Petőfi Népe, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-04 / 130. szám
A tervteljesftés fosfyaíéliossítgal Hiányzik a „zöldövezet“ Még: több korszerű aszakiizlet kellene i Kö sönibiisség, tehetetlenség? Míg egyszer a kecskeméti barakkiakások és lakóik sorsáról Kecskemét zöldség- és gyümölcsellátásáról Rendkívül időszerű témát tárgyalt a közelmúltban a Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága: a megyeszékhely zöldség- és gyümölcsellátásának helyzetét. A vb-ülés értékelte a MÉK kecskeméti kirendeltségének múlt évi munkáját, meghatározta idei feladatait. Mit mutat az eredménymérleg A MÉK kecskeméti kirendeltségének működési területe a megyeszékhelyen kívül a kecskeméti járásra terjed ki. A zöldség- és gyümölcsellátást a kecskeméti, az izsáki és a tásza- kécskei telep, két ideiglenes felvásárlótelep, továbbá nyolc fmsz, és ezek „szárnytelepei” biztosítják. A kirendeltség tavaly 108 százalékra teljesítette 3740 vagonos felvásárlási tervét; elsősorban a nagyarányú gyümölcsfelvásárlás révén. Ennek az eredménynek azonban az a szépséghibája, hogy a zöldségfélékből mindössze 56 százalék volt a felvásárlási terv teljesítése, ami egyúttal a megyeMadártávlatból Látta-e már Kecskemétet madártávlatból? Most bemutatjuk egy kis darabját a városképnek, méghozzá a templomtorony ablakából. Ugye érdekes? (Pásztor Zoltán felvétele.) székhely lakóinak hiányos ellátását is jelzi. De más, elgondolkoztató ellentmondásról is tanúskodnak az elért eredmények. A telep például a múlt évi termeltetési előirányzatát 106,4 százalékra teljesítette a szerződéskötések során, a felvásárlás folyamán viszont mindössze 61 százalék realizálódott ebből. Elsősorban vöröshagymából és uborkából mutatkozott nagymértékű kiesés. S mit ígér az idei év? Az eddig megkötött szerződések száma tíz százalékkal több a tervezettnél, a szerződéskötések összesen 24 féle zöldségre és gyümölcsre terjednek ki. A kecskeméti járásban a tavalyihoz viszonyítva nagyobb területen termesztenék burgonyát, amihez a már megkötött több évre szóló szerződések is hozzájárulnak. Ám ez még csak részleges eredmény, mert ha alaposabban megvizsgáljuk az igényeket, azt látjuk, hogy igen sok áruféleségből még mindig megoldatlan Kecskemét lakóinak ellátása. Ennek legfőbb oka az, hogy kialakulatlan egy, a megyeszékhelyt körülvevő zöldségtermelő terület, ahonnan a MÉK folyamatosan, időben, megfelelő mennyiségben, minőségben és választékban biztosítaná az árut. A vb-ülés egyhangúlag elfogadta a MÉK vezetőinek javaslatát, aminek lényege: a kecskeméti Béke Tsz-en kívül a lászlófalvi Üj Tavasz, a tisza- kécskei Új Élet Tsz is kapcsolódjon be a nagyobb arányú zöldség- és gyümölcstermelésbe. Különös gondot jelent azonban, hogy a kecskeméti járásban az idén csökkent a hagymatermő terület. Ám hogy legalább a jövőben megszűnjenek a hagymaellátás gondjai, a továbbiakban megfelelő szaporítóanyaggal látja el a MÉK a hagymatermesztésre vállalkozó gazdaságokat. Felvásárlási, tárolási gondok, feladatok Az idei felvásárlási előirányzat szerint 1568 vagon zöldséget és gyümölcsöt vesz át a kecskeméti MÉK felvásárló telep. Ennek valóra váltása igen nagy erőfeszítést igényel. A cél elérésében azonban az is segít, hogy a Kecskeméti Hűtőház ebben az évben már teljes kapacitással dolgozik. A spárga előhűtésével, valamint a tsz-eknek adandó nyári vetőburgonya hűtésével már megkezdődött a munka. Szamócát, meggyet, cseresznyét, barackot is tartósítanak később a hűtőházban. Még eredményesebb lehetne azonban tevékenységük, ha már ebben az évben üzemelne a kecskeméti jéggyár is. Igyekszik a MÉK a nyári felvásárlásokra is kielégítően felkészülni. Ennek érdekében a kecskeméti Haladás Szakszövetkezet területén létesít újabb ideiglegenes felvásárlótelepet a barack- és szilvaszezon idejére, s hasonló telep lesz Ménteleken az Arany Homok Tsz-ben is. Néhány szó az értékesítésről A megyeszékhelyen a tavaly létrehozott kísérleti jellegű értékesítő telep lényegében beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Javult az árubeszerzési és -ellátási tevékenység. A városi 13 állandó zöldség-gyümölcsboltja és a négy időszaki elárusítóhely túlteljesítette forgalmi tervét. Az elmúlt időszakban fejlődött az üzletek kulturáltsága is. A Le- ninvárosban, a Puskin utcán, legutóbb pedig a Rákóczi úton új bolt nyitására, illetve felújítására került sor. A további előrehaladás feltételeihez tartozik azonban a rendőrfalui és a Talfája utcai zöldség-gyümölcs- boltok korszerűsítése, és a konzervgyár környéke lakóinak megnyugtató zöldség- és gyümölcsellátása, az ehhez szükséges helyiség biztosítása. örvendetes, hogy az első negyedévben a szakboltokban általában kielégítő volt a primőrellátás. A vásárlók megkedvelték az előrecsomagolt leves- zöldséget, amiből többet is igényeltek volna. A MÉK kecskeméti kirendeltsége azonban a megyei kiskereskedelmi vállalat boltjait nem tudta elegendő friss zöldséggel ellátni. Az áru szállításánál is problémák adódtak, aminek korrigálása érdekében a kirendeltség vállalta, hogy a továbbiakban legkésőbb reggel 9 óráig az élelmiszerboltokba is eljuttatja a friss, vitamindús zöldárut. B. Gy. „Mi lész velünk?” — Ez az egyre nyugtalanítóbb kérdés foglalkoztatja immár közel két esztendő óta — szinte éjjel-nappal — a kecskeméti barakklakások 24 sokgyermekes munkáscsaládját, mert helyzetük ma már valóban kétségbeejtő. Lapunk hasábjain először 1963. november végén (majd a későbbi időben még két alkalommal) foglalkoztunk a szóban forgó családok elviselhetetlen körülményeivel, miután az ÉM Fémmunkás és Tömegcikk Lakatosipari Vállalat Kecskeméti Gyára a szó szoros értelmében bekebelezte a barakklakásokat a huszonnégy bérlővel együtt. A vállalat ugyanis gyors fejlődésének következményeképpen terjeszkedni volt kénytelen, így mintegy 10 holdnyi terület kisajátítására kért és kapott engedélyt a városi tanácstól, olyan feltétellel, hogy az ottlevő barakképületek szanálásával együtt gór loskodnia kell a huszonnégy sokgyermekes munkáscsalád megfelelő lakásokhoz való juttatásáról is. E feltételt persze sokkal könnyebb volt vállalni, mint teljesíteni. Így történt azután, hogy a mai napig sem került sor semmi olyan konkrét intézkedésre, amellyel az ottrekedt családok lakás- és életkörülményein csak egy jottányit is könnyítettek volna. Mondanunk sem kell talán, hogy egy olyan vasszerkezeti gyárban, ahol három műszakban folynak a munkák, mekkora a zaj, a lárma — szinte szünet nélkül! A súlyos kalapácsok zuhogása, a megannyi különféle gép olykor földetrengető dübörgése azonban nemcsak a barakklakók idegeit kezdte ki, hanem a közel félévszázados épületeket is. És a szerencsétlen emberek hiába fordulnak panaszaikkal a gyár vezetőségéhez, mert ha meg is hallgatják őket, bizonytalan ígéreteknél többet nem kapnak. így jártak az elmúlt napokban is, amikor korábbi kérésükre a gyár gondnoka és építésze helyszíni szemlét tartott. „Azzal astofamétt bejeik Panasz a csengődi kenyérre Csengődön a kenyér minősége egyre romlik. Keletien, ragacsos, savanyú. Egyszóval: ehetetlen. Hogy mi ennek az oka nem tudjuk. A kenyeret hozzánk a szabadszállási sütőüzem szállítja tehergépkocsikon, s mire odaér — hogy, hogy nem — a leromlott minősége mellett még a tisztasága is alaposan kifogásolható: sokszor ka- kapunk sároshéjú kenyeret, de nemegyszer drótszeget, vagy zsák- és fadarabot is találunk benne. Ezzel szemben azt tapasztaltuk, hogy Kecskeméten és Kalocsán, de megyénk bármelyik nagyobb községében is, kifogástalan kenyeret lehet kapni. Mi az oka, hogy a szabad- szállási sütőüzem sem a kenyér minőségére, sem annak tisztaságára nem fordít kellő gondot? Eire az illetékesek mielőbbi válaszát kérjük és egyúttal hatékony intézkedését várjuk. Elek László Csengőd, Kossuth u. 8. Park az ablak alatt A kecskeméti Széchenyi tér 27. szám alatt lakunk. Az ablakunk alatt park, de olyan elhanyagolt állapotban, hogy azon rajtunk kívül is már sokan megbotránkoztak. Ide gyűlik össze ugyanis minden piszok, levélszemét, a bokrokat pedig egyesek gyakran összetévesztik a „nyilvános” illemhelyekkel. Ennek következményeiről talán felesleges is részletekbe bocsátkozni. Mivel azonban mi, nem érezzük magunkat feljogosítva az egyes neveletlen egyének megregulázására, az illetékes hatósági szervek sürgős intézkedését kérjük. Simon Dénes és Fábián Lajos • A levelet elküldtük a Városi Tanács V. B. Építési és Közlekedési Osztályának, ahonnan az alábbi választ kaptuk: „A levélben foglaltakat kivizsgáltuk és a levélírók jogos panaszát haladéktalanul orvosoltuk: osztályunk parkrészlege a bokrokat eltávolította, az elhanyagolt parkrészt pedig rendbehozta.” Gyöngyösi Imre osztályvezető PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgatr Szerkesztőség: Kecskemét, városi Tanacsház. Szerkesztőségi telefonközpont! 26-19 25-16. Szerkesztő pizottság: 10-38. Vidéki tápok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér t/a Telefon: 11-09 Terjeszti a Magyai Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. előfizetési dij i hónapra 13 forint Bacs-Klskun megyei Nyomd» V Kecskemét — Telefon; 11-85. Index: 33 063. biztattak bennünket — írja hozzánk intézett levelében Rickert Ádámné háztömbmegbízott —, hogy csak két év múlva lesz keret kétségbeejtő helyzetünk megoldására. De mi lesz velünk addig? Hányán nem bírjuk majd átvészelni ezt a két nehéz esztendőt? Ki vállalja a felelősséget azért, ha valamelyik ház, vagy lakás éppen éjszaka omlik össze és temet maga alá bennünket? Hiszen az épületek, s bennük valamennyi lakás élet- veszélyes!” S ez így Igaz. Személyesen győződtünk meg róla Rickertné levelének kézhezvétele után: szinte egyetlen lakást sem találtunk, amelynek mennyezete csak hozzávetőlegesen is épségben lenne. A tetőzet már nem állja a kisebb esőket sem, nagyobb esőzések alkalmával pedig mintha egyenesen a szobákba, konyhákba, éléskamrákba esne az eső! A bútorokat ilyenkor alig lehet „elszigetelni” a plafonról és a falakról le- csorgó sáros-szennyes létől. Ilyenkor a háztartásokban fellelhető összes edényt „mozgósítják” a lakók. Elszomorító látvány. Pedig 1964. január 9-i számunkban már arról adtunk hírt, hogy novemberi első cikkünkre megérkezett az ÉM Építőipari Főigazgatóságának válasza, mely szerint — idézzük: „A fennálló nehézségek ellenére is még ebben az évben (vagyis: 1964-ben) új . lakások épülnek a barakklakók részére a már korábban biztosított hárommillió forintos beruházási hitelkeret felhasználásával.” Joggal kérdezhetjük tehát: Hova lett a jelzett és már „korábban biztosított” summás beruházási hitelkeret? Mire használták fel, ha nem a sokgyermekes munkáscsaládok építendő lakásaira? . Ha nem is szóról szóra, de lényegében szintén ezt kérdezi levelében Rickert Ádámné is, amikor ezeket írja: „...hát szerintem, mi is emberek vagyunk, nem? Társadalmunkban ugyanúgy kivesszük részünket a termelő munkából, mint azok a városiak, akik emberhez méltó lakásokban laknak. Azt tudjuk és meg is értjük, hogy máról holnapra nem lehet megoldani a lakásproblémákat, de már öt éve lesz, hogy minden hónapban és minden nap más és más információkat kapunk, kielégítőt azonban soha! Vajon miért mostohagyerekei a vállalatnak ezek a munkáscsaláá\<k?” Mert ilyen kérdés is felmerült a barakklakók részéről. Érthető ez, hiszen például Farkas Balázs 1927. óta a vasgyárban, illetve a mai ZIM-ben dolgozik megszakítások nélkül, de az azóta felnőtt és népes családjának jó néhány tagja is ott keresi meg mindennapi kenyerét. Molnár István kétszeres élmunkás, s azt megelőzően kiváló munkás, majd később a szakma kiváló dolgozója is a barakkházakban lakik feleségével, aki viszont 19 éve dolgozik a Kecskeméti Konzervgyárban, ahol 1955-ben sztahanovista oklevelet nyert, háromszoros élmunkás és a Munkásakadémia négy évfolyamát is kiváló eredménnyel végezte. (Ez év április 4-én kapta meg a harmadik kitüntetését, amikor nyugdíjba vonult.) Vannak azonban jó néhányan olyanok is, akik éppen a lakatosipari vállalat dolgozói. A kecskeméti barakképületek lakóinak panasza, amellyel immár negyedszer fordulnak szerkesztőségünkhöz, mielőbbi orvoslást kíván, vagy legalább is olyan soron következő ígérete, amelynek valóra váltásához többé nem férhet semmi kétség. Vass Imre
