Petőfi Népe, 1965. július (20. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-17 / 167. szám
SZÁMVETÉS MINT A MEGYE többi járási, városi pártbizottsága* úgy a kiskunfélegyházi járási párt- bizottság is megvitatta az MSZMP Központi Bizottságának ideológiai irányelveit. Az irányelvek, valamint a megyei pártbizottság célkitűzései alapján foglalkozott a járás szempontjából leglényegesebb problémákkal és azok megoldásának módjával. Nehéz volna a 26 oldalas beszámoló fontosabb megállapításait még csak vázlatosan is felsorolni, hiszen az elvi bevezető mellett kitért e szerteágazó munka majd minden alapvető kérdésére. Ezért csupán felvillantani lehet néhány részletét. A JÁRÁS gazdasági körülményeiből, jellegéből és adottságaiból eredően nagy teret szentelt a beszámoló és vita a mezőgazdaságban végbement mélyreható változásoknak. Annak a körülménynek, hogy a szocialista nagyüzemi mező- gazdaság fejlesztését , szolgáló terveik helyesnek bizonyultak, s kiemelkedő eredmények születtek a homokhasznosításban, a belterjesség növelésében, az árutermelésben, a termelőszövetkezetek s ezzel együtt a szövetkezeti parasztság helyzetének megszilárdításában. Az elért gazdasági eredmé- : nyék — mint objektív tényezők — s az általános népművelő és politikai nevelőmunka folytán a parasztság körében új szemlélet van kialakulóban. Fejlődött a parasztság politikai, szakmai képzettsége, emelkedett általános műveltsége, változott erkölcsi arculata — állapította meg a beszámoló. — Szűnőben vannak a korábbi — főként vagyoni helyzetből származó megkülönböztetések, s egyre inkább a munka és emberi magatartás szerinti megítélés lép előtérbe. Jelentkezik azonban — mintegy új ellentmondásként — a jövedelem különbözőségéből és más aránytalanságból eredő feszültség. Találkozni még a magánérdekek eltúlzásával a közösségi érdekek rovására. „Pártszervezeteink gondosan őrködjenek az anyagi ösztönzés tisztaságán és igazságosságán, legyenek élharcosai az erkölcsi ösztönzésnek és a példamutató dolgozók megbecsülésének” — mondja a beszámoló. ELEMZŐÉN szól továbbá a szocialista közösségi szemlélet, a közösségi élet, a szocialista demokratizmus kérdéseiről, a kispolgári eszmék elleni harcról, s felhívja a figyelmet: a pártalapszervezeteknek jobban fel kell használni munkájukban a községekben, tsz-ekben működő tömeg szervezetek tevékenységét e célok érdekében. A pártbizottsági ülésnek sikerült ráirányítania a figyelmet az eszmei nevelőmunka legfőbb tennivalóira. „Meg kell szűnni minden területen az egyoldalú szemléletnek, amely elválasztja egymástól a gazdasági és az eszmei nevelőmunkát” — hangoztatta a pártbizottsági ülés beszámolója, melyre számos hozzászóló reagált helyes észrevételekkel, javaslatokkal. AZ AUGUSZTUS 20-tól szeptember 15-ig sorra kerülő taggyűléseken mindenütt erről tárgyalnak majd a párttagok, kommunisták. Az előkészületek — mint arról meggyőződhettünk — az alapszervezeteknél máris megkezdődtek. A járás két községében, Jászszent- lászlón és Alpáron járva az eszmei nevelőmunka időszerű kérdéseiről beszélgettünk. A továbbiakban erről számolunk be olvasóinknak. T. P. Nem választható el a napi munkától — Régen jártak nálunk az elvtársak. Pedig Jászszentlász- ión is zajlik az élet!... — fogadott bennünket enyhe szemrehányással Németh Sándor, a község párttitkára. S mint ahogyan az egymást jó ideje nem látott ismerősök között szokásos, nyomban eleredt' a beszélgetés folyama. A hatúr gazdagabb lett — Bátran mondhatjuk; sokat léptünk előre. A két szövetkezetünk gondosan ápolt határa jó terméseredményekkel biztat. Az Üj Barázdában közel 1100 holdon befejezték már a rozs, illetve az őszi árpa aratását. Az utóbbi öt és fél mázsával magasabb átlagtermést hozott a tervezettnél. A határunk 693 hold új telepítésű szőlővel és gyümölcsössel gazdagabb. És hallani kellene, milyen jelentőségteljes hangsúllyal mondják a gazdák, amikor végigtekintenek a gyönyörűen beállt táblákon: „Ez már a mi szőlőnk, a mi gyümölcsösünk!” A jövedelem alakulása pedig? Vegyük csak a 3200 lélekszámú község betétállományát. A takarékszövetkezetben 3,6 millió, az OTP helyi fiókjában pedig egymillió forintot kezelnek. Nem jelentéktelen szám. Minden helybeli lakosra közel másfél ezer forint. — Egyszerű és jó érzés is ezt így elmondani — folytatja a párttitkár. — S az is igaz, hogy a becsülettel végzett közösségi munka eredményei önmagukban is serkentenek a még jobb helytállásra. De ez a folyamat, az újjal való meg- barátkozás, a társas gazdálkodásban rejlő nagy lehetőségek kibontakozása nem véletlenül, nem spontánul történt. A párt- szervezetek, a kommunisták és a fejlődés, a jó iránt legfogékonyabb párton kívüli segítőtársak sok-sok erőfeszítése, céltudatossága mérhető le ebben. És a munka neheze még előttünk van ... Németh Sándor most belelapoz az asztalán levő áprilisi Társadalmi Szemlébe, melynek lapjain ugyancsak meglátszik, hogy sokat forgatták; már. Meg is jegyzi a párttitkár: — Éz most szinte minden esti olvasmányom. Sok gondolatot merít belőle az ember. S a helyi gondok alapos ismeretében sok-sok gondolattal jelzi a további tevékenységük fő területeit. Például a községben is akad még olyan ember, aki úgy vélekedik, hogy 1956 óta megálltunk, „feladtuk az osztályharcot”. Csak azt nem veszi észre, hogy az osztályharc formái változtak, a nagyon is célzatos, gazdasági, ideológiai tevékenységre tevődött át a hangsúly. Találkozni még a kommunisták között is olyanokkal, akik észreveszik, s jelzik is a különböző problémákat. De elmennek a vezetőséghez és azt mondják: oldjátok meg... A tsz-demokrácia fejlesztéséért — Mind a két tsz-ünk pártszervezete intézkedési tervet készített arra, hogyan kívánja segíteni a gazdasági munkát — folytatja Németh Sándor. — Ennek végrehajtása minden egyes kommunistára komoly felelősséget ró. Alapszerveze- teink most készítik elő a következő oktatási évadot. Beszélgetnek az emberekkel. A politikai-ideológiai oktatás különböző formáiba az idén a tavalyinál jóval többen, összesen kétszázhatvannégyen kapcsolódnak be. Emellett a tsz-ekben azt tartjuk a legfontosabbnak, hogy a különböző bizottságok — az ellenőrző, a szociális bizottság — és a tömegszervezetek tanuljanak meg igazán jól dolgozni. Ez nagyon fontos. A tsz-demokrá- cia fejlődését például a népes és igen aktív brigádgyűléseken, hatását pedig az egyre javuló termelési eredményekben már lemérhetjük. S menynyi tartalékerőt lehetne még kiaknázni a különböző tsz-bi- zottságok példaszerű működéséből! S máris halljuk kibontva a a gondolatot. Az ellenőrző bizottságnak igen fontos szerepe van a tsz-ben. De vajon betölti-e? Tagjai évenként három alkalommal kapnak oktatást. Idáig körülbelül ebben merült ki a segítésük. — Ezután arra törekszünk, hogy e feladatkör jelentőségének tudatosítása mellett módszerbeli tanácsokat is adjunk — sorolja Németh elvtárs. — Ilyeneket például: a napi munka közben észleli esetleges visszásságokat, fogyatékosságokat ne csak ott a helyszínen tegyék szóvá, hanem utólag ellenőrizzék is* van-e változás. Vagy a háztáji bizottságnak figyelmébe ajánlani: személyekre menően vizsgálják, ki hogyan dolgozott és aszerint tegyenek javaslatot a háztáji terület juttatására. Mert — és ezt mindenki megérti —, aki lelkiismeretesebben dolgozott, annak jogosabb a minőségileg jobb, esetleg nagyobb terület. Ebben is van ösztönző, tudatformáló erő. És nem kell félni a feladat népszerűtlenségétől, ha a közösség megbízatásának igazságosan, becsületesen igyekszenek eleget tenni a bizottság tagjai. Persze, senki sem születik bele egy-egy tisztségbe. Mindezt meg kell tanulni. És mi arra törekszünk, hogy a pártszervezetek mellett ezt a tevékenységet segítse a maga módján a tanács is ... Mint egy vezérlő- központban ... Azután szóba került a nőtanács, a KISZ-szervezetek munkája. S az, hogy a két tsz-ben jelenleg húsz mezőgazdasági tanuló van — főleg az Új Barázda jeleskedik ebben —, és most kezdik felfedezni, hogy ez á képzés szakmát is ad a fiatalok kezébe. Hasznos lenne, ha az általános iskola elvégzése után a továbbképző iskola kétévi időtartama alatt mezőgazdasági képzést adna a fiataloknak, s a dolgozók iskolájában is be lehetne vezetni a szakmai tantárgyakat. Mint egy vezérlőközpontbas kigyulladó sok-sok kis lámpa* úgy villant elő számtalan gondolat a községi párttitkár szavai nyomán. S elgondolkozva* szinte önmagának mondja: — A napi munkánktól elválaszthatatlan bonyolult, sokrétű feladat az eszmei-politikai és kulturális nevelés. Feladat? Harc ez, a javából! Mert a kommunistáknak menet közben itt is, ott is biztatást, bátorítást kell adniok, hogyan csináld, miért csináld minden nap jobban. Községi pártvezetőségünk e héten vitatja meg az ezzel kapcsolatos második féléves munkatervét... Perny Irén Fiatalok az élen A beszélgetés kiindulópontja az ideológiai munka helyzetével, további feladataival foglalkozó megyei, járási pártbizottsági ülés. Nem úgy, hogy az ott elhangzottak ismétléseként hatnának. Veres Sándorban, az alpári Búzakalász Tsz párttitkárában már a helyi viszonyokhoz, eredményekhez és tennivalókhoz kötődtek az országot, megyét, járást, formáló, fontos irányelvek. Az első, amit összefoglalóként megjegyez: Érthető, törvényszerű, hogy az ideológiai munka, most nálunk is minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kap. Összefoglalva az indoklás: 1960-ban „egy csapásra” zajlott le az átszervezés. Egy termelőszövetkezetbe, a Búzakalászba tömörült a falu mezőgazdasági termelésből élő 1500 lakosa, akiknek 50 százaléka korábban tehetős középparaszt volt. A közös gazdálkodás megszervezésében itt nem tudtak évtizedes, helyi tapasztalatokra támaszkodni, s így bizony a pártmunkában is túlnyomórészt a gazdasági kérdések kerültek előtérbe, jóllehet az elmúlt öt év nemcsak gazdasági eredményeket hozott... Megindult a változás, a fejlődés a „fejekben” is. Pedig a változás csíráját növesztő kommunisták csoportja nem volt túl népes: — Negyvennyolc-ötvenőt körű®, volt a községben élő párttagok száma, s ez nagyon kevés a feladatokhoz képest — jegyzi meg Veres elvárs. _ És ma? — kívánkozik a kérdés. — Hetven. Tavaly júniusban három alapszervezetre vált szét a pártszervezet: községire, iparira és szövetkezetire. .. A Búzakalász pártszervezete a szétváláskor huszonhat tagot számlált — ma ötventagú. Érdemes lenne elemezni, milyen. munka előzte ezt meg, milyen ideológiai, eszmei harc következménye, de a gondolatok gyorsan siklanak tovább a mára, jövőre: — Ezerötszáz tagú a szövetkezet — s ma már nincs olyan brigád, ahol ne dolgozna párttag. Kiépült és működik a pártbizalrni-hálózat és harmincnégy tagból álló párton kívüli bizalmi-hálózatunk is van... Ez utóbbit is tavaly hoztuk létre, a legjobb, legtöbb munkát végző szövetkezeti gazdák közül. Negyedévenként tanácskozunk velük, s többé-kevésbé már rendszeresnek mondható a munkájuk. Közülük került ki a tagjelöltek többsége. És van 65 fős KISZ-szervezetünk is... F egyelmezett, érzelgősségtől mentes gondolatok, tényék vezetnek rá arra is, hogy mi mindent lehet, kell építeni erre, a megerősödött szervezeti bázisra: — Az idén alakult meg három — összesen hetvenöt tagú — szocialista címért küzdő brigádunk, főleg fiatalokból. És nem is rosszak! Már beneveztek az országos, a járási versenybe, „házon belül” pedig versenyszerződést kötöttünk velük. .Százszázalékos tervtél- jesítés esetén a növénytermesztők például 3000 forint pénzjutalomban részesülnek, a gépbrigád a megtakarított üzemanyag 50 százalékának értékét... Most kaptam meg az első féléves teljesítményüket, amiből az is kitűnt, hogy több mint 18 hektoliter a megtakarított üzemanyag... De az eredményekhez még azt is tegyük hozzá, hogy tavaly „örültünk”, ha a nyolc erőgépből legalább egy-kettő állandóan munkaképes volt. Most lényegesen több — 18 — erőgépünk van, s legfeljebb egy áll javítás alatt. A korábbi években uralkodó szemlélet volt a gépeket illetően, hogy „nem az enyém, nem érdekes ha törik — hajtom, amíg megy.. Az idén nem volt egyetlen törött gépünk sem! — mondja Veres elvtárs, s ahogy a fiatalokról beszél, minket is fellelkesít. Éppen ez az, ami tovább tüzeli a kíváncsiságot, ezért a témánál marasztaló újabb kérdés: — Vajon „csak” a megélénkült versenyszellem játszik közre az eredményekben? — Részben. De még inkább az, hogy míg tavaly egy párttag volt a gárdában, most tizenegy, tehát minden második brigádtag kommunista. Párttag a vezetőjük, Ledniczki Gyula is, aki keménykötésű, egyenes gondolkodású és sok tapasztalattal rendelkező ember. .. ök már kevés szóból értenek — s nemcsak a munkában versenyeznek. A múlt héten — egy korábbi beszélgetés nyomán — megrendelőlapért, csekkért jelentkeztek, mert minden brigádtag, még a pártonkívüliék is, járatni akarja a Pártélet című folyóiratot. — Persze, nemcsak róluk, az állattenyésztő brigádról is a legjobbakat mondhatjuk. Ott is érződik a nyolc párttag, s köztük a lelkiismeretes, kiváló állattenyésztő agronómus munkája. A célunk az, hogy az idei eredmények és tapasztalatok alapján, főleg a brigádokban dolgozó párttagokra támaszkodva az idén indult versenymozgalmat, a munkához való szocialista viszonyt tovább szélesítsük, azokra a munkaterületekre, ahol ma még problémák vannak... Az eddigiek alapján úgy érzem, hogy a párttagok körött és mellett elsősorban támaszkodhatunk a fiatalokra, akik szeretik a közösséget. A beszélgetés alapján úgy érezzük: " az utóbbi fél mondat fordítva is igaz. A közösség, és szűkebb értelemben a pártvezetőség is „ifjúságpárti”. — Tavaly télen — mesélte Veres élvtárs — egy beszélgetésre hívtuk össze a szülőket. Azokat, akiknek a gyerekei más vidékre járnak el munkát keresni. Jó néhányan családostul jöttek, — összesen nyolcszázan voltak. Ennyien tettük mérlegre, hogy hol kifizetőbb nekik dolgozni. A mérleg az itthon dolgozó fiatalok javára billent — mert általában háromszáz forinttal keresnek többet, mint az eljáró munkások... Hogy mennyire volt meggyőző a fenti, párttagok szervezte, tömegméretű agitáció, azt az olvasó ítélje meg abból, hogy ebben az évben 65 fiatal jött vissza a községbe. Eredményeik munkájuk pedig — ha még van is rajta „csiszolnivaló” — azt bizonyítja, hogy a pártszervezet és párttagság támaszkodhat rájuk egyik legfontosabb feladatának megoldásában: a szocialista embertípushoz méltó szocialista munkaerkölcs kialakításában, kiszélesítésében. Mindez természetesen, csak egyet- ■ ■ len részlete az ideológiai munkának, s az ezzel kapcsolatos, sajátos alpári feladatoknak. Részlete a beszélgetésnek is, amely az ideológiai munka fontosságából, a mezőgazdaság szocialista átszervezésével megteremtődött gazdasági, társadalmi viszonyokból indult ki és a világnézeti nevelés gondjaival, s az augusztus végi, a témát és feladatokat rendszerező taggyűlés előkészítésével ért véget. Eszik Éva
