Petőfi Népe, 1965. július (20. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-14 / 164. szám
1965. július 14, szerda 5. oldal Vidám történetek Indokolás SZÁZ ÁGRA ontja melegét a nap. A rekkenő melegben a parti füzest övező gáton egy ember tapossa a kerékpár pedálját. Izzadság gyöngyözik a nekivörösödött ábrázatán. Már oda is ért a révházhoz, masináját a kerítésnek támasztja. Kis Kálmán ez, a Gyöngyhalász Termelőszövetkezet oszlopos tagja. A kánikula ellenére ünneplő feszül délceg körvonalain. Talán lagziba készül, vagy bálba. Ki tudná azt... De egy bizonyos, hogy a túlpartra igyekszik. Már nyitná is a kaput, de az nem mozdul. Zárva. Feszegeti. Hiába. Aztán ököllel kezdi verni a kilincset, rugdossa a kaput, kiabál. Semmi. Fölágaskodik a kerítésnél, hátha lát valakit, de csak néhány kapirgáló aprójó- szóg rebben tova a kemencévé hevült udvaron. Kis Kálmán sűrűn megismétli műsorát — ököllel a kilincsre, csizmaorral a kapuba, ordítás, ágaskodás —, de csak akkora eredménnyel, mintha, mondjuk, a szputnyikkal próbálna fogócskát játszani, és ő lenne a kergető. így telik el félóra, majd egy óra. Kálmánt már nem csak a meleg pirosítja. Biztos benne, hogy a révész otthon van, mert odaérkezése előtt két perccel találkozott Marci komájával, akit épp akkor fuvarozott át ladikon az öreg. Eszi hát a méreg, és böködi a napsugár... EGYSZER aztán —, mikor már, elunván a bejárat abrik- tolását, távozni készül — csi- kordul ám a zár. De lassan, komótosan. S a feltáruló kapuban teljes életnagyságban megjelenik Sándor bácsi, az öreg révész. Zsíros szája szélét törli irgalmatlan nagy keze fejével. — Mi járatban vagy, Kálmán? — kérdi, az angyalok ártatlanságával. —- De a betyár áldóját, Sándor bácsi — szabadul el most már Kálmánban az egy órán át tépázott önérzet —, mióta nyüstölöm itt a kaput, a kezemet már feltörte a kilincs, majd megvesz az isten melege ... — TUDOM, gyerekem, hallottam a zenebonát, amit csaptál. — De hát, a ponciusát, ha hallotta, akkor meg mért nem szólt egy veszekedett áment se?! — Ejnye, fiam... Hát — halat ettem! Jóba Tibor Egyenes úton.. Kicsi község Drágszél, 569 lakosú. De híres messze földön, mert olyan népi együttese van, amelynek kedvéért már sok idegen megfordult ebben a kisded községben. Igaz, hogy ez a het- ventagú művészcsoport is sokfelé elvitte már községe jó hírét. Az együttes művészeti vezetője Beros Ferenc. Egyben ő a községi tanács elnöke is. Azonkívül még számtalan, valóságos tetteket követelő funkció viselője járásban-megyében. Jókor kerestem éppen, mert az elnök ma jött be először hivatalába, tegnap érkezett meg a Szovj etunióból. — Jutalomképpen egy hétre elküldött a járási tanács Moszkvába. Hálás vagyok érte... örömmel újságolja, az elnök, hogy nemrégiben a Kossuth Klubban járt Pesten. Hívták. Közölték vele, hogy a Gondolat Kiadó nemsokára megjelentet egy antológiaszerű munkát, amelyben laikus monográfiaírók munkái szerepelnek. Tőle is kértek kéziratot. így ajánlotta fel közlésre a „Drágszél történeti igazsága” című 24 oldalas tanulmányát. Egyik monografikus munkája pedig a járásnál díjat nyert. Szaporodnak az írásai. — A parasztság szeretete vitt rá, — mondja. — Cselédgyerek voltam, a homokmégyi papnál szolgáltam. Szenvedéllyel olvastam én már kicsi cseléd koromban. Gyertyavilágnál, lopva az istállóban. Vagy viharlámpánál, mikor mi volt. De a pap anyja, aki a gazdasszony szerepét játszotta, szigorúan megparancsolta, hogy ne olvassak az istállóban, mert a gyertyafénytől ideges lesz a tehén és nem ad tejet... — De én csak olvastam. Öt elemi volt mögöttem, de többre vágytam. Válogatás nélkül faltam mindent, csak betű legyen... A háború után úgy került haza, hogy minden ízületét megtámadta a kínzó betegség. Sokszor kezét-lábát úgy érezte, mintha darabokra lett volna törve. Volt esztendő, hogy többször is töltött hosszabb időt kórházi kezelésen. De torkon raKönyv a kórházban A megyei kórház orvosai, adminisztratív és egészségügyi dolgozói, valamint betegei körében nagyon népszerű Fazekas Beatrix, aki munkája mellett nagy szeretettel és lelkesedéssel végzi a könyvbizományosi teendőket. Rengeteg szépirodalmi és ismeretterjesztő könyvet vesznek tőle. Ebben az évben áprilistól júniusig 10 ezer forint értékű könyvet adott el. Munkájában gyakran kisegíti édesanyja. Képünkön: Fazekas néni éppen helyettesíti kislányát, mivel Beatrix egyetemi felvételre készül és jelenleg szabadságon van. gadja a sorsot és sorozatos fájdalmai mellett is tovább olvas és tanul vasszorgalommal. 1950-ben még hivatalsegéd a tanácsházán. 1956-ban teszi le a 8 általánost, majd 1961-ben az érettségit. De már művészeti vezetője és mindenes mozgatója a drágszéli művészeti együttesnek, amelynek neve egyet jelent az ő nevével. Kell egy klarinétos az együttesben? Beros Ferenc vásárol egy klarinétot és megtanul rajta játszani. De nem akárhogyan. Tárogatós kell? Felutazik Pestre és tárogatóval együtt tér haza. Nagyon hiányzik a szaxofonos a helyi mulatságokon. A tanácselnök saját pénzén vásárol egy szaxofont és ha áll a bál, ő fújja a csillogó zeneszerszámot. Közben — pár héttel ezelőtt — letette az utolsó vizsgát is a hároméves esti egyetemen. — Nem sok ez a tanulás? — kérdezem. — Most még két évig az egyetem szakosító tanfolyamára szeretnék járni. Aztán? Nagyon sok még a tennivaló... — Ahogy a nyolc általánoson túl voltam, nagyon megszerettem Móriczot, Adytól eleinte idegenkedtem. De aztán őt is megszerettem. Nagyon kedvelem a mai magyar írókat. A nyugati irodalomhoz mostanában szeretnék hozzáfogni... Gorkijt nagyon szeretem és Kazakevicset... Az egykori cselédfiú, aki lopva olvasott a plébános istállójában, ma olvasott, művelt ember, szülőfalujának köztiszteletben álló vezetője. B. J. A hegyek a tengerbe néznek Perui levél Ajándék - messziről Kicsi n világ. A távolságokat a ' technika könnyűszerrel legyö~ zi. De van, ami könnyebben legyőzi: a szív, a szeretet. Kedves történetnek kelt híre a napokban Kecskeméten. Ez is a ;fentebb mondottakat bizonyítja. Bán Ervin, a neves kecskémé~ ti műfordító magyarra ültette át Eduardas Miezelaitis litván költő egyik szép versét. A for~ dítás megjelent a Heves megyei Népújság-ban. Elolvasták, beszéltek róla, aztán meg is feled- keztek az egészről. Azazhogy... Pár héttel ké~ sőbb kis csomagot hozott a posta Bán Ervin címére. Megdobbant a szíve a műfordítónak, ahogy a feladóra pillantott: a litván költő neve volt odaírva. Felbontotta a csomagot, amely Eduardas Miezelaitis Kardiog- ramma című verseskőnyvét fog~ lalta magában, orosz nyelven. Ebből a kötetből vette a lefordított verset Bán Ervin. A könyv első lapján meleg, baráti hangú dedikáció ... Hogy a Heves megyei Népújság, amely a költő versét közölte, hogyan jutott el a litván poétához, még kiderítetlen. Talán fény derül rá egyszer. Annyi azonban bizonyos, hogy a szív hullámhosszán közlekedőknek a nagy távolság is köny~ nyen áthidalható .., Bal2700 új pedagógus Pedagógusképző intézményeinkben az idén több mint 2700 fiatal végzett. Közülük 1700-an tanári, 749-en tanítói, 274-en pedig óvónői oklevelet szereztek. A fiatal diplomások túlnyomó többségét már elhelyezték az elosztó bizottságok. Nagy gondot fordítottak arra, hogy tovább javítsák a vidéki kis iskolák pedagógus-ellátottságát. Bár az idén csaknem 300-zaí többen végeztek, mint tavaly, matematika, fizika és orosz szakos tanárokból még mindig nem tudják az igényeket teljesen kielégíteni. csiban maradva fogyasztanak. Itt az utcák tele vannak cipő- tisztítókkal. A befutottaknak olyan standjuk van, mint volt a Nemzeti előtt, de a legtöbb kisfiú egy ládikával szaladgál és lecsapnak a poros cipőkre és egy-két sol-ért ragyogóra tisztítják. A szállodánk körül 10— 12 is strázsál és közülük az egyik, egy fekete hajú, tíz év körüli fiúcska, az együttes tagjai nyomába szegődött. Többször elküldtük, de ő állhatatosan mondta a magáét. Végül kisült, hogy magyar pénzt kér, Volt nálam egy 2 forintos, odaadtam neki, mire nekiesett a cipőmnek, s fényesre tisztította. Pepe nagy klientúrát szerzett körünkben. Egyik este egyedül sétálgattam a színház irányába, b mellém szegődve kevert angolsággal mondta a magáét. Végül bejött a színpadhoz, sokan körülvették, cipőt, csizmát tisztított és végignézte az előadást. Azóta mindig az együttessel tart. Többek kezdeményezésére gyűjtésből ruhát, inget, cipőt vettünk neki, s a lányok szépen megmosdatták. Leírhaíatla- nul boldog és egyben szomorú is volt, hiszen irigyelt emberke lett a többi között, és boldogtalanságát csak fokozta, hogy nem tarthat tovább az együttessel, mert elmondta, hogy önmagát tartja el és ilyen kedvesek még soha és sehol nem voltak hozzá az emberek. PERSZE, később megduplázódott az együttes körül hemzse- , gő cipőtisztító gyerekek száma és szakadt ingüket, nadrágjukat mutogatva bizonygatták, hogy az sokkal rosszabb, mint PeDéé. colnak. A mostani tüntetés Amerika-ellenes megnyilvánulás. Erős rendőri készültség kíséretében és kivonultak a locsolóautók is. A locsolóautókon géppuskaszerűen vízágyúk vannak beépítve és ezzel próbálják megbontani a tüntetők sorait. Másnap csomagolás és indulás az ezer kilométer távolságban levő Piurába. Négymotoros Constellation géppel utazunk, amelyen valamikor csapatokat szállítottak Európába. Több mint háromórás út, végig a tengerparton, illetve a Kordillerák vonalán. Piurától néhány száz kilométerre van az egyenlítő. Ennek megfelelően 40 fokos hőség fogadott. Az előadáson telt ház, a legolcsóbb hely 8 dollár volt. A szállodában mindenütt bogarak. Ujjnyi nagyságú tücskök garmadávái. Fél éjszaka papuccsal vadásztuk őket. A városban mindenütt nyomor és piszok. Piurából Trujillóba érkeztünk. Tengerparti város nagy nyomorral és számunkra rossz szállással. Minden ragad a piszoktól. Szekrény nincs, a mosdóból kifordul az ember. A tengerparton étkeztünk, s a kéregető gyerekek még oda is utánunk jöttek, különösen azért, mert az ennivaló egy részét odaadtuk nekik. KINT ELŐ magyarok társaságában megnéztem Lima érdekességeit, majd az esti előadás után egy autósvendéglőbe invitáltak. Ebben a vendéglőben az autóhoz hozzák a kívánt ételt és italt. Az ajtóra kívül tálcát akasztanak és az utasok a komeghosszabbítják a szereplésünket, bár mi tudjuk, hogy még csaknem három hetünk van Peruban hátra. Ez az üzlet és a propaganda. Az újságban oldalas hirdetésekben ez olvasható: „Utazzon a perui légitársaság gépein, mert azok szállították a világhíres magyar balettet.” LIMA szegényebbnek tűnik, mint Mexikó, ugyanakkor gazdagabb is. Ahogy erre fogalmazzák, középosztály alig van, csak gazdag, gazdagabb vagy igen gazdag, illetve szupernyomor. Ma elvittek ezt megmutatni, ami mondhatom, döbbenetes, hiszen nálunk a disznókat nem hajtanák ilyen ólba. És azt, hogy egy ilyen állatnak is kényelmetlen, szűk helyen, nyolc- tíz-tizenkét ember éljen, ez szá- ; munkra már felfoghatatlan. De azt mondják, hogy ezek még irigyelt emberek, mert itt legalább 150 ilyen nagy létszámú családnak van égy udvari víz- • csapja — ennél sokkal rosszabb ! körülmények között is élnek. Háromszázezer ember sorsa ez 1 Limában. A nyomort és a piszkot nem lehet leírni. Ez az érem egyik oldala, a másik az ésszerűség határait meghaladó luxus. AZ UTCÁRÓL nagy zaj ha- i latszik be a szállodába. Egyike- a megszokott tüntetéseknek,- mert hol a pedagógusok fizeté- r sének emeléséért, hol egyéb 1 gazdasági célkitűzésekért harElőző napi számunkban közöltük Lantos Rezsőnek, a Magyar Állami Népi Együttes karnagyának úti levelét Mexikóból. Ez alkalommal az együttes perui vendégszereplésének élményeiről számol be olvasóinknak. HAJNALBAN indultunk el repülőgéppel Peru fővárosába Limába. Egy leszállással Guaya- quilbe reggel 9-kor érkeztünk meg. Felejthetetlen és csodálato: napkeltét láttam tízezer mélei magasból. Végigrepülve a Kordillerák égbenyúló hegycsúcsa felett, hosszan gyönyörködten Csimborasszó 6270 méter maga: csúcsában, majd a Csendesóceán felől Limában landoltunk Itt már óriási hírverés előzte meg az együttest. Megdöbbenésünkre, hiszen tudtuk, hog; több előadásra érkeztünk, csal három előadást hirdettek, ami bérleti rendszerben horribili: árakért lehetett megtekinteni Egy ötszemélyes páholy háron előadásra 150 dollár, vagy bár melyik földszinti ülés az elsi sorokat kivéve három estére 2' dollár. Magam láttam hossz» sorban állni a jegyért, és a ve rekedést is, hogy hozzájuthas sanak. A színház a kecskeméti hez hasonló, csak annál na gyobb, 1700 személyes. A pre mier zsúfolt nézőtér előtt é meleg sikerrel zajlott le. Na gyón jó hírünk van és most je lentik be a sajtónak, hogy nag; áldozatok árán néhány nappa
