Petőfi Népe, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-11 / 136. szám

1SC5. Június 11, péntek S. oldal Hősies küzdelem az árral ÚJABB TETŐZÉS VÁRHATÓ Bajánál 886 centiméter. Mohácsnál 902 centiméter a vízállás Asszony-tanácskozás a mezőgazdasági versenymozgalomról a megye déli Duna-szakaszán Immár szinte mindennapossá vált, bosszantó téma az időjá­rás. Ha egy-két órára kisüt a nap, mintha csak azért lenne, hogy aztán pár perc alatt annál komorabb felhők gyülekezzenek, s ürítsék a földre a most már nagyon megelégelt „áldásukat”. S a munkahelyeken, az utcán és vonaton aggódnak az embe­rek: Mi lesz a terméssel? Ho­gyan aratunk? Vajon a folyók mentén győzik-e erővel és „mu­nícióval” az árvédelem hősies katonái? Az áradás talán a leggyakrab­ban emlegetett, kellemetlen té­ma. Hiszen a Duna magas vízjárása idestova 100 napja ijeszt­get bennünket. Az ötödik árhullám tetőzésekor a budapesti mederszakasz mint« egy 6900 köbméter vizet szállí­tott másodpercenként. Az első áradást pedig háromezer köb­méter másodpercenkénti vízho­zammal kezdte. A több mint há­rom hónap alatt levonult hat árhullámmal — a hozzávetőleges számítások szerint — mintegy 40 milliárd köbméter víz folyt át az országon. Az áradások miatt annyi vizet engedtünk el, mintha buszon kétszer egymás után kiürítettük volna a Bala­tont. Az 1954. évi nagy zöldár te­tőzött Budapestnél a legmaga­sabb szinttel, 805 centiméteres vízállással. Ez az áradás azon­Szamosvölgvi József az MNB megyei igazgatóságának osztályvezetője —■ Kedves Szamosvölgyi elv­társi Május derekán Ön arról tájékoztatta lapunkat, hogy — az igazgatósághoz befutott je­lentések szerint — o megyei vállalatok nemigen élnek azzal a kivételes lehetőséggel, amelyet a felesleges készletek értékesí­tését célzó utasítás nyújt szá­mukra, Lassan halad az elfekvő anyagok feltárása és még inkább az értékesítése. Történt-e azóta előnyös változás? — Igen, emlékszem, akkor azt közöltem, hogy március vé­géig 14 és fél millió forint ér­tékű felesleges készletet tártak fel a megyei üzemek és ebből alig több mint egymillió forint értékűt adtak el. Most a má­jus 25-i állapotnak megfelelő adatokat jelenthetem. Ezek sze­rint a számba vett készletek értéke 27 és fél millió forintra, az értékesített anyagoké pedig 9 és fél millió forintra növeke­dett. ban feleannyi vizet sem hozott, mint az idei zöldár hat hullá­ma, mégis elöntött 35 ezer hold- nyi területet és pusztításaival 383 millió forinttal károsított meg bennünket. Ha most is egy hullámban jött volna a zöldár, úgy az 1954. évinél is nagyobb károkat okoz. De a hat részre felosztott víztömeg a kisebb te­tőzések miatt a magyar szaka­szon nem tudta átlépni a gáta­kat. A helyzet azonban így is ked­vezőtlen. A tegnap délutáni je­lentések szerint Vác tói lefelé végig Duna. árad a A budapesti vízállás 746 centi­méter volt, s Ausztriából újabb árhullámot jeleztek. Egyelőre nincs lényegesebb változás az Alsó-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság védelmi szakaszán. Baján a folyó tegnap délutáni vízmagassága 886, Mo­hácsnál pedig 902 centiméterre emelkedett. Amint az várható volt, átáztak ' a töltések, ami rendkívül nehezíti a közleke­dést. Tegnap a Duna Kalocsa és Solt közötti gátszakaszán ke­letkezett vízfakadások elzárása okozott komoly munkát. Me­gyénk Duna, Illetve a Dunai Főcsatorna menti mezőgazdasági művelésű területeiből összesen mintegy 1800 hold került víz alá. A vízügyi igazgatóságtól nyert értesülés szerint az újabb árhul­lám főleg azért okoz gondot, mert jó pár nappal elhúzza a magas vízállást, ami nagy meg­terhelést ró a töltésekre. A megyei tanács dísztermé­ben tegnap délelőtt a mezőgaz­dasági termelést segítő verseny­mozgalomról tanácskozott száz­harminc termelőszövetkezeti asz- szony, nőbizottsági vezető. A nőtanács megyei titkársága — amely e tanácskozást rendezte — munkaértekezletnek szánta ezt az összejövetelt, s az is volt a szó legszebb értelmében. A résztvevők nagy figyelem­ínnepség a kecskeméti Törekvés Tsz-ben Átadták az Állami Biztosító jutalmait Tegnap, csütörtökön a szövet­kezeti gazdaság kultúrtermében ünnepség keretében adták át a kecskeméti Törekvés Termelő- szövetkezetnek az Állami Bizto­sító által a korszerű, veszteség- mentes sertéstenyésztés megse­gítésére szervezett verseny első helyezettjének a céljutalmakat. Megjelentek az ünnepségen, többek közt, a Földművelésügyi Minisztérium, az Állattenyészté­si Kutató Intézet, az Állami Biztosító Főigazgatóságának képviselői. A termelőszövetkezetben ta­valy 760 sertést hizlaltak és ad­tak át az Állatforgalmi Válla­latnak, Ez csaknem 2 millió fo­rint bruttójövedelmet eredmé­Az ötletet a tévé adta... < Ä. ... I. . - ... ­A város 20 éves távlati terve szerint a kiskunhalasi Széche­nyi út Budapestre vezető főút­vonallá épül ki. Ennek gépjár­műforgalmát lesz hivatott szol­gálni a pár héttel ezelőtt ren­deltetésének átadatott modem benzinkútállomás, amely máris népszerűségnek örvend a gép- járművezetők körében. Hiszen hetenként mintegy százezer liter benzin talál itt gazdára. A Kiskunhalas víztorony kör­nyéki részének új arculatot adó, parkosított környékű állomás megvalósításának érdekessége, hogy a tévé adta hozzá az ötle­tet. Mint azt Vincze Ferenetől, a városi tanács vb elnökétől megtudtuk, két évvel ezelőtt a tévé egyik riportjában arról esett szó, hogy az ÁFORT nyolc ben- zdnkútállomás építéséhez ren­delkezik beruházási összeggel, de csak négy épülhet meg, mert a tanácsok nem tudnak e célra helyet biztosítani. Kiskunhalas nyomban jelentkezett — a ké­sőbbre tervezett — igényével. És íme, az eredmény: hasznos létesítménnyel gazdagodott a város. nyezett. Egy kilogramm sertés­húst az év átlagában 3,9 kilo- ragmm abraktakarmány fel- használásával állítottak elő. Az egy anyakocára jutó évi szapo­rulat 8,4 malac volt. Emellett a sertésállomány elhullási ará­nya jelentéktelennek mondható. A megyében első helyezést elért közös gazdaság elnökének, Szmolenszki Lászlónak, az ok­levelet Tarr Jenő, az Állami Biztosító Bács-Kiskun megyei igazgatója nyújtotta át, Egy­szersmind a termelőszövetke­zet vezetői és hat sertésgondo­zó összesen 10 ezer forint ju­talomban részesültek. J. T. Szózhuszonkét társadalmi ösztöndíjas Az értelmiségi szakemberkép­zés egyik jól bevált eszköze a társadalmi ösztöndíjrendszer. A megyei, járási, városi és köz­ségi tanácsok, valamint az ipa­ri és mezőgazdasági üzemek így gondoskodnak az egyetemi és főiskolai tanulmányi idő alatt fizetett ösztöndíjjal a szakember-utánpótlásról. Bács-Kiskun megyében jelen­leg 413 társadalmi ösztöndíjas tanul, pár esztendőn belül ez a szám jelentősen enyhíti majd a szakemberhiányt. Most az iskolai év végén 122 társadalmi ösztöndíjas szakem­ber kerül megyénkbe. Közülük 8 orvos, 38 mezőgazdasági mér­nök és 18 pedagógus tanácsi ösztöndíjjal, a többi pedig ipa­ri és mezőgazdasági vállalatok ösztöndíjasaként végezte tanul­mányait. t Az ösztöndíjjal végzett orvo­sok a kecskeméti, bajai és kis­kunhalasi kórházhoz kerülnek gyakorlati évre, a többi diplo­más pedig az ösztöndíjat ado­mányozó vállalatnál kezdi meg a munkát. A mezőgazdaságban mutatko­zó szakemberhiány enyhítése érdekében a megyebeli termelő- szövetkezetek 50 gyakornoki ál­lásra hirdettek pályázatot a kü­lönféle felsőfokú tanintézetek­nél. Eddig tizenketten jelent­keztek a felhívásra. — Fejlődés tehát kétségtele­nül tapasztalható. Ha azonban összevetjük a 27 és fél milliót a 9 és féllel, akkor azt kell mondanunk, hogy még mindig nem kielégítő. De mi erről a véleménye a pénzügyi szakem­bernek? — Hasonlóan nyilatkozhatom én is. — Ezek szerint tehát — a múltkori beszélgetésünk nyo­mán született cikkhez hasonlóan —í így zárhatjuk polémiánkat: Munkához kell látniuk mielőbb az eddig „alvó" vállalatoknak is. Ezt kívánja tőlük nemcsak a saját, hanem a népgazdaság érdeke is. Köszönjük a tájékoz­tatást. Rövidesen ismét jelentke­zünk. — Remélem, hogy akkor már több eredményről adhatok szá­mot. B. D. Jó szélre bízott kívánság Az üzenetközvetítés jól bevált, mindenna­pos módjain kívül hal­lottunk már postaga- lambokröl, palackpos­táról, az éter hullámai­nak jó szolgálatáról. Most egy olasz kislány leleményessége, illetve Bajáról érkezett levél jóvoltából egy kissé szokatlanabb formulá­ról adhatunk hírt. Szövetkezetünk egyik gazdája, Schaffer Má­tyás takarmányos nem­régiben egy léggömböt talált, amelyre egy kis I fémdöbozka volt erő­sítve — hangzik a ba­jai Vörös Fény Tsz KISZ-alapszervezeti ve­zetőségének levele. — A doboz egy olaszul íródott levelet tartal­mazott. Lefordítottuk, s íme ez áll benne: „Apa nélküli árva kislány vagyok, 13 éves. A középiskola első osz­tályába járok. Napon­ta igen hosszú utat kell gyalog megtennem az iskoláig. Bízom ben­ne, hogy ez a levelem talál majd egy jószí­vű embert, akinek le­hetősége van rá, hogy nekem egy kerékpárt ajándékozzon. Szegé­nyek vagyunk, édes­anyám nem tudja meg­venni. Két kisebb test­vérem van. Az egyik 8, a másik 10 éves. Re­mélem, hogy kapok vá­laszt és minden jót kí­vánok. A címem: Ma­ria Concetta Perin, Ca- sella 33. Asolo, Tre­viso.” Találékony gyermek! — állapíthatjuk meg jogosan. Jó szélre pró­bálta bízni a nagy kí­vánságát. De aligha gondolhatott rá, hogy a feleresztett léggöm­böt hazája határain jócskán túlra sodorják el a légáramlatok. S méghozzá éppen a ba­jai Vörösfény Tsz ér­zékeny szívű KISZ-fia- taljatnak kezébe! A tsz ifjú dolgozód ugyanis kézről kézre adták a levelet. Futó­tűzként terjedt a híre a szövetkezet tagsága körében. És egy ember­ként vállalták a félár­va olasz kislány egyet­len vágyának teljesíté­sét. Megvásárolták a kerékpárt. Elküldésé­vel egyidejűleg kíván­ják a kis Máriának: fogadja az ajándékot örömmel és segítse elő tanulmányi eredmé­nyét. szórakozását. S elhatározták, hogy a nyári szünidőre meg­hívják a kislányt, tölt­se szabadságát a Vö­rösfényben, legyen ven­dége a szövetkezet ifjú dolgozóinak. (P - y ) mel hallgatták meg Szűcs Bélá- né, a nőtanács megyei titkársá­ga munkatársának bevezető, vi­taindító tájékoztatóját a mező­gazdasági munkaversenyről, s annak különböző formáiról. Utána huszonkét felszólaló adott számot a termelőszövetkezeti asszonyok eddigi verseny­eredményeiről, terveiről és gondjairól. Felszó­lalt többek között Szomor Sán- dorné, a dunavecsei Új Élet Termelőszövetkezet munkacsa­patvezetője, aki a múlt évben négy társával több mint 32 ezer csirkét nevelt fel, s ezzel az eredményükkel megnyerték az 1964. évi megyei baromfite­nyésztési versenyt. Az idei ter­vük 57 és fél ezer csirke felne­velése, amelyből 22 ezret már át is adtak a felvásárló szer­veknek. Eredményük nemcsak mennyiségileg kitűnő. Munká­juk jó minőségéről vall, hogy a 9 hetes korban, 1 kiló 42 dekás átlagsúllyal átadott csirkék ki­lónkénti előállítási költsége 13 —14 forint körül volt, az el­hullás pedig nem haladta meg a 2 százalékot. A bócsai nöta- nács vezetője arról számolt be a tanácskozáson, hogy községük termelőszövetkezeti csoportjai­ban az új telepítésű szőlők ápo­lását végzik versenyben az asszonyok. NeiVi egy olyan termelőszö­vetkezetünk van, ahol az állat- tenyésztésben, éppúgy mint a kertészetben, az asszonyok mun­kája szolgáltatja a közös jöve­delem jelentős részét. Sok lele­ményesség és áldozatvállalás is van e mögött. Száraz Józsefné, a vaskúti Petőfi Tsz tagja fel­szólalásában például elmondta, hogy a mostoha, esős időjárás miatt nemegyszer gumicsizmá­ban, esőkabátban tudtak csak a földekre menni —, de mégis kipalántázták az asszonyok a paprikát. A dunaegyházi Hala­dás Termelőszövetkezetben még nagyon kezdetlegesek a barom­fitenyésztés feltételei, szűkiben vannak a férőhelynek, felszere­lésnek — ennek ellenére az idén már 24 ezer csirkét értékesítettek, s az újabb tízezres turnus is elérte már az öthetes kort. Természetesen nemcsak ered­ményekről — gondokról, mun­kamódszerről, tanulásról is bő­ven esett szó e hasznos, érde­kes tanácskozáson, melynek né­hány részletére a közeljövőben még visszatérünk. E. É. Észlelhetjük a holdfogyatkozást Június 14-ére, hétfőre virradó éjszaka a holdtányér egyik ré­szét átmenetileg eltakarja a Föld árnyéka. Ez a részleges holdfogyatkozás, hacsak a fel­hők el nem rontják a látási vi­szonyokat, hazánkból is megfi­gyelhető lesz. Minthogy a három égitest, a Nap, a Föld és a Hold most csak megközelítő pontossággal fűző­dik fel egy képzeletbeli egye­nesre, az árnyék csak mintegy ötödrészére — pontosan 18 szá­zalékára — terjed majd ki a holdkorong átmérőjének. De így is érdekes látvány lesz, amikor az árnyék éjfél után 1 óra 58 perckor megjelenik a Hold bal oldalán, közel az északi pólus­hoz, majd fokozatosan tovább­haladva jobbra, 2 óra 48.8 perc­kor eléri legnagyobb méretéi, s azután egyre fogyatkozva 3 óra 39.6 perckor végleg eltűnik a teliholdról. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents