Petőfi Népe, 1965. július (20. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-02 / 154. szám
1965. július 2, péntek 5. oldal Tizenöt előadás a gyulai várszínházban A várszínház-játékok tavaly nyáron kezdődtek Gyulán, a hatszázéves vár udvarán emelt színpadon. Első alkalommal Victor Hugo: Hernani című romantikus drámáját játszották a Békés megyei Jókai Színház művészei, budapesti vendégszereplőkkel, Miszlay István rendezésében. Az akkori tíz előadást mintegy 5 ezren látták; Szirtes Ádám és Stefanik Irén. minden alkalommal zsúfolt nézőtér ^tapsolt a kitűnő és sajátosan egyéni produkciónak. Az idén, 1965 nyarán a tavalyi siker folytatását várják nemcsak a Békés megyei Jókai Színház vezetői és művészei, hanem az országos közvélemény is. Már meg is kezdődtek a mártírhalált halt költő. Sárközi György hatalmas színművének, a Dózsának próbái. Az előkészületekről és a szereposztásról Miszlay István, a rendező beszél: — A tavalyi siker és a különböző körökben megnyilvánult érdeklődés arra ösztönzött bennünket, hogy az idén — ha lehet — még monumentálisabb előadást produkáljunk és a bemutatók számát is megemeljük tizenötre. Sárközi György Dózsa című drámáját választottuk, melynek szereposztása véleményem szerint kitűnő. Szirtes Ádám Jászai-díjas művész, a Nemzeti Színház tagja alakítja Dózsa Györgyöt: Dózsa Gergely szerepében pedig a budapesti Thália Színház művésze, Szabó Gyula Jászai-díjas mutatkozik majd be. Bakócz Tamás megszemélyesítője Kátai Endre Jászai-díjas, a Szegedi Nemzeti Színház tagja, Nagybotú Lőrinc alakítója pedig Iványi József Jászai-díjas, a Pécsi Nemzeti Színház művésze lesz. Csáky Katát Stefanik Irén Jászai-díjas, a Békés megyei Jókai Színház tagja játssza, s a helyi színház tagjai közül Szoboszlai Sándor — a tavalyi várszínházbemutató Don Carlos alakítója — Szapolyai Jánost, F. Nagy Imre II. Ulászlót, Körösztös Ist~ ván Csáki Miklós püspököt formálja meg. A statisztaszerepeket idén is a Gyulai Erkel Gimnázium diákjai vállalták. Nagy szerepet kap az előadásban a gyulai Erkel művészegyüttes férfikara is. A díszbemutató — melyet a felhangzó fanfárok és a várágyú dördülése jelez — július 3-án, szombaton este lesz, majd azt követően még tizennégyszer játsszák a várszínházban Sárközi György drámáját. Sass Ervin Miről híres Kecskemét? T estvérlapunk, a Szegeden ■ megjelenő Dél-Magyaror- szág nemrégiben bennünket közelről érintő témával foglalkozott. A lap munkatársa, Csongor Győző „Hírős városok” című cikkében Szegedet és Kecskemétet veti össze, mint írja: „fél századdal” ezelőtti hírük kapcsán, amelyre sem az „aranyhomok”, sem a „napfény városa” nem büszke, s okkal. Utal ebben a cikkben a szegedi gondolatra, az elnevezés megbélyegző voltára, másrészt Kecskemétet, mint a Horthy- ellenforradalom városát említi. A cikkben a szerző helyesen állapítja meg: „egyik város sem hajlandó fizetni azt — amivel nem adós”. Valóban, sem Szeged népe, sem Kecskemété nem adós ebben a vonatkozásban. A „szegedi gondolat” szülője Horthy ellenforradalma volt és nem Szeged népe, mint ahogy a Héjjas-legények különítménye sem azonos az aranyhomok városának lakosságával. Az Alföld népének forradalmi hagyományai ismertek, s az is, hogy nem rekedtek meg a forradalmi mozgalmak a Viharsarokban, jutott errefelé is a lángból. C gyetértünk Csongor Győ“ zővel — nem ilyesmiA művelődésügyi miniszter rendelkezésében szabályozta a nyugdíjas pedagógusok otthonaiba történő beutalás rendjét, a gondozottak jogait és kötelességeit, az ellátást. A pedagógusok szakszervezetével egyetértésben kiadott rendelkezés szerint az otthonokba azok az egyedülálló, nyugdíjas pedagógusok utalhatók be, akik akár szakképesítéssel, akár anélkül legalább 10 évig pedagógusként dolgoztak, eltartásra kötelezhető hozzátartozóik nincsenek. Ha a pedagógus házasságban él, az otthonba vele együtt házastársa is beutalható. Az igényjogosultakat írásbeli kérelem alapján utalják be. A kérelmet — a Művelődésügyi Minisztériumhoz címezve — az állandó lakhely szerint illetékes megyei (fővárosi), megyei jogú városi tanács művelődésügyi (Budapesten oktatási) osztályához kell benyújtani. A beutaló határozat a beutalt részére élete végéig tartó állandó elhelyezést biztosít. A gondozottak teljes ellátást kapnak. Az otthonban történt elhelyezésük napjától a részükre nyújtott ellátásért — nyugdíjuk összegétől függően — havonta gondozási díjat fizetnek. A rendelkezés módot nyújt arra, hogy a gondozottak — igényüknek megfelelően — évente legfeljebb 14 Új jelzőtáblák a vízi közlekedésben Űj jelzőtáblák jelennek meg az ország vízi közlekedési útvonalain. Űj jelzések mutatják meg a hajózásra kijelölt hídnyílásokat, tiltják meg az előzést, az összetalálkozást, a horgonyzási, a hullámverést stb. Az utasítások általában a hajóknak szólnak, de sok közülük közvetlenül érinti a csónakkal közlekedőket is. A régi jelzések kicserélése folyamatosan történik az év végéig, így tehát jelenleg a régi és az új típusú jelzőtáblák egyaránt érvényesek. (MTI) — Hozzászólás — ről híres Kecskemét. Kecskemét, ha „hírős”, hát szőlő- és gyümölcstermelő kultúrájáról, szorgalmas népéről az, amelynek „éhe” a kenyérre sokáig kielégítetlen volt. Meglehetősen erőszakolt felfogás lenne valamiféle mostohagyereknek tekinteni ezt a két alföldi várost, azért, mert Horthyéknak bármilyen módon is köze volt hozzájuk. Nem is vall ilyesmit nálunk senki: Se az itt élő emberek. se a párt, se az államvezetés. Ezt bizonyítja a megyeszékhellyé előlépett város gyors iramú fejlődése is. Kecskeméten és környékén a mező- gazdaság fejlesztése mellett lendületes ipar alakult ki a fel- szabadulás óta. Nem egy adatot citálhatnánk a lakásépítések, kommunális beruházások, országosan is jelentős mértékéről. Szegedről, az Alföld rangos, nagy városáról nem is be- széjve. A Dél-Magyarország cikkírója a fentiekről is említést téve, végül mégiscsak a bevezetőben említett, erőszakolt felfogást vallja magáénak, amikor — korábbi szavaival is ellentmondásba keveredve — olyan következtetést von le: „Végezetül visszatérve a „szégyenfoltra” — itt volna az alkalom, ha kell, közös erővel, hogy mindenképnapot lehessenek távol az otthonból, s ez idő alatt csökkentett díjat fizessenek. (MTI) pen megszabaduljunk attól, amit közel fél századdal előtte ránk kentek. Készüljünk fel a Tanácsköztársaság 50 éves jubileumának ünnepségeire. Kiadványokkal, emlékkönyvvel, s jól elkészített kiállításokkal, hiszen, mint mondottuk, idevonatkozó közös haladó hagyományaink is bőséggel adódnak. Akkor majd elmondhatjuk, nem leszünk szégyenére az országnak.” Mos, mi azt valljuk, hogy most sem vagyunk szégyenére az országnak. Ünnepeljük majd mi is néhány esztendő múlva a Magyar Tanács- köztársaság félévszázados jubileumát, de nem valamiféle „bűntudatból” és önmagunkat is túllicitálni akaró, álhazafias érzületből kiindulva. Ünnepelni fogjuk, mert a Tanácsköztársaság próbálkozott meg először a magyar történelemben azzal, hogy a maihoz hasonló, a réginél jobb életet teremtsen az országban. Biztosan lesznek jól elkészített kiállításaink, kiadványaink, sőt, városunk vezetői bizonyára szívesen elfogadják az esetleges közös rendezvények tervét is Szegeddel. Nem az erőszakolt analógia miatt, hanem, mert valóban sok közös hagyományunk van. területileg is közel vagyunk egymáshoz. De mindezt nem azért fogjuk csinálni — aminthogy Szeged sem azért teszi majd, amiért az újságíró tanácsolja —, hogy lemossuk a gyalázatot. Többek között például azért fogunk ünnepelni, mert elég eredménnyel szolgált fejlődésünkre a felszabadulás óta eltelt két évtized ahhoz, hogy megbecsüljük a Tanácsköztársaság emlékét. Bencze Klára i Érdemes meghallgatni Érdemes megnézni Beszéljünk a férfiakról címmel Shaw, Graham Greene, Gádor Béla és mások műveiből összeállított vidám műsort sugároz a Kossuth rádió július 5-én, hétfőn. A műsort a Petőfi rádió másnap délelőtt megismétli. A hét zeneszerzője: Gershwin. Hétfőn délelőtt a Kossuth rádió, másnap este a Petőfi rádió ismerteti életét és munkásságát. A Kossuth rádióban kedden délután, csütörtökön este és pénteken este hallhatjuk műveit, szombaton este pedig a Petőfi rádió sugározza Porgy és Bess című operáját. Kedden a dr. Kildare-sorozat „A hivatás áldozata” című filmjét láthatjuk a képernyőn, Szerdán angol, francia és olasz rövidfilm összeállítást mutat be a televízió. Csütörtökön a Petőfi rádió közvetíti Hubay Miklós Késdo- bálók című drámáját a Madách Színház Kamara Színházából. A Kossuth rádió az első budapesti nemzetközi dzsessz-fesztivál műsorából sugároz egy-egy órás összeállítást csütörtökön és pénteken. Szombaton este Filléres kabaré címmel vidám tarkaműsort hallhatunk a Kossuth rádióban. A televízió Munka után szombaton címmel varieté műsort közvetít Varsóból az In- tervízió programjának keretében. Vasárnap, július 11-én a Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusának jubileumi hangversenyét láthatjuk a televízióban filmszalagról. Ugyanaznap vetítik A nagy keringő című 1938-ban készült látványos amerikai filmet, Johann Strauss életéről. A televízió július 6—11-ig Békés megyei hetet tart. Számos műsorban mutatja be naponta ezt a klasszikus alföldi tájat és lakóit. ■ ■■ 'i'r.1 "V'1'.1 " .....-tg Az ara&i \f kócsag f lka néni, a nyugdíjas postamesternő, arról mesélt, hogy valamikor ő is járt vadászni. Apjával járt ki Kecskemétről a natjy bugaci pusztaságba —, de annál jóval mesz- szebbre is, a Tisza- vidék távoli zsombé- kosaiba, a lapos, nádas világba, ahol lőtt vadrucát is, de egyszer még egy gyönyörű kócsagot is. — Arrafelé nagy madárvilág volt még vagy hatvan éve — mondta elmélázva. — Búgott a kicsi vízibikák nagyerős hangja, sétált szépen a saska, vagyis az ébisz, a fekete, hosszú orrú gázló, s halászott az erős, sötét búvármadár. Hát még a gödény, meg a hattyú! Ügy bizony, ott boldogan, vadon élt a hattyú és fölsé- ges fehérségének közelében a fekete gólya. Este égett a messzeségben a pásztortűz, ingott a nád, villogott a láp, akár a lidérc, futkostak a homályban a szalonkák a locsogón, aludni tértek a szürke vadlúdak, meg a szárcsák. Nincsen más olyan jó tojás, mint a szárcsatojás. Hej, de régen volt!... Megbiztattuk: Hogy s volt az a kócsaglövés? — Ne is emlegesse! — legyintett szorgalmas kis öreg kezével, de azért elmondta: — Egyszer csakugyan sikerült egy csudaszép nyúlánk madarat roptében meglőnöm a lábán, de tovább röpült, messzire befelé a nádasba. Nosza, apám hirtelen utánaeresztette kutyánkat, a Dugót, harmincöles zsinegre kötve, hogy csónakon utánataláljunk. Törtetett a kutya befelé, amíg csak a zsinegből futotta, s még azután is rángatta: mindenáron beljebb akart jutni. Erre mi, kis nádi csónakunkon, utánahatoltunk, amerre a zsineg vezetett. Fel is tűnt mindjárt egy mocsaras szigetkén, lihegve nagy izgalomban, mert előtte, egy jó ugrás- nyira, felröppenni próbálkozott a gyönyörű madár, amit meglőttem: egy nemes kócsag — de már nem futotta vér- telenedő erejéből. Kiugrottam a csónakból, feléje, de a madár — látva, hogy már nem menekülhet — hirtelen hátravágta magát: összetörte szárnyait a mocsárban, bepiszkította szépséges tollazatát — s azután megadta magát sorsának. 1%/'W ért így tesz a nemeskócsag: végveszélyben, hacsak teheti, elpusztítja ékességét, hogy ne használhassa azt ellensége, az ember... Ö, hogy megsirattam — talán nem is remek dísztollát, mint Inkább a szenvedő szépséges madarat. Később, amikor Ilka néni már elment aludni a másik szobába, unokahúga, a mostani postáskisasszony, kivett a sublótfiókból egy nagyocska, duzzadt, de könnyű papírzacskót. — Mutatok valamit — mondta —, de előbb elmondom, miért hívták Ilka nénit is kócsagnak, mégpedig aranykócsagnak. Azért, mert fiatallány korában valami gyönyörűszép, hosszú, egész hátán és derekán elomló színarany fényű haja volt, dús és mégis pehelykönnyű, mint a kócsag tollazata. Ilka néni talán nem volt feltűnő szépség, de a hajzata hódító volt, s egy derék postatiszt kolléga belé is szeretett, mély, igaz szerelemmel. Es ez a szerelem kölcsönössé fejlődött: mindketten boldogan érezték, hogy szivük egymásra talált. De belebódult az arany haj- özönbe más is: a gazdag téglagyáros, özvegyember, aki egyszer éppen akkor járt a falusi postán, amikor Ilka, fejmosás után, még befonatlan hajjal dolgozott a pénztárnál. A gyáros elképedt és elragadtatva hajtogatta: Csudálatos! Csudálatos! Es jött azután sokszor, és udvarolt, és nem tágított, hiába kapott folyvást félreérthetetlen kosárkád kát. Ilka szülei azon- ban résen álltak: Hozzá kell menned! — erőszakoskodtak. Ilyen fényes házasságot el nem szalaszthatsz! Gazdag úrinő leszel! Szegény Ilka kétség- beesetten védekezett, de hiába, mire aztán olyan áldozatra szánta el magát, ami akkoriban hallatlan volt. Szerelmével, Józsival, a kis postatiszttel, megbeszélte ezt az áldozatot: egy éjszakán nagy ollóval tőből levágta a finom köny- nyű hajzuhatagot — azután ráborult arra és reggelig siratta. Már rásütött a meleg nyári nap, amikor szülei úgy találták zokogva, beleborulva feláldozott ékessége selyem halmazába. — Itt van! — kiáltott fel sikoltva. — Adjátok hozzá feleségül a hajamat! Dúskáljon benne, az aranyban!.., JJ etekig gondozták, becézték, míg megnyugodott —, főleg persze azért, mert a gyáros végre elmaradt a háztól. Józsi pedig megkérte a kezét. S most már hozzáadták. — Így járt az aranykócsag — fejezte be az unokahúgocska, majd kivett a tasak- ból egy jókora könnyű valamit: az immár hatvan éve levágott párna nagyságú hajtömeget, ami most is — s talán örökre már, — tündöklőén ragyog. Simonka György Teljes ellátás, . méltányos gondozási díj Miniszteri rendelkezés a nyugdíjas pedagógusok otthonairól
