Petőfi Népe, 1965. július (20. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-17 / 167. szám
* 1MSL Kutas 11, szombat S. oldal A* árvízvédelmi munka mellett Legfontosabb áruszállítási feladatainak is eleget tett az AKÖV A 9. sz. Autóközlekedési Vállalat első félévi munkáját rendkívül megnehezítette a dunai árvíz. Május derekától kezdve átlagosan 600 munkás és 280 tehergépkocsi dolgozott a gátak mentén. Bár az emberek minden tőlük telhetőt megtettek és a szokásonál lényegesen több órát futottak a járművek, kihasználásuk mégsem volt megfelelő. A gátak megóvása érdekében ugyanis az üresjáratokat is vállalni kellett. Az árvizén kívül a kedvezőtlen időjárás is beleszólt a vállalat teherfuvarozási tervének teljesítésébe. Három hetet késett a borsószezon és emiatt a vártnál lényegesen kevesebb szállítást igényelt a konzervipar. Másfél millió tonna áru Összesen 1 millió 457 ezer tonna árut mozgattak meg a vállalat dolgozói hat hónap alatt, 163 ezer tonnával kevesebbet, mint amennyit a terv előirányzott. Ennek ellenére a legfontosabb szállítási feladatoknak eleget tettek. A dolgozók áldozatkész munkáján kívül a körültekintő munka- szervezésnek köszönhető ez. A vállalat kecskeméti központja állandó rádió-összeköttetésben állt a megyei kirendeltségekkel, igazgatóságokkal. Naponta számba vették hol mennyi emberre, járműre van szükség és eszerint csoportosították át a rendelkezésre álló erőket. Még nem mérték fel pontosan, hogy a rendkívüli munka milyen hatást gyakorolt a termelési költségek alakulására. De az máris megállapítható, hogy az árvízvédelem miatt körülbelül 350 ezer forint többlet-bérfelhasználás jelentkezik és a szokásosnál jóval magasabb a gépkocsik karbantartására, javítására fordított összeg is. Előre nem látható körülmények gátolták a vállalatot személyszállítási tervének teljesítésében is. A száj- és köröm- fájásjárvány miatt az első negyedévben számos községben nem állhatták meg a távolsági autóbuszok. Mindenekelőtt ezzel magyarázható, hogy a tervezett 12 millió 183 ezer utassal szemben csak 11 millió 749 ezer utast szállítottak az első félévben. Új rakodógépek A vállalat idei fejlesztési munkájának eddigi eredményeiről szólva megemlítjük, hogy a teherfuvarozó-részleg öt új, nagy teljesítményű rakodógéppel gazdagodott, a személyszállítók pedig három Ikarus autóbuszt kaptak. Kecskeméten körjáratot indított a vállalat a központi autóbuszállomás tehermentesítése érdekében. Havonta körülbelül 40 ezer forinttal csökkentette a munkabér-költséget az úgynevezett „perselyes” rendszer bevezetése a helyi járatokon. A lakosság kérésére bővítette a távolsági autóbuszjáratokat is a vállalat. Kecskemét és Cserkeszőlő között „fürdőjárat” közlekedik a nyári szezonban. Május 30-ától reggel is indul autóbusz Keskemét- ről Kiskunhalasra és ugyanettől az időponttól kezdődően meghosszabbították a félegyházi járatot is — Kistelekig. Figyelemreméltó, hogv a megyei távolsági járatok menetidejét összesen 1600 perccel csökkentették a tavalyihoz viszonyítva. Nem less könnyé A második félév sem lesz könnyű a vállalat dolgozói számára. Tekintélyes mennyiségű gépkocsit és több száz dolgozót a nyári hónapokban is leköt az árvízvédelemhez felhasznált — és még használható — anyagok visszaszállítása. Az év második felében jelentkező szállítási feladatokon kívül pótolni kell az első hat hónapban keletkezett lemaradást is. A rendkívüli feladatok végrehajtása érdekében a szocialista brigádok, a munkaversenyben részt vevő dolgozók máris szép felajánlásokat tettek. Sokat segít az is, hogy a következő hónapokban 52 új teherjárművel bővül az AKÖV gépkocsiparkja. B D. |f Är»2|_ Százötvenmillión KOrSZerUSÍtlK fejlesztési terv a Fémmunkás Kecskeméti Gyáregységet Lebontják a barakklakásokat Ami elsőnek lep meg a lakiteleki Szikra Tsz szérűjének közelében: nem a megszokott zenebonával folyik a cséplés. Hiányzik a traktor berregése, pufogása, — csupán az 1200-as cséplőgép muzsikál alig hallható kellemes búgással. — Villannyal csépelünk — tájékoztat ♦ kísérőm, Borsos Sándor, a szövetkezet elnöke. — Két helyen is. Szinte ki sem lehet számítani, a villany mennyivel olcsóbb és biztonságosabb, mint a traktor. Kalló László, a szövetkezet villany- szerelője a „masiniszta”. Ö egyébként számos fiatal között nemrég lépett a Szikrába. A DÁV-tól jött haza. A Tiszától kilométernyire elterülő szérűn már látszik az egyik cséplőgép „lelke”, az apró villanymotor. A második meglepetés: a szövetkezet tizennyolc tagú saját cséplőcsapatának valamennyi munkása férfi. Asz- szony, leány „hírmondónak” sincs a közelben. Még a törek- lyukban is férfi ügyködik. — Mi védjük az asszonyainkat — mosolyintja el magát a csapat egyik tagja. — Nehéz munka a cséplés férfinak is. Az asszonyok, leányok dolgozgassanak csak a kertészetben. A modernséggel így párosul a szérűn a humanitás. A kettő együtt szocializmust építő társadalmunk, szűkebb körre értve: a Szikra Tsz gazdái gondolkodásmódjának, mentalitásának egyik legfőbb jellemzője. Ls ehhez máris még egy jellemző társul: a cséplőcsapat tagjai egyforma arányban részesednek összkeresményük- ből, ami a zsákokba ömlesztett gabona mennyiségének az 5,5, s ha a szalmát az előírásnak megfelelően kazlazzák, még a fél százaléka. Azelőtt, a „maszek-világban”, a bandagazda lefölözte a nagyobbik részt, s fokról-fokra csökkent kinek- kinek a keresménye; attól függően, hogy milyen beosztásban dolgozott a cséplőgép körül: etetett, zsákolt, kazlazott-e, slb.? Itt nem. És nem a rószMásfajta cséplés szül értelmezett egyenlősdit gyakorolják az egyenlő részeléssel, mert hiszen egyforma erőfeszítést, fáradságot igényel mindegyiküktől a munka. Nem a kényszer hozta őket a csapatba — mint a magáncséplé- sek idején —, hanem a kötelesség, a felelősség közös gazdaságuk iránt, amelyben jól jövedelmező más tennivalóhoz is juthatnának ezekben a napokban, hetekben. — Igen ez a cséplés egészen másfajta, mint az azelőttiek voltak. Csupán része egész éves közös munkálkodásunknak — mondja Tamási István, a csapat vezetője, aki már 26 esztendeje minden nyáron csépelt, s a felszabadulástól a szövetkezet megalakulásáig bandagazda volt a községben. Az ötvenhat éves Varga Antal etető kezéből lágyan omlanak a dobba a kévék, — és a zsákokba ömlik a mag, oda- fönn, az elevátorról pedig zúdul a szalma, amelyet Haja- gos István mesterien tömörít kazalba. Most ökrös József felváltja Vargát, s az utóbbi, homlokára tolva szemüvegét, a motor mögötti sátor hűvösében a keze szárával sepregeti le magáról a port, pelyvahulladékot. — Harmincöt éve csépelek — emlékezik. — Először pely- vás voltam, és több évnek kellett eltelnie, amíg a bandában az etető rangot jelentő, felelősségteljes posztjára kerülhettem ... Igen, most már más a cséplés, mint azelőtt, amikor igyekezni kellett, hogy a nyáron megkeressük egész évi kenyerünket. Ha befejezzük, megyek a szőlőbe, van a szövetkezetben más munka is elég. Közvetlenül a távoli tarlóról megérkezik rakományával a hat Zetor egyike (a két géphez még 14 fogat szállítja a kévéket), — s táncol a napsugár a pirosbarnára sült1 bőrön, villognak a villák, röpül a kéve, nyeli a dob, zizegve folyik a mag. — Holdanként meglesz a 15, de inkább a 16 mázsa átlag — számítgatja Tubák László cséplőellenőr, aki szintén a szőlőművelés eszközeit cserélte fel erre az időre a számadatokat jegyző ceruzával. — Rendes Ütemben naponta 160 mázsát is elveretünk. Egyébként hajnali fél négytől este fél kilencig dolgozunk. Ebédidő? Nem, nem tartunk kétórás pihenőt. Csak annyit, amennyi a szövetkezetünk közös konyháján főzött kitűnő ebéd elfogyasztásához szükséges. Sürget bennünket az idő. Sok az elveretni való gabona. A nedves talaí miatt a több mint 200 hold őszi árpát, s a 670 hold rozs nagy részét kézi kaszások vágták, illetve még aratják. — Látni kellett volna azt a lelkesedést, ahogy a szövetkezet gazdái, felismerve a szorult helyzetet, vállalták a kézi aratást. Volt olyan nap, hogy 150 kasza is vágta a rendet. De a 280 holdas búzaföldre már rámehet az a két kombájn, amely nemrég érkezett meg a Tiszakécskei Gépállomásról — veszi vissza a szót az elnök. Úgy érzem, mintha e dicséretes összefogásnak a himnuszát zengené a traktor nélkül dolgozó cséplőgép. Az ÉM Fémmunkás és Tömegcikk Lakatosipari Vállalat Kecskeméti Gyára a napokban kapta meg minisztériumától 150 millió forintos, jövő évi beruházási programtervét. Horváth János igazgató a nagyszabású fejlesztési programmal kapcsolatosan elmondotta, hogy többek között az Izsáki út mellett épül fel a gyár új, több emeletes irodaháza, valamint egy modern üzemi konyha — természetesen a hozzátartozó ebédlővel — amely naponta körülbelül 1300—1500 dolgozónak készít ebédet. Az irodaház mögött helyezkedik el a szociális épület, jól felszerelt orvosi rendelővel, korszerű fürdővel és kényelmes, tiszta öltözőkkel. Az öltözőkből egy zárt, üvegtetős folyosó vezet a hatalmas, több hajós szerelőcsarnokba., amelynek alapterülete közel 15 ezer négyzetméter lesz és műszakonként mintegy 1000 dolgozó véghezheti majd benne napi munkáját. A szerelőcsarnok előtt épül a nyersanyagtároló, hozzávezető kitérős iparvágánnyal. A beérkezett vagonszállítmányok kirakását gördülő magasdarukkal végzik. A szerelőcsarnok közvetlen szomszédságában helyezkedik majd el a három részből álló készáruraktár, amelynek alapterülete megegyezik a nagyszereidével. A felsorolt új építményeket — beleértve az irodaházat és a konyhát is — az Izsáki úttól a Helvéciái útig széles betonpálya futja körbe, az anyagraktárak közötti közlekedés lebonyolítására pedig az összekötő betonutak valóságos hálózatát építik majd ki. Érdeklődésünkre, Horváth elvtárs a következőkben válaszolt: — A beruházási programterv dokumentációs anyaga — mint fentebb erről már szó volt — a gyár birtokában van. Jóváhagyása után készülnek majd el a kivitelezési tervek, s ha ezzel kapcsolatosan minden az elképzelésünk szerinti jó ütemben halad, úgy 1970-ben már az új üzemrészekben folytathatjuk a munkát. Hétfőn tekintjük át és tárgyaljuk meg üzemvezetőinkkel és pártalapszervezetünk aktivistáival a dokumentációs anyagot teljességében és részleteiben egyaránt. Végül, de nem utolsósorban szóba került az évek óta oly sokat vitatott barakképületek lakóinak sorsa is. Horváth elvtárs ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a 150 milliós fejlesztési tervben szinte első helyen szerepel a barakklakások szanálása, hiszen enélkül az egész nagyszabású rekonstrukciót végre sem lehetne hajtani, pedig, ha a programterv jóváhagyása megtörténik, jövőre haladéktalanul el kell kezdeni az építkezéseket, Nem kétséges tehát, hogy a barakklakók elhelyezéséről mindenképpen gondoskodni kell. A probléma ma már korántsem látszik annyira megoldhatatlannak, mint az elmúlt években és a vállalat legfelsőbb felügyeleti szervei a még mindig folyamatban levő vizsgálat befejezése után meg kell. hogy találják majd a végleges megoldás legmegfelelőbb módját. V. I. 118 millió forint gazdasági épületekre Megkezdték az 1966—67. évi tsz-építési beruházások előkészületeit. A következő építési idény alatt több mint 118 millió forintot kapnak a megye közös gazdaságai a majorok fejlesztésére, vagy új épületek létesítésére. Az ország legmodernebb fűtőerőműve A Kőbányai Erőmű kilenc nagy kőbányai üzem, valamint a József Attila lakótelep fűtését és melegvízellátását biztosítja. Az erőműben a kazánok begyújtásától a működtetésig minden műveletet automatizáltak. Egy műszak alatt összesen 25 ember gondoskodik a zavartalan üzemeltetésről. Képünkön: az erőmű.
