Petőfi Népe, 1965. július (20. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-18 / 168. szám

8. oldal 1965. július 18, vasárnap Cabot lodge seprője Helsinki szava - Viszály Athénben A latin-amerikai gond dosszié „AZ ÜJ seprő sem seperhet, jól, ha egyszer akkora a szennyestömeg, hogy szinte nem lehet eltakarítani..— a némileg módosított köz­mondást egy amerikai tudósító idézte a saigoni nagykövetcserével kapcsolatban. Cabot Lodge, a leköszönt Taylor tábornok elődje, s egyben utó­da a hót derekán indult Dél-Vietnamba, hely­zetfelmérő körútra. A hivatalos bejelentés sze­rint azt kívánja megállapítani, McNamara had­ügyminiszter társaságában, mire lenne szüksé­ge az Egyesült Államoknak, hogy helyzete meg­javuljon Délkelet-Ázsiában. Ehhez azonban iga­zán kár volt Saigonba utazniok. Washingtonnak egy másik politika kellene Dél-Vietnamban. Ha folytatják a jelenlegi katasztrófavonalat, hiába minden személycsere, ügyük csak rosszabbodhat. Magában Vietnamban folytatódnak a harci cse­lekmények. Tartományi székhelyek nevét tanul­ja meg a világ, jóformán nincs olyan pontja az országnak, ahol ne kerülne sor a pártizánerők váratlan támadásaira. Már a legnagyobb ame­rikai támaszpontok is állandó nyugtalanságban élnek: Da Nangot és Bien Hoát mindinkább be­zárt katlanként emlegetik. A franciák tizenegy évvel ezelőtti nagy vereségének, Dien Bien Phu- nak szelleme kísért. Szinte jelképes ugyanakkor, hogy a déli vereségekért északi revansot kívánó amerikai légi kalózok egyre északabbra hatol­nak a Vietnami Demokratikus Köztársaság légi­tere felett. Az Egyesült Államok minden eddi­ginél jobban játszik a háború kiterjesztésének füzével, anélkül, hogy az északi területek elleni provokációival javítani tudna reménytelen déli helyzetén. ÉRTHETŐ, ha a Helsinki Béke-világkongresz- szus tárgysorozatában is kiemelkedő szerepet kapott a vietnami probléma. A hét bizottság közül a legfontosabb, az egyes számú bizottság foglalkozott ezzel. Négy napon keresztül éjjel­nappal, valósággal egyhuzamban. A világkong­resszus legfontosabb eredménye, hogy a vietna­mi kérdésben egyhangú határozat született. Ki­lencvennyolc ország csaknem másfél ezer küldöt­te elítélte az amerikai agressziót, teljes szoli­daritásáról biztosította a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front, valamint a Vietnami De­mokratikus . Köztársaság jogos követeléseit. Ez az egyöntetűség azért lényeges, mert sajnos, vol­tak zavaró jelenségek is. Egyes albán, kínai, in­donéz, japán küldöttek nem a béke ügyétől át­EGY HÉT Á KÜLPOLITIKÁBAN Brezsnyev Bukarestben Szovjet pártküldöttség az RMP kongresszusán Szombaton megérkezett Buka­restbe a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának küldöttsége, amely a Román Munkáspárt meghívására részt vesz az RMP IV. kongresszusán. A delegáció vezetője Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, tag­jai: Jurij Andropov, a központi bizottság titkára, Nyikolaj Jego- ricsev, a KB tagja, a moszkvai városi pártbizottság első titkára, Vaszilia Komjahov, a KB tagja, az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, Ivan Zsegalin, a KB tagja, bu­karesti szovjet nagykövet. A küldöttség fogadására a bukaresti repülőtéren megjelent Nicolae Ceausescu, az RMP Központi Bizottságának első tit­kára, Chivu Stoica, az RMP Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára, az államtanács elnöke. Ion Gheor- ghe Maurer, az RMP Politikai Bizottságának tagja, a minisz­tertanács elnöke, valamint más személyiségek. Jelen voltak a szocialista országok diplomáciai misszióinak vezetői is. Ugyancsak szombaton délben érkezett meg a Csehszlovák Kommunista Párt küldöttsége, amelyet Bohuslav Lastovicka, a központi bizottság elnökségének tagja vezet Lenin-rendet kapott két szovjet köztársaság Jubileumi ünnepségek az észt és a litván fővárosban menyeztek. Remélhető azonban, hogy a Helsin­kiben kialakult akcióegység figyelmeztető és serkentő lesz, a jelenlegi kritikus világhelyzet­ben a fő feladat összefogni minden erőt az im- perialista agresszió ellen. A VIETNAMI krízis egy másik válságot is ki­robbantott: Athénben. Az Egyesült Államok gö­rög csapategységeket kért dél-vietnami kaland­jának támogatásához, amit a jobboldali Garu- faliasz, valamint az ifjú király helyeselt, Pa­pandreu miniszterelnök viszont ellenzett. Ez volt az utolsó csepp a pohárban, a görög poli­tikában régóta meglevő ellentétek látványosan kifejezésre jutottak. A miniszterelnök a hadügy­miniszter lemondását követelte, aki megtagadta ezt. A jobboldallal együttműködő királyi udvar, kihasználva a zűrzavart, szinte puccsszerűen, a miniszterelnököt mondatta le. A görög esemé­nyek sokkal inkább mozgásban vannak, sem­hogy végleges értékelést lehessen adni. A reak­ció erőteljes rohamának vagyunk tanúi, pedig a görög nép a legutóbbi választásokon nagy többségében — a jobboldal ellen foglalt állást. Ezért Hellasz politikai válságának további éle­ződésére lehet számítani. VÉGÜL, de nem utolsósorban vessünk egy rövid pillantást Latin-Amerikára is. Dominiká­ban, ahol csaknem negyedéve tart már a zűr­zavaros huzavona, kompromisszumos megálla- p>odás körvonalai bontakoznak ki. Ezzel azonban nem fogyott az Egyesült Államok latin-amerikai ,.gond-dossziéja”. Az elmúlt héten két latin­amerikai országból érkeztek jelentések fegyve­res harcokról, súlyos tüntetésekről. Ecuadorban erőteljes diákmozgalom bontakozott ki a kato­nai diktatúra ellen, Peruban a parasztok foly­tatnak partizánháborút a magas hegyek között. Chilében ugyan teljes a nyugalom, de tulajdon­képpen ettől sincsenek elragadtatva az ameri­kai politikusok. Frei elnök ugyanis jelentős po­litikai demonstrációra szánta el magát, első kül­földi útja nem az Egyesült Államokba, hanem Nyugat-Európába vezetett.-Eddig még soha. nem fordult elő, hogy latin-amerikai államfő Wa­shington előtt Londont, Párizst vagy Rómát ke­resse fel. Az amerikai külügyminisztériumban a vietnami akták mellett változatlanul kéznél tartják a latin-amerikai iratokat is... TALLINN (MTI). Észtország ezekben a napokban bensőséges ünnepsé­gekkel emlékezik meg a szov­jethatalom visszaállításának negyedszázados évfordulójáról. Északi testvérnépünk ünneplé­sében osztozik Lettország és Litvánia népe is. Köszöntötte a köztársaságot A. Mikojan is, aki felolvasta az ünnepi gyűlésen az SZKP Központi Bizottságának, a Leg­felső Tanács Elnökségének és a szovjet kormánynak az üd­vözletét, majd az egybegyűl­tek viharos tapsa közepette feltűzte az észt zászlóra a Le­nin-rendet, amellyel a jubiláló köztársaságot tüntették ki. A jubiláló észt fővárosban tartózkodik a második számú 500 katona szökött meg a kormánycsapatoktól Újabb katolikus megmozdulások várhatók A vasúthálózat jelentős részét a szabadságharcosok ellenőrzik A jelenleg „tájékozódó kör­úton” Dél-Vietnamban tartóz­kodó McNamara hadügyminisz­ter és kísérete szombaton reg­gel Saigonban tanácskozott az amerikai katonai főparancsnok­ság magas rangú tisztjeivel. A dél-vietnami szabadsághar­cosok hírügynöksége jelentése szerint a saigoni rezsim had­seregének katonái tömegesen áll­nak át a felszabadítási front oldalára, vagy alakulataiktól megszökve hazatérnek falujuk­ba. Legutóbb 165 kormányka­tona jelentkezett a felszabadí­tási front alakulatainál és 300 szökött vissza családjához. A saigoni hatóságok végre fellebbentették a fátylat a két­szeres puccskísérlet miatt kö­rözött Thao ezredes halálát körülvevő rejtélyről. Most közölték, hogy az ezre­dest, aki két ízben akarta ál­lamcsínnyel megdönteni Khanh tábornok kormányát, a bizton­sági erők Bien Hoa erdejében július 6-án meglesték és súlyo­san megsebesítették. Thao kór­házba szállítása közben meg­halt. A korábbi változat sze­rint az ezredest egy katolikus kolostorban lepték meg és tartóztatták le, reggelizés köz­ben. Hírügynökségek véleménye szerint a katolikus ezredes erőszakos halála a kormánnyal szemben álló katolikus elemek újabb tüntetéseit idézheti elő. Az amerikai és dél-vietnami fegyveres erők szombaton az or­szág középső részén fekvő Plei­ku városa közelében nagyszabá­sú támadást indítottak a dél­vietnami felszabadítási hadse­reg egységei ellen. A saigoni kormánycsapatok előrenyomulá­sának támogatására Guam szi­getéről 30 amerikai B—52-s tí­pusú „légierődöt” is bevetettek. A B—52-sek, eddig csak önálló akciókban vettek részt. A jelen­tések szerint a repülőgépek öt­száz tonna bombát dobtak le a felszabadítási erők feltételezett állásaira. A saigoni rezsim és amerikai támogatóinak fokozott katonai erőfeszítései ellenére a dél-viet­nami felszabadítási hadsereg alakulatai folytatják az ország szinte egész területére kiterje­dő általános offenzívájukat. Szombaton rajtaütésszerű tá­madásokat intéztek a Son Ha járási székhely körül széles ka­réjban húzódó őrállomások el­len, s mint a UPI-hírügynök- ség közli, az egyik őrállomás a birtokukba jutott. Ezzel egy időben a Mekong folyó torka- latvidékén 25 perces pusztító pergőtűz alá vették a kormány­csapatok Phu My városa mel­lett kiépült megerősített őrál­lását. A szabadságharcosok szaka­datlan támadásai következtében a vasúthálózat jelentős részé­nek ellenőrzése kicsúszott a saigoni hatóságok kezéből. Sok várost már csak légi úton tud­nak ellátni élelemmel. A gaz­dasági miniszter beismerése sze­rint Saison élelmiszerkészlete is aggasztóan megcsappant. Beve­zették az élelmiszer-fejadagot is. Sürgős szükség van a megoldásra A juntatag fia átállt NEW YORK (AFP, Reuter, AP, UPI) Keddre az alkotmányos erők megbízottjának kérésére »össze­hívták a Biztonsági Tanácsot a dominikai helyzet megvitatá­sára. Mivel az Amerika-közi erők az. imbertistákkal együtt indí­tottak közös őrjáratokat. New Yorkban közzétették U Thant személyes megbízottjá­nak, az ecuadori Jósé Antonio Mayobrenak Santo Domingóból küldött helyzetjelentését. A je­lentés rámutat, hogy sürgős szükség van a politikai megol­dásra, mert a Dominikai Köz­társaságban rendkívül súlyos a gazdasági helyzet. A Santo Do- mingo-i ipar kapacitásának csu­pán 40 százalékát nyújtja. Santo Domingóból érkező ér­dekes hír számol be arról, hogy a dominikai katonai junta egyik tagjának fia az alkotmányos erőkhöz csatlakozott. Jósé An­tonio Postigót. amikor az al­kotmányos erőkhöz igyekezett, egy amerikai járőr letartóztatta és kihallgatta — végül azonban eljutott Caamano erőihez. A 28 éves fiatalembert előzőleg apja hiába próbálta rábeszélni, hogy tegyen le tervéről. űrhajós, German Tyitov, aki az új szovjet kozmikus telje­sítmények után kétszeres ün­neplésben részesül. Az ünnep­ségekre megnyitották a Tal­linn—Moszkva közvetlen vi- deo-telefonvonalat, hatalmas modern autóbusz-pályaudvart avattak, amely vendégszere- tően fogadja az észt ország­utakon száguldó piros Ikaru- sainkat... VILNIUS (TASZSZ). A litván fővárosban díszün­nepségen emlékeztek meg a Litván SZSZK fennállásának 25. évfordulójáról. Mihail Szuszlov üdvözlő be­szédében szólt a szovjet kül­politika némely kérdéséről is. Mint mondotta: „az SZKP és a szovjet kormány szüntelenül gondoskodik arról, hogy az összes szocialista államokkal együtt biztosíthassuk a szocia­lizmus, a komunizmus épí­téséhez szükséges feltételeket, megvédjük a békét. Nagy taps közepette adta át Szuszlov a litván vezetőknek a Lenin-rendet, amellyel a jubi­láló köztársaságot kitüntették. Véget ért az SZVSZ Végreható Bizottságának 25. ülésszaka A Szakszervezeti Világszö­vetség Végrehajtó Bizottságá­nak 25. ülésszaka szombaton Prágában befejezte tanácskozá­sát. A tanácskozáson részt vett magyar küldöttség vasárnap ér­kezik vissza Budapestre. (MTI) Az oroszlánokkal játszott A mecseki állatkertben csak­nem végzetessé váló baleset tör­tént. Az egyik látogató, a 18 éves Jávori János, vámosszaba­di segédmunkás ittasan átmá­szott az oroszlánketrec előtti korláton és a rácson benyúlva kötekedni kezdett a vadállatok­kal, egyikkel „kezet fogott” s a másikat mozgásra „biztatta”. A különben nyugodt oroszlánok egy idő után megelégelték a dol­got, az egyik az alsó, a másik a felső karját ragadta meg és húzták befelé, a harmadik oroszlán pedig a nyakába és az arcába harapott a fiatalember­nek. A jajkiáltásokra a közel­ben tartózkodó állatgondozók a helyszínre siettek és nagy ügy- gyel-bajjal kiszabadították Já­vorit. A sebesültet a mentők a Pécsi 1. számú Sebészeti Klini­kára szállították. Veszélyes bábuk A bábuk nem szoktak ve­szélyesek lenni. Holt figurák, így tudjuk, amelyek játék­szernek, kisgyerekek kezébe valók. A báb ezenkívül meg­személyesíthet embert is, — ebből alakult ki az ősidőktől ismert bábjátszás művészete. A báb ilyenkor szórakoztat, megdöbbent, elgondolkoztat. Taníthat is. Használják a sakkban is. A bábkormányokat miért nevezzük így? Mert velük, — mint a sakkpartiban a játékos — egy idegen nagyhatalom „játszik”. Az ilyen kormá­nyokat sakkban tartja, úgy vezényli tagjait vagy inkább figuráit, ahogy érdekeinek megfelel. És ez a parti már sokkal veszélyesebb. Itt van Pák Csöng Hi, akinek már a neve is úgy csattog-pattog, mint egy engedelmes és szol­gálatkész bokaösszütés. Ő el­ment Washingtonba Johnson elnökhöz, ő „bizonyította”, hogy vannak az Egyesült Ál­lamoknak Délkelet-Ázsiában is támogatói, akik egyetérte­nek vietnami politikájával. Ő adott „bábukat” a vietnami csatákhoz Johnsonnak. És most újabb hadosztályegysé­geit indítja útnak. És ameri­kai vezényszóra állnak majd szembe a partizánokkal azok a dél-koreai férfiak, diákok, akik otthon igen gyakran ve­hettek részt Amerika-ellenes tüntetésekben. És Pák Csöng Hi révén jenki táborba kell vonulniuk. A máskülönben jelentéktelen „báb” rendelke­zik elég hatalommal ahhoz, hogy embereket küldjön a sza­badságharcosok ellen. Vagyis hát épp attól áll tó­tágast a józan ész, hogy a „bábu” azért veszélyes, mert élő, nem pedig holt tárgy. B. K. hatott felelősséggel vi­selkedtek, az akcióegység keresése helyett termé­ketlen szócsatákat kezde-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents