Petőfi Népe, 1965. július (20. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-02 / 154. szám
1965. július 2, péntek 3. oldal Dégi néni ötszáz forintja A borászat „új szakaszában44 a hangsúly Fehér hajú, hajlott hátú nénike özvegy Dégi Gyu- láné. Zalaegerszegen lakik katonatiszt fiával. Időnként azonban haza látogat Kecskemétre itt élő gyermekeihez is. Várko- nyinéhoz, aki varrónő a Vörösmarty utcában és Dégi Gyulához, aki fa- keretkészítő a Zománcipari Műveknél. Dégi néni évekkel ezelőtt belépett egy hold szőlőjével a tsz-be, de hetvenhét esztendő nagy idő, ő már dolgozni nem tud benne. így hát tsz- nyugdíjából éldegél, no meg gyermekei veszik körül őt szeretettel, s nem engedik, hogy hiányt szenvedjen valamiben. Az első időkben még nevére jött az adó a szőlő után, hiába mondta, hogy már a tsz rendezi a tartozást. Mit tehetett mást, kifizette. Most, hogy itt jár újra Kecskeméten, a városi tanács pénzügyi osztálya arról értesítette, hogy adótételén 512 forint túlfizetés áll fenn, felveheti, ha akarja. Dégi néni nem sokáig gondolkozott, s azt üzente a tanácsnak, utalják át az összeget a 10 200-as csekkszámlára az árvíz- károsultak megsegítésére. a minőségén van Néhány nappal ezelőtt éppen városunkban zajlott le az a sajtótájékoztató, amelynek keretében a boripar szüreti felkészülését, a szerződéses rendszer módosítását ismertették a Magyar Állami Pincegazdaság vezető szakemberei, Benei Sándortól, a pincegazdaság alföldi | üzemének igazgatójától most a változott helyzet adta új termelési szempontok, követelmények felől kértünk tájékoztatást. — Szőlőtermelésünk számára különösen a második ötéves tervidőszak eddig soha nem taA Magyar Állami Pincégazdaság alföldi üzeme igazgatójának nyilatkozata pasztáit eredményeket hozott, mondotta. — A fejlődés természetes következménye a minőségi termelésre való fokozottabb törekvés. Az eddigi „ösztönös” telepítések, az elöregedett szőlők hozama már nem elégíti ki a jelenlegi belföldi — főként pedig az export — igényeket. Borászatunk most a válogatás szakaszához érkezett el. Amikor azonban a minőségi követelményeket hangsúlyozzuk, elhamarkodott dolog volna csupán a tokaji vagy badacsonyi borokra gondolni. Az alföldi borvidéknek speciális adottságai vannak, s fajtái — mint például az Ezerjó, Rizling, Hárslevelű, vagy akár a szórványosan termelt Szürkebarát is — kiváló minőségű borokat adnak. Nem feledkezhetünk meg a tömegtermő fajták jó tulajdonságairól sem. Ezek idejében szedve és megfelelően kezelve igen jó asztali borokként szerepelnek. Bizakodással beszélt az igazgató az idei terméskilátásokról. A csapadékos időjárás azonban a termelőkre fokozott gondosságot ró. A legésszerűbb, szakmai szempontból is a legkedveÚj társashoz épül Egy háromemeletes, tizenhat lakásos társaeház alapozását fejezték be a közelmúlt napokban Kiskunfélegyházán a Bajcsy- Zsilinszky utcában az Építőipari Szövetkezet tagjai. Ebbe a házba már az idén beköltözhetnek tulajdonosai, az építők pedig még egy hasonló ház alapjait rakják le a mostani szomszédjában. A tavaly elkészült első tizenkét lakásos épület után így lassan már utcasort alkotnak Kiskunfélegyházán a társasházak. 1 zőbb, gyors és kevés költséggel elvégezhető védekezési módok egyike a porozás, amelyet a virágzás időszakában még esős időben is következetesen hajtsanak végre. — A termelők tulajdonában levő tárolótérre, hordókészletre, még éveken keresztül nagy szükség lesz — folytatta nyilatkozatát Benei elvtárs. — Mindent el kell követni, hogy az edény- zet a szedés kezdetére kijavításra, kitisztításra kerüljön, megfelelően kezelt állapotban legyen. Üzemünk az utóbbi években számottevően fejlődött, bővült ugyan, 17 fő átvevőhelyünk közül azonban feldolgozó telep mindössze tízben működik. így az átvétel ió részének a lebonyolítására kétszer fejtett bor formájában kerül sor. Valamennyi termelőegység feladata a jövőre nézve: az új telepítéseket a megyei pártbizottság és a megyei tanács vb mezőgazdasági szervei által megállapított fajtákkal végrehajtani, emellett pedig a már meglevő, sokféle fajtát képviselő öreg szőlőkből, szelektált szüreteléssel „kiszedni” a minőségi termést biztosító fajtákat. Ez — elsősorban az átvételi ár szempontjából — nem csupán a termelőkre nézve előnyös, de így végső soron további elismerést, tekintélyt biztosíthatunk a. ma már hazai exportunk túlnyomó részét kitevő, világszerte megbecsült alföldi boroknak — fejezte be nyilatkozatát Benei Sándor. J. T. ÜSS Téma: Emelik a cigánymeggy árát Jurijtól levél érkezett Szinte nem múlik el nap, hogy üresein maradna az Ybl Miklós utca 6. számú ház kis kapujára erősített levelesláda. Egy-egy ünnep előtt — nem is szólva az Erzsóbet-naipról — meg valósággal kicsinek bizonyul. Hiszen előfordul, hogy negyven-ötven levél, illetve üd- xözlő és képeslap érkezik özvegy Kerekes Ferencné címére. Megannyi a 72 esztendős, immár nyolcadik esztendeje nyugalmazott pedagógus iránti tisztelet, szeretet megnyilvánulása. És Erzsiké néni, a hajdani kecskeméti tanítóképző magyar, történelem, földrajz, és testnevelés szakos tanára igyekszik valamennyire válaszolni. A szereteted amellyel negyven éven keresztül a tudást, az emberséget plántálta, most a levelei tolmácsolják az országszerte élő, tanító hajdani növendékeinek, akik közül nem egy már maga is nagymama. S ez a sok, volt tanítvánnyal ápolt baráti kapcsolat melegséggel telíti megérdemelt pihenése napjait. A napokban, amikor meglátogattuk, ugyancsak levelet írt. Ennek terjedelme azonban elütött az oly gyakran írott többitől. De hogyisne, hiszen húsz esztendőt igyekezett belesűríteni — viszonzásul egy rövidke, de annál nagyobb meglepetést, örömet okozó, Moszkvából érkezett levélkéért. — Ért oroszul? Tessék, magyar fordításban is megvan... — nyújtja a levelet, amelyben ez áE: I/’öszöntöm önt, tisztelt Keit*^- rekes Erzsébet, kedves nővérével és — a most már nem kicsi, mint 20 évvel ezelőtt — kislányával,- Erzsikével együtt. A győzelmesen befejezett háború 20. évfordulója alkalmából szeretettel üdvözli önt és családját, a Kecskeméten töltött napokra szívesen emlékező Bicskov Jurij (Gyuri). Május 9-ét és 1945. nyarát városukban töltöttem el a kórházban, és visszaemlékszem beszélgetéseinkre az általam alig ismert, nehéz nyelven, ön akkor az iskolában tanított. Adnak-e olykor hírt magukról, mit írnak az ön neveltjei: Junosa Pista, Pintér Irén, Lánczos Zsuzsa Szolnokról és Torják Borika? Örömmel olvasnám a válaszát. Családommal együtt kérem, látogasson el hozzánk, Moszkvába. Nagyon köszönöm a figyelmességét, melyet irántam tanúsított, amikor katonai szolgálatom idején Önöknél lehettem. A viszontlátásra! Címem: Moszkva, G391. Ocsa- kovo, Lenin u. 4/3 sz. 32-es lakás. Bicskov Jurij” Alighogy végigfutom a sorokat, Erzsiké néni magyarázza: — Végtelenül kedves meglepetés volt számomra ez a levél, mely a korábbi, Klapka utcai címemre érkezett. Mintha most is magam előtt látnám a világosszőke hajú, intelligens, kedves orosz fiút. Gyurinak hívtuk. A mostani Üj kollégiumban kórház volt annak idején. Ott ápolták. S amikor már lábadozott, a mi pincénkben létesített raktár felügyeletével bízták meg. Így lett bejáratos hozzánk... Igazán csodálatos, hogy még ma is olyan pontosan emlékszik egykori növendékeim neveire. Érdekes, nem tudtak egymás nyelvén a fiatalok, mégis milyen jól megértették egymást. Gyuri sok algebrapéldát segített a kislányoknak megoldani... Közben egy borítékból fényképeket vesz elő. Néhány közülük a régi otthont, a Klapka utcai házat ábrázolja kívülről, belülről. Egy másik Erzsiké nénit kislányával, aki most Pesten testnevelő szakos tanár. — Összekészítettem ezeket, mert elküldöm Gyurinak. No, itt van, ez meg ő... — került most kezébe Bicskov Jurij emlékül hagyott fényképe. Valóban rokonszenves fiatal katona néz le róla az emberre. — Most húsz évvel idősebb ő is, családot alapított. De sajnos, nem tudom, mi a foglalkozása. Hiszen a tanulmányait valószínűleg csak a hazatérése után fejezhette be... A levél, a fényképek sok-sok emléket idéztek fel özvegy Kerekes Ferencnében. Mint roppant nehéz, s mégis felemelő időszakot emlegeti közvetlenül a felszabadulás utáni napokat. Hiszen Erzsiké néni egyike azon keveseknek, akik Kecskemét kiürítésekor nem hagyták el a várost. Még a rendőr — aki agyon- lövéssel fenyegette, ha nem távozik — felszólítására is csak Szarkásig húzódott el három napra. S amikor az orosz városparancsnokság a békés élet folytatására szólította fel a lakosságot, hetedmagával az elsők között volt, akik minden erejüket latba vetve, azon fáradoztak, hogy a képzőben meginduljon az oktatás. — Olyen felemelő volt, hogy a cél érdekében, felekezetre való tekintet nélkül, összefogtak a református és a katolikus oktatási intézmények nevelői. A várost, a tanyákat házalva kutattuk fel a tanítványokat, hogy legyen kiket tanítani. Néhány vidéki, közöttük pár szolnoki diáklánynak jómagam nyújtottam otthont (ezeknek segített olykor Gyuri), mert ha kezdetleges körülmények .között is, csak a tanév vége felé sikerült a növendékeink egy töredékét internátusbán elhelyezni. Intézetünk tanulóinak száma napról napra emelkedéft és folyamatosan hazatértek az eltávozott nevelők is. S az első félévi osztályozó értekezleten már kilencven növendéket bírálhattunk el... Amint hallgatom Erzsiké néni visszaemlékezését, arra gondolok: Kecskemét felszabadulásáról szóló tanulmányban feltétlenül érdemes lenne ennek az újrakezdésnek külön fejezetet szentelni. — Visszakanyarodva azonban a Moszkvából érkezett kedves levélre: eleget tetszik tenni a meghívásnak? — Ahhoz én már idős vagyok. .. Gyurit azonban, családjával együtt szívesen látnám vendégül kis otthonomban. Hosszú levelemben viszonzom a meghívást és boldog lennék, ha eljönnének.- Peroy Irén — Halló, Kecskeméti Konzervgyár? — Igen, itt Végvári István igazgató. — Mi az újság az üzem nyersanyagellátásában ? — A legnagyobb problémát a meggykészítményekhez szükséges nyersanyagbeszerzés jelenti számunkra. A lakosság igénye ugyanis az utóbbi években egyre nőtt a meggykonzervek iránt. A nyersanyagbázis azonban nem növekedett ezzel párhuzamosan. Ezért igen fontos, hogy a megtermett meggyet mindenütt leszedjék a termelők, s az a felvásárló szerveken keresztül eljusson a fogyasztóhoz, illetve a feldolgozó iparhoz. A konzerviparnak különösen fontos - alapanyaga a cigány- meggy. Az. elmúlt években azt tapasztaltuk, hogy a nagy nyári mezőgazdasági munkákkal egybe esett e meggy, érése, felvásárlási ára is kedvezőtlen volt, s emiatt a termelők . nem szedték le. Az idén a konzervipar és a SZÖVÉRT egy forinttal emelte^ a cigánymeggy kilogrammonkénti felvásárlási árát. Ily módon az elmúlt évi 2 forint 80 fillér helyett 3 forint 80 fillért fizetünk e gyümölcs kilójáért. Ez reméljük arra serkenti a termelőket, hogy a eigánymegy- gyet leszedjék, vagy gyermekekkel leszedessék. Szeretném felhívni még a figyelmet arra, hogy külön jót jár, aki osztályozza a termést Negyven fillérrel többet fizetünk kilogrammonként a 15 mi! liméter átmérőjűnél nagyobb külön válogatott cigánymegv gyért. N. O.
