Petőfi Népe, 1965. július (20. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-16 / 166. szám
1965. július 16, péntek 5. oldal „Nehézéletüek,, Új magyar film A SÍK, szikes mezőből szinte látomásszerűen emelkedik ki a komor, különös erődre emlékeztető fehér várépület. Nem messze tőle zsúpfedeles parasztház melléképülettel• — aztán közel s távol semmi. Az első, nagy udvar üres. A vasveretes gerendakapun át kisebb udvarba érünk. Szűk folyosók ágaznak szét belőle, fésű fogaira emlékeztető különös kerítés tűnik fel. A kis udvar egyik falán vaskereszt, rajta gyűrű. A folyosók, a „fésű” után újabb udvar következik. Félkör alakban, néhány lépcsőfoknyi magasságban deszka cellasor sorakozik, kis „egyesek”; alacsony, szűk, valamennyi, állni, feküdni nem lehet bennük. Mi ez az épület? A „sánc”. És mi ez a különös cellasor? A „kaptár”. Hol vagyunk? Egy órányira Budapesttől, egy évszázadnyira a mától. Itt forgatja Jancsó Miklós új filmjét, amelynek címe „Nehézéle- tűek”. AZ ELSŐ udvart statiszták népesítik be. A rongyos zekék, gubancos subák között kakastollas kalpagok tűnnek fel. Az idősebb és fiatalabb parasztemberek között felismerünk néhány arcot: Görbe János, Latinovits Zoltán, Kautzky József, Siménfalvy Sándor. Körülöttük pedig a környező falvakból jött parasztemberek, a film szereplői. A film a kiegyezés utáni időszakban játszódik. Ráday Gedeon hozzákezd a szegény- legények felszámolásához. Ebből a korból sok írásos anyag maradt fenn, egykor ponyván árult füzetek, levéltári dokumentumok egyaránt. Jancsó Miklós ezeket tanulmányozta át, és a történelmi tényanyag alapján — nem a történeti hűség igényével — megírta a „Nehézéletüek” forgatókönyvét. Az egész cselekmény a „sáncban” és a tanyán játszódik. A történet összefüggő, mégis tulajdonképpen epizódokból áll, valaha élt vagy fantázia szülte alakok sorsa kapcsolódik egységes egésszé. A RENDEZŐ elképzelése szerint a reális ábrázolás le akarja bántani a romantikus mázt az egykori betyárvilágról, megmutatni milyen könyörtelenül irtották azokat az embereket, akik — ha nem is tudatosan, — az akkori forradalmi gondolat hordozói voltak. (Sz) Sokatmondó számok A politikai kiadványok terjesztésének tapasztalatai a megyében f rripmpc roeBl,allg-a,n □ UGlIlCo megnézni Vörös vándorzászló díszíti július eleje óta Kecskeméten a Kossuth Kiadó megyei ki- rendeltségének irodáit. Első helyezett — ezeket a szavakat hímezték a vörös selyemre. Az ország 19 megyéjének nemes versengéséből az elmúlt évi kiemelkedő terjesztési munkájával Bács-Kjskun megye került ki győztesen. Hogyan érték el ezt a szép eredményt? Milyen jó módszereket alkalmaztak? — ezekről a kérdésekről beszélgettünk Kovács Béla és Mészáros János elvtársakkal, a megyei ki- rendeltség vezetőjével és munkatársával. A szavaknál többet mondanak a tettek, s a tettekről legtömörebben a számok beszélhetnek. Azok a számadatok, amelyek a politikai kiadványok terjesztésének megyei eredményeit és fejlődését ösz- szegezik, igazán sokatmon- dóak! íme, a legutóbbi négy esztendő munkájának képe. A megyében megvásárolt politikai jellegű kiadványok értéke (a pártfolyóiratokon kívül): 1961-ben 397 000 forint, 1962-ben 675 000, 1963-ban 830 000, 1964-ben 1 040 000 forint! Mint a számokból kitűnik, a megyében megvásárolt pártkiadványok értéke 3 év alatt több mint két és félszeresére emelkedett (262 százalék). Egyenletes és gyors a fejlődés. Hasonló ütemben növekszik a pártfolyóiratok (Pártépítés, Társadalmi Szemle, Béke és Szocializmus, Nemzetközi Szemle) előfizetőinek száma is Bács-Kiskun megyében: az 1961 évi 2500-ról a múlt év végéig 5091-re gyarapodott a pártfolyóiratok rendszeres olvasóinak tábora. Az elmúlt év legnagyobb példányszámban megvásárolt kiadványa a „Termelőszövetkezeti tagok kézikönyve” volt. A sorozatok közül a „Világ- események dióhéjban” című érdekes és tartalmas külpolitikai témájú kiadványokból három és fél ezer kel el rendszeresen. Szívesen fogadják az olvasók a Marxizmus—leninizmus kiskönyvtára sorozat köteteit. Az MSZMP Központi Bizottságának szervezésében megtartott politikai akadémia előadásait közreadó kiadványok napok alatt elfogynak. Megye- szerte igen keresettek a Kossuth Kiadó nem politikai jellegű kiadványai is, így a történelmi témájú könyvek, a munkásmozgalom szépirodalmi ábrázolásai és a mai témájú kisregények. Mire vezethető vissza ez az egyre növekvő érdeklődés a politikai kiadványok iránt? Miért vásárolnak egyre többen és mind több pártkiadványt? E kérdésekre választ keresve, az okok közül elsősorban az MSZMP helyes politikája iránti bizalomról és egyetértésről kell szólnunk. A hazánkban — és ezen belül a megyében — végbemenő általános politikai, gazdasági és kulturális fejlődés eredménye elsősorban, hogy a politikát a széles tömegek nem úri huncutságnak tekintik már, hanem a saját ügyüknek. Ezért részesei és tudatos ismerői is kívánnak lenni a politikai életnek. Megvan tehát az érdeklődés alapja a kiadványok iránt, s van rávaló is, telik megvásárlásukra. Ezt az érdeklődést azonban helyileg fel kell kelteni és ébren kell tartani, növelni. Ebben a tekintetben a párt- szervezeteké és a terjesztőké a döntő szó. S a Kossuth Kiadó megyei kirendeltségén a vörös vándorzászló mindenekelőtt azt bizonyítja, hogy a Bács megyei pártszervezetek és a pártkiadványok terjesztésével megbízott elvtársak de- rekas munkát végeztek, főként az ő érdemük az elsőség. Az elismerést nem kisebbíti az sem, hogy a mostani siker hosszú, több éves meggyőző, felvilágosító munka eredménye. Korábban ugyanis csak gazdasági feladatot láttak az alapszervezetek a politikai kiadványok terjesztésében. Sok helyen nem volt ennek a pártmunkának felelőse, vagy ha volt is, magára hagyták, nem segítették, nem is ellenőrizték. A megyei pártbizottság azonban rendszeresen foglalkozott a politikai kiadványok terjesztésével, mert a propaganda- munka fontos részének tekintette, s szívósan küzdött azért, hogy ezt az alsóbb pártszervek is megértsék. Ennek eredményeképpen a járási és városi pártbizottságok, a községi párt- szervezetek szemlélete lényegesen megváltozott az utóbbi években. Sikerült a legtöbb helyen leküzdeni már azt a téves szemléleten alapuló gyaN ehéz az ébredés. Már magasan jár a nap, de Pali még mindig csak a paplant markolássza, húzza magára. Későn jött haza; igazolt volt a kimaradás. Bár egy kisebbfajta bűnnel megterhelte a lelkét. Elköltött 72 forintot a zsebpénzéből. A Temes téren céllövölde ütötte fel sátrát, zene rikolt későig, remek kispuskákkal lettet célba lőni. Hát Pali célba lőtt. Tizenkét lapot váltott, egyenként hat forint, nyert is sapkára való fajansz figurát. Odahaza jó fejmosást kapott ugyan, de apu titokban örült, mert fiacskájáról kiderült — tanúk vallják ezt! —, hogy egészen kiváló céllövő. Egy évet már eltöltött az MHS-ben. Ügy látszik, nem hiába. Azért Pali nagy nehezen mégis otthagyta a jó meleg ágyat, vakarózott egy sort, Pali egy . napja majd hézagosán megmosakodott és megreggelizett. Aztán átment Misiékhez. Misi szabadságon van, ő már nagyfiú, a műszaki boltban segéd. De Pali csalódott: Misi ma kiment a mamával kukoricát kapálni. Pali erre nekifogott a kerékpárjavításnak. Szédszedte, megtisztogatta, majd összerakta. Lelakatolta és kint hagyta a kapu előtt. Nem ok nélkül. Bement, elővette a fizikakönyvet és olvasgatott belőle. Aztán az algebrát is fellapozta. Tegnap megjött az értesítés, hogy felvették a Felsőfokú Gépipari Technikumba. Ha már így van, nem szabad felejteni a tudományt. M ikor már eléggé megmelegedett a kezében a fizika és a számtan, rántott egyet a vállán és beszólt anyunak a konyhába: — Csókolom! Meg se várta anyu kérdését: hová mégy, kisfiam? — máris elkerekezett a strand irányába. Egyre szaporábban taposta a pedált, már úgyis elkésett. Valóban, a szomszédék vendége, a német kislány: Trude Mayer már ott lubickolt a vízben. Vele volt persze a szeplős Kati, akit ki nem állhat. De ez a Trude, ez nagyon szép kislány, tizenhat é ves, nem tud egy kukkot se magyarul. ő is csak annyit ért németül, hogy schwimmen, úszni. De- hát ezzel nem lehet mindent megmagyarázni. Mégis, úgy eltelt az idő, észre se vették. De aztán — elég későn — el kell menni haza ebédelni. Anyu is porolt, hogy: hol voltál ilyen sokáig. Anyu mindig pöröl vele, ha nem megy haza idejében. Pedig annyi dolga van az embernek! Délután elmegy moziba. Tóth Jani szólt, hogy menjenek el. Nagyon tetszett neki a Hajrá, franciák! Po- poul, a fehér kakas és részeg gazdája hallatlanul mulatságos figura volt. Aztán hazafelé menet ismét odament a Temes térre, de most nem lőtt célba. Kétheti zsebpénze ment rá tegnap este. D e jó is ez így! De jó is ez a gondtalan, pazar napirend! Csakhát veszedelmesen közeleg az a nagy nap, amikor az asztalos kátéeszhez be kell rukkolni egyhónapos nyári munkára! Kell a pénz, egy rend ruha szeptemberre. Azt ő keresi meg. Attól a naptól kezdve nincs tovább lustálkodás. Hatra kell menni dolgozni. Férfimódra, pontosan. B. J. korlatot is, hogy a politikai kiadványokat csak a párttagság körében terjesztették. A megyei pártbizottság határozatai és értékelései nyomán ma már figyelemmel kísérik a pártmunkának ezt az ágát a járási, városi párt vb-k is. A megyében egyébként a bajai, a kecskeméti és a kiskun- halasi járásban érték el a legszebb eredményt a különféle pártkiadványok terjesztésében. A városok között Baja és Kiskunhalas munkája kiemelkedő. Az üzemek közül a Bajai Férfi Fehérneműgyár, (ott Woz- deczky Anna a terjesztő), a Bajai Finomposztó Gyár (Mag Ferencné terjesztő irányításával), a Kalocsai Kórház és a Textilfeldolgozó Vállalat, a Kiskunhalasi ÉM Fémmunkás Vállalat, a Kecskeméti MÉK, az AKÓV és a Magyar—Szovjet Barátság Tsz terjesztői dolgoztak legeredményesebben. Nem ritka ma már az olyan helység mint Kiskunma jsa vagy Mélykút, ahol a községi pártbizottság titkára személyesen is segíti, buzdítja a terjesztőket.. Jelenleg a pártszervezeteknek mintegy kétharmada már jelentőségének megfelelő gondot fordít a pártkiadványok terjesztésére, felismerve a politikai nevelő munkában betöltött nagy szerepét, nélkülözhetetlenségét. Három év jó tapasztalatai egybehangzóan mutatják, hogy a parasztság körében a Téli Politikai Könyvnapok jelentik a legbeváltabb terjesztési formát. Jánoshalmán például — ahol decemberben dr. Glied Károly elvtárs, az MSZMP Bács-Kiskun megyei bizottságának titkára tartotta a politikai könyvnapok országos megnyitóját — rövid idő alatt 30 ezer forint értékű kiadvány talált gazdára. Nagy körültekintéssel szervezték meg és bonyolították le a politikai könyvnapokat Nemesnádudvaron és Tataházán is, ahol 13, illetve 10 ezer forint értékű pártkiadványt juttattak el az olvasókhoz. Sokáig sorolhatnánk még az élenjáró üzemek, hivatalok, községek, a kiváló eredményt felmutató terjesztők nevét, hiszen a megyék közötti elsőség az egész megye pártszerveinek, terjesztőinek és a Kossuth Kiadó megyei kirendeltsége dolgozóinak odaadó munkája gyümölcseként születhetett meg. Ez a szép eredmény maga is új sikerek, még szebb eredmények forrása lehet egyben, mivel sok tízezer emberhez jutott el a politikai kiadványok útján a párt szava, a meggyőző, nevelő szó. Éppen ezért pártmunka a javából a pártkiadványok terjesztése és köszönetét, elismerést érdemelnek mindazok, akik lelkiismeretesen vesznek részt ebben a nemes munkában. Palkó László Bukfenc címmel a groteszk művészet a témája ma este a Kossuth adó Pódium 1965. sorozatának. Holnap, szombaton Ábrahám Pál Bál a Savoyban című nagyoperettjét közvetíti a Kossuth rádió. Vasárnap A vágóhidak Szent Johannája magyarországi bemutatóját hallhatjuk a Kossuth rádió hullámhosszán a Brecht-ciklus keretében. Július 19-én, hétfőn Scarlatti műveiből hallhatnak részleteket a zenekedvelők a rádióban. Ezen a napon kezdődik a Lengyel Kultúra Hete is, amelynek főbb eseményei a következők: A Petőfi adón Jerzy Szaniawski Az óra című rádió játékát hallhatjuk kedden. Szerdán, 21-én lengyel zenekarok szimfonikus hangversenye, este mai lengyel költők versei. Csütörtökön, július 22-én, a Lengyel Népköz- társaság nemzeti ünnepén a lengyel nagykövet beszél a Kossuth rádióban, utána riportműsor, majd Chopin két zongora- versenye. Pénteken Tánczene Varsóból, szombaton Chopin négy scherzója Rubinstein előadásában. Vasárnap este pedig a nagy sikerű Halló, itt Varsó című városműsor ismétlése. Július 20-án, kedden, a Lengyel Kultúra Hete műsorán kívül a Kossuth rádióban hallhatjuk az Aucasin és Nicolette című ófrancia széphistóriát az Irodalmi Színpadról. A Kedves lemezeink sorozat vendége pedig Benedek Marcell lesz. A televízió a Nemzeti Színházból Németh László Második József Című drámáját közvetíti. Szerdán a televízióban láthatjuk A repülő orvos folytatásaként A bajkeverő című filmet, valamint a Mozart út 7. című francia kisfilmet. Csütörtökön A fotókópia című nyugatnémet filmet láthatjuk a televízió Bűnügyi múzeuma keretében. Pénteken a Kossuth rádió közvetíti Berlioz nálunk alig ismert vígoperáját, a Beatrix és Benedek-et, valamint Füst Milán IV. Henrik című drámáját a Madách Színházból. Szombaton Brecht Carrar asz- szony puskái című egyfelvoná- sosának tv változatát láthatjuk a képernyőn, valamint Stan és Pan Kétszer kettő című kis- filmjét. Vasárnap a Kossuth rádió Galambos Lajos Hajnali fény című rádiódrámáját közvetíti, valamint Bába Mihály Egymástól távol című dokumentumjátékát. A Petőfi rádióban irodalmi kabarét hallhatunk Min nevet a világ címmel. A televízió délelőtti műsorában A kék öböl rejtelmei című ifjúsági filmet láthatjuk. Délután helyszíni közvetítés az úttörőolimpia versenyeiről, este pedig a Másfél millió című magyar filmvígjáték szerepel a tv műsorán. Felnőttoktatás Kiskunhalason A dolgozók iskolai végzettségének megállapítására Rácz János városi népművelési felügyelő vezetésével nagyszabású felmérést végeztek a múlt évben Kiskunhalas üzemeiben. A felmérés megállapította, hogy a munkások 57 százaléka nem végezte el a nyolcadik általánost. Figyelemre méltó, hogy a szakmunkások 27 százalékának sincs meg a nyolcadik osztálya. A betanított munkások közül 41 százalékot érint a hiány. A városi tanács művelődési osztálya a felmérés után felhívást intézett az üzemekhez. Mégis a most véget ért tanévben a hiányokat csupán mintegy 10 százalék igyekezett pótolni. örvendetes viszont, hogy a városi beiratkozottak lemorzsolódása alatta marad a 22—25 százalékos országos átlagnak, több éves viszonylatban 18 százalékra tehető. A tanyai, üzemi, városi iskolák és tanfolyamok foglalkozásait összesen 273 személy kezdte meg 1964—65-ben. Az alapismereti tanfolyam első évfolyamára huszonheten, a másodikra tizenegyen jelentkeztek, az általános iskola esti és levelelő tagozatán az V—VI. osztályt 42, a VII-et 76, a Vlll-at 107 dolgozó kezdte meg. Arra nézve, hogy hányán végeztek sikeresen, még nincs összevont kimutatás.
