Petőfi Népe, 1965. július (20. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-15 / 165. szám
1965. július 15. csütörtök 3. oldal A földeken is „legfőbb érték ff Tagadhatatlan igazság, hogy a gépesítéssel együtt — ha azzal nem is egyenes arányban — nő a baleseti veszély. Érvényes ez a mező- gazdaságra is. Megyénkben, az elmúlt évig bezárólag emelkedő irányzatot mutat a mező- gazdaságban előfordult balesetek statisztikája. Ha figyelmen kívül hagyjuk a mező- gazdasági nagyüzemek zömét — a tsz-eket —, 1964-ben is 1133 balesetről érkezett bejelentés a MEDOSZ-hoz. Százzal több, mint az előző évben. Csaknem huszonegyezer volt a kiesett munkanapok száma. Kilenc volt a halálos üzemi baleset, kettővel több, mint 1963-ban. Országos szempontból megyénk a tizenhatodik, tehát éppenséggel nem a legjobb helyen áll. Baleset a mezőgazdaság majd minden területén adódhat, leggyakrabban mégis a szállításoknál fordul elő. Itt ugyanis többszörös a veszély forrása; éppúgy előfordulhat a rakodásnál, mint a rakomány elhelyezésével, rögzítésével, a rakodók utazásával, s nem kevésbé a jármű vezetésével kapcsolatban. Ebből is következik, hogy most, az aratás idején fokozott a baleseti veszély. A legnehezebb munka egyúttal a legsokoldalúbb — tehát a legveszélyesebb is. Ugyanezt mondhatjuk a csép- lésről, amely — főként a gépszíj és a dob működésénél — szinte a „klasszikus” mező- gazdasági balesetek forrása. Bár a vesxélytől a balesetig rövid az út, megtétele a gondosság és a fegyelem betartásával a legtöbb esetben elkerülhető. Az óvórendszabályok alkalmazása kétségkívül minimális követelmény. Sok helyütt még ezeket sem tartják be. Nemegyszer előfraftg, ” áo gépekre — szándékosan vagy gondátlá- nul? — elfelejtik feltenni a védőlemezt, illetve -rácsot. — Olyanról is tudunk, amikor a balesetek elleni intézkedés a puszta dekorációban merül ki; megelégszenek a plakátok és feliratok kiszögelésével. Az effajta „védőszentek” — noha van bizonyos lélektani szerepük — önmagukban vajmi kevéssé védik meg a dolgozókat. Máshol, a majorokban gyerekek játszanak a darálókkal, morzsolókkal, a szelektort meghajtó motorokkal. Ilyen esetekben is a felnőttek gondatlanságát tesszük szóvá. A mind rohamosabban terjedő vegyi anyagok is fokozzák a veszélyt... És a „legfőbb érték” érdekében főként ott kell hangsúlyoznuk a felelősséget, amikor a vigyázatlanság az ittassággal párosul. Sajnos, az ismertetett szomorú statisztikát döntően befolyásolja az alkohol. Az eddiginél hatékonyabb, a megelőzést jobban szolgáló intézkedések szükségesek. Ezt, a saját működési területén, a MEDOSZ megyei bizottsága év elején felismerte, s megszervezte a munkásvédelmi Barlókemlékhangversenyek az UNESCO védnökségévé A magyar UNESCO-bizottság felhívására szerte a világon hangversenyekkel emlékeznek meg Bartók Béla halálának közelgő 20. évfordulójáról. A megemlékezés-sorozat kiemelkedő eseménye lesz az az őszi Bar- tók-hangverseny, amelyet a magyar és a francia UNESCO-bizottság — az UNESCO védnöksége alatt — Párizsban rendez. A koncerten a francia rádió és a televízió zenekarát Ferencsik János vezényli. (MTXj őrök széles hálózatát. Az állami gazdaságok, az erdészetek és a gépállomások valamennyi brigádjánál munkásvédelmi őr ügyel az óvórendszabályok betartására. Csaknem kétsxáx fő — minden olyan vezető, szakember, aki embereket irányít — tette le a munkásvédelmi vizsgát. A közös fürdőket, étkezdéket, méregraktárakat fokozott egészségügyi ellenőrzésnek vetették alá. A követelmények betartására serkent a közelmúltban hozott országos rendelkezés, amely a bejelentés elmulasztását szabálysértésnek minősíti... S hogy e kezdeményezések nem öncélúak, bizonyítja az idei év első öt hónapjának statisztikája, amely kedvezőbb a korábbi időszakénál. Május végéig 369 baleset fordult elő, s ebből kettő végződött halállal. Különösen nagy a javulás az állami gazdaságokban, ahol a munkából kiesett napok száma több mint ezerrel csökkent a tavalyi hasonló időszakéhoz képest. Nem szorul bizonyításra, hogy a balesetek megelőzése a közös gazdaságokban éppen olyan fontos és hasonlóképpen szervezett felkészülést igényel, mint más mezőgazdasági üzemekben. Éppen ezért jól teszik a — főként gépekkel dolgozó — brigádok, ha tagjaik közül munkásvédelmi őrt választanak. Nem árt, ha a járási és megyei illetékesek az eddiginél jobban és gyakrabban ellenőrzik a rendszabályok betartását, és számon kérik a munkásvédelmi tudnivalókat is. Mexőgaxdasági gépgyártásunk célszerűen törekszik arra, hogy a gépekkel minden hozzáértő ember biztonságosan dolgozhassék. A vétkes felelőtlenségre tehát nem fogadhatunk el semmiféle mentséget, magyarázatot. Még azzal sem érhetjük be. hogy utólag a mulasztókat felelősségre vonják, megbüntetik, önmagunk és embertársaink egészségét, testi épségét csak úgy óvhatjuk igazán, ha minden bajt megelőzünk. Ez nemcsak „reszortfeladat” — gondja és felelőssége minden szövetkezeti gazdának. H. D. Elkészült a megyei NEB második félévi munkaterve SOKRÉTŰ, megyénk életének szinte teljes egészét átfogó vizsgálati munkatervet készített a Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság az év második felére. Két részre oszlik a munkaterv. Az első részben azok a vizsgálatok szerepelnek, amelyeknek lebonyolításában országos munkaterv alapján a megyei NEB is részt vesz. Kiemelkedik ezek közül a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a múlt év februárjában az építőiparra vonatkozó határozata, valamint az ugyancsak erről az iparágról, az itt folyó munka megjavításáról, a meglevő problémák, nehézségek felszámolása, megszüntetése érdekében kiadott 3094,1964. M. T. sz. határozat végrehajtásának ellenőrzése. A FELADAT annak megállapítása, hogy a két határozat végrehajtása iránt, azok megjelenése óta milyen intézkedések történtek, van-e előrehaladás. A népi ellenőrök már munkálkodnak ezen, és a tervek szerint július végére elkéSegít a gépszerelő Hasonlóan a város többi közös gazdaságához, a kecskeméti Petőfi Termelőszövetkezetben is a múlt héten fogtak a kalászosok rendre vágásához. Bár' a jégverés a lábon álló gabonát erősen sújtotta, a kézi aratópárok munkába állításával azóta már a rozsot is aratják. Imitt-amott óhatatlanul zökkenők akadnak. A kévekötő-aratógépet vontató UTOS pillanatnyilag éppen állni kénytelen: a munkagép kévekötő-szerkezetével történt valami baj. Szerencsére kéznél a segítség: Varga László, a Kecskeméti Gépállomás szerelője, aki a teljes műszaki kiszolgálásra kötött szerződés értelmében ügyel a szövetkezeti gazdaság gépeinek épségére, pár perc alatt most is rendet teremt. szülnek az alapos vizsgálattal. Nem kevésbé fontos az a másik, ugyancsak országos munkaterv alapján lebonyolításra kerülő és szeptemberben lefolytatandó ellenőrzés sem, amely a belkereskedelemben elíe.v, készletek felszámolását, illet'..-: a dolgozók kulturális nevelését, művelődését és a propaganda- igényeket szolgáló összegek felhasználásának célszerűségét elemzi majd. JÚLIUSBAN és augusztusban a szállítási eszközök karbantartását, a javítások tervszerű, időben történő elvégzését, — augusztusban és szeptemberben pedig a létszámtakarékosság anyagi ösztönzési rendszerének, valamint a norma-felülvizsgálatra vonatkozó kormányhatározatnak a végrehajtását vizsgáló, az egész országra kiterjedő munkából veszi ki részét a megyei NEB. Több igen fontos kérdést vizsgál meg a Népi Ellenőrzési Bizottság az év második félében megyei munkaterv alapján is. Ezek között különös fontossággal bír a műszaki fejlesztés hatékonyságának, valamint a zöldség- és gyümölcsfelvásárlás lebonyolításának ellenőrzése. Az utóbbinak a keretében főleg azt tartják szem előtt a népi ellenőrök, hogy a mezőgazdasági vállalatok és a felvásárló szervek eleget tesznek-e szerződésben vállalt kötelezettségeiknek, helyesen történik-e az áruk minősítése, s hogy az árak alakulása hogyan segíti elő a termelői és a fogyasztói érdekek összhangját. A MUNKATERVBEN több utó- és tájékozódó jellegű vizsgálat is szerepel. Az előzőhöz tartozik például a kereskedelmi hálózatfejlesztés tervszerűsége az állami és a szövetkezeti szektorokban. Ezenkívül az újítások gazdasági hatékonysága, az újításra vonatkozó rendelkezések betartása az élelmiszer- ipar és az ipar más ágaiban című utóvizsgálat is része a féléves munkatervnek. A tájékozódó jellegű vizsgálatok közül különösen fontos a nyári, őszi mezőgazdasági munkákra való felkészülés vizsgálata. G. S. Nem csodáról van iff szó magának, mert motorral kellett kijárnia a tíz kilométerre fekvő községből. EDDIG nem beszélt, nem avatkozott semmibe. Most már azonban akcióba lépett. Másnap hajnalban még korábban ébredt, de nem egyenest a tanyára indult, hanem az elnök- helyettes lakására. Bezörgetett az ablakon. Nagy sokára húzódott félre a függöny. — Hát téged mi az ördög lelt? — hallatszott tompán, az üvegkarika mögül az ingerült kérdés. — Valami baj van? — Miért volna baj? ... Megyek a határba, kezdjük a vetést. Egy kis kerülővel járt, de érted is eljöttem. Gyere, ki viszlek! Bent döbbent csend támadt. A virágos függöny visszahullt, de kis idő múlva újra • kidugta mellőle fejét az elnökhelyettes. Fojtottan kérdezte. — Megbolondultál? Még három óra sincs. Kit találsz odakint? Te akarsz traktorra ülni? — Miska, ne húzzuk az időt. Elfelejtetted, mit kiabáltak be a közgyűlésen? Akkor követelhetünk fegyelmet, ha a vezetőségnél sem éri szó a ház elejét. Akkorát csapódott erre a firhang az ablak mögött, mintha le akarta volna szakítani valaki. Kis dünnyögések sejtették, hogy a helyettes elnök bizonyára a feleségét tájékoztatja a hajnali „támadásról”. Nemsokára halvány fényt kapott az üveges szobaajtó; a konyhában felgyulladt a villany. Majd morcosán, felöltözve megjelent a helyettes elnök. Szót se szólt, csak felült hátul a motorra. EZUTÁN két háznál álltak még meg. Egyiknél az agronó- mus, másiknál a helyettes ment be az udvarra, mert kívülről hiába kocogtattak az ablakon. Sőt belül is nekik kellett válluknál rázogatva e világra serkenteni a két traktoristát. — Elvtárs? Maga nem akar vetni? Már ketten várjuk odakint ... AZNAP csak két traktorosnál éltek ezzel a furfanggal. Következő nap azonban nem volt ilyesmire szükség. Hogy, hogy nem, — mind a hat traktoros figyelmeztetés, hívás nélkül kint volt fél négyre a határban. De a vezetőség is teljes létszámmal. Csak egy- kettő lesett egy kicsit nehez- telően a fiatal, szőke mezőgazdászra. Egyikük pont az volt, aki „megagitálta”., hogy a mezőgazdasági gépgyárból, ahol mérnökösködött, jöjjön k: ebbe a téeszbe. „Aranyéleted lesz nálunk, meglásd. Ür lehetsz, s keresel annyit, mint egy kisebbfajta miniszter... Csak azt csináld, amit én. Irányíts kényelmesen, felesleges izgalmat ne okozz magadnak.” Majd elfelejtettük: a kocsi • sok is meg a vetésre beosztot tak is pontosan kint voltak ugyanezen a reggelen. Tóth István ukázba adja este, ő meg másnap délre kisétál. A SZŐKE, nyúlánk mezőgazdász moccanatlan szemmel figyelt minden kis epizódra, ö még új volt itt, apró jelekből is messzebb tudott következtetni, mint az itteniek, akiknél a megszokás miatt egy s más könnyen kiesett a figyelemből. „Majd meglátjuk...” — hallhatták volna tőle a közelállók, ha a gondolat hallható lett volna. Pár napig „megfigyelésben” volt. Tapasztalta, hogy a traktoristákon például nem sokat fogott az elnöki kérés. Nem zavarta őket, ha esőtlen napokon — amikor már a föld is alkalmassá vált a vetésre — akkor ébredtek a kényelmes ágyban, ha a nap égetően sütötte a hasukat... De körülbelül így volt ez némelyik vezetővel is. Szutyó nap sugaránál szeretett kiballagni a határba. így hát mégiscsak volt valami abban a névtelen „felszólalásban”, hogy — „ ... szeretnénk látni, hogy a vezetőség is úgy tesz, amint tőlünk elkívánja.” Néhány nap elég volt tapasztalatszerzésre. Az új agro- nómus tudniillik ezeken a száraz reggeleken három—fél négy órakor már a majorban várta az embereket. Ehhez viszont fél háromkor ébresztőt csinált TAVASSZAL került a szövetkezethez. Mikor az eső szüntelen verte a határt, lágy volt a föld, a vetés meg már tegnapelőtt is késett volna. Éppen közgyűlésen találkozott egyszerre a tagság zömével. Az elnök beszámolója minden fordulatánál aggódva dobta be a refrént. — Azon legyünk hát, tagtársak, hogy ha picit is szikkadt a talaj, mindenki fel a gátra! Külön kérem a traktoristákat, versenyezzenek ebben az időszakban a kelő nappal... A szövetkezeti gazdák hallgatása is jelezte, nagyon is átérzik a helyzet súlyosságát. De csak egy „hozzászólás” érintette a munkafegyelmet. Az is úgy, hogy valahonnan a sűrűből bekiabálta valaki. — Felkelünk mi, de szeretnénk látni, hogy a vezetőség is úgy tesz, amint tőlünk elkívánja ... Az ezt követő morgás ismét arról tanúskodott, hogy sokan egyetértenek a „felszólalással”. A mérges hangulatúak köréből szállt a fiatal agronómus felé is a rosszindulatú célzás. — Látjátok, ott a dotációs új ember. Megint több egy parancsnokkal. Kapja a fizetést, az államtól az „ösztök- díjat”. Annyi pénzért könnyen dirigál majd ő is: Ekkor kelI jünk, akkor feküdjünk... Ezt
