967-es terv, sőt ezenkívül még üzemek, termelőszövetkezetek, párt- és szakszervezetek kultúrprogram- jának összeállításában is segítenek. Nem is beszélve az építkezés gondjairól. A Rákóczi úti nagyterem és előcsarnok átalakítását, a Szilády Károly utcai klub tatarozását és a Katona József utcai gyermekszínház befejezését is felvették a nyári tervbe, ezeknek sikeres végrehajtása azonban még számos, anyagi és egyéb körülménytől függ. munkakezdést — naponta, más pontjait havonta értékelik, az év végére legtöbb pontszámot elérő munkacsapat pedig 1509 forint jutalomban részesül. ■ S ha az első helyezett mögött 20 százaléknál nagyobb pontarány- nyal nem marad el a másik — az is jutalomban részesül. Az ügyesen összeállított versenypontok, az ösztönzés tehát olyan munkaterületen indította el a versenyt az izsáki Sárfehérben, amelyre azelőtt nem is gondoltak, ahol most nagy szükség van a jó minőségű, gondos munkára. Bizonyára meg is lesz az eredménye! 1 Ugyancsak az említett megyéi nőtanácsközáson került szóba, hogy a , baromfitenyésztés múlt évi megyei győztese, a duna- vecsei Üi Élet Tsz baromfitenyésztő munkacsapata szívesen látná vendégül, tapasztalatcserére, a járás többi, baromfitenyésztéssel is foglalkozó közös gazdaságának asszonyait. . A meghívás után a múlt héten a dunavecsei járás tizenegy termelőszövetkezetéből har- minchároman látogattak az Üt Élet Termelőszövetkezetbe. Nemcsak baromfitenyésztők, hanem néhány szövetkezeti elnök, két főállattenyésztő és a Baromfifeldolgozó Vállalat területfelelőse is. A hasznos tapasztalatcserén Kovács István, a szövetkezet főállattenyésztője tartott előadást, és a baromfitenyésztés önköltségcsökkentésének lehetőségeivel foglalkozott. Ezt követően pedig a résztvevők részletesen tanulmányozhatták a kiváló eredményt elért dunavecsei baromfitenyésztők munkamódszerét.
