Petőfi Népe, 1965. július (20. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-21 / 170. szám
1^65. július 21, szerda 5. oldal A CSILLAQOS EQQ SZÍNHÁZ Nyitás előtti napok a Szegedi Szabadtéri Játékokon A szegedi Dóm előtti árkádokkal övezett, s hatalmas méretei ellenére is intim hangulatú téren, a Szegedi Szabadtéri Játékok színterén e napokban már százak és százak dolgoznak, festők, asztalosok, ácsok szabók, díszletezők, hát még a művészi közreműködők: a minden darabban igen jelentős szerepet betöltő statisztéria — mintegy 600 felnőtt és gyerek. Kolumbusz vitorlája A méreteknek itt igen nagy a jelentőségük. Tréfásan jegyezte meg az óriási díszletvásznakról Bakó József szceni- kus, Az ember tragédiája díszlettervezője — a tréfa mélyén mindig igazság rejtőzik — „Ekkora vásznakkal akár Kolumbusz is elvitorlázhatott volna Amerikába”. Többnyire emeletes színpadképek készülnek, van olyan, amelyikben három szinten játszanak, s van, amelyikben 10 méter magasan 50 méter hosszú híd íveli át az egész játékteret. A látványosság rendkívül fontos tényező, de a játékok színvonala, rangja semmiképpen nem engedheti meg, hogy az előadás a puszta látványosság talajára csússzék. A neves rendezők és valamennyi itt fellépő művész már magában véve is garancia arra, hogy az ország legnagyobb és legjelentősebb szabadtéri színpada prózában, énekben, zenében, táncban egyaránt a legmagasabb rendű művészettel tolmácsolja a költői mondanivalót, az igaf emberi gondolatokat. Igényes műsor, igényes szereposztás Ez utóbbit szolgálja az idei — már meghirdetésekor nyomban nagy érdeklődést kiváltott műsor is. összesen 15 előadás lesz: Erkel Bánk bánja három előadásban, Puccini Turandotja négy, Madách Az ember trabetértünk egy ilyen kis borlokálba. A falak nem látszottak a fegyverektől és a páncéloktól, szinte féltünk leülni. Egy tenyeres-talpas német menyecske sztentori hangon megkérdezte, hogy mit óhajtunk. Jól beleillett 6 is a környezetbe. A meisseni kirándulásra az tette a koronát, hogy a város híres vendéglőjében magyarul beszélő pincér fogadott bennünket, magyaros ebéddel. És ez sem közömbös ... (Folytatjuk.) Kereskedő Sándor Egy szép kiállítású, képes albumban találtam a következő adatokat: 14 négyzetkilométer nagyságú területet értek a bombák, elpusztult 75 ezer lakás. Rom lett 143 kórház, kulturális intézmény és iskola, meghalt 35 ezer ember. Ugyanebben az albumban az újjáépített Drezdát is láthatjuk. Tiszteletre méltó az a hősies erőfeszítés, amit a Német Demokratikus Köztársaság vezetése, valamint a lakosság tett a város újjáépítéséért. Minden, amit láttunk, még néhány évvel ezelőtt romokban hevert, többek között a Zwinger is. És ma már ez is régi pompájában várja a látogatót. A drezdai polgárok nagymértékben részt vettek az újjáépítésben. Felhasználták a romok anyagát és minden erejükkel azon voltak, hogy az „Elba menti Firenze”, kedves városuk minél előbb teljes pompájában ragyogjon. Lenyűgözött a Zwinger, a Grüne Gewölbe, a Zöld Boltozat csodálatos gazdagsága, szépsége, a szász fejedelmek értékes hagyatéka. De érdekelt a mai Drezda is, az Elba két partján fekvő félmilliós, fejlődő város. Karcsú hidak ívelnek át a folyón. Nyugat és Kelet kereskedelme itt halad át. Híres a város sokoldalú gépgyártásáról, elektromechanikai és finommechanikai iparáról, optikai és fényképészeti cikkek gyártásáról, textil-, élelmiszer-, papír- és vegyiparáról. —- Tizenhatezer fiatal tanul a drezdai egyetemi városban, köztük sok a külföldi. A Föld harminc országából gyarapítják itt tudásukat a diákok. Egymás után magasodnak a tízemeletes új épületek. Mi is egy ilyen épületben kaptunk helyet a szállodák túlzsúfoltsága miatt. A falakon még érződött a festékszag. Diákkollégiumnak építették az egyetemi város közelében. Ilyen helyen bizony öröm tanulni. Korszerűen berendezett szobák, laboratóriumok várják a fiatalokat. Általában csak nagyblokkos építkezéssel találkoztunk. A folyamatot teljesen gépesítették. Ezt szinte kény- szerítőleg segítette elő a munkaerőhiány. Az ipar szédületesen fejlődik és felemészt minden kínálkozó munkaerőt Nehéz volt a kezdés az antifasiszta demokratikus erőknek Németország keleti részén. A háborús károk itt sokkal nagyobbak voltak, mint as ország nyugati felében. Nerr teljes adatok szerint az üzemek 70 százaléka teljesen megsemmisült. A Német Demokratikus Köztársaság Nyu gat-Németországhoz képes sokkal kevesebb nyersanyaggal rendelkezik. A kőszénkészleteknek mindössze 3 százaié ka, a vasércnek pedig 5 száza léka van az NDK területén Ennek ellenére az ipari tér melés 115 százalékkal emelke dett 1950-hez képest és az alapanyagipar fejlődése 134 százalékkal múlta felül az 1936. évit. — Drezda ismét szép, ismét gazdag és fiatalabb, mint valaha, — hallottuk nemegyszer idegenvezetőnktől. Ma újra azt lehet mondani a világ utazóinak: Jöjjetek! Drezda a régi pompájában vár benneteket! A Neumarkton levő és a XIII. században épült Frauenkirche kiégett fekete romjait meghagyják emlékeztetőnek. Mint felkiáltójel meredeznek a romok, figyelmeztetve az utókort a háború barbárságára. Intő jelként, hogy milyen drága kincs a béke. Aki Drezdában jár, nem mulaszthatja el, hogy meglátogassa a közelben fekvő Meis- sent, a „kőbe épített középkort”. A meisseni porcelán regényes történetét már ismeri az olvasó. Van a Kék Kardok városának szápios más érdekessége is, mint a két és fél évszázados porcelánmanufaktúra, melynek védjegye ma is a keresztbe tett két kard. A várba és a porcelánmanufaktúrához öreg házak között kanyarognak fel az óváros utcái, a régi borházak előtt még a falon függnek a 30 éves háború alabárdjai, mintha megállt volna az idő a városka fölött és bent a régi harcosok a közeli Spaar-hegység lankáinak felséges cseppjeit fogyasztanák, mert a meisseniek a verőfényes dembokon évszázadok óta bort termelnek. A Frauenkirche — melynek tornyában csendült meg a világ első harang játéka meisseni porcelánból —\ közelében gédiája három előadásban, Bernstein West Side story-ja pedig négyszer kerül színre. A tizenötödik előadás ünnepi koncert, Fischer Annie háromszoros Kossuth-díjas zongoraművész, valamint a Magyar Rádió és Televízió kibővített énekkarának, zenekarának felléptével. A bemutatók számos újdonságot hoznak a szabadtéri színpad már magában véve is sajátos követelményeket teremtő, újszerűnek ható adottságain túlmenően. Csak néhányat ezek közül. A szegedi játékok hagyományos darabja Az ember tragédiája olyan impozáns és lenyűgöző előadást ígér, amely felülmúlja az eddigi Tragédiaelőadásokat. A fiatal, de jól ismert rendező, Vámos László is hangsúlyozta a bemutató újdonság voltát. Tartalmaiig mindenekelőtt azzal szolgálja azt. hogy olyan neves színészeket választott, akik bár nagy művészi múlttal rendelkeznek, mégis először játsszák e szerepeket. Az új szereplők mindig új színeket, új megoldásokat és motívumokat hoznak magukkal, különösen az olyan neves művészek, mint Ádám szerepében Nagy Attila, Luciferében Gábor Miklós, Éváéban pedig Ruttkai Éva. Újdonság az is, hogy a mű költőiségét, gondolatait idén új, a ma emberéhez közelálló kísérőzene domborítja ki: Vaszy Viktor érdemes művész, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója komponált zenét Madách halhatatlan remekművéhez. Külföldi színészek találkozója Nem szűkölködik újdonságokban a Turandot ugyancsak nagyszerűnek ígérkező előadása sem. Hazánkban először szerepel együtt a címszerepet éneklő Amy Shuard, a londoni Co- vent Garden tagja és Nikola Nikolov, a szófiai operaház művésze. Legutóbb a milánói Scálában és a bécsi Operában énekeltek együtt. Nemcsak Szegeden, de hazánkban is először énekel, majd az operában Jeanette Pilou, az egzotikus szépségű, egyiptomi születésű, görög származású énekesnő. Szi- netár Miklós rendezése ugyancsak teljesen új oldalairól igyekszik megcsillantani az opera szépségeit. Az újdonság teljes örömét adja majd a részleteiben már ismert, de hazánkban még elő nem adott West Side story, az amerikai, modern Rómeó és Júlia történet. Az angol Mc Cann együttese adja elő a Har- lequin-balett közreműködésével. A balett igazgatója John Gre- gori — aki a napokban már Szegeden járt Helen Dines díszlet- és jelmeztervezővel — a szegedi színpadra teljesen ú.i koreográfiát készít, s a térnek megfelelő új díszleteket és jelmezeket kellett tervezni. Külön érdekessége lesz az előadásnak, hogy az egyik főszerepet, Máriát, Lucille Graham énekli, akinek tolmácsolásában ismerte meg a világ az angol hanglemezfelvételeken a West Side story áriáit. A magyar operajátszás közös színpada Utoljára említem az egyébként nyitó darabot, a Bánk bánt: ez ugyanis a szegedi szabadtéri játékok szimbóluma. A magyar kulturális élet, a vidéken is erős és magas színvonalat elért zenei élet egybefogá- sát szimbolizálja. A Bánk bánban ugyanis az Állami Operaház jól ismert művészein — Simándy József, Moldován Stefánia, Komlóssy Erzsébet — kívül a szegedi, a pécsi, a debreceni operaegyüttesek legkitűnőbb énekeseit hallhatjuk. (Szabady István, Gregor József, Térfás István, Marcis Demeter és Virágos Mihály.) A rendező Békés András neve ugyancsak ismert. A játékokon túl A legkülönfélébb kiállításokat látogathatják az ideérkezők, az őszibarack- és virág- kiállítástól, a lakberendezési bemutatón át az iparművészeti kiállításig. Idén is nyári tárlaton mutatják be a környék képzőművészeinek alkotásait. Megnyílik a Nyári Egyetem. Az ifjúság több száz fős, szín- pompás karneváli felvonulást rendez, s felsorolni is sok lenne a különféle sporteseményeket, köztük a nemzetközi labdarúgótornát és a nemzetközi maratoni versenyt. Nem véletlen tehát, hogy a programok csak részbeni ismeretében is az ország minden részéből — Nyíregyházától— Szombathelyig, vagy Miskolctól —Pécsig — különautóbuszok és különvonatok hozzák majd az érdeklődők tömegeit. A csoportos látogatások száma jóval megelőzi máris a korábbi évekét, s köztük feltűnően megnőtt a termelőszövetkezeti tagok száma. Az egyik Bánk bán előadást például teljes egészében az Állami Biztosító önsegélyző csoportjának tagjai nézik végig. A hazai érdeklődőkön kívül, valamennyi környező baráti országból jelentkeztek csoportos és egyéni látogatók, de még a nyugati országokból is nagy számmal utasnak a Tisza-parti városba, ahol_ szeretettel és szorgos készülődéssel várják a vendégeket. Lókös Zoltán A Bajai Tanítóképző Intézetben nyolcvanhárom jelentkező felvételét hagyta jóvá a felvételi bizottság A meisseni borlokálok egyike. Befejeződtek az egyetemek, főiskolák, felsőfokú tanintézetek felvételi bizottságainak ér- í tekezletei. Azóta a jelentkezők nagy izgalommal várják az i értesítést, amely örömöt, a vá- jgyak teljesülését, vagy éppen i csalódást okoz. A felsőfokú : tanintézetekbe jelentkezettek száma háromszorosa volt a betölthető helyeknek. A Bajai Tanítóképző Intézetben a nappali tagozatra jelentkezett száznyolcvannyolc érettségizett diák, diáklány közül ötvenhat hallgató felvételét hagyta jóvá a bizottság. Az új hallgatójelöltek közül tíz jelesen harminchat jól, tíz közepesen érettségizett. Huszonkilenc jelölt Bács-Kiskun, í tizenkettő Baranya, kilenc I Csongrád és hat az ország más megyéjében végzett A nappali tagozatra felvett ötvenhat hallgató közül harminchat fizikai dolgozó gyermeke. A tanítóképző levelező tagozatára negyvenketten jelentkeztek. A felvételi vizsgán huszonhét jelentkező érte el a megfelelő szintet. Közülük többen képesítés nélküli nevelőként már korábban is folytattak pedagógiai tevékenységet. Fellebbezés folytán az intézet nappali tagozatán még négy, a levelező tagozaton két hely tölthető be. A korábbi évekhez hasonlóan most is több jelölt előfelvételére került sor, akik az 1966/67-es tanévre felvételi vizsga nélkül beiratkozhatnak. Mindkét tagozat felvett hallgatói hamarosan megkapják az értesítést. II. Figyelmeztetés az utókornak
