Petőfi Népe, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-11 / 136. szám

J. > A s n ____­tD . /A: MVWKÄSPÄRT BÄCS-KtSKV./1M MERYEI LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 136. SZÁM Ara 60 fillér 1965. JÜNIUS 11. PÉNTEK Az ideológiai munka helyzete és további feladatai a megyei pártbizottság ülésének napirendjén A Magyar Szocialista Munkáspárt Bác's-Kis- kun megyei Bizottsága június 10-én, csütörtö­kön Kecskeméten a megyei pártbizottság szék­házában ülést tartott, amelyen részt vett dr. Orbán László, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Központi Bizottság Agitáciös és Propagandaosztályának vezetője. Az ülést dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára nyitotta meg és javaslatot tett a napi­rendre. Az ideológiai munka helyzete és további fel­adatai Bács-Kiskun megyében. Előadó: dr. Glied Károly, a megyei pártbizottság titkára. Ezután a megyei párt-végrehajtóbizottság az ideológiai munka helyzetéről szóló beszámolóját dr. Glied Károly, a megyei pártbizottság tit­kára terjesztette elő, amelyet kivonatosan is­mertetünk. fl megyei párt-végrehajtóbizottság beszámolója Tisztelt Megyei Pártbizottság! A Központi Bizottság 1965. március 11-i ülésén megvitatta az ideológiai munka helyzetét, és a legfontosabb, a legidősze­rűbb, a szocializmus teljes fel­építéséhez kapcsolódó, azt köz­vetlenül elősegítő kérdések megoldásához irányelveket' fo­gadott el. A mai pártbizottsági üléssel az a célunk, hogy egy­részt a megyei pártbizottság tagjai, a Központi Bizottság ideológiai irányelveinek ismere­tében, megvitassanak néhány fontos, megyénk életében jelen­tős, célkitűzéseink megvalósítá­sát segítő kérdést, másrészt, hogy útmutatással is szolgál­junk az alsóbb pártszervek, ál­lami, társadalmi és tömegszer­vezeteknek az irányelvek fel­dolgozásához, és az annak meg­felelő gyakorlat kialakításához. Éppen ezért a beszámolónak nem lehet célja az irányelvek­ben érintett valamennyi kérdés elemzése, csak a megye hely­zete szempontjából leglényege­sebb problémákkal és azok megoldásának módjával tudunk foglalkozni. Elvtársak! Társadalmi fejlő­désünket előbbre vivő munkánk középpontjában — a VIII. kong­resszus és a megyei pártértekez­let határozatának megfelelően — továbbra is a gazdasági épí­tés áll, melyet hatékony eszmei­politikai tevékenységgel kell se­gítenünk. Az alapvető feladato­kat a Központi Bizottság 1964. december 10-i határozata szel­lemében a megyei pártbizottság 1965. január 21-i ülése is az 1965. évi termelési tervek telje­sítésében, a mezőgazdaság vo­natkozásában, a túlteljesítésben szabta meg. Ezzel eredményesen akarjuk zárni a második ötéves tervet és egyben jó feltételeket biztosítani a harmadik ötéves terv megkezdéséhez. Ennek ér­dekében eszmei-politikai mun­kánkkal is a mennyiségi muta­tók teljesítése mellett, a minő­ségi mutatók maradéktalan tel­jesítésére, az eredményesség, a termelékenység fokozására, a népgazdasági érdek következe­tesebb érvényesítésére, a vezetés színvonalának emelésére, a szi­lárdabb munkafegyelem megte­remtésére kell mozgósítani. Az eszmei-politikai és kultu­rális nevelés bonyolult, sokrétű feladata, mely a szocialista épí­tésünk jelenlegi szakaszában — a gazdasági építő-, szervező­munka mellett — az osztály­harc fő területét képezi, nem választható el napi feladataink megoldásától. Legfőbb értelme éppen abban van, hogy a szo­cializmus teljes felépítése és az erre irányuló napi tennivalók nagyobb figyelmet, szocialista tartalmú alkotó, öntevékeny kezdeményező munkát igényel­nek a vezetőktől, mindenekelőtt a megyei pártbizottságtól, a párt, állami, gazdasági terüle­ten dolgozóktól egyaránt. A tudatformálás, az eszmei­politikai munka nem öncélú te­vékenység, az csak a társadalmi gyakorlattal egységben valósul­hat meg. Az elméleti munká­nak a gyakorlatból kell táplál­koznia, annak tapasztalatait kell általánosítania, és magá­nak is a gyakorlat céljait kell szolgálnia. A tudatformálás mindenekelőtt a tervek teljesí­tése érdekében végzett munká­ban és társadalmi tevékenység­ben valósul meg. Ezért párt- szervezeteink, állami és tömeg­szervezeteink nevelőmunkájá­nak alapvető feladata a dolgo­zó tömegek alkotókészségének kibontatkoztatása. Az elmúlt években mind a gazdasági, mind az ideológiai­kulturális feladatok megoldásá­ban jelentős eredményeket ér­tünk el. Mégis úgy látjuk, hogy a gazdaság és ideológia kapcso­lata, bonyolult kölcsönhatása pártszerveink gyakorlati mun­kájában nem érvényesül eléggé. Helyenként a gazdasági és ideo­lógiai munkát mint két külön­álló feladatot szemlélik, nem­egyszer a kölcsönhatások figyel­men kívül hagyásával végzik. Erősödik a párt egysége Pártszervezeteink ideológiai nevelő munkája csak akkor le­het eredményes, ha az szilárd eszmei-politikai, akarati és cse­(Folytatás a 2. oldalon.) Árvízvédelmi érem kitüntetés a legjobbaknak A Minisztertanács határozata A Kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: / A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Apró Antal, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese be­számolt a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizott­ság belgrádi ülésszakáról. A kor­mány a beszámolót jóváhagyó­lag tudomásul vette. Az Országos Vízügyi Főigaz­gatóság vezetője jelentést tett a dunai árvízhelyzetről és a vé­delmi munkálatokról. A kor­mány a jelentést megvitatta, tu­domásul vette, s a védekezés folytatására határozatokat ho­zott. A Minisztertanács megtárgyal­ta és elfogadta a SZÖVOSZ el­nökének beszámolóját a burgo­nya, a zöldség és a gyümölcs felvásárlására, értékesítésére tett előkészületekről. A földmű­velésügyi miniszter első helyet­tese az időszerű mezőgazdasági munkák menetéről, majd az ez évben termővé váló szőlőkről és gyümölcsösökről tájékoztatta a kormányt. A Minisztertanács a tájékoztatókat tudomásul vette, azután egyéb ügyeket tárgyalt. A kormány határozatot hozott arra, hogy az árvízveszélynek leginkább kitett térségekben a fő védővonalak mögött második biztonsági védőgát-övezetet épít­senek. A kormány úgy intézkedett, hogy Árvízvédelmi érem-kitünte­tésben részesüljenek azok, akik különösen kiemelkedően helyt­állnak a védekezési munkában. Felháborodás Jugoszláviában a müncheni merénylet miatt Jugoszláviában osztatlan fel­háborodást váltott ki a Nyugat- Németországból érkezett hír: a Német Szövetségi Köztársaság­ban merényletet követtek el a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság hivatalos képviselő­je, Andrija Klarics müncheni konzul ellen, aki hivatalos úton Meersburgban tartózkodott. Andrija Klaricsot tüdőlovés ér­te és állapota a sikeres műtét ellenére igen válságos. A nyugatnémet rendőrség csü­törtökön nyilvánosságra hozta annak a két jugoszláv emig­Magyar pártmunkáskiildöttség utazott Belgrádba Pullai Árpádnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága tagjának, KB osz­tályvezetőjének vezetésével csü­törtökön magyar pártmunkás- küldöttség utazott Belgrádba, a Jugoszláv Kommunisták Szövet­sége Központi Bizottsága meg­hívására. (MTI) ránsnak a nevét, akiket azzal gyanúsítanak, hogy Andrija Klarics müncheni jugoszláv konzul ellen Meersburgban me­rényletet követtek el- A letar­tóztatottak — Stanko és Ante Kardum — testvérek és egy Nyugat-Németországban műkö­dő horvát ellenforradalmi szer­vezet tagjai. Nyugatnémet sajtótámadás Tito ellen BERLIN (MTI) A Nyugat-Berlinben megjelenő Morgenpost című újság, a Sprin- ger-konszern lapja, minősíthe­tetlen hangú támadást intézett Joszip Broz Tito, jugoszláv köz- társasági elnök ellen, amiatt, hogy az elnök hivatalos látoga­tásra a Német Demokratikus Köztársaságba érkezett. A lap egyik alcímében „banditának” nevezi az elnököt, s a követke­zőképpen fenyegetőzik: „Egész egyszerűen nem nézhetjük szót­lanul, hogy Tito ilyen ellensé­ges cselekedetre szánta magát. Legfőbb ideje, hogy világos vá­laszt küldjünk Tito címére.” Pohárköszöntő Berlinben Az NDK-ban tartózkodó jugoszláv államfő, Tito elnök tiszteletére adott fogadást Walter Ulbricht, az NDK államtanácsának elnöke. A képen: Ulbricht és Tito, velük szemben Jovanka Broz és Lotte Ulbricht. Jonas köztársasági elnök sajtónyilatkozata Ausztria legyen a kelet—nyugati kapcsolatok kiépülje BÉCS. (MTI) Franz Jonas, az Osztrák Köz­társaság új elnöke, akit szer­dán iktattak be hivatalába, csü­törtökön Becsben nyilatkozott az osztrák és a külföldi sajtó képviselőinek. „Mindig azon a véleményen voltam — hangoztatta —, hogy Ausztriának földrajzi és törté­nelmi adottsági folytán köte­lessége rendelkezésre bocsátani századokon át kialakult tapasz­talatait a Nyugat és a Kelet kö­zötti kapcsolatok kiépítéséhez. Mint Bécs polgármestere, az elsők között voltam, aki han­goztattam: Ne engedjük elsza­kítani a keleti szomszédainkhoz fűződő kapcsolatokat. E törek­véseket siker kísérte” — mon­dotta többek között. \

Next

/
Thumbnails
Contents