Petőfi Népe, 1965. július (20. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-20 / 169. szám
A munkára nevelés iskolája Bizonyára érdefce®; tanulságos válaszok kerekednének abból, ha megkérdeznénk: Vajon miért jelentkezett a pesti közgazdaság! technikum harmadikosa, a Szabolcs megyei, a kecskeméti gimnazista lány, és a többi, nyolcezernél több középiskolás ifjúsági építőtáborba. Hiszen az építőtáborban való részvétel minden romantikája, élménygazdagsága ellenére sem könnyű. A hajnali felkelés után hat órán keresztül szőlőmunkát végezni, gyomlálni, gyümölcsöt szedni, fizikailag, s akaraterő j dolgában egyaránt szokatlan, jelentős igénybevétel. Amikor ezek a diákok önként elutaztak, s elutaznak Bácsalmásra, Kiskunhalasra, fajára, Mátéh’ázára, Lakitelekre, elsősorban az a szándék fűti őket, hogy megmutassák: képesek ők is erejük, munkabíró képességük kipróbálására. És az erőfe8 robbanás elmaradt NEM RITKA dolog, hogy az újságokban olyan gyerekekről olvashatunk, akik a háborúból visszamaradt lövedékkel játszadozva felrobbantják azt. Sajnos, az ilyen tragédiák legtöbbször igen súlyos, nemegyszer halálos kimenetelűek. Sokan egész életükben magukon hordják a gyerekkori meggondolatlanság, a „játék” nyomait. Most szerencsére az ellenkezőjéről írhatunk. Olyan esetről, ami nemrégiben Kecskeméten történt. Négy fiú — érdemes a nevüket is feljegyezni: Rebek János, Duczkó Mihály, Csákány András és Szalai György a mé- heslaposi vágóhídnál játszadozva lövedéket talált. Valószínűleg eszükbe jutottak azok a híradások, amelyek egy-egy ilyen esettel kapcsolatban az újságokban megjelentek, mert igen helyesen nem nyúltak hozzá, a talált lövedékhez, hanem azonnal szóltak a közelben levő Csonka László fűszeresnek, s az értesítette a légoltalmi parancsnokságot. A ROBBANÁS tehát elmaradt. De egy megjegyzés még ide kívánkozik. Nevezetesen az, hogy a környék lakói közül többen tudtak a lőszer ottlétéről, látták is azt, de nem szóltak senkinek, sehol sem jelentették, hidegvérrel, nyugodtan jártak el mellette. Ekkora felelőtlenségről régen hallottunk már. Hiszen jól tudjuk, hogy milyen könnyen megtörténhetett volna a helyrehozhatatlan tragédia, s akkor vajon kit okoltak volna miatta? SZERENCSÉRE a négy gyerekben felébredt a gyanú az ágyúlövedék veszélyessége iránt s nagyon okosan tették, amikor jelentették azt. ©. a szítésekre szükség is van, mert a feladatokat, amelyek az egyén és a népgazdaság szem- [ | pontjából egyaránt fontosak, bi- i | zony nem is olyan könnyű tel- | I jesíteni. Mi a haszna ? | Ám, nézzük meg közelebbről: i I származik-e „közvetlen” haszna j | a fiatalnak a nyári táborozás- [ bői? Voltak, akik azt remélték, j hogy esetleg az egyetemi, a fő- ] iskolai felvételhez „jó pontot” 1 jelenthet a részvétel. A gyakorlat természetesen, minden esetben megcáfolta és ezután is megcáfolja ezt a tévhiedelmet, amit ma már a fiatalok is tudnak. Azzal is tisztában vannak, hogy egyéb, jobban fizetett nyári munkával esetleg nagyobb keresethez juthatnának. És mégis, szinte minden jelentkező megjelent az ünnepélyes tábornyitásokon, azok is, akiket már előre az esetleges lemorzsolódók közé soroltak. így aztán Mátételkén és egyéb táborokban a vártnál nagyobb számú jelentkező miatt a tervezettnél nagyobb létszámot kellett elhelyezni és foglalkoztatni. Mindez — a szervező munka javulása mellett azt s mutatja, hogy növekedett a tanulóifjúság felelősségérzete, komolyan veszik adott szavukat, nemcsak a jelentkezéskor, hanem a munkavégzésben is. Árvízi műszakot vállaltak Már hírt adtunk róla: árvízi műszakot vállaltak vasárnaponként, s hétközben túlórát. Az így keresett pénzt felajánlották az árvízkárosultak megsegítésére. Mások — a táborozás befejezése után — a Duna mentén a homokzsákok kiürítésében, tisztításában segítenek. S ahogy olvashattuk ki, megjelent a nyilvánosság előtt a megyei KISZ-bizottság nagy visszhangot kiváltó újabb felhívása, amely felszólítja a megye tanulóifjúságát: vegyenek részt a KISZ által szervezett ifjúsági táborokban, amelyek az árvízkárok helyreállítását fogják segíteni az elkövetkezendő hetekben. Mindez azt bizonyítja, hogy középiskolásaink akarnak, tudnak két karjukkal is tenni a népgazdaságért, az országért, ha ; szükség van rá. Ahelyett azonban, hogy ennek számszerű eredményeit felsorolnánk, inkább azt hangsúlyozzuk: Az említett tények fejlesztik a fiatalok élettapasztalatát, erkölcsi, emberi tulajdonságait. Űj feladatokhoz „nőnek fel” és nemcsak a napi hat órai munka i alatt, hanem a szabad időben | szervezett programok révén ak- ] kor is, amikor például megismerkednek az állami gazdaság, a község parasztfiataljaival, az idősebb dolgozókkal, a helyi gazdasági vezetőkkel. Mindez új élményeket, tapasztalatokat jelent számukra. Természetesen, — ismerünk olyan diákokat, pedagógusokat, ifjú műszakiakat, akik számára már nem ismeretlenek az efféle élmények. Ök a „veterán”, a kétszeres, háromszoros, négyszeres táborozok, Bankó Irén tanárnő, az izsáki építőtábor parancsnoka például az idén már harmadszorra végzi ezt a munkát. A szintén pedagógus budapesti Rátonyi házaspár hosz- szúhegyen, illetve Vaskúton, Németh Imre és felesége Űj- bögon vezet építőtábort. De folytathatnánk a sort a szőlésznek tanuló Nátuly Magdolnával, vagy dr. Tóth Terézzel, a kalocsai kórház orvosnőjével, aki szintén nem először vigyázza az idén a fiatalok egészségét. Szervezett, komoly munka A régi és az új táborparancsnokságoknak is köszönhető, hogy szervezett, komoly munka folyik a megye 11 nyári ifjúsági építőtáborában, s aminek erkölcsi, nevelő hatását a teljesítmények rendszeres értékelése is biztosítja. A tanulók saját maguk közül választott brigádvezetői szintén részt vesznek az értékeléseken, és e brigádvezetőkre jelentős feladat hárul a táborok önkormányzati rendszerében, a vezetés demokratizmusának biztosításában is. Emellett a táborok sport-, kulturális programját is biztosítja egy-egy brigád a napi munka mellett. Az idén újabb vonásokkal gazdagodott, úgy is mondhatnánk, tovább korszerűsödött az ifjúsági építőtáborozási rendszer. Kialakult például a pénzbeli jutalmazás, a közvetlen anyagi érdekeltség megfelelő alkalmazási formája, ami azt jelenti, hogy a munkaverseny legjobbjai anyagi, s ezzel ösz- szefüggő erkölcsi elismerésben, valamint különböző kedvezményekben részesülnek. Vonzó, izgalmas, tanulságos az ifjúsági táborok munkásélete az idei nyáron is. S habár a résztvevők feladata sokszor nehéz, szorgalommal, kitartással megvalósíthatók a célkitűzések. örvendetes, hogy a lányok és fiúk ennek megfelelően dolgoztak az elmúlt hetekben, így dolgoznak jelenleg is. Eközben a fizikai munkát megbecsülő, újabb tapasztalatokhoz jutó, még értékesebb emberekké formálódnak... Bubor Gyula Százharmincezer bélyeggyűjtő Ritkán tapasztalható nagy érdeklődés nyilvánul meg hazánkban a bélyeggyűjtés iránt, ami nyilvánvalóan összefügg a magyar postabélyegek tetszetős kivitelével, a változatos témájú, széprajzú kiadásokkal. A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének az alakulás évében. 1952-ben még csak nyolcezer tagja volt, ma taglétszáma meghaladja a 130 ezret. Ebből körülbelül 100 ezer a felnőtt és 30 ezer az ifjúsági gyűjtő. A szövetség kereken 1800 felnőtt és ifjúsági bélyeg- gyűjtő kört irányít. A nagy „hobby” minden korosztály körében és a társadalom minden rétegében hódít. A filatelisták között ott találjuk a tudósokat, színészeket, írókat, zeneszerzőket, pedagógusokat, csakúgy mint az ipari munkásokat, diákokat, szövetkezeti parasztokat. A bélyeggyűjtők soraiban olyan kiválóságok tevékenykednek, mint dr. Jánossy Lajos és dr. Soó Rezső, a világhírű tudósok, dr. Ortutay Gyula, a TIT elnöke, Várkonyi Zoltán Kossuth- díjas színész és mások. A magyar filatelisták nemzetközi megbecsülését jellemzi, hogy a szövetség képviselői aktívan tevékenykednek valamennyi filatelista világszervezetben. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kisikun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István Igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér. 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85. Index: 25 065. A gyufásdoboz eltörpül mellettük... Hogy mekkora fokhagyma és burgonya termett idén a kalocsai Iszkra Tsz-ben, bizonyára jól érzékelteti felvételünk. A fényképész gyufásdobozt helyezett a termények mintapéldányai mellé, hogy szemléltetőbbé tegye az arányokat. Természetesen nem mindegyik fokhagymafaj, illetve burgonyagumó ekkora, de az átlagterméssel nem kell szégyenkeznie a gazdaságnak. A fűszernövényből 23, a korai burgonyából pedig 65 mázsa átlagot értek el. Az előbbit 30, az utóbbit 40 holdon termesztették. Gondolatok egy tv-klubról SAJNOS, nem lehet mindenkinek saját televíziókészüléke, hogy otthonában ülhessen a képernyő elé. S ilyenek, bizony, sokan vagyunk Kecskeméten, pedig szeretjük a modern, kultúrált szórakozást. A Cifrapalotában és a művelődési házban szombaton és vasárnap táncestéket rendeznek (a BM- klubot vasárnap szintén zárva tartják), nyilvános televíziónézés tehát ilyenkor nincs. Szomszédaink vagy ismerőseink, akiknek van tv-jük, nem mindig látják szívesen a vendéget. S ÍGY ÖTLÖTT fel bennünk a gondolat: miért ne lehetne városunkban létrehozni egy televízió klubot? Klubtagok örömmel lennének sokan, s meggyőződésem, hogy szívesen fizetnék a havi, vagy akár évi tagdíjat is, hogy esténként, vasárnap délutánonként megnézhessenek egy-egy jó szórakoztató műsort, hogy meghallgassák a tv tanulságos ismeretterjesztő, időszerű társadalmi és politikai előadásait. EZEK a gondolatok már sokszor kifejezésre jutottak tanulni, szórakozni vágyó, szerény társaságunkban, s ez ösztönzött arra, hogy a nyilvánosság előtt is szóvá tegyem. Illetékes társadalmi szerveinknek érdemes lenne behatóbban is foglalkozni az ötlettel, hiszen megvalósításával sokunknak szerezhetnének örömet. Németh Istvánná, Kecskemét, Kádár utca 16/a A SZERKESZTŐSÉG megjegyzése: Az ötletet roppant érdekesnek és figyelemreméltónak tartjuk. Hiszen ez nem csak a tv-nézésre, de egy-egy műsorszám — színielőadás stb. — megvitatására is alkalmat nyújthatna. Ily módon a művelődésnek, ismeretterjesztésnek egészen új, korszerű és kedvelt forrásává válhatna. Reméljük levélírónk javaslata visszhangra talál. Kérés és segítség A kecskeméti Benczúr Gyula és Szinyei Merse Pá! utcában nagyobb esőzések alkalmával, mintegy 150—200 méter hosszúságban, a lapos részekben megreked a víz. Ilyenkor néha félméteres a mélysége és a melegtől megposhadva párolgásával fertőzi a levegőt, beszivárgásával pedig a közelében levő ásott kutak vizét is. Kérésünk az illetékesekhez az lenne, hogy a környéken folyó nagyarányú építkezéseknél kitermelt földből szállítsanak oda néhány köbmétert. Mi azután társadalmi munkában majd elegyengetjük. így nemcsak megszüntetnénk az említett két utcában uralkodó áldatlan állapotokat, hanem egyúttal hozzájárulnánk környezetünk egészségvédelméhez is. Gyurkó István, és még 15 környékbeli aláíró, Vissza az életbe Még június 13-án éjszaka történt, hogy súlyos szívrohamot kaptam. Körzeti orvosunk részesített elsősegélyben és nyomban intézkedett kórházba szállításomról is. Talán fél óra sem telhetett el, amikor már a Honvédkórházban voltam. Ott az orvosok és ápolók azonnal kezelésbe vettek, s fáradtságot nem ismerve, több órán át tartó speciális beavatkozásokat alkalmaztak, hogy visszahozzanak az életbe. (Mindezt másnap mondták el nekem.) Ezután még 18 napig kezeitek a kórházban, hogy ismét talpra álihassanak. Ezúton fejezem ki hálámat és köszönetemet, családom nevében is, a hivatásuk magaslatán álló orvosoknak, valamint a kórház illetékes osztálya teljes asszisztenciájának életem megmentéséért. Edits József nyugdíjas. Kecskemét
