Petőfi Népe, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-11 / 136. szám
A megyei pártbizottság ülése A szocialista munka, a szoc altsta munkaerkö.cs Pártunk 1964. december 10-i határozata gazdasági feladataink megoldásának fő feltételeként a munka megjavítását jelölte meg. A beszámolóban már foglalkoztunk azzal, hogy előtérbe került a gazdaság intenzív fejlesztésének szükséglete, a gazdaságosság, a termelékenység és az ésszerű takarékosság, általában a minőségi követelmények fokozása. E követelményeknek e*ak úgy tudunk eleget tenni, ha az alkotó, szocialista jellegű munkát tömegméretekben kialakítjuk. A szocialista munka társadalmi előrehaladásunk alapkérdése, amely lehetővé teszi az anyagi javak felhalmozását és elosztását, és a termeié* állandó fejlesztését célozza. A szocialista munkán a felszabadult, szabad ember alkotó tevékenységét értjük, amelyben megvalósul a társadalmi és egyéni érdek összhangja. Jelenti azt. hogy az ember képességeinek állandó fejlesztésével és maximális kihasználásával dolgozik, gondolkodik a munka termelékenységének emelése lehetőségeiről — tudatosan vállalja a munkásosztály „vasfegyelmét”, önzetlenül őrködik a közösség vagyonára, és annak gyarapítására törekszik. Az ilyen jellegű munkának számos megnyilvánulásával találkozunk már napjainkban is megyénkben. Említettem az újítókat, a szocialista versenyben részt vevők tömegeit, de meg kell említenem azokat is, akik kiemelkedő szerepet játszottak a második ötéves terv során lehetőségeink feltárásban, a második ötéves terv megyei kidolgozásában és végrehajtásában. Itt mindenekelőtt elismerés illeti a megyei tanács végrehajtó bizottságát; Bruncsák András elvtársat, a megyei tanács osztályvezetőjét, az iparfejlesztésben; Tohai László elvtársat, a megyei tanács osztályvezetőjét, a termelés irányításában; Szabó Lajos elvtársat, a bajai Ganz Villamossági Készülékek Gyára igazgatóját az üzem szervezésében és fejlesztésében; Horváth Mihály elvtársat, a Kiskunhalasi Faipari Vállalat igazgatóját az üzem fejlesztésében, és a felsoroltakon kívül még sok más elvtársat, akik kiemelkedően lelkes, öntevékeny munkájukkal példamutatóan hozzájárultak az iparfejlesztésben elért eredményeinkhez. A mezőgazdaság területén mindenekelőtt azokról a lelkes ezrekről kell megemlékeznünk, akik fáradságot nem kímélve vettek részt a mezőgazdaság szocialista átszervezésében, majd a megszilárdítás nagy munkájában. Kiemelkedő munkát végzett: Pfenning Gyula elvtárs a szőlő- és gyümölcstelepítés; Csontos Gyula elvtárs a homoki erdőtelepítés; dr. Fekete István elvtárs, az öntözés megvalósítása; Borsodi Miklós és Petőfi Sándor elvtársak a korszerű nagyüzemi kertészeti termelés, gépesítés megszervezésében; Báli Ferenc, id. Oláh Pál, Márki Kálmán, Tóth V. Imre, Leitheiser Imre, Borsodi János, Sárdi József, Muity Sándor, Pesír István, Sárossy György, Mészáros Béla, Sós Vince, Takács Ferenc termelőszövetkezeti vezető elvtársak követendő példát mutattak a szövetkezet fejlesztésében és megszilárdításában. A megye kulturális életének fejlesztésében kiemelkedő tevékenységet végzett: Nagy Sándor elvtárs, a keceli gimnázium igazgatója; Szvétek Sándor elvtárs, a kalocsai fiúkollégium igazgatója a kollégiumi nevelés és a szocialista pedagógia tudományos szintű kidolgozásában és gyakorlatában; Köves Gyula és Vollár Ferenc elvtársak az ország első falusi hétközi otthonának megszervezésében. Az orvos-egészségügy területén dr. Losoncz Mihály elvtárs a termelőszövetkezeti orvosi rendelők társadalmi létrehozásának kezdeményezésében; a bajai és a kecskeméti megyei kórház orvoskollektívája a tudományos kutatás terén kiemelkedő eredmények elérésében és még sokan mások, akik lelkesen, a szocializmus ügyének szereteté- től áthatva tettek jóval többet a kötelezőnél a köz javára. Az említettek között a kommunisták mellett, számos pár- tonkívüli is van. A felsoroltak és a fel nem soroltak ezreinek példája bizonyítja, hogy a szocialista munkát társadalmi méA szocialista termelési viszonyok általánossá válásával megyénkben is megteremtődött minden feltétele a közösségi szemlélet, a közösségi élet erősödésének. A közös cél: a szebb, boldogabb, emberibb életre való törekvés összekapcsolja az embereket, Hiszen társadalmunkban a dolgozó emberek alapvető érdekei azonosak. Ezért a közösség javára végzett munkában fejeződik ki az egyén érdeke • is. Ebből eredően az egyes ember boldogulása elválaszthatatlan a közösség boldogulásától, a közösség javára végzett munkától. Eszmei-politikai nevelőmunkánk fontos feladata e felismerés széles körű tudatosítása. E folyamat meggyorsítása érdekében azonban következetes harcot kell folytatnunk a meglevő olyan kispolgári nézetek ellen, mint a megyénkben is még helyenként megnyilvánuló közömbösség, az önzés, harácso- lás, kistulajdonosi szemlélet, a protekcionizmus és a korrupció, stb. Ezek a kispolgári nézetek igen károsan hatnak a társadalmi és gazdasági életre, csökkentik az érdeklődést, az aktivitást, az alkotó kezdeményezés kibontakozását, rontják az ember,ek közötti kapcsolatokat, akadályozzák a közösségi szemlélet és köretűvé lehet és kell tennünk. Ezekre a pozitív tényekre támaszkodva pártszervezeteinknek fontos feladata erősíteni azokat a vonásokat, amelyek nélkülözhetetlenek a szocialista munkában a Központi Bizottság 1964. december 10-i határozatának végreha j tásában. Párt- és tömegszervezeteink, állami és gazdasági vezetőink közös célú cselekvést alakítanak ki annak érdekében, hogy mindenekelőtt a kommunisták, de azon túlmenőleg megyénk dolgozó tömeged harci programjuknak tekintsék az 1965. évi tervek és a készülő harmadik ötéves terv megvalósítását. Állítsák tevékenységük középpontjába a munka termelékenységének állandó emelését, melynek érdekében a dolgozókat meggyőzve, a műszaki és technológiai fejlődést messzemenően figyelembe véve állandó feladatként kell kezelni a normák karbantartását. Elsősorban a kommunisták példamutatására kell pártszervezeteinknek támaszkodniuk. A kommunisták járjanak élen mindenütt és neveljék dolgozótársaikat a munkaidő becsületes, lelkiismeretes kihasználására, a technológiai fegyelem megtartására. Bátran lépjenek fel a munkafegyelem megsértése, a társadalmi tulajdon megkárosítása, rongálása vagy gondatlan kezelése ellen. A kommunistákra támaszkodva a dolgozók széles tömegei között olyan erkölcsű közvéleményt kell kialakítani, amely határozottan elítéli és ezáltal a legkisebbre szűkíti a munkafegyelem megsértését. zösségi élet kibontakozását, lassítják egész fejlődésünket. A kispolgári eszmék elleni harc alapvető feladata a termelési viszonyok állandó tökéletesítése, különös tekintettel megyénk sajátos viszonyaira. A harc fő módszere a kommunista erkölcs pozitív ismereteinek széles körű elterjesztése és elfogadtatása, olyan erkölcsű közvélemény kialakítása, amely elítéli a kispolgári nézeteket, magatartást és határozottan fellép ellenük. Harcolni kell a társadalmi igazságtalanságok, a demokrácia megsértése, a dolgozó tömegek véleményét lebecsülő nézetek és magatartás ellen. Sokoldalú bizonyítással és meggyőződéssel kell fellépni eredményeink lebecsülése, a társadalmi és gazdasági élet részterületein előforduló hibák eltúlzása, általánosítása és az ebből fakadó pesszimizmus és kilátástalan- ság ellen. Bizonyítanunk kell — hiszen erre minden lehetőségünk megvan —, hogy a fejlődés tendenciája lelkesítő, a problémák a fejlődés talaján keletkeznek, ugyanakkor el kell oszlatni azt az illúziót, hogy a szocializmus építése probléma- mentes, vagy az lehetne. Társadalmi fejlődésünk élő folyamat, sokféle tényező befolyása alatt áll, amiből természetszerűen következik, hogy a jövőben is merülnek fel problémák. Ezek azonban — éppen társadalmunk szocialista jellegéből adódóan — mindig megoldhatók lesznek. És minél szélesebb körű a problémák megoldására irányuló ösz- szefogás, annál gyorsabban következik be azok elhárítása. A szocialista demokratizmus lényege, hogy a politikát a termelésben és a közéletben egyaránt az emberekkel együtt alakítjuk ki és valósítjuk meg. A Központi Bizottság irányelvei megállapítja, hogy a szocialista demokrácia érvényesülésében 1957 óta jelentős eredményeket értünk el. Mégis a szocializmus alapjainak lerakásával kialakult új helyzetben nincs meg a kellő összhang a demokrácia megvalósuló gyakorlata és követelménye között. Ideológiai munkánk fontos feladata a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség tartalmának tudatosítása, érzelmi elmélyítése és cselekvő megvalósításának hatékony elősegítése. A szocialista hazafiság mindenekelőtt népünk szocialista vívmányainak, forradalmi alkotó tetteinek, ezek nemzeti és nemzetközi jelentőségének tudatából táplálkozik. Arra irányul, hogy munkánk — a politikai, gazdasági és kulturális eredmények révén — a magyar dolgozókat a kommunizmus magaslataihoz közelítse, a szocializmus, a béke és a haladás nemzetközi erőit gyarapítsa. Ez a hazafiság eggyéforrt az internacionalizmussal, azzal a meggyőződéssel, hogy a nemzetközi munkásosztály minden sikeré a mi erőinket is gyarapítja, hogy a szocializmus jövője hazánkban elválaszthatatlan a Szovjetunió, a szocialista országok, a nemzetközi munkásmozgalom és demokratikus erők fejlődésétől. Erősítenünk kell azt a meggyőződést, hogy az egyetlen igazán nemzeti politika a szocializmus építése. Igazi hazafi csak az lehet, a Ifi ebben a munkában aktívan, képességeinek teljes kihasználásával részt vesz. Aki megbecsüli szocialista vívmányainkat, népünk alkotókészségének nagyszerű eredményeit, környezete, lakóhelye előrehaladását és kész mindezek megvédésére. Az igazi hazafi hűséges a szocializmushoz akkor is, ha nehézségek merülnek fel és minden képességét a nehézségek leküzdése szolgálatába állítja. A szocialista hazafiság elválaszthatatlan a proletár internacionalizmustól. Megyénk dolgozóinak többségle ezt jól látja. Ezt bizonyítja a Szovjetunió iránt megnyilvánuló egyre erősödő megbecsülés és barátság, melynek különösen szép példáit láttuk hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából. A proletár internacionalizmus megnyilvánulását mutatja az az érdeklődés, aggodalom és helyes állásfoglalás, amely a nemzetközi kommunista mozgalom vitás Ez megyénkre is vonatkozik, ezért a fő figyelmet a meglevő demokratikus lehetőségek jobb kihasználására kell fordítanunk. A szocializmus egyik jellemző vonása, hogy a szocialista demokrácia nem korlátozódik csupán a politikai szervezetekre, hanem érvényesülésének tág tere van az üzemekben, szövetkezetekben, általában a termelésben. A szocialista demokrácia szélesítésének ez a legjelentősebb területe, mivel az emberek itt töltik idejük nagy részét, itt dolgoznak. Párt- és gazdasági vezetők mind jobban felismerik ennek fontosságát, mind nagyobb figyelmet fordítanak a tsz- és üzemi demokrácia formáinak kihasználására, mindinkább igénylik az üzemi értekezletek. termelési tanácskozások, tsz-közgyűlések, társadalmi bizottságok munkáját, segítségét. kérdéseivel kapcsolatosan tapasztalható. Megyénk dolgozóinak többsége érzi és tudja, hogy a proletár internacionalizmus alapvető kérdése továbbiakban is a Szovjetunióhoz való baráti viszony. A proletár internacionalizmus nagyszerű példáját mutatja megyénk dolgozóinak a vietnami nép hősies harcával kapcsolatos szolidaritása, ami a soha nem tapasztalt sikeres gyűjtésben, a jelentkező önkéntesek nagy számában, az amerikai agresszió ellen tiltakozó gyűlések lelkes hangulatában is megnyilvánul. Ezekre a pozitív tényekre támaszkodva kell következetesen harcolunk a proletár internacionalizmus további erősítéséért. Erősítenünk kell a szocialista világrendszerhez való tartozásunk szükségességének tudatát. Azt a meggyőződést, hogy hazai lehetőségeinket csak a szocialista országok közösségéhez fűződő testvéri kapcsolataink útján tudjuk hasznosítani. Ezt a célt szolgálja a KGST-ben való részvételünk is, ami elsőrendű nemzeti érdekünk. Az autarchiá- ra való törekvés a mi viszonyaink között rendkívül káros szemlélet, aminek hátrányait az 50-es évek első felében súlyosan éreznünk kellett, de egyébként is összeegyeztethetetlen a modem, gazdaságos termeléssel. Energia- és nyersanyag-szegénységünk is szükségszerűvé teszi a szocialista országok gazdasági közösségében való részvételünket. 1980-ig energiaszükségletünk 50 százalékának importálására kényszerülünk. Nemzeti jövedelmünk 25 százaléka külkereskedelmünkből származik, ebben a tekintetben Japán után a második helyen vagyunk a világon. Ez a helyzetünk parancsoló szükségként követeli a KG ST-ben való részvételünket. A szocialista hazafiság és proletár internacionalizmus pozitív eszméinek hatékony terjesztése megköveteli a burzsoá nacionalizmus leleplezését, az ellene folytatott szakadatlan harcot. A (Folytatás a 4. oldalon.) A szocialista közösségi szemlélet, a közösségi élet, a szocialista demokratizmus A szocialista hazafiság és proletár internacionalizmus, — a nacionalizmus elleni harc A partbizottóági ül« résztvevői.
