Petőfi Népe, 1965. július (20. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-20 / 169. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Tkfvíí "Hmm A MAGYAR. SZOCIALISTA MWWKASPAKT BACS - Kt§KVflM MEOtYIEI LAPJA Újabb lépés űrálfomásrenilszGr kidolgozására l\ap körüli pályán a Szonda 3. XX. ÉVFOLYAM, 169. SZÁM ~ ^Pffl fillér 1965. JÚLIUS 20, KEDD Az esős hétvége után... Háromszáz kombájn m m r m és aratágép dolgozott Vasarnap is arattak megyeszerte Az elmúlt vasárnap a boron- gós, hűvös idő ellenére is foly­tatták gabonaföldjeinken a be­takarítást. Ott, ahol a hétvégi esőt felszántotta a szél — me­gyeszerte háromszáz aratógép és kombájn vett részt a „ke­nyércsatában’’. Főként a déli részeken, s a Duna mentén arattak a tsz-ekben, és ezen a napon mintegy négyezer holdon végezték el az év egyik légion- j tosabb munkáját. A homokosabb vidékeken, mint például a kecskeméti járásban is, már az aratás befejezésének a küszöbén állnak, s vasárnap összesen mintegy háromszáz lófogat és vontató j szállította a szérűkre a kézzel j learatott gabona kévéit. A vasárnapi „műszak” né- j hány mozzanatának a szemta­núi lehettünk mi is a megye északkeleti csücskében tett ri- j portoltunk során. Az előző éj­szakai eső miatt ugyan kevés helyütt arattak, de mindenütt foglalkoztak a betakarítás sok­rétű feladatának valamelyiké­vel. A kecskeméti Vörös Csil­lag Tsz irodája melletti kombájnszérűn : traktor hajtotta cséplőgéppel a j kombájnnal betakarított őszi árpát tisztították. Csókás Fe­renc, a MÁV előmunkása, ötöd- magával hajnali 4 órától vé- ! gezte ezt a munkát. Kisded csa­patának a tagjai valamennyien pályamunkások, s az aratás ide­jére kivették évi szabadságu­kat, hogy a megtisztított mag mennyiségéhek a 2 százalékáért dolgozzanak. — Nehéz munka napjában 300—340 mázsa gabo­nát „tisztába rakni” — mon­dotta Csókás — de megéri. A Iászlófalvi határban már kepék sorjáztak a tarlón, majd a kerekdombi dűlőn, a tiszakécskei Űj Élet Tsz négy' éve telepített 160 hold szőlőjé­ben mozgalmas kép tárult elénk. A gyakorlatra bevonult tartalékos katonák egyik cso­portja Kókai Imre brigádvezető- irányításával a fiatal ültetvény sorközeit kapálta, ötvenhármán, önként jelentkeztek, hogy se­gítsenek a tsz-nek az aratásban, de mivel az időjárás nem ked-í vezett e munkának, azonnal át­csoportosították őket. Másik csoportjuk a gazdaság épülő csibenevelőjénék a földmunkáit végezte. A lakiteleki Szikra Tsz-ben három aratógép vágta a ke­nyérgabonát — Alpáron pedig éppen delet harangoztak, ami­kor összetalálkoztunk Nagy Jó­zseffel, a Búzakalász Tsz ellenőr­MOSZKVA. (TASZSZ) A Szovjetunióban 1965. július 18-án, vasárnap — az űrküta- tási programmal összhangban —, Nap körüli pályára juttat­ták a Szonda 3. önműködő űr­állomást több lépcsős rakétahor­dozó segítségével. A rakétahordozó utolsó fo­kozata nagy mesterséges hol­dat juttatott Föld körüli pályá­ra, majd az előre kiszámított időben a szputnyikról olyan űr­rakéta startolt, amely a Nap kö­rüli pályára álláshoz szükséges sebességet megadta a Szonda 3. űrállomásnak. A felbocsátás célja: űrállo­mások rendszerének kidolgozása hosszan tartó űrrepülés tényle­ges körülményei között, vala­mint a naprendszer térségének tudományos kutatása. Az önműködő űrállomás re­pülését, pályaelemeinek meg­határozását és az érkező infor­mációk vételét külön e célra szolgáló irányító és mérőköz­pont végzi. A Szonda 3-mal létesített kapcsolat állandó. Az érkező telemetrikus adatok szerint va­lamennyi műszer és tudomá­nyos berendezés normálisan működik, s az űrállomás a szá­mítotthoz közel álló pályán ha­lad. A koordinációs számítóköz­pont feldolgozza az érkező in­formációkat. Minden rendben — s nincs hiány a gabona betakarítása körül sem. Távol a községtől Lantos Mihály, a Kiskunfélegy­házi Gépállomás kombájnosa segédvezetőjével, a fiatal Pala­tínus Péterrel felváltva a kora reggeli órák óta aratta, csépelte SZK—3-as kombájnnal a rozsot, a magot pedig Lajos Mihály zetoros szállította a kombájn- ; 56 ország küldöttei Bukarestben a Román Kommunista Párt IX. kongresszusán szérűre. Iiatszott rajtuk, most csak egy dolog érdekli őket; az, hogy a tsz-ben mielőbb pontot teheneik a nagy munka végé­re. S nyilván így voltak másutt is mindazok, akik a pihenőna­pon is dolgoztak. T. I. Alsó kép: Szorgalmasan és vidáman kapálta az új telepí­tésű szőlő sorközeit a tartalékos katonák egyik csoportja. Bukarestben a Népköztársa­ság palotájában, hétfőn meg- J nyílt a Román Kommunista Párt IX. kongresszusa. A kong- I resszusra érkezett küldötteket j és a külföldi vendégeket azün- ! naplőbe öltözött román főváros lakói lelkesedéssel köszöntöt- ■ ték. A kongresszus üléstermé­ben pontosan 9 órakor megje­lent Nicolae Ceausescu, a Ro­mán Munkáspárt Központi Bi- i zottságának első titkára, vala- : mint a párt politikai bizottsá- ; gának tagjai és Leonyid Brezs- í nyev, a Szovjetunió Kommü- i nista Pártja Központi Bízót t- | ságának első titkára, majd kö- ! vették őket a kongresszusra I érkezett 56 ország kommunista és munkáspártjainak küldött­ségei, köztük Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja vezette magyar párt­küldöttség. A kongresszust Nicolae Ceau­sescu nyitotta meg. Bejelentet­te, hogy a kongresszuson az or­szág minden részéből 1357 kül­dött és több mint kétezer meg­hívott vendég vesz részt. Fel­zúgott a taps, amikor üdvözöl­te a román kommunisták kül­földi vendégeit. Az üdvözlés után a kongresszus résztvevői egyperces néma felállással adóztak a nemrég elhunyt Gheorghe Gheorghiu-Dej em­lékének. A megnyitóbeszéd után a kül­döttek 33 tagú elnökséget vá­lasztottak meg. Az elnökség megválasztását If követően Nicolae Ceausescu elvtárs bejelentette, hogy a Ro­mán Munkáspárt legutóbbi ple­náris ülésén elhatározta, java­solni fogja a kongresszusnak, hogy a Román Munkáspártot a jövőben nevezzék Román Kom­munista Pártnak. Caeusescu elvtárs a továbbiakban emlé­keztetett arra, hogy a Román Kommunista Párt 1921-ben ala­kult meg, s így sorendben IX. kongresszusa következne. Ja­vasolta, hogy ezért a párt IX. kongresszusát tartsa meg. A küldöttel} a javaslatot viharos tapssal egyhangúlag elfogad­ták. Ezután Chivu Stoica elnöklé­sével megválasztották a kong­resszus intéző szerveit, majd a következő napirendet fogad­ták el: 1. A központi bizottság be­számolója a két kongresszus között végzett munkájáról. Elő­adó: Nicolae Ceausescu. 2. A központi revíziós bi­zottság beszámolója: előadó: Constantin Pirvulescu.. 3. A Román Kommunista Párt IX. kongresszusának irányelvei az 1966—1970-es nép- gazdasági fejlesztési tervre. Előadó: Ion Gheorghe Mauer. 4. A Román Kommunista Párt IX. kongresszusának irányelvei a tízéves energeti­kai fejlesztési tervre. Előadó: Chivu Stoica. 5. Beszámoló a Román Kom­munista Párt szervezeti sza­bályzatának módosításáról. Előadó: Gheorghe Apostol. 6. A központi bizottság és a revíziós bizottság megválasz­tása. A kongresszus intéző szer­veinek megválasztása és a na­pirend elfogadása után Nico­lae Ceausescu elvtárs tartott beszámolót a párt két kong­resszus között végzett munká­járól. Koszigin meglátogatta a balti flottát Alekszej Koszigin szovjet kormányfő a lett vezetők tár­saságában hétfőn látogatást tett a balti flotta tengerészei­nél. Megtekintette azokat a ha­dihajókat amelyek a szövetségi köztásaság 25. éves jubileuma alkalmából horgonyoztak le a Daugava folyó torkolatánál. ző bizottságának elnökével: Bar­na János „parádéskocsis” csézá- ján tíz perccel ezelőtt érkezett* meg a határból, amelyet Pet- rovics István főagronómussal együtt reggel 5 óra'óta beko- csizwtt, hogy megszemléljék:! hova keö hétfőn a nagyobb.,- munkaerőt küldeni, -s azt is* hogy az azzal megbízott szövet­kezeti gazdák szombaton járha­tóvá javították-e a legelő mel-1 letti dűlő utakat, ment az ara-, tás melleit a széna | központba 3' való szállítása is soros féladat. Miközben az SZK—3-as kombájn serényen „falta” az alpári Búzakalász földjén a rozs > kalászait — vezetője, Lantos Mihály előre kémlelg-eteft: mekkora területet keH még bejárnia a gépkolosszussal.

Next

/
Thumbnails
Contents