Petőfi Népe, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-09 / 134. szám

1963. június 9, szerda 3. oldal A Bajai Járási Tanács V.B. mezőgazdasági irányifő munkája A megyei tanács végrehajtó bizottsága keddi ülésén a bajai tanács végrehajtó bizottsága me­zőgazdasági irányító munkáját vitatta meg, különös tekintettel az állattenyésztés és a takar- mánytermesztés fejlesztésére és a harmadik ötéves terv előkészí­tésére. A végrehajtó bizottság két jelentést tárgyalt. Az egyiket a Bajai Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága terjesztette elő, a má­sikat a megyei tanács végre­hajtó bizottságának mezőgazda- sági osztálya. A beszámolókból kitűnt, hogy a Bajai Járási Ta­nács Végrehajtó Bizottsága szá­mottevő erőfeszítéseket tett a járás állattenyésztési és takar­mányterjesztési gondjainak meg­oldására. A végrehajtó bizottság elvi állásfoglalása és gyakorlati tevékenysége nagymérték­ben hozzájárult az átszerve­zés utáni időszakban a szö­vetkezeti gazdaságok meg­szilárdulásához, különösképpen a nagyüzemi ál­lattenyésztés feltételeinek meg­teremtéséhez. A végrehajtó bizottság a nagy­üzemi állattenyésztés megala­pozása érdekében megfelelő in­tézkedéseket tett a takarmány­bázis megteremtésére. Különö­sen kiemelkedő eredményeket ért el a járás a kukorica-átlag­termések állandó fokozásában, a takarmánytermő területek ará­nyának helyes kialakításában. A takarmánybázis megte­remtésével összhangban fej­lődnek a járás szövetkeze­teinek állattenyésztő telepei. A megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztá­lyának jelentése hangsúlyozza, hogy ez annál is inkább fontos, mert mind a takarmányterme­lést, mind az állattenyésztést te­kintve nagyon jó adottságokkal rendelkezik a járás. Számosál­latlétszáma a megyei átlag felett van. Viszont igaz, hogy a ház­táji gazdaságok állatállománya némileg visszaesett. Az sem he­lyes, hogy a szarvasmarhalétszámon belül a tehénállomány alat­ta marad a megyei átlag­nak. Nem alkalmazzák kellőképpen a korszerű tenyésztési módsze­reket sem. Tizenkét közös gaz­daságban van mesterséges bor- júnevelés, és csak hat termelő- szövetkezet vezette be a gépi fej és t. Sok tennivaló van még gálják a tsz-pártszervezetek se­gítésének problémáit is. Az ipari bizottság különösen hasznos munkát végzett mű­anyaggyári felmérő vizsgálata során, amely jó alapot szolgál­tatott a vb-ülésen való megtár­gyalásra. — Természetesen — hangsú­lyozza a városi pártbizottság titkára — ez a módszer sem lehet „recept” mindenütt, s mi sem tartjuk annak. Az élet szük­ségszerűen vetette fel, hogy ma­gasabb szinten, szervezettebben és sok társadalmi aktívával old­juk meg feladatainkat. Megtanítani az alsóbb szerveket is így érték el, hogy mind több pártbizottsági tag is konkrét pártmunkával lett ellátva. Első­rendű feladatuk természetesen az, hogy saját pártszervezetük­ben és munkaterületükön tevé­kenykedjenek, de minden párt­bizottsági tagtól egyúttal az is elvárható, hogy — képességei szerint, hiszen ezért választot­ták meg a felsőbb pártszervbe — ennél többet is tegyen. S erre .jó alkalom nyílik az em­lített bizottságokban, amely a sertéstenyésztés további fej­lesztése érdekében is. Kedve­zőtlenül befolyásolja a sertéshiz­lalási eredményeket többek kö­zött a nem megfelelő takarmá­nyozás. A beszámolók fölött kiala­kult vitában számos hasznos ja­vaslat hangzott él. A végrehajtó bizottság felhívta a figyelmet, hogy a járás vezetői még job­ban törekedjenek az adottsá­gok kihasználására. Alakítsák ki a nagyüzemi gazdálkodási rend­szert, törekedjenek a szakosí­tásra. A járásban eddig is számos kezdeményezés született. Ezek dicséretre méltóak, azon­ban még sok a tennivaló a ter­melőszövetkezetek további meg­szilárdítása, a bővített újrater­melés megvalósítása érdekében. Törekedjenek arra a járás ve­Tavaly több ízben megláto­gattuk Lajosmizsén az OVF Vízgépészeti Vállalat épülő gyár­egységét. Mindannyiszor megír­tuk — az építők tájékoztatása nyomán — mikor adják át ren­deltetésének az új üzemet. A nagydobra ütött határidők sor- ra-rendre mögöttünk maradtak, a létesítmény azonban sehogyan sem akart elkészülni. Végül már mi kezdtünk szégyenkezni az olvasók előtt a határidő to­logatásáért és ezért megfogad­tuk: csak azután írunk még egy­szer a Luca székéhez hasonló ütemben készülő telepről, mi­után megindul a termelés a fa­lai között. Erre az..alkalomra egy teljes évig kellett vámunk és még ezt sem mondhatjuk: „Ja kérem, a jó munkához idő kell”, mert az üzem építőnek munkája egészen más jelzőket érdemelne. De er­ről később. Szakmunkásokat várnak Az ipari üzemek vidékre te­lepítését célzó kormányrendelet értelmében költöztették Lajos- mizsére a vállalat 3-as számú, csepeli gyáregységét, 16 millió forintos beruházással. Nem egé­szen helyes ugyan múlt időben beszélni erről a költözésről, mert csak az év végére fejező­dik be. Addig a budapesti üzem — mint a lajosmizsei gyárrész­leg kirendeltsége — tovább dolgozik. egyúttal — mint azt Sex-ege Gá­bor, az ipari bizottság vezetője elmondta — a tapasztalatcsere és ismeretszerzés, látókörbőví­tés nagyszerű forrása is szá­mukra. Hasonló módszerekkel pró­bálkoznak már az alsóbb párt­szerveknél is, például nagyjá­ból hasonló elvek szerint szer­vezi társadalmi aktíváit a vegy­ipari gépgyár pártbizottsága is. Bizonyára elkelne ilyen segít­ség a műanyaggyár, a cipőgyár és a vágóhíd pártszervezeténél, sőt, Serege elvtárs véleménye szerint, összevontan, # ktsz- pártszervezeteknél is. Egyszóval a helyes módsze­rek elterjesztése a következő feladat Amint még a januári első vb-ülésen elhangzott: „Az új pártbizottságnak az lesz a feladata, hogy az alapszerveze­tek vezetőit megtanítsa a gya­korlati pártirányító munka vi­telére.” A kezdeti lépések, jó tapasz­talatok után — a második félévi munkatei-v szervezetten is kí­nálja majd a lehetőséget — bizonyára erre is sor kerül. F. Tóth Fái (Folytatjuk.) zetői, hogy a jó tapasztalatokat hasznosítsák. A technikai és a technológiai módszerek fejlesz­tésére fordítsanak több gondot. Segítsék az eddiginél nagyobb mértékben a háztáji gazdálko­dást, amely szerves része a kö­zös gazdaságnak. Szó esett arról is, hogy a rét- és legelőgazdál­kodás fejlesztését jobban szor­galmazzák. A harmadik ötéves terv elő­készítésével kapcsolatban arra is felhívták a járás vezetőinek figyelmét, hogy a zöldség-, csemegeszőlő-ter­mesztés további elősegítésé­ben tegyenek lépéseket. A következőkben a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága meg­tárgyalta a végrehajtó bizottság második féléves munkatervét, végezetül bejelentéseket tár­gyalt. A megye legifjabb ipartelepe május derekán kezdte a próba­üzemet. Érthető tehát, hogy Kiss József gyárrészlegvezető és Ladányi Illés főmérnök még igen kevés eredményről tudott számot adni. De annál több gondról, amelyek különben el­kerülhetetlen velejárói az indu­lásnak. A vezetőknek most a mun­kás- és a műszaki gárda kiala­kítása okozza a legtöbb problé­mát. Igaz ugyan, hogy a köz­ségben jóval több a munkaerő, mint a munkalehetőség (a nem­régiben történt adatgyűjtés sze­rint háromezren járnak el más­hová dolgozni, köztük ezerkét­száz szakmunkás), de a kecske­méti, vagy a budapesti üzemek sem szívesen mondanak le ki­próbált munkásaikról. Jelenleg 70 főt számlál a gyárrészleg munkásgárdája. Az év végéig újabb ötven szakmun­kást szeretnének felvenni, fő­képpen szerkezeti- és géplaka­tosokat, hegesztőket. Nem lesz könnyű. Véleményünk szerint csak akkor érik el céljukat, ha segítséget kapnak ehhez a me­gyei tanácstól és a kecskeméti üzemek vezetőitől is. Jobb ezt a dolgot „kollegális alapon”, az igény és a lehetőségek egyezte­tésével rendezni, mert a szak­munkások távozása — különö­sen ha váratlanul következik be — zavart okozhat eddigi mun­kahelyükön. Arról nem is be­szélve, hogy a rendelkezések ér­telmében maguk a dolgozók lát­ják kárát, ha vezetőik beleegye­zése ellenére szüntetik meg munkaviszonyukat. örömmel hallottuk, hogy a gyárrészleg vezetői saját maguk akarják kinevelni, egységbe ko­vácsolni a műszaki gárdát. Ezért fogadják szívesen azokat a fia­tal mérnököket, technikusokat is, akik még kevés gyakorlattal rendelkeznek. Víztisztító Ghánába — Ennél nehezebbet nem tud­tak volna kérdezni — mondta Kiss József, amikor az iránt ér­deklődtünk, hogy mennyi árut termelnek az' idén. Közölte, hogy a gyárrészleg termelési terve 16 millió forint, de ezt a csepeli kirendeltséggel közösen hajtják végre. Hogy a lajosmi­zsei telep mennyit vállalhat a feladatból az attól függ, sike­rül-e megfelelő számú szakmun­kást felvenni a következő hó­napokban. A gyárrészleg profilja már nagyjából kialakult. Idén és elő­reláthatólag a következő évek­ben is gyártani fogják a falu vízellátását szolgáló törpevíz­műveket. A mezőgazdaság meg­rendelésére gyártják a TO— 300-as öntöző szivattyűgépcso- portot. Legérdekesebb és véle­ményünk szerint szép jövőjű a megyei tanáés végrehajtó bizottságának napirendjén Gondokká! terhes jelen - biztató jövő Nyomdában az új tankönyvek Az idén folytatják az új tan­terv alapján készülő általános iskolai reformtankönyvek ki­adását. Hamarosan kikerül a nyomdából a VI-os orosz, tör­ténelem, számtan-mértan. a VII-es magyar nyelvtan, vala­mint magyar irodalom, föld­rajz, fizika, kémia, ének-zene és a VIII-os élővilág reform­tankönyve. Az új tanévben megkezdik a gimnáziumok és a szakközép- iskolák új reformtankönyveinek bevezetését is. A gimnáziumok első osztályában a magyar nyelv, a magyar irodalom, a történelem, az orosz, a kémia és a földrajz tanulásához kap­nak új könyvet a diákok. A szakközépiskolák I. osztályosai a közismereti tárgyak közül az új magyar nyelvtan, a magyar ixődalom, továbbá a fizika- és kémiakönyvet vehetik kézbe az idén. Az általános iskolai új tan­könyvek közül a Kossuth Nyom­dában készül a VI-os orosz és gyártmányuk a Csepel nyerges vontatóra kapcsolható víztisztí­tó-berendezés, amelyből idén kilencet exportál a vállalat, Ghánába. A — főképpen afrikai országok részéről — megnyil­vánuló érdeklődés arra enged következtetni, hogy ebből a cikkből a jövőben jelentős ex- portott bonyolíthat le az üzem. De jól alkalmazható az ügyes berendezés hazai viszonyok kö­zött is: például a balatoni sá­tortáborokban, kiránduló helye­ken. Rossz munkához is idő kell Költözés, munkástoboi'zás és betanítás, az új és fontos ex­portgyártmány bevezetése — elegendő gond lenne tehát az újdonsült vezetők vállán akkor is, ha kifogástalan minőségben adta volna át az ÉM 31-es szá­mú Budapesti Építőipari Vál­lalat és a csőszerelő vállalat a telepet. Ennek azonban az el­lenkezőjét bizonyítja a nem ke­vesebb mint 50 oldalas hiba­jegyzőkönyv. Az üzemben sétálva lépten- nyomon felfedezhettük a gon­datlanul végzett munka durva nyomait. Lötyögő csempék, he- he-hupás padlóburkolat, ferde ajtó, árvízzel fenyegető mellék- helyiség — mindez a vadonat­új irodaházban. Az üzemcsar­nok falát máris zöldesszürkére „térképezte” a tetőn, vagy a rossz ereszcsatornán keresztül szivárgó víz. A gépház csöveit, tartályait borító szigetelésen olyan sérülések tátongnak, mint­ha bomba robbant volna itt nemrégiben. Ennek a teremnek a padlózatát is állandóan víz borítja. De sorolhatnánk tovább az öltözők, mosdók hibáit, a becsukhatatlan ablakokat, a máris rossz fűtőtesteket. Érthetetlen, hogy az építők egyévi késedelem után ilyen ál­lapotban jelentették készre „művüket”. Még érthetetlenebb azonban az, hogy bár lassan lejár a hiányosságok pótlására szánt idő, az építő vállalat em­berei még jóformán semmit sem tettek a hibák kijavításáért. A lajosmizsei gyárrészleg je­lene tehát gondokkal terhes. Jövője azonban annál biztatóbb. A telep közvetlenül a főútvo­nal mellett fekszik és vasúton is jól megközelíthető. További bővítésére szinte korlátlan le­hetőség kínálkozik. Gyártmá­nyai — figyelembe véve a vi­dék vízellátásának gyorsütemű fejlesztését, az exportlehetősé­geket — igen fontosak a nép­gazdaságnak. Nem légből ka­pott jóslat tehát ha azt állít­juk, hogy a következő évek fo­lyamán a megye egyik legjelen­tősebb ipari üzemévé fejlődhet a kis gyárrészleg. Beken Dezső történelem, a VII-es fizika, va­lamint az 1. gimnazisták kémia és orosz nyelvkönyve. Ezek együttesen 720 U00 példányba.’, jelennek meg. Az Egyetemi Nyomda csupá-t a Tankönyvkiadó Vállalat ré­szére-végzett munkákhoz mint­egy 700 tonna papírt hasznai fel. A probléma problematikába A gyerek is megfigyelhette, milyen karriert futottak be egyes szavaink. Először meg- hallottuk őket. Aztán tetszett a fülünknek. Akkor kampány­szerűen használtuk őket mind­addig, míg nemcsak viszony­lag, de abszolúte is tartalmat­lanná váltak. Hamlet még nagyon helyén alkalmazta a kérdés szót. Len­ni — vagy nem lenni? — ez itt a kérdés. Mondotta egysze­rűen és megcáfolhatatlanul. Mi pedig nemcsak elvileg, de konkrétice is mindenből kér­dést csináltunk. Úgy szoktuk kezdeni valamikor: „Mert ha megnézzük ezt a kérdést, kar­társak, akkor azt látjuk.. Annyiszor megnéztük a kérdé­seket, hogy a végén már ma­gunk is ráuntunk, ezért csi­náltunk egy meglepő fordula­tot: élére állítottuk valameny- nyiüket. Szép pályára tekinthet visz~ sza az ellaposodni — szó is- Emlékszünk rá, mennyire megremegtünk, ha felettesünk mélyen a szemünkbe tekintve, lassan tagolta a kifejezést: „Meg kell mondani, szaktár­sak, igenis, ellaposodott itt a munka!” Legszemléletesebb értelmet pedig akkor nyert a szó, midőn egy járási értekez­leten így hangzott el: „Az utóbbi időben — a DISZ-titkár elvtársak is naygon ellaposod­tak .. A ráfeküdni ige szintén fel­kapott lett, míg azután ilyen bonyolult és pikáns fordulat­hoz nem vezetett unosuntalan ismételgetése: „Egy megoldás van tehát: az elvtársaknak jobban rá kell feküdniök a nőmozgalomra!’’ És így tovább — és így to­vább — sok-sok más szóhoz hasonló volt a hozzállásunk. Miután azonban a fejlődés bizonyos fokán rájövünk, hogy a maga helyén mind a kérdés, mind az ellaposodik, hozzááll — s a többi szó megállja a sarat, csak örökös használat­ban válnak üressé, semmit­mondóvá, — lassan visszanye­rik jogukat a mindennapi be­szédben. Illetve... Némelyik furfangos módosí­tással folytatja útját, anélkül, hogy „önkritikát gyakorolna” és lemondana a folytonos ma­gamutogatásról. Ilyen szó a probléma. A probléma és a kérdés kez­dettől fogva vetélkedve hígí­totta mondanivalóinkat. Az előkelőbb hangzású probléma ravaszabb, ezért egy idő óta kozmetikázva fitogtatja magát. Mégpedig lépten-nyomon. Elő­adói beszédekben, felszólalá­sokban mostanában minden problematika. Állattenyésztés helyett sokkal rangosabb így. az állattenyésztés problemati­kája; az alkoholizmus is sike­resebb, ha az alkoholizmus problematikáját emlegetjük. A nőkérdésnek is van proble­matikája, sőt, legutóbb egy dúsított változattal is találkoz­tunk. így hangzott; „Kedves hallgatóim! Az egész lakás- probléma problematikája ab­ban van,. Tétfa fetvásj i

Next

/
Thumbnails
Contents